Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-13 / 161. szám
4 HÍDLAP • 2004. augusztus 13., péntek RÉGIÓ | MAI TÉMA Hasonló a múlt, a jelen és a jövő 10 éves Esztergom és Gniezno kapcsolata Folytatás az I. oldalról Hasonló a jövőnk is, hiszen az Európai Unióba tartottunk és tartozunk májustól. Úgyhogy ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével végül is az esztergomi és a gnieznói képviselő-testület a nagy- követségeken keresztül felvette a kapcsolatot egymással. 1994-ben, az előkészületek után áprilisban aláírták - a Szent Adalbert ünnepségeken Gnieznóban, Esztergomban pedig az október 23-26-i ünnepségeken - a testvérvárosi szerződést. / Élettel megtöltve Az aláírás egy protokolláris esemény, ahhoz hogy a kapcsolat valóban tartalommal töltődjön meg, Esztergomban megalakult a magyar-lengyel baráti társaság. Később Magyar- országon egyedülálló lehetőségként megalakulhattak a kisebbségi önkormányzatok, majd ezzel a lehetőséggel élve az 1995-ös pótválasztásokon indultak lengyel képviselő-jelöltek, és sikerrel szerepeltek, így megalakulhatott öt fővel a lengyel kissebségi önkormányzat is. E szervezet szintén felvette feladatai közé a testvérvárosi kapcsolatok ápolását a magyar-lengyel baráti társasággal együttműködve. Gyakorlatilag hármas csomópont alakult ki, az előbbi kettőhöz még a városháza is kapcsolódik. Kulturális kapcsolatokkal indult az együttműködés. Kezdetben egy bemutatkozó kiállítás szerepelt Gnieznóban, ahol Esztergomról készült fotókkal, képzőművészeti alkotásokkal mutatkozott be a város. Utána a gnieznóiak jöttek hozzánk hasonló tematikájú kiállítással. Aztán fotóművészek számára rendeztek kiállítást a Rondellában, majd képzőművészeti táborba invitálták az itt dolgozó és élő művészeket. Azért, hogy ez a kapcsolat jobban működjön, Gnieznóban megalakult a Magyar Klub, egy ott élő magyar származású hölgy, Julia Graczyk közreműködésével. Ettől kezdve ez a kapcsolat felélénkült. Ekkor már vállalkoztak kapcsolatbővítő kirándulásra, vagyis egy 15 fős esztergomi csoport utazott ki Gnieznóba, ahol megismerték a várost, ezen kívül találkozást szerveztek számukra az intézményvezetőkkel, járási vezetőkkel, vállalkozókkal. Ettől kezdve fejlődött a kapcsolat az intézmények között is. Leginkább az iskolák részéről volt hasznos ez a kapcsolatfelvétel. A vállalkozó részéről is jelentkezett erre igény, de ennek megvalósítása elég bonyodalmas folyamat. Az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium és a gnieznói Sobiesky Gimnázium között nagyon jól működő kapcsolat alakult ki. Tavaly érkezett városunkban egy delegáció kifejezetten oktatási kapcsolat- felvétel céljából. Azóta már a Petőfi, a József Attila, a Montágh iskolákkal alakult ki kapcsolat, és formálódik egy hasonló együttműködés a Zeneiskolával is. 1995-ben alakult az Esztergomi Városi Tűzoltóság és a Gnieznói Tűzoltóság között is egy virágzó együttműködés. A sport területén lehetne még előrelépni, hiszen Gnieznóban nagy hagyománya van a futásnak, és a nálunk hagyománnyá vált hídfutással valamilyen módon erősíteni lehetne ezt a szálat. Tízéves jubileum Gnieznóban már megtartották a tízéves évfordulós ünnepségeket április végén a Szent Adalbert napok keretében, mivel tíz éve éppen akkor írták alá a szerződést. Ünnepi testületi ülést tartottak, és kitüntetéseket, emléklapokat adtak át azon lengyel és magyar személyeknek, akik sokat tettek a kapcsolat ápolása érdekében. Ezen kívül Európa napot és futást rendeztek, valamint ünnepi misét is celebráltak. Magyar ételkóstolót is szerveztek, vagyis gulyást főztek, amit a város főterén osztogattak minimális összegért. Esztergom a Szent István napok keretén belül ünnepli meg az évfordulót. Ünnepi testületi ülést tartanak kulturális műsorral egybekötve, és ismét aláírják, megerősítik a testvérvárosi szerződést. A lengyel delegáció augusztus 16-17-én érkezik, 18-án városnézésen és sétahajózáson vesznek részt. A 19-i ünnepi ülésen szintén részt vesznek, hasonlóan a Szent István napok megnyitóján és az egész ünnepi hétvége programjával is megismerkednek. Augusztus 20-án Esztergomban is lesz lengyel ételbemutató. A lengyel nemzeti ételnek számító bygost (savanyú káposzta és hús) a város lakói is megkóstolhatják. A delegáció tagjaként a király városba látogat a gnieznói polgármester, valamint a képviselő-testület elnöke, a tűzoltóság parancsnokhelyettese és iskolaigazgatók is. Esztergomban a testvérvárosi kapcsolatok ápolására a képviselő-testület megalapította a Boldog Gizella-díjat, amelyet csak külföldiek kaphatnak meg. Ezt az ünnepi testületi ülésen négy olyan személynek fogják átnyújtani, akik sokat tettek a kapcsolatért, de rajtuk kívül még négy fő kap majd emléklapot. • GK Mire jók a testvérvárosok? Eszter (főiskolai hallgató) Elsődleges cél a közös kulturális programok szervezése, egymás szokásainak, történelmének megismerése, a népek kultúrkincsének átadása. Ezt segítik a testvérvárosi kapcsolatok. Esztergomnak például Bamberggel van cserediák programja. Ennek köszönhetem, hogy a tanítóképző főiskola diákjaként egy szemesztert Németországban tölthetek. Róni (óvónő) A gazdasági szférán túl a politikai, kulturális, társadalmi viszonyokra is oda kell figyelni. Erre jó a testvérvárosi hálózat. Minél több ilyen kapcsolata van egy városnak, annál fontosabb központtá válik. Fontos a kapcsolat- építés, zenekarok meghívása, találkozók szervezése, közös táborok, közös koncertek. Géza (mérnök) Általában ezek a progra- mok ingyenesek. A helyi IIPjB önkormányzatnak vagy más állami szervnek kell állnia a költségeket, amely végső soron minden polgárt érint, azt is, akit nem érdekel a kultúra és főleg nem a testvér- városi kapcsolatrendszer. Andrea (egészségügyi asszisztens) Az emberek általában nincsenek tisztában azzal, hogy kik is tartoznak ebbe a körbe. Ezért nem tudják értékelni. A testvérvárosok lényege, hogy a korábban bojtos, de egyre inkább teret kapó városi rendezvényeken előtérbe kerül a messziről jött zenekarok, tánccsoportok, mutatványosok fellépése, és a mieink vendégszereplése. Zakatol a kisvonat Esztergomban, Zsidók Szentgyörgy mezőn Az elmúlt hetekben több helyen megemlékeztek a második világháborús népirtás áldozatairól. Legutóbb a volt Zsinagóga (ma Technika Háza) falán koszorúzták meg az emléktáblát. Szentgyörgymezőn alig egy-két zsidó család élt. Kereskedők, kocsmáro- sok voltak. Egy zsidó család a Balassa és a Templom (ma Knézich) utca sarkán nyitott kereskedést. Megérkezésükkor nagy vihar, felhőszakadás volt, ezért a környékbeliek az utcát jó ideig „rosszkor gyütt zsidó” utcájának nevezték. A másik zsidó család Fantusz Dávidé volt. Szintén kereskedők voltak, de a bolt mellett kocsmájuk is működött. Fantusz Regina az 1925-ös években, Géza 1930-ban kapott iparengedélyt a Szent György utca és a Pardavi köz (ma Knézich utca) sarkán. Szentgyörgymező népének nem volt velük semmi baja. Szokásaikat furcsának találták, de megszokták és megértették. Maguknak éltek, nem bántottak senkit. Halottaikat a belvárosi zsidó temetőbe temették. A Templom (ma 48- as) téren lévő jégvermek közül az egyik a borospincéjük volt. Fantusz bácsi bizonyos határig hitelt is nyújtott, amit az adós igyekezett minél előbb kiegyenlíteni. Nyáron a földműves nép vásárolt hitelbe, és amikor ősszel pénzhez jutott, kifizette tartozását. Az iparos (kőműves, szobafestő) télen nem tudott dolgozni, ezért a hitelt csak nyáron tudta kiegyenlíteni. A Fantusz család áldozata lett a fajgyűlöletnek. Tibor a Don mellett munkaszolgálatosként pusztult el. Amikor elvitték a családot Németországba, a szentgyörgymezőiek így adták tovább a hírt: „szegény Fantuszékat is elvitték”. A háború után Szentgyörgymezőre egyikük sem tért vissza. • Béiay Iván Tavasz végétől őszig, naponta indul Esztergomban városnéző útjára a kétkocsis kisvonat. Az óránkénti járat a Bazilika lábától, a Prímás Pince elöl indul, innen veszi célba a városközpontot. A Lőrinc utcán haladva tér át a Prímás-szigetre, melynek során a kíváncsi turisták szemügyre vehetik kívülről Esztergom főbb művelődési intézményeit, a szabadidőközpontot, a Babits Mihály Városi Könyvtárat, de a vele szemben épülő élményfürdőt is. Majd lekanyarodik a Hotel Esztergom felé, és végighalad a Du- na-parton. A Mária Valéria híd alól az utazók elé tárul a szomszédos Párkány képe, ahová, a tervek szerint, szintén tesz majd kitérőt a kis jármű. A vonaton található stop gomb megnyomásával bárki jelezheti leszállási szándékát az útvonal teljes szakaszán, ahonnét saját elképzelés alapján folytathatja útját történelmi városunk helyi nevezetességei felé. Esetleg, ha enni-inni támad kedve, betérhet a számtalan vendéglő, gyorsétkezde vagy cukrászda valamelyikébe. A Szerelmesek padját elhagyva az Árok utca-Szent János utcán keresztül szűk utcákon kanyarogva éri el a kerekes jármű a Széchenyi teret. Innen egy kört téve a polgármesteri Hivatal és a Posta épülete előtti téren a Kossuth Lajos utcáról érkezik a volt Petőfi Filmszínházhoz, ahonnét a Duna Múzeum felé halad tovább. Az utazóközönség még megcsodálhatja a Technika Házát, valamint sóvárgó pillantásokat vethet a Múzeum Cukrászda sziesztázó vendégeire, majd a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola „A” Kollégiuma előtt vonatozva érkezhetnek a Bazilika főbejáratához, ami városi körutazásuk végállomását is jelenti egyben. A Tschu-Tschu kisvonat mozdonyvezetője elmondta, hogy az utazás 400 Ft-ba kerül személyenként, amelyért cserébe a főbb és érdekességeket tartogató utcákon keresztül ismerhetik meg a turisták Esztergom városát. Az utolsó járatra még 17 órakor jegyet válthat bárki. De egyedi kérések is teljesíthetők, legyen szó akár egy, a frigyüket tartó ifjú pár és a násznép fuvarozásáról Párkány és Esztergom között. Mindez csupán az eseményt megelőzően legalább egy héttel korábbi egyeztetés függvénye. A kellemes tempójú utazást most csak egyetlen nem kívánt látvány zavarhatja meg, ha az élesebb szemű utazó váratlanul egy-egy elpusztult hal tetemét veszi észre a Duna-parton. Erre pedig, sajnos, akad példa, bár erről nem a kisvonat tehet. • Szalai Andrea
