Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-02 / 66. szám

2004. április 2., péntek REGIO frídlap j V M A I T E M A f Ovodaérettség, óvodai nevelés Az iskola előtti nevelés része a közoktatásnak, a közoktatá­si törvény az óvodát nevelő intézményként tartja számon. Az óvodában a gyermeket 3 éves korától az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig nevelik. Az óvodai ellátás a gyermek harmadik életévétől kezdődhet, ötéves korától pedig napi négy órában kötelező. Magyarorszá­gon a törvényi előírás megvalósítása érdekében a fenn­tartó önkormányzatok vállalják az óvodaköteles gyerme­kek felkutatását, így a korosztályra vetítve a 95 százalé­kot is meghaladja az óvodába járó ötéves gyermekek száma. A fejlett országokban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az óvodának. A tanulók tanulmányi teljesít­ményét mérő nemzetközi kuta­tások arra hívják fel a figyelmet, hogy a tanulók közötti teljesít­ménybeli különbségek már az iskoláztatás korai szakaszában is fennállnak. Mint tudjuk, a ta­nulás a születéstől kezdődik, és a korai életszakaszban kapott tapasztalatok, ingerek alapvető fontosságúak a beszéd- és gon­dolkodási készségek, a tanulás iránti pozitív attitűd kialakulá­sának szempontjából. Magyarországon a 3-5 éves ko­rú gyermekek 86 százaléka óvo­dás, ami nemzetközi összehason­lításban viszonylag magas arány. Az óvodakezdés Azt mondják, minden kezdet nehéz, ám ez nem feltétlenül igaz. Ha a kisgyerek valóban érett az óvodára, és jól előkészí­tettük a változásra, szívesen megy társai közé játszani. Az iskolaérettség ismert foga­lom. Nem csupán a pedagógu­sok, hanem a szülők is tudják: bizonyos fejlettségi szint elérését nem lehet siettetni. Ma már sen­ki nem tekinti veszteségnek, ha a gyerek még egy évig az ovi­ban marad. Az óvodakézdésnél sajnos nincs lehetőség hasonló­an türelmes eljárásra, pedig a kicsik sem egyformán érettek. Jó, ha a gyerek akkor kerül oviba, amikor készen áll az önállósodásra: hiányolja a gye­rektársaságot, édesanyja nélkül is hajlandó eltölteni néhány órácskát, idegen felnőttek irá­nyítását is elfogadja. Valójában az óvodakezdést a legtöbb eset­ben az anya munkába állása te­szi szükségessé. Az átlagos gye­reknek ezek szerint hároméves korára óvodaérettnek kell len­nie. Persze, a gyerekek e tekin­tetben sem egyformák. Van, aki már korábban is megrázkódta­tás nélkül elviseli anyja távollét­ét, vannak, akik szinte kezdettől fogva hozzászoktak, hogy any­jukon kívül más szeretett sze­méllyel is jó kapcsolatban van­nak. Mások viszont igen erősen kötődnek édesanyjukhoz. Az óvodai élet mindenkép­pen különbözik az otthonitól, ám minél nagyobb ez a különb­ség, annál nehezebb áthidalni a kisgyerek számára. Ha tudjuk, hogy gyermekünk hároméve­sen óvodába megy, időben kezdjünk hozzá felkészítéséhez, hogy óvodaéretté válhasson. Ez nem egy-két hetes feladat, amit néhány kedves mondattal elintézhetünk. Óvodaválasztás •Az óvodák általában szoktak nyílt napot tartani, ahol azon­ban ilyen nincs, oda előre egyeztetett időpontban, egyéni­leg lehet ellátogatni. Ennek módját és időpontját az óvoda vezetőjével, illetve a csoportve­zető óvónőkkel kell megbeszél­ni. Erre az alkalomra minden­képpen tanácsos a leendő kis- óvodást is elvinni, hiszen szá­mos előzetes, pozitív benyo­mást szerezhet már ekkor az oviról, ami megkönnyítheti a későbbi beilleszkedést. A leg­megfelelőbb óvoda kiválasztá­sakor bizony sok szempontot fi­gyelembe kell venni. így pl.: az óvoda programja, a csoport várható létszáma, vegyes vagy homogén csoportokba szerve­zik-e a gyermekeket, milyen tár­gyi, ill. személyi feltételekkel bír az ovi stb. Természetesen az óvónők személye sem elhanya­golható szempont. Felkészítés az óvodára Hat hónappal az óvodakez­dés előtt gyakoroljuk az elválást. Valamennyi feladat közül az édesanyától való elszakadás a legnehezebb - még ha eleinte csak rövid időre történik is. Ér­demes gyakorolni, hogy az első napokban már bátran, p vi­szontlátás örömébe vetett biza­lommal tudjon búcsút inteni a kis óvodás. Hívjuk meg hetente rendszeresen a nagymamát, nagynénit stb., hogy együtt játsszunk. Ha megkedvelte őt a gyerek, egy időre hagyjuk őket magukra. A következő lépés, hogy a kicsi megy látogatóba hozzájuk. Fontos a rendszeres­ség, hiszen így egyik alkalomtól a másikig emlékszik még az együtt töltött időre. Biztosan van az ismeretségi körünkben vala­ki, akit kedvel a gyerek. Ha le­het, vegyük rá heti néhány óra bébiszitterkedésre. Sétáljunk el naponta a játszótérre, parkba, ahol csemeténk megismerked­het hasonló korú gyerekekkel. Szerencsés, ha akad olyan kor­társa, akivel együtt mehetnének majd oviba, hiszen könnyebb lesz a sok idegen gyerek között, ha néhány ismerős arcot is lát. Három hónappal az óvoda­kezdés előtt ügyeljünk a napi­rendre. Kétéves kor fölött általá­ban többé-kevésbé kötött napi­rend szerint folyik a kisgyerek élete, és ez hasonló az óvodáso­kéhoz: felkelés után reggeli, já­ték, séta, ebéd, alvás, játék, va­csora, lefekvés. Ha ez másképp lenne, igyekezzünk fokozatosan ehhez alkalmazkodni. Érdek­lődjünk leendő óvodánkban, mikor mit szoktak csinálni, ho­gyan zajlik egy-egy napjuk, és próbáljuk hasonlóan beosztani az otthoni napirendet. így a gyermek megszokott tevékeny­ségeit folytathatja majd, csak nem az otthoni környezetben. Három héttel az óvodakezdés előtt játsszuk el, mi lesz, ha... Az aggódó anyukákban felmerül a kérdés: hogyan fog felöltözköd­ni, eléri-e időben a mellékhelyi­séget, elfogadja-e az ételt stb. A kisgyerekben nem fogalmazód­nak meg félelmek, mert egyál­talán nincs elképzelése az ovi­ról. A megoldás: játsszuk el a különböző helyzeteket. Tele­pedjünk le a szőnyegre, ültes­sük körbe a kedvenc szőrállato­kat, babákat - ők lesznek az ovisok -, és kisgyerekünket is vonjuk be a játékba. Az óvónéni szerepében meséljünk, énekeljünk, tornázzunk, terítsük meg a babasztalt, ebédeltessük meg a „kis ovisokat”. Persze közben mindig akad egy-egy, akinek ki kell szaladnia pisilni, aki nem tud egyedül belebújni a nadrágjába, aki kiönti a vizet. Vigasztaljuk meg a bajba jutot­tat, és segítsünk rajta - a leendő óvó néni is valami hasonlót fog tenni. Sétáljunk el néhányszor az ovihoz, nézzük meg, hogyan játszanak a gyerekek az udva­ron, sőt akár odabent is körül­nézhetünk néhányszor. sem Szükséges a kisebb városok tömegközlekedésének javítása Folyamatban a salaklerakók rekultivációja? Képviselő-testületi ülés Dorogon Fejlesztésre biztosan nem lesz lehetősége az Ersekúj- vári Autóbusz-közlekedési Vállalatnak, de lehet, hogy több pénzből gazdálkodhat idén. A Nyitrai Kerületi Ön- kormányzat ugyanis a múlt héten elfogadta Farkas Iván, az MKP képviselőjé­nek módosító javaslatát. Ennek értelmében mostan­tól több pénz jut a kisebb városok helyi közlekedésé­nek támogatására. A múlt héten a Nyitrai Kerületi Önkormányzat elfogadta Farkas Iván módosító javaslatát a helyi tömegközlekedésre vonatkozóan. A megyében a helyi tömegközle­kedést az érsekújvári és a nyitrai autóbusz-közlekedési vállalat mű­ködteti. Az államtól kapott össze­get mintegy tíz város között kell elosztani. Nyitra ehhez képest aránytalanul magas támogatást kapott minden évben, viszont a kisebb városok tömegközlekedé­se szinte „halálra volt ítélve”. Csepregi Zoltán, az Érsekúj­vári Autóbusz-közlekedési Vál­lalat párkányi kirendeltségének vezetője pozitívan értékelte Far­kas Iván fellépését, aki szerinte nagyon bölcsen a kisebb váro­sok tömegközlekedésének javí­tása mellé állt. „A költségvetési keretszám adott, pillanatnyilag arról folyik a vita, hogyan le­gyen elosztva az egyes városok között a pénz. Értesüléseim sze­rint másfél héten belül a pénz­ügyi bizottság a nyitrai és az ér­sekújvári vállalat képviselőivel folytat majd tárgyalásokat a pénzelosztásról. A helyközi jára­tok pénzellátási módja ugyanis a megtett kilométer alapján működött. Ezért a kisebb váro­sokban, mint például Párkány­ban, Tapolcsányban, Aranyos- maróton, Surányban és Léván is szinte elhalt a helyi tömeg- közlekedés, mivel folyamatosan a járatok csökkentésére voltunk ítélve. Nyitrán a távolság és a sűrűség is koncentrált, azt vi­szont nem veszik figyelembe, hogy például Párkányban is na­gyobb távolságot kell megten­nie az autóbuszoknak a vasútál­lomástól a központba, valamint Ebedre is ki kell mennie a helyi járatoknak. A kilométer-rend­szer így mindenképpen meg­bosszulja magát” - mondta la­punknak Csepregi Zoltán. El­mondta továbbá azt is, hogy idén nem kerülhet sor a helykö­zi járatok bővítésére, ugyanis az a havi összeg, amit az állami költségvetésből kapnak, csak arra elég, hogy alapszinten tud­ják működtetni a járatokat. Arra vonatkozólag, hogy mi­éft nem indítanak éjjeli járato­kat'a vasútállomásról, elmond­ta, hogy a vállalat részéről sem­mi-akadálya nincs ennek, ha az utasok igénylik. A gond csak az,, hogy a vállalat kiadásainak bele kell férnie az adott költség- keretbe. Ebben az esetben pe­dig éjjel a nappali járatok rová­sára tudnának indítani autó­buszt. Ráadásul ezt a párkányi önkormányzatnak is jóvá kell hagynia. Mint elmondta, a vál­lalatnak van már tapasztalata az éjjeli járatokkal, és ezek na­gyon veszteségesek voltak. A műszaki norma és a tör­vény alapján a megállók és az állomások karbantartása is az önkormányzatok feladata. Ez viszont nem vonatkozik arra az esetre, ha az állomás a vállalat tulajdonában van. A vállalat csak kijelöli azokat a helyeket, ahol alkalmasnak ítéli a megál­lót, de az önkormányzat felada­ta, hogy oda az utasok kényel­mét szolgáló alkalmatosságot biztosítson, amennyiben szük­ségesnek tartja. Czigler Egyhangú döntések szü­lettek a dorogi képviselő- testület március 26-i ülésén tárgyalt tizenöt napirendi pontban. A DKE képviselőit ismét meglepte a Hulladék­égető jelentése, mivel a benne foglalt salaklerakó­lezárás nem kezdődhet meg bírósági döntés nélkül. Napirend előtt a Fidesz dorogi irodája kialakításában nyújtott se­gítségért mondott köszönetét a vá­rosvezetésnek Wágner Zsolt kép­viselő, ezt követően a két ülés kö­zött eltelt időszak döntéseiről, ese­ményeiről szóló jelentés kapcsán Tauber György, a Dorogi Környe­zetvédelmi Egyesület (DKE) kép­viseletében kérdezett rá arra, mit tesz a város a kórház utcájában és környékén elszaporodó patká­nyok ellen. Mint kiderült, a kárte­vők a MÉH-telepről jönnek, ezért az önkormányzat tereprendezésre kötelezte a tulajdonost. Dávid Anna szintén az egyesü­let nevében az Onyx Magyaror­szág Kft. tájékoztatójában említett vízminta eredményei felől érdek­lődött. A Környezetvédelmi Fő­felügyelőség szakemberei február végén vettek mintát az égetőmű területén lévő talajvíz-figyelő ku­takból, az eredményről egy hó­napon belül kellett volna tájékoz­tatást adnia a szakhatóságnak, ami azonban még nem történt meg. Továbbá a képviselő arra is felhívta a városatyák figyelmét, hogy az Onyx Kft. tájékoztatójá­ban foglaltakkal ellentétben nem kezdődhetett meg a 2-3. salakle­rakó rekultivációja, mivel a DKE fellebbezése halasztó hatályú. A kérdésben bírósági döntés még nem született, tárgyalásra csak április 1-jén kerül sor. Balogh Zoltán (DKE) a Doro­gon létesítendő uszoda finanszí­rozásáról kérdezte a városveze­tést a decemberi ülésre utalva, mikor Tittmann János polgár- mester a létesítmény üzemelteté­sére vonatkozóan egyetlen elfo­gadható, ám átdolgozásra szoru­ló ajánlatról számolt be. A képvi­selő figyelmeztetett arra is, nem szerencsés egy vállalkozásra bízni a dorogi uszoda üzemeltetését. Nem lévén előkészületben köz- beszerzési pályázat, egyhangú szavazatok támogatták a közbe­szerzésről szóló rendelet hatályon kívül helyezését március 30-ai dá­tummal. A Városi Gyámhivatal és a Gyámhatóság tavalyi munkájá­ról szóló beszámolót csakúgy, mint a Pedagógia Szakszolgálat elmúlt ötéves ciklusáról szóló tájé­koztatót is elfogadták a képvise­lők. Dávid Anna kérdésére Holló Márta igazgató elmondta, szándé­kukban áll növelni a szakszolgálat tízfős létszámát, és a jövőben, az anyagi feltételek függvényében több pszichológust alkalmazni. A Dorogi Rendőrkapitányság ingatlancseréjére vonatkozó mó­dosított szerződés jóváhagyása is megtörtént az ÁFA-törvény válto­zása végett. A csere értelmében a rendőrség a Mátyás király u. 1. szám alatt kap helyet, míg a je­lenlegi, Bécsi úti ingatlan a város tulajdonába kerül. A szerződést még nem írta alá az önkormány­zat és a Komárom-Esztergom megyei Rendőrfőkapitányság, a Belügyminisztérium mérlegelési folyamata miatt - tájékoztatta a jelenlévőket a polgármester Ba­logh Zoltán kérdésére reagálva. Ezt követően a Richter Gedeon Rt. által létesített óvoda telekren­dezéséről döntött a testület, a ha­tározat értelmében az ingatlan tu­lajdonjogát öt év elidegenítéssel a cégre átruházza. Egyhangú dön­tés született a Pilismaróti Üdülő­tábor konyhájának idei évre ter­vezett felújítására és átalakítására biztosítandó másfélmillió forintos önkormányzati hozzájárulásról is, és több önkormányzati lakás érté­kesítését illetően. A Jubileumi téren Dorog város­sá avatásának huszadik évfordu­lójára felállítandó Bányász emlék­műre meghirdetett pályázat nyer­tesének Csíkszentmihályi Róbert szobrászművészt nyilvánította a testület, és döntött az emlékmű megépíttetéséről is, 2004. augusz­tus 31-ei határidővel. A József At­tila Művelődési Ház megvásárlá­sát tekintve a polgármester tájé­koztatása szerint patthelyzet ala­kult ki, a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány kuratóriu­ma nem képes a fenntartásra, ho­lott alapító okiratában ez szerepel, ugyanakkor a kuratórium által ja­vasolt formában a város eláll a vá­sárlástól, ehelyett bírósági úton kezdeményezi a művelődési ház tulajdonba vételét. A roma foglal­koztatási program kezdeményezé­sét is támogatták a képviselők, amely mintegy tíz főt érintene. Vé­gezetül egy utcaelnevezésről dön­töttek a városatyák, a névadó, Bulchardt Vilmos életrajza a váro­si újságban is megjelenik. n.m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom