Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-08-13 / 161. szám

2 HÍDLAP • 2004. augusztus 13., péntek SZLOVÁKIA Be kellene fejezni Mohit Szlovákia lakosságának többsége nem nehezményezi, hogy az ország az energiahordozók - például a kő­olaj, földgáz és szén - beszerzésében nagymértékben az orosz exportra szorul. Ezt egy telefonos felmérés résztvevőinek 51,6 százaléka gondol­ja így. A Szlovák Villamosművek (SE) eladása kapcsán a válaszadók 28,7 százaléka a cseh CEZ vállalat belépését látná szívesen. Mindössze két százalék véli úgy, hogy az orosz vagy az olasz befektető ajánlatát kel­lene elfogadni. Ezzel szemben a mo­hi atomerőmű befejezését a felmé­résben résztvevők 80 százaléka szor­galmazza, és ugyanennyien gondol­ják úgy, hogy a szlovák stratégiai vállalatok privatizációjának folya­mata kellően áttekinthető. ígéretes olasz ajánlat Az olasz Énei vállalat ajánlja a legtöbb pénzt, 40 milliárd koronát a Szlovák Villamosművek (SE) rész­vénycsomagjának 66 százalékáért - állította tegnap a Pravda című napi­lap. Az újság információi szerint a második legnagyobb összeget (31 milliárd) a cseh CEZ kínálta fel. Az orosz RAO UES 19 milliárd koroná­val szállna be az SE működtetésébe. Bár az olasz fél ajánlata a legkedve­zőbb, a vele együtt támasztott feltéte­lek a villamosművek olyan kötöttsé­geinek felmondását is megkövetelik, amelynek teljesítése körülbelül 20 milliárd koronát emésztene fel. Szlovák sportkocsi készül Októberben indul a K-1 Attack Roadster elnevezésű, új szlovák sport­autó gyártása Pozsonyban. A gyártó cég tájékoztatása szerint a gyár kapa­citása havi 22 jármű elkészítésére ele­gendő, amelyeket elsősorban ameri­kai és német piacra szánnak. A jövő év elején várható a jármű európai uniós honosítása, amely után Szlová­kiában is árusíthatnák a sportkocsit. A tervek alapján Németországban kö­rülbelül 2,3 millió koronának megfe­lelő euróért árusítanák az autót, a szlovákiai értékesítési ár ennél kicsivel alacsonyabb lehet. Szabad préda lett a csiga a régióban is November végéig gyűjthető Szlo­vákia bizonyos területein az egyéb­ként védett állatnak számító kerti csiga. A Környezetvédelmi Minisz­térium idén augusztus 1 -je és no­vember 30-a között engedélyezi az 1992-től védett állat gyűjtését és árusítását. Tilos viszont a 2,5 centi­méternél kisebb házzal rendelkező állatok összegyűjtése, de az ajánlás szerint csak a 3,5 centiméternél na­gyobb állatok befogása célszerű. Bár Szlovákiában nincs nagy tra­díciója a csigafogyasztásnak, a hoz­záértők azt állítják, hogy az április­májusban befogott állatok a legízle- tesebbek. A nyár végén összegyűj­tött állatok húsa már a téli időszakra készülődve sajátos ízzel rendelkezik. • -K­A Smer drákói intézkedéseket vezetne be a tartásdíjat nem fizetők ellen A közeljövőben Róbert Madej, a Smer parlamenti képviselője feltehe­tően több törvénymódosítással áll elő, amelyek segítségével 2005 janu­árjától hatékonyabban behajthatok lennének a nem fizetett tartásdíjak. A jelenleg hatályos törvény szerint a tartásdíj fizetésének elmulasztása csak akkor minősül bűncselekménynek, ha az érintett személy egymás után kö­vetkező három hónapon át nem fizet. Madej szerint a jogszabály hézagos, mert elegendő, ha a felelőtlen szülő csupán minden harmadik hónapban teljesíti - vagy csak részben teljesíti - kötelességét és bűncselekmény címén már nem vonható felelősségre.-Azt javasoljuk, hogy a háromhavi mulasztás - tehát nem csak az egymás után következő három - már bűncselek­ménynek minősüljön - állítja Madej. Egyúttal a tartásdíj fizetésének el­mulasztásáért kiszabható egy évig terjedő börtönbüntetést az ellenzéki párt két évre szigorítaná. Azt, aki elő­re megfontolt szándékkal mulasztja el a tartásdíj kifizetését, a Smer legfel­jebb ötévi börtönre ítélné. Megvál­tozna a polgárjogi törvény is, amely szerint jelenleg az 1450 korona össze­gű szociális segélyre jogosultakat nem kötelezi a tartásdíj fizetésére. A Smer törvénymódosításai szoro­san összefüggnek a parlament által, a közelmúltban jóváhagyott póttartás- díjjal, amely szerint a felelőtlen szü­lők helyett az állam átvállalt bizo­nyos terheket. Ezek az átvállalt ter­hek meghaladják az eredetileg be­csült 21 millió koronát. Martin Danko, a munkaügyi tárca szóvivője szerint az érintettek elfeledkeztek a tartásdíj behajtásából eredő admi­nisztrációs pluszköltségekről. Eléggé rossz tapasztalataik vannak a lengyeleknek is az ott létrehozott tartásdíj-alappal kapcsolatban. Len­gyelországban ugyanis évről évre nö­vekedett a tartásdíjat nem fizetők száma és ennek függvényében növe­kedtek az állam kiadásai. Míg Len­gyelországban 2002-ben az állami költségvetésből 14 milliárd koroná­nak megfelelő pénzt fizettek ki erre a célra, 2003-ban ez az összeg már meghaladta a 16 milliárdot. Mígl998- ban a nem fizetők száma 390 ezer, 2003-ban már 530 ezer volt. Végül az uniós csatlakozás után a tarthatatlan helyzetre hivatkozva megszüntették a tartásdíj alapot Lengyelországban. • (zc) Csak akadályokat látnak a sürgősségi kommunikációs rendszer kiépítésében Szlovákiában a sürgó'sségi hívá­sok rendszere nem kielégítő, nem felel meg az új nemzetközi előírá­soknak. Ebből kifolyólag a Közle­kedésügyi és Hírközlési Minisztéri­um a kormány elé terjesztett egy problémát megoldó anyagot. A sürgősségi kommunikációs szolgáltatásoknak a krízishelyzetek­ben biztosítaniuk kell az állampol­gárok támogatását és védelmét, tájé­koztatniuk kell a nyilvánosságot a vészhelyzet aktuális állapotáról. A hozzáférhető kommunikációs szol­gáltatásoknak megbízhatónak, hasz­nálhatónak és megszakíthatatlannak kell lennie. A sürgősségi telefon­számok hívói a krízishelyzetekben elsőbbséget élveznek a többi fel­használóval szemben. Szlovákiában jelenleg még nem alakították ki a vészhelyzetek elsőbb­ségi hívásainak a rendszerét, ámbár a rendszer egyes összetevői már adot­tak. A lakossági telefonszolgáltatók is biztosítani tudnának ilyen vonalat, azonban ez számukra veszteséget je­lentene, és nem felelne meg a nem­zetközi előírásoknak. A rendszer kialakításának másik le­hetséges módja a nem nyilvános há­lózatok létrehozása, amelyet csak egy meghatározott felhasználókor vehet­ne igénybe. Vészhelyzetben elkép­zelhető, hogy működésképtelenné válik a hálózat, ezért más kommuni­kációs eszközöket is hozzáférhetővé kell tenni (például parabolaantennák, digitális központok és rádióadók). Szlovákiában a hálózatokat pótló kommunikációs eszközökből nagyon szegényes a kínálat. A sürgősségi kommunikáció problémájának megol­dása függ a működő hálózatok műsza­ki lehetőségeitől is. Mivel a hálózatot több üzemeltető is működtetheti, ezért meg kell határozni az üzemben- tartás feltételeit és szabályait is. • RGA Meciarék a Smer nyomdokaiba lépnek? A HZDS az ősszel alkotmánymó­dosításra készül. A legerősebb el­lenzéki párt a választási törvény módosítását és a kétkamarás par­lament létrehozását akarja a par­lament elé terjeszteni. Ezenkívül támogatni fogja a parlamenti vizs­gálóbizottságok létrehozását, az energiaipar és az elosztóhálóza­tok privatizálását. Viliam Veteska, a párt alelnöke el­mondta, hogy a HZDS érthetőbben, világosabban, egy egységes pártként akar a nyilvánosság elé lépni. Veteska úgy véli, hogy kiélezettebb parlamenti felszólalásokra van szükségük, ezenkí­vül azt tervezik, hogy gyakrabban fog­nak a sajtóban szerepelni. A párt kép­viselői a parlamentben eszmecserét kí­vánnak folytatni az egészségügyi re­formról, és tájékoztatni akarják a kép­viselőket a saját elképzeléseikről. Veteska nem zárta ki, hogy a HZDS kezdeményezni fogja valamelyik kor- mánytagnak-minisztemek a visszahívá­sát. A parlament ülése előtt közvetlenül összeül majd a párt országos tanácsa, amely dönteni fog a párt feladatairól. • RGA Alakul a Kisebbségek Pártja Herman Arvay független képvise­lő, a kommunista párt egykori tagja új pártot kíván alapítani, amely a Ki­sebbségi Párt nevet fogja viselni. A pártalapításhoz, illetve a párt bejegy­zéséhez szükséges aláírások gyűjté­sét az elkövetkező napokban kezdi meg, és augusztus végén már a párt- kongresszust akarja összehívni. Mivel Arvay a párt elnökének jelölte­ti magát, így a bejegyzés után az új párt egy képviselővel is rendelkezni fog a parlamentben. Az új politikai mozga­lom mottója a „Másnak lenni, nem je­lenti, rosszabbnak lenni” jelmondat. A párt célja az együttélés minőségének javítása Szlovákiában. Arvay szerint pártja kapuit nemcsak a kisebbségek, hanem a többség előtt is nyitva tartja. • RGA A Szlovák Újságírók Szakszerve­zete (SSN) arra kéri a parlamentet, hogy hagyja ki a Büntetó'törvény- könyvböl azt a paragrafust, amely lehetővé teszi a verbális bűncse­lekmények büntetését. Peter Zeman, az SSN megbízott el­nöke szerint ez a paragrafus sérti a sza­bad véleménynyilvánítás és újságírás alkotmányos jogát. Az újságírók szak- szervezete attól tart, hogy ezt a törvény­cikkelyt többnyire az újságírókkal kap­csolatban fogják alkalmazni, ebből kifo­lyólag javasolja a parlamentnek, hogy hagyják ki a második olvasatba kerülő törvényből. A büntetőtörvények sze­rint, „aki durván megsérti vagy rágal­mazza a közhatalmi szerveket jogkörük gyakorlása közben, egy évig terjedő sza­badságvesztésre ítélhető”. Tavaly a képviselők kihagyták az ér­vényes Büntetőtörvénykönyvből a 156. paragrafust, amely a közszereplők elleni verbális támadásról szólt, sőt a köztársaság és elöljáróinak meggyalá- zásáról szóló 102. és a 103. cikkelyt sem tartalmazza már a törvénykönyv. • RGA Muzslai Ágnes jegyzete Hol van Tittmann ? Esztergom térségében a Dunát rendkívüli környezetszennyezés ér­te. A dorogi telephelyű, francia tu­lajdonban lévő hulladékégetőből 47 tonna megsemmisítésre váró veszé­lyes folyadék szivárgott a Kenyér- mezői-patakon át a Dunába. A ka­tasztrófa-védelem munkatársai vé­dőálarcban és védőöltözetben szed­ték le a Dunán úszó vegyszerszagú szennyeződést, azonban a vízben oldódó anyagok átszivárogtak a csápos kutakon át a vezetékes víz­hálózatba. A katasztrófa súlytotta térségbe ellátogatott dr. Kökény Mihály egészségügyi miniszter is. Csak egy embert nem látott senki sem: dr. Tittmann Jánost, Dorog polgármesterét, a választókerület MSZP-s parlamenti képviselőjét. Esztergomi önkormányzati képvi­selők keresték őt, de hiába, nem kaptak választ, merre található dr. Tittmann János. A dorogiakat Ba­ranyai Lőrinc igyekezett megnyug­tatni, hogy a dorogi vezetékes víz nem szennyezett, mert többségé­ben karsztvízből nyerik. Csak Esz­tergom és Tokodaltáró lakosainak kellett szennyezett vezetékes vizet inni napokig. Hiszen az Onyx Kft. csupán a szennyezést követő ne­gyedik napon tudott számot adni arról, hogy milyen anyagokból mennyi folyt el a széles Dunába. Tittmann sehol ! Nem hivatalos in­formáció alapján úgy tudjuk, hogy dr. Tittmann János a francia Rivié­rán piheni ki polgármesterséggel és parlamenti képviselőséggel járó fá­radalmait. Vajon értesült - e a tér­séget ért környezeti katasztrófáról? Ha igen - ami valószínűsíthető -, miért nem jött haza? Miért hagyta magára parlamenti képviselői kör­zetét a bajban? Miközben Eszter­gom polgármestere helytáll és védi a lakosság egészségét. Csatázva a mundért védő tisztifőorvossal a vizsgálati eredményeket tartalmazó jegyzőkönyvekért. Mert az ANTSZ szerint az esztergomi ve­zetékes víz jó, mivel nem pusztul­tak el benne a vízibolhák - bár a kutya is elfordul a vizes táltól. A hasmenéses polgár pedig a WC-t lehúzva fejezi ki véleményét! .............. ^H ÍDLAP Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Arpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Lapterv: Balage P Szeder Tervezőszerkesztők: Ágfalvi Loretta, Latkóczy Béla Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: 4 36 (33) 500-750, telefax: 4 36 ( 33 ) 500-750, e-mail:- hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: 4 36 (33) 510-040 Felelős kiadó: dr. Gál Nóra vezérigazgató Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: 4 36 (33) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbcsítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 0 3 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató. Tiltakoznak az újságírók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom