Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-03 / 132. szám
HIDLAP • 2004. július 3., szombat magazin MODERN/izmusok Európai grafika 1900-1930 Június 18-tól látogatható a Budavári Palota C épületében a stuttgarti Staatsgalerie és a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményének közös kiállítása a budapesti Szépművészeti Múzeum közreműködésével. A nagyszabású kiállítás a 20. század első három évtizedének grafikai anyagát tárja a látogatók elé. Zenekar egy táncossal E korszak képzőművészetét a megújulás gondolata és rendkívül dinamikus folyamatok jellemezték. Ennek az elsöprő lendületet diktáló „haladás-eszmének” hátterében a modern kort kifejező filozófiai, társadalmi törekvések munkáltak. A modern irányzatok képviselői határoktól fügKassák - Arckép getlen kapcsolatrendszert alakítottak ki, így kölcsönösen hatottak egymás művészeti fejlődésére. Egyre nagyobb igény mutatkozott a nemzeti jellegű művészetre, ami összekapcsolódott az egyetemes fejlődés gondolatával. A 19. század nagy művészeti központjai mellett - Párizs, London, München - egyre több új művészeti centrum követelt magának helyet és tekintélyt, köztük Bécs, Prága, Drezda, Barcelona, Budapest és Moszkva, majd Berlin, Bukarest, Varsó, Krakkó és Zágráb. A Magyar Nemzeti Galéria és a stuttgarti Staatsgalerie közös kiállítása a két múzeum grafikai gyűjteményének tükrében a modern művészetnek ezt az igen gazdag és széleskörű korszakát öleli fel. A válogatás jól szemlélteti, hogy a 20. században korábban alárendelt szerepet játszó grafikának kitüntetett szerep jutott a műfajok újrarendeződő hierarchiájában. A 19. és 20. század fordulóján az art nouveau - a szecessziós stílus francia elnevezése kb. 1895-1910 - grafikájának összegző, dekoratív vonalvezetése és homogén színfoltja volt a művészi forma önértékének az eszméje, a vizuális forma és az érzelemmel, gondolattal telített szimbólum elválasztha- tatlansága. Egyenrangúvá váltak az autonóm és alkalmazott műfajok a művészetek egységén belül. A grafika elérte azt, hogy egyenrangú párja legyen a festészetnek, akár önálló kompozíció, akár könyv- vagy folyóirat-illusztráció szerepét töltötte be, de megjelenhetett egyedi rajz vagy sokszorosított grafikai lap formájában is. A kor kritikusai, akik egyben az impresszionisták támogatói is, felfedezték a rajz befejezetlenségében és vázlatosságában rejlő tökéletességet, azt a kézjegyet, ami a művészt egyedivé, mással össze nem téveszthetővé teszi. A impresszionista művészek érdeklődésének középpontjába a pillanat megragadása, az adott benyomások megörökítése került. Ennek a célkitűzésnek a legjobban a grafika, az egyedi kézvonásokat visszaadó rajz és a rézkarc felelt meg, sőt megbecsült és kitüntetett eszközévé vált. Közép-Európában a 19 század végén tovább hatott a realizmusnak az, a század első felében induló irányzata, amely a plain air festészetben új kísérletek kiindulópontjává vált. A naturalizmus „új ízekkel” járult hozzá a rajzművészet egyre változatosabb összképéhez. A francia Fauves - „Vadak” - csoport művészei ebben az időben a színek mellett mindjobban a rajz gesztus jellegére helyezték a hangsúlyt. Ez volt az uralkodó szemlélet a német Die Brücke expresszionistái és több, őket követő vagy párhuzamosan ezzel kísérletező magyar művész között is. A rajzművészet a forma, a tér és a mozgás analízisének az eszközévé vált a futuristák kezében. A kubisták a látvány elemzésétől ennek újraszerkesztéséig jutottak el, a maguk teremtette univerzumnak a papír sík felülete szolgált hordozójaként. A konstruktivistáknál a rajz szinte tervrajzzá alakult, a kutató ember számára a feltáruDerkovits Gyula - Mi ketten ló kozmosz megjelenítésének alapjává lépett elő. A rajz az emberi környezetet újjáteremtő utópikus elképzelések médiumává vált a szuprematista művészek kezében. Az expresszionista építészek a természet és az emberi lélek kapcsolatának összefüggéseit értelmezték és boncolgatták rajzaikban, amelyeket szinte a jövő tárgyi világát rögzítő látomásoknak is tekinthetjük. A dadaisták ezzel szemben nem a jövőbe néztek, hanem a jelen visszásságait szedték ízekre. Ehhez a kritikus, gúnyos, néha játékos szemléletüknek a fotómontázs és a kollázs technikája bizonyult a legmegfelelőbbnek és legkifejezőbbnek. Ezzel a módszerrel forradalmasították a grafikát és nagy hatást tettek több művészeti ágra is. Az első világháború és az utána következő időszak változást hozott a képzőművészet területén is. A kiábrándulás, majd az újrakezdés időszakában a grafikának meghatározó szerep jutott, a társadalomkritika kérlelhetetlenül precíz, kritikus élű eszköze lett, melyet a verizmus tendenciáját követő művészek előszeretettel használtak. A karikatúra művészet ez időtájt élte virágkorát. A kiállított rajzok és sokszorosított grafikai lapok között megtalálhatók többek között a korszak kiemelkedő mestereinek - Henri de Toulouse- Lautrec, Paul Gauguin, Edvard Munch, Paul Cézanne, Henri Matisse, Pablo Picasso - munkái is. Emellett végigkövethető a nyomukban és hatásukra kibontakozó művészeti gócpontok kialakulása és az útkeresés legfontosabb állomásai Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban. Hangsúlyos helyet kapott a kiállítás koncepciójában a középeurópai, német és magyar művészet, de jelen vannak a századfordulótól felerősödő és a kelet-nyugati kulturális életben döntő befolyású orosz művészek is. A 20. század eleji magyar grafika felvirágzásában nagy szerepet játszottak a gyűjtők és a velük együttműködő művészettörténészek, műkritikusok, művészeti írók, valamint az akadémiai grafikus művésztanárok. A magyar művészetnek ezt az európaival egységben szemlélhető együttesét a Szépművészeti Múzeum gyűjtőmunkájának köszönheti a közönség. A kiállítás anyagának kiFranz Marc - Kék ló alakításához nagyban hozzájárult a múzeum részvétele a századforduló nagy francia mestereinek grafikáival. A kiállításnak és a 300 oldalas magyar-német nyelvű kísérő katalógusnak az a célja, hogy megismertesse és továbbvigye ennek az európai művészetet egységben vizsgáló szemléletnek a gyakorlatát és ezen túl nemzetközi közegbe illessze a modern magyar grafikát. • Szabó Bernadett PROGRAMKiállítások Esztergomban Végh Éva festőművész „Séta az Univerzumban” című kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a Vármúzeum Rondellájában. Kiss György és Vagyóczky Károly, íooo éves pénzek érmén és papíron című kiállítása augusztus elejéig tekinthető meg a Vármúzeumban. Tímár József és Benjamin Pöttinen fotóművészek „Légihíd” című természetfotó kiállítása nyílt meg a Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgó aulájában a Magyar- Finn Baráti Kör szervezésében. Az Esztergomi Művészek Céhe tárlata látható a Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgóban, a „Céh Galériában”. Szűts Bálint kiállítása nyílt meg a Műhely-Hidak (a Párkány-Eszter- gom Baráti Egyesület találkozó-sorozata) keretein belül az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtárban. Balassi címmel nyílt kiállítás a Vármúzeum Rondellájában. A tárlat július végéig tekinthető meg. A Szentgyörgymezői Olvasókör gyermek rajzszakkörének kiállítáIDŐ BONTÁS sa tekinthető meg az olvasókör nagytermében. Antoni Waterloo Tájkarcok című kiállítása nyílt meg a Keresztény Múzeumban. A tárlat október 3-ig lesz megtekinthető. Korga György festőművész és Lengyel Rita grafikusművész közös kiállítása tekinthető meg a Dobó galériában. Mozi Petőfi filmszínház (Esztergom, Rákóczi tér 4, tel.: /33/ 312-446) 17.30 Az elvarázsolt kastély - amerikai film. Rendezte: Rob Minkoff. Szereplők: Eddie Murphy, Jennifer Tilly, Marsha Thomason, Nathaniel Parker, Terence Stamp. 19.30 Holnapután - színes, amerikai film. Rendezte: Roland Emmerich. Szereplők: Dennis Quaid, Jake Gyllenhaal, Emmy Rossum, Ian Holm, Sela Ward. Programok, rendezvények Július 2-3-án, 21.00 órától az esztergomi Várszínházban Vajda Katalin: Anconai szerelmesek című olasz zenés komédiát láthatják az érdeklődők a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat vendégjátékaként. Rendező: Andrei Mihalache (esőnap: július 4., vasárnap) Belépődíj: 1500,- Ft, nyugdíjasoknak: 500,- Ft. Július 2-3-án kerül megrendezésre a Kürti Napok elnevezésű rendezvény Kürtön. Július 2-4-ig tart a hagyományos neszmélyi Hídverő Napok és Hilltop Borünnep. Itt kerül megrendezésre többek között a IV Euro-Expo Kiállítás és Vásár, a Duna Borrégió Megalakulási okmányának ünnepélyes aláírása, valamint a Zsigmond király Borlovagrend új tagjainak avatása. Fellép többek között Szakcsi Lakatos Béla, a Back II Black és bemutatót tart Bessenyei Péter műrepülő világbajnok. Július 3-án Falunapot tartanak Lekéren, a programok 10-órakor kezdődnek -ökumenikus istentisztelettel a lekéri római katolikus templomban, 20.30 -utcabál, a talp- alávalót Rikkonyék húzzák. Az egész nap folyamán kézműves foglalkozások, a kultúrházban vadásztrófeák és amatőr képzőművész kiállítás tekinthető meg. Július 4-én az 50 éves évfordulóját ünneplő Barti Sportszervezet Kupanapot tart a barti futballpályán. A rendezvény nyitómérkőzését a barti iskolacsapat játssza Bény iskolacsapatával. 14 órakor az öregfiúk mérik össze erejüket: megmérkőznek egymással Bart, Kisgyarmat, Kéménd és Szőgyén labdarúgói. Ezután a felnőtt csapat mérkőzése következik, a bartiak ezúttal a kisúj- falusiakkal futballoznak. 20.30-tól az EB-döntőt tekinthetik meg kivetítőn az érdeklődők. VII. Politikatörténeti Nyári Egyetem - Esztergom, 2004. július 5- 10. Július 5. hétfő 14h: Komoróczy Géza: Mítosz és társadalmi tudat a tradicionális és a modern korban. 16h: Papp Richárd: Mítoszok antropológiai megközelítésben. Nyitóest. Július 6. kedd 9:00 Miskolczy Ambrus: Mire jó a mítosz? Francia, román és magyar párhuzamok. 11 h: Lakatos László: Mítosz és összeesküvés-elméletek a posztmodern korban. 14:30: Kiss Endre: A szocializmus tudatalattija. 16:30: Marosán György: Az evolúció mítosza, és a mítosz evolúciója. 20h:Legkisebb film a legnagyobb magyarról... („Kisszéchenyi”) - vetítés és utána beszélgetés a film alkotóival: Kálmánchelyi Zoltán és Végh Zsolt. Július 7. szerda 9:30 Báron György: Mítoszteremtés a film eszközeivel. 11:30: Galántai Zoltán: A tudomány és a földönkívüli civilizációk mítosza. Július 8. csütörtök 9h:Kende Tamás: Kommunista mítoszok és mitikus kommunisták. llh:Tamás Gáspár Miklós. 14:30: Andor László: Az Amerika-mítosz. 16:30: Az én XX. századom (filmvetítés). 20h: Meghívott vendégünk: Enyedi Ildikó. Július 9. péntek 9h: Melegh Attila: A Kelet-Nyugat mítosz funkciója a globalizáció korában llh:Halmos Károly: Polgár(i)ság és vállalkozás. Hiedelmek és várakozások a rendszerváltoztatás idején. 14:30: Szalai Erzsébet: A kapitalizmus mítosza, valósága és a rendszerváltás. 16:30: Dobrovits Mihály: Mítosz és történelem (Kelettől Nyugatig). Záróest. Július 9-10-11-én kerül megrendezésre a hagyományos 15. Városi Napok és Sörfesztivál a Polgármesteri Hivatal szervezésében, a nyergesújfalui íjászpályán. Július 9-10-ll-én rendezik meg a 20. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat. Programok: kézműves vásár, régi mesterségek bemutatója, középkori gyermekjátszóház, történelmi táncbemutatók, kiállítások, trubadúrverseny, szerelmi hétpróba, vásári komédiák. Július 17-25. között kerül megrendezésre az Arany híd 2004 Jógafesztivál a Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgóban. Részletes információ: 401-482, 06-20/563-43-89, www.invitel.hu/hummelr.
