Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-08-13 / 161. szám

ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ 2004. ~ augusztus 13., péntek IPOLY XI. Ince pp., Szt. Ipoly napja o> II. évfolyam, 161. szám Napi hírújság a régió életéről ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk Újból körzetesítenek Az önkormányzatoknak újabb megvonásokkal kell számolniuk, így csak összefogva tudnak iskolát fenntartani ...........................................3. OLDAL Zakatol a kisvonat Tavasz végétől őszig naponta indul városnéző útjára a kétkocsis kisvonat Esztergomban 4­OLDAL Nemzetközi tornán az EKSE-Totem Az EKSE-Totem Szlovákiában egy hatcsapatos nemzetközi tornán készül a bajnoki nyitányra ..........................................8. OLDAL / Az ANTSz kiadta a jegyzőkönyveket A lakosság még szkeptikus ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Esztergom Város önkormányzata tegnap sajtótájékoztatót tartott az esztergomi Polgármesteri Hivatalban az Onyx Kft dorogi telephelyéró'l a környezetbe került gyógyszeripari veszélyes hulladékokkal kapcsolat­ban, mivel a város megkapta az ÁNTSz-től a mérési jegyzőkönyveket A tájékoztatón Meggyes Tamás, Esz­tergom város polgármestere, a Helyi Védelmi Bizottság elnöke, Knapp Já­nos Pál, Esztergom város alpolgármes­tere és Pozsonyi László környezetgaz­dálkodási mérnök nyilvánosság elé tár­ta mindazokat a dokumentumokat, amelyek az Onyx Kft. tárolójának en­gedélyezési eljárása(i) során keletkez­tek, és igazolják azt, hogy a cég az elő­írásokkal ellentétesen üzemeltette azt a tartályt, amelyből a szennyezés elfolyt. A polgármester dokumentumokkal bi­zonyította, hogy a cég telephelyén álló tartály, amelyből a szennyező anyag el­folyt, eredetileg biogáz tartály volt, amelyet többszöri átalakítás után az en­gedélyek szerint csak fáradt olaj tárolá­sára használhatott volna. Ennek ellené­re a cég veszélyes gyógyszeripari hulla­dékot tárolt benne. Még mindig osztják a vizet Esztergomban A kiadott jegyzőkönyvek alapján Meggyes Tamás elmondta, hogy mint­egy 250 köbméter szennyező anyag ke­rült ki a tartályból. Az ANTSz által küldött jegyzőkönyvekkel kapcsolat­ban a polgármester elmondta, hogy azok nem terjednek ki teljes körű vizs­gálatra, és sajnálatos, hogy a szennye­ződés legnagyobb koncentrációjának idején, augusztus 2-3-4-én nem végzett mérést az ANTSz. Ezek mellett ismer­tették azokat a szakértői jelentéseket, amelyeket az önkormányzat által fel­kért Bálint Analitika Kft. laboratórium állított össze az esztergomi vízvezeté­kekben kimutatott anyagokról. Ezen kí­vül beszámolt arról, hogy sem az ANTSz, sem a Vízművek nem enge­délyezte a lakossági ivóvízellátását a Szent István-kútról. A lakosság egyéb­ként a részleges korlátozás ellenére is szkeptikusnak mondható, hiszen a víz­osztó helyek többségén nem csökkent a vízigénylők száma - mondta a polgár- mester. Meggyes Tamás hozzátette, hogy a Parlament Környezetvédelmi Bizott­sága augusztus 17-i ülésén foglalko­zik a dorogi szennyezéssel. • ÁK Hasonló a múlt, a jelen és a jövő 10 éves Esztergom és Gniezno kapcsolata ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Tízéves a magyar-lengyel test­vérvárosi kapcsolat Esztergom és Gniezno között. Gnieznóban már megünnepelték a jubileumot, Esz­tergomban augusztus 20-án fog er­re sor kerülni. A testvérvárosi kap­csolat gyökereiről, a tíz év eredmé­nyeiről Csombor Erzsébet mesélt lapunknak, aki a Lengyel Kisebb­ségi Önkormányzat elnöke. A testvérvárosi kapcsolat kezdetei visszanyúlnak egészen a kilencvenes évek elejére. 1992-ben egy-két képviselő, abból kiindulva, hogy Magyarország és Lengyelország között mindig is baráti kapcsolat volt, és Esztergom komoly lengyel hagyományokkal rendelkezik, kialakított egy testvérvárosi kapcsolatot. Az egyik összekötő kapocs Szent Adal­bert, aki Géza fejedelem udvarában járt, és a hagyomány szerint ő keresztelte Szent István királyunkat. A másik pedig a török időkre nyúlik vissza, amikor 1683-ban a Sobieski János lengyel király által vezetett közös hadsereg győzte le a törököket, és a város neki köszönheti a török alóli felszabadulását. Ennek 1933- ban állítottak emléket Esztergomban. Ezenkívül a II. világháború alatt 1939 októberétől lengyel katonák állomásoz­tak Esztergom-táborban. Igaz, hogy ezt később átvitték Pilisvörösvárra, de ma­radt egy ötvenfős lengyel munkáscsapat a háború végéig városunkban. Ezért gondolták a képviselők, hogy érdemes a Csombor Erzsébet lengyel kapcsolatokat ápolni, a hagyo­mányokat megőrizni. Több város közül végül Gnieznóra esett a választás. A két város történetében, jogállásában szinte a kezdetektől hasonlóság figyel­hető meg. Gniezno a lengyel államiság bölcsője, az első lengyel főváros, a len­gyel katolikus egyház székhelye volt a kezdetektől, Szent Adalbert csontjait oda vitte annak idején még Vitéz Bolesláv, és a mai napig Szent Adal­bert a védőszentje az ottani főegyház­megyének. A jelen is hasonló, igaz Gniezno nyolcvanezer fős város, de ot­tani viszonylatban kisvárosnak számít, mint Esztergom. Ott is tönkrement az ipar, hasonló gondja volt a munka nél­küliséggel is, mint városunknak. (folytatás a 4. oldalon) Saktorék a minimálbér intézményét védik SZLOVÁKIA A Szakszervezetek Konföderáció­ja (KOZ) tegnapi sajtótájékoztató­ján kizsákmányolásának tartotta a munkaadók arra irányuló igyekeze­tét, hogy megszüntessék a mini­málbér intézményét. Az Ivan Saktor vezette KOZ szerint ezt a próbálko­zást az sem indokolja, hogy egyes munkavállalók ennél a bérnél ke­vesebbért is hajlandóak lennének munkaviszonyba állni.- Szlovákia sajnos vezető helyet fog­lal el azon európai országok között, amelyek lakosságára a legdrasztiku- sabb hatással voltak az eddigi refor­mok - állította Eugen Skultéty, a KOZ alelnöke. Skultéty attól fél, hogy egyes munkaadók a munkaszerződéseket meghatározatlan időről meghatáro­zott időtartamra kötik meg. Skultéty úgy véli, hogy az ilyen munkaviszony előnytelen az alkalmazottak számára, ugyanis azok nem lesznek jogosultak Eugen Skultéty végkielégítésre még átszervezéssel in­dokolt elbocsátásokkor sem. A szövetség információi szerint a leg­rosszabb helyzetet jelenleg a mezőgaz­daságban, illetve az építészeti ágazatban lehet tapasztalni. Ezekben az ágazatok­ban jellemző, hogy a munkavállalókat minimálbérért dolgoztatják, vagy mint vállalkozókkal kötnek velük szerződést. • -s­Új tartásdíjrendszer készül A gyerekekre fizetendő tartásdíj mértékét a jövőben a minimálbér alapján állapítanák meg - állítja Lucia Zónákká igazságügyi államtitkár. A tervezet szerint az egy gyermekre jutó összeg a minimálbér 30 százaléka lenne, ami személyenként 900 koronát jelentene. Dániel Lipsic igazságügyi miniszter azt állítja, tárcájuk törekvése az is, hogy azoknak az érdekeit megvédjék, akik egy esetleges válással nem értenek egyet. • -k­Új napilap indul Szegeden (H) Új városi napüap előkészületeit vég­zik Szegeden. November 1-jén az ut­cán lesz a Friss Újság, az újonnan megjelenő szegedi napilap. Ezt Dlusztus Imre, korábban a Délmagyarország, majd a Hír TY most pedig a leendő Friss Újság fő- szerkesztője nyilatkozta a Magyar Rá­diónak hozzátéve, hogy eddig 3400 előfizetőt toboroztak. A főszerkesztő elmondta még: hagyományos értelem­ben vett konzervatív értékeket képvise­lő polgári napilapot terveznek, közép­pontban az alkotó emberrel. Dlusztus Imre hangsúlyozottan független, párt- politikai elkötelezettségtől mentes na­pilapot tervez megjelentetni Szegeden és a környező településeken. Kovács és Figel biztos-jelölt (H) Kovács Lászlót jelölték az Európai Bizottság energiaügyekért felelős biztosának. Az unió kormányának is nevezett testület elnöke, Jose Manuel Barroso nyilvánosságra hozta a bi­zottság tervezett összetételét. A 25 tagú testület új tagjai novemberben veszik át hivatalukat. Az Európai Bi­zottság ipari ügyekért felelős biztosa Günter Verheugen lesz, akit egyúttal a testület egyik alelnökének is kine­veznek. A külügyekért a jelenlegi osztrák külügyminiszter, Benita Ferrero-Waldner lesz felelős. Az ok­tatási és kulturális biztosnak a szlo­vák Jan Figelt jelölték. Letelepedhetnek a vajdasági menedékesek (H) Lamperth Mónika belügyminisz­ter az érintettek kérelmére méltá­nyosságból engedélyezi a volt vajda­sági menedékes és befogadott jogál­lású magyar nemzetiségűek letelepe­dését hazánkban. Az eljárást akkor folytatják le, ha nincs jogszabályban szereplő kizáró ok. A 160 vajdasági magyar évek óta él magánszállásokon vagy a Belügyminisztérium befoga­dó intézményeiben, helyzetük ren­dezése érdekében már több állami és civil szervezet is erőfeszítéseket tett. Becsődölt az Eurotours (H) Csődbe ment az ország egyik leg­ismertebb utazási irodája, az Eurotours. A gazdasági tárca enge­délyezési hivatala már törölte is nyilvántartásából a cég mindhárom vállalkozását. A hivatal közleménye szerint a külföldön rekedt turisták hazaszállításáról a cég biztosítója, az Atlasz gondoskodik; vezetője el­mondta, hogy már tárgyalnak az Eurotours külföldön tartózkodó ügyfeleinek hazaszállításáról. Az Eurotours összesen 172 millió forint vagyoni biztosítékkal rendelkezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom