Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-08-13 / 161. szám

MAGYARORSZAG 2004. augusztus 13., péntek • HÍDLAP 3 Körzetesítésbe kezdett a kormány Növelnék az osztálylétszámot, elküldenék a pedagógust Az önkormányzatok fele pénz­ügyi gondokkal küzd, a harmada csődveszélyben van. Ezt egy nem­rég megjelent jelentésében publi­kálta a Központi Statisztikai Hiva­tal. A Fidesz véleménye szerint újabb megszorításokra kell felké­szülniük a településeknek. A Fidesz tudomása szerint újabb megszorításokra készül a kormány, amely az önkormányzatokat érinte­né. Az ellenzéki párt alelnöke, Pokorni Zoltán úgy tudja, hogy a pénzügyminiszter és a belügyminisz­ter javaslata alapján pénzmegvonással sújtanák azokat a helyhatóságokat, amelyek nem kívánnak társulásokban részt venni, együttműködni. Pokorni Zoltán azt nyilatkozta, hogy a kormány elé került egy anyag, amely az önkormányzatok pénzügyi rendszerének átalakításá­Pokomi Zoltán ról szól. Pontosan nem tudja, hogy a kormány megtárgyalta, és elfogad­ta-e, de önmagában az, hogy a pénz­ügyminiszter és a belügyminiszter egy ilyen javaslatot tesz le az asztal­ra, az mindenképpen figyelemre méltó. Ez az anyag - ahelyett, hogy a most már lassan 250 milliárdos pénzügyi hiányt kezelné — további megszorításokra tesz javaslatot. Gyakorlatilag egy erőszakkal kikényszerített körzetesítés bonta­kozik ki. Ebből jelentős, ma még lé­tező oktatási támogatásokat vonna meg azoktól az önkormányzatoktól, akik nem hajlandók a körzetesítés­ben részt venni. Pedagógus túlfog­lalkoztatottságról beszél az anyag, növelné az osztálylétszámokat oly módon, hogy a ma ajánlott, átlagos osztálylétszámok lennének a mini­mális osztálylétszámok, ami alatt nem indíthatnak új osztályt az ön- kormányzatok. Ez megközelítőleg 22 ezer általános iskolai osztályt érintene, a tanulók 40 százalékát. Varga Sándor, a Pénzügyminiszté­rium Önkormányzati és Területfej­lesztési Főosztályának vezetője az el­lenzéki véleménnyel kapcsolatban ki­jelentette: megvonásokra, megszorí­tásokra nem készül a kormány. Az említett anyagot a kormány még nem tárgyalta. A jövő héten a gazda­sági kabinet elé kerül. Arról kétségte­lenül szó van, ha kisebb államot aka­runk, ha kevesebb adót akarunk, ugyanakkor a közszolgáltatások szín­vonalának javítására törekszünk, ak­kor a kormány ösztönözni kívánja az önkormányzatokat a közös feladat el­látására. Azonban mindez önkéntes. Amely önkormányzatok vállalják a társulással kapcsolatos átmeneti többletterhet, központi költségvetési támogatást kapnak. Ez elkezdődött ebben az évben, és a következő évek­ben folytatódna - árulta el a minisz­tériumi tisztviselő. • MR Kárfelmérés a Hernád mentén Rekordtermés és borpiaci feszültségek Elsőfokúra mérsékelték az árvízvé­delmi készültséget a Hemádon. Folyik a kárfelmérés, a helyreállítás. A Bel­ügyminisztérium soron kívül folyósí­totta az önkormányzatoknak a védeke­zésre igényelt pénzt, így az a jövő héten eljuthat a folyó menti településekhez. Katasztrófa, de nem kár nélkül vo­nult le minden idők legnagyobb ár­hulláma a Hernádon. A védekezés­kor a legkritikusabb helyszínen, az átvágással fenyegetett ócsanálosi gá­ton értékelte a védekezést Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter tegnap. Utalt arra, hogy a hatékony védekezésben a rendnek és a szakemberek szavának van helye, minden más káoszhoz vezethet. A koalícióban kormányzó pártok és a kormány távollétében megtar­totta hatodik ülését a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal. A leve­zető elnöki tisztet ez alkalommal Hávelné Szatmári Katalin, a gyógy­szerészkamara elnöke látta el. Az ülésen elsőként a szakértők által összeállított és előterjesztett „Az egész­ségbiztosítás szervezeti rendszerének és működésének stabilizálásáról és fej­lesztéséről, valamint az új, demokrati­kus társadalmi szerződés” című mun­kaanyagot vitatták meg a résztevők. A vita során megfogalmazódtak azok a prioritások, amelyek mentén a NEK további szakértői elemzéseket készít, majd következő ülésén határozatot hoz. Ezeket Mikola István volt egész­ségügyi miniszter, a Fidesz-MPSz delegáltja terjesztette elő, és az ANTSz laboratóriumainak privati­zálásáról szóló kormánydöntés kap­csán fogalmazott meg kritikát. Elmondása szerint a NEK tiltako­zik egyrészt amiatt, hogy miközben a kormány társadalmi vitáról, a köz- megegyezés szükségességéről be­szél, addig a társadalommal és a szakmával nem ismertetett, azonna­li végrehajtható döntést hoz alapve­tő népegészségügyi, közegészség- ügyi területet érintő kérdésben. To­vábbá a kerekasztal aggályosnak tartja, hogy a privatizáció következ­tében hatósági funkciók kerülnek ál­lami hatáskörből magánkézbe. Mint megtudtuk, 14 kémiai és 16 mikrobiológiai laboratórium magá­nosításáról született kormánydöntés. Első lépésben a kormány felhatal­mazta az ANTSz-t, hogy egy egy­A tárcavezető elmondta: az állami védművek helyreállításához 250 mil­lió forintra lesz szükség, ehhez a fe­dezetet részben a tárca, részben a költségvetés adja majd. A körtöltések építésére és erősíté­sére is szükség van az önkormányza­ti védvonalakon, hogy egységes és biztonságos legyen az érintett telepü­lések védelme. A minisztérium 15-20 millió forin­tot nyújt a tervezéshez, tekintettel arra, hogy a hernádi védvonalak 150 éve épültek ki, és így most az a leg­fontosabb, hogy a védelmi rendszer fejlesztését ott folytassák, ahol a ve­szély, és a kockázat a legnagyobb. • MR személyes kft-be, tehát nyereségér­dekeit vállalkozásba vigye be ezek­nek az intézeteknek a tulajdonjogát, így a kft-be szabadon bevonhatók külső befektetők, nyereségérdekeit vállalkozók, akik ingyenesen jutnak a laborok működtetési jogához. A kft, ha úgy dönt, értékesítheti is a laboroknak helyt adó ingatlanokat, ugyanis azokat törölték a kincstári vagyonból. Félő az is, hogy a 30 la­bor 650 dolgozójából soknak meg­szűnik a munkahelye. A NEK második határozatában felkéri a miniszterelnököt, folyama­tosan tájékoztassa a szervezetet az egészségügyi reform tervezetéről, valamint arról a 170 milliárdos EU pályázati lehetőségről, amelyről a tárca vezetője nyilatkozott a sajtó­ban. Mikola István rámutatott, a NEK résztvevői szerint ezeket a for­rásokat kizárólag népegészségügyi célokra szabad fordítani. Az ülés résztvevői megállapodtak a NEK szeptember 1-jére tervezett, az OEP székházában megrendezésre kerülő nyilvános ülésének napirend­jéről is, melyben szerepel az egész­ségügyi ellátórendszer (ellátásszer­vezés, privatizáció), gyógyszerár-tá- mogatás, -forgalmazás, 2005. évi költ­ségvetés, ágazati konszolidáció. A szakértői testület egyöntetűen ki­fejezte abbéli reményét, hogy ezen az ülésen megjelennek majd a kormány illetékesei is, hiszen az ülés célja - mint ahogy a NEK egészének -, hogy a társadalom megismerje a kormány, illetve a NEK álláspontját az alapvető kérdésekről, és ezek alapján széleskörű társadalmi vita bontakozhasson ki. • EJ Az aratás lassan befejeződik az országban, és már csak néhány megyében végzik a termés begyűj­tését a gazdálkodók. Az elmúlt, ka­tasztrofálisan gyenge évhez képest az idén rekord mennyiségű gabo­natermés várható - hangzott el Né­meth Imre, a Földművelési és Vi­dékfejlesztési Miniszterérium veze­tőjének sajtótájékoztatóján tegnap. Elmondása szerint ebben az évben a kalászos gabona mennyisége orszá­gosan elérheti a 8 millió tonnát. Eb­ből a búza mennyisége a múlt évinek több mint a kétszerese, mintegy 5,8 millió tonna lesz. „Ez a mennyiség Magyarország lakosságának a kétsze­resét lenne képes ellátni kenyérgabo­nával” - tette hozzá Németh Imre. Magyarországon a tavalyi mintegy 6 millió tonnával szemben az idén előreláthatólag 15 millió tonna gabo­nát takarítanak be. Az őszi kapásnö­vények vonatkozásában is elkészítet­te a minisztérium a felméréseket. Az agrártárca számítása szerint ku­koricát több mint 1, 2 millió hektár­ról takarítanak majd be a gazdálko­dók. Az átlagtermés előreláthatólag 6, 5 tonna körül alakul majd hektá­ronként, a várható össztermés pedig elérheti a 8 millió tonnát. A napraforgó termésátlagát hektá­ronként a szakértők 2, 3-2,4 tonnára te­szik. Ebből a növényből mintegy 480 ezer hektár van az országban. Cukorré­pából mintegy 45 tonna / hektár várha­tó országosan a tárca becslése szerint. A jó termést a miniszter elsősorban a jó időjárással magyarázta, de hozzá­tette, hogy a jó hozamok eléréséhez megfelelő technológiai háttér és gépi kapacitás is szükséges volt és ennek megteremtésében az agrárkormányzat is közreműködött. A miniszter tájé­koztatott arról, hogy a malmi búzát je­lenleg országosan 22-24 ezer forintért vásárolják tonnánként, míg a takar­mánygabona ára 18-22 ezer forint ton­nánként. Németh Imre szerint a jó termésnek köszönhetően a gazdálko­dók bevétele ebben az évben 100 milli­árd forinttal is több lehet, mint tavaly. A miniszter utalt arra, hogy az uniós gabonaintervenció november 1-jén kezdődik, a tonnánkénti ár pe­dig jelenlegi árfolyamon számítva 25. 400 forint tonnánként. Németh Imre megjegyezte azt is, hogy az interven­ciós raktárakra szóló pályázat első ré­sze lezárult, amelynek nyomán 1, 7 millió tonnás raktárkapacitást aján­Németh Imre lottak fel a gazdálkodók. Ezt a pályá­zatot azonban a minisztérium szep­tember 30-ig meghosszabbította. A Mezőgazdasági és Vidékfejleszté­si Hivatal (MVH) készített egy rak­tárregisztert is, amelynek alapján 1910 gazdálkodó több mint 12 millió ton­nás raktárkapacitást jegyeztetett be. A miniszter tájékoztatott arról is: a gaz­dák körében kedvező fogadtatásra ta­lált, hogy az állattartók abraktakar- mány-szükségletük egy részét ked­vezményesen szerezhetik be. Mint arról már lapunk is többször beszámolt, a szüret közeledtével elő­térbe kerültek a borágazat gondjai. Az ellenzéki pártok rendszeresen fel­hívják a figyelmet a területen kiala­kult feszültségekre, elég, ha csak Font Sándor vagy Túri-Kovács Béla kije­lentéseire gondolunk. Lapunk kérdé­sére Németh Imre úgy válaszolt, hogy érthetetlennek tartja az ellenzé­ki politikusok hisztériakeltését. A mi­niszter leszögezte: „Az FVM a kiala­kított EU-konform szabályok betar­tását és a hamis borok piacról történő kiszorítását tűzte zászlajára, és az el­következő időszakban is ennek érde­kében kívánunk tevékenykedni.” Elmondása szerint a közelmúlt­ban a jövedéki termékek körében végzett 200 mintavétel során a vizs­gált italok 60 százaléka nem felelt meg a követelményeknek. Az ellen­őrzés során kiderült, hogy a borok 20 százaléka engedély nélkül került a piacra, majd hozzátette: „ezekkel az eredményekkel nem lehet meg­barátkozni. Éppen ezért a miniszté­rium további célvizsgálatokat fog végeztetni a szüret befejeztével, már a préselést követően.” • (epress) A hatósági feladatok maradjanak állami kézben Dávid Ibolya pártjában páratlan Dávid Ibolya lehet az egyetlen je­lölt a Magyar Demokrata Fórum el­nöki posztjára az őszi tisztújításon. A párt megyei közgyűléseinek több­sége megerősítené posztján a jelen­legi elnököt. Az ellenzéki párt alel­nöke, Szőke László tájékoztatóján el­mondta, hogy négy-négy megyében Gémesi Györgyöt és Medgyasszay Lászlót is jelölték, ám egyikük sem vállalja az indulást. A demokrata fó­rum héttagú elnökségébe a legtöb­ben Gémesi Györgyöt, Almássy Kornélt és Szőke Lászlót jelölték. Csempészcigaretta a pavilonok mélyén Ötmillió forint értékű csempé­szett cigarettát találtak a vámosok tegnap a Tabac akció keretében Bu­dapest egyik nagy forgalmú piacán - értesült az Objektív Hírügynök­ség a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnokságától. Az ellenőr­zés során a pénzügyőrök csaknem 700 karton, magyar adó- és zárjegy nélküli cigarettát találtak olyan pavi­lonokban, amelyeknek a piacfel­ügyeletnél bejelentett bérlője nincs. Jó hírek a Balatonról Emelkedik a Balaton vízszintje, és a minőségével sincs semmi baj. A környezetvédelmi tárca az utóbbi időben már havonta tájékoztatja a közvéleményt a Balaton állapotáról. A legfrissebb adatok egyáltalán nem lepték meg az itt élőket, hiszen a tó az átlagos szemlélőnek is igen kelle­mes látványt nyújt. A balatoni új­ságírókkal tegnap ismertették az el­múlt hetekben mért eredményeket. Jelenleg 36 centivel magasabban mossa a víz a siófoki mércét, mint tavaly ilyenkor, jövő tavaszra pedig már 85-90 centis vízállást várnak. Koncesszióban épülhet az M6-os Gaál Gyula, a Gazdasági és Köz­lekedési Minisztérium politikai ál­lamtitkára bej eintette: a GKM és az M6-os autópálya-beruházást meg­nyerő konzorcium (M6 Duna Autó­pálya Konzorcium) képviselői meg­kezdték az első hazai PPP alapú au­tópálya-projekt koncessziós szerző­désének tárgyalását. Ez azt jelenti, hogy a köz- és a magánszféra együttműködésében finanszírozzák, építik és üzemeltetik az M6-os autó­pálya Érditető és Dunaújváros kö­zötti 57 kilométeres szakaszát. Az ál­lami költség a koncessziós szerződés alapján 508 millió euróba, azaz 125 milliárd forintba kerül 2026-ig. • EP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom