Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-02 / 66. szám
játóTap RÉGIÓ 2004. április 2., péntek 5 Az „egyméteres emberek” sorsfordulója Gyermekeink törékeny, érzékeny lelkét minden változás megviseli. A legnagyobb törés az életükben, ha egy intézményre bízzák őket szüleik az önállósodás, elszakadás startpontjára állítva. Az óvoda legfőbb feladata közösségi emberré nevelni a kicsiket, fölkészíteni őket az igazi megrázkódtatásra, az iskolára. Felelős döntés terhel minden anyát és apát, amikor meghatározza a gyerkőcök óvodáskori sorsát. Kata (nyelvtanár) Már utánajártunk az oviknak, az egyikben ismerős óvónő dolgozik, bár nem valószínű, hogy ez fog dönteni. Kislányom, Kamilla már 2 éves, ragaszkodó, kötődik az emberekhez, mégis könnyen elszakad, ismerkedik, nagyon magabiztos és önálló. Szeretném, ha közösségben lenne, a kézügyességét fejlesztenék, mozgásigényét kielégítenék és sok időt töltene szabad levegőn. Irén (vállalkozó) Az óvodaválasztást a lakóhely határozta meg. Dorogon a KÖGYÓ-hoz tartozott egy jó hírű ovi, a közelben laktunk. Nem néztünk körül, nem sokat érdeklődtünk, mert köztudott volt, hogy akkoriban a környék legjobb óvodája volt. Szerencsénkre a sógornőm ott volt dada, a nagymama jredig a konyhán dolgozott, így aztán családias hangulatban történt az Iskolára való célirányos felkészítés. Cili (vállalkozó) Eddig még nem gondolkodtam ezen, mert sok időm van a választásig. Érdeklődni fogok, hogy az óvodák mit ajánlanak. Mérvadó a döntésben, hogy milyen óvó nénik lesznek a kicsivel. Először őket ismerném meg. Lényeges még, hogy közel legyen az ovi a lakó- és munkahelyemhez. Minimális elvárásom, hogy készítse fel a gyermeket az iskolára, és minél színesebb programokkal fejlesszék a készségeit. Maya (virágkötő) Egy dorogi oviban kezdtünk, mert játékos, angol nyelvű fejlesztésre is lehetőség volt, és nagy hangsúlyt helyeztek a közösségfejlesztésre. Később Esztergomba költöztünk, és átírattuk a kicsit a Honvéd utcai óvodába. Ezzel Is teljesen meg voltam elégedve. Családias hangulat, kedves óvónők és a lakóhelyhez való közelség - ezeket a tényezőket mérlegeltük a választásban. Gál Kata írása Mindig csak azt halljuk, hogy a kisebbség így, a kisebbség úgy, de aki nem oda tartozik, talán még soha nem érezte, mit jelent kisebbségben lenni. Azt hiszem, mindenki tudja, melyik kisebbségről beszélek. Talán még soha nem éltem meg annyira ellentétes érzelmeket, mint azon az estén, mikor részt vettem egy cigányesten. Direkt nem romát írtam, mert ők magukat nevezték így. Egy kis pinceszerű „szórakozóhelyen” lépett föl a zenekar. A barátaim már hallották őket korábban is, és alig várták, hogy elkezdjenek játszani. Kezdetben még csak páran voltunk, ekkor még nem volt túl nagy számbeli eltérés a kisebbségiek és közöttünk, az idő előrehaladtával azonban megtelt a pince romákkal, odaül- | tek az asztalunkhoz is. Próbáltam a zenére figyelni, ami valóban fantasztikus volt, de valami mégis zavart. Igen, kényelmetlenül éreztem magam, mert én voltam kisebbségben. Pedig nem volt okom arra, hogy feszélyezve erezzem magam. Megdőlt ugyanis minden érv, ami az előítéletet táplálta ellenük. Teljesen kulturáltan szórakoztak, a zenekar tagjai hihetetlenül nagy zenei tudása lenyűgözött. De mégsem tudtam feloldódni, a belém ivódott előítélet időről időre feltört. Fura, de amíg romák is ültek az asztalunknál jobban éreztem magam, mint mikor felálU | tak és átültek máshova. Ekkor éreztem igazán, mit jelent kisebbségben élni. De ők engem, minket, nem közösítettek ki, nem néztek ki. Akkor | este együtt mulatott roma és nem roma. Láttam, hogy ők mennyire ösz- szetartók, jó barátként viszonyultak egymáshoz. Azon gondolkodtam, I hogy mi „magyarok” voltunk-e valaha ennyire barátok. Néha még ak- I kor is kinéznek egy helyről, ha nem a legdivatosabb cuccokat viselem, I és meg sem fordulna a fejemben, hogy leüljek a „plázacicák” asztala- hoz. Miért is nézzük le őket, mikor mi magunk sokkal jobban széthú- l 1 zunk, mint ők. El kéne kezdeni a barátkozást lépésről lépésre. Először : | tanuljuk meg mi egymás nyelvét, majd vetkőzzük le közösen előítélete- 1 inket. Ha a demográfiai mutatók nem változnak, egy idő után mi leszünk kisebbségben, és addig jó lenne, ha elfogadnánk a romákat. Reálisan kell mérlegelni a lehetőségeket A 700 lelket számláló Kéty község polgármestere Mikus Irén már a negyedik választási ciklusát tölti a község élén. Tapasztalatai révén reálisan mérlegeli a lehetőségeket, és nem tűz maga elé megvalósíthatatlan célokat. A 2004-es tervekről szólva elmondta: „Költségvetésünk sajnos csak a túlélésre elég - a községi épületek fenntartására, a hivatal és a község életének működtetésére. Ebben az évben mindenképpen befejezzük a vízvezetékek lefektetését, és elvégezzük a szeméttelep rekultivációját. A pályázati lehetőségek némi reménnyel kecsegtetnek, hogy beruházásos terveink némelyike is megvalósulhat, bár még a pályázat készítéséért kifizetendő összeget is nehezen tudjuk kiszorítani a költségvetésünkből. Jelenleg a kultúrház rekonstrukciójára dolgoztatunk ki pályázatot. E lapos tetős épületre tetőt szeretnénk tenni és a tetőteret beépíteni. így tudnánk a könyvtár helyiségeit bővíteni és egy előadótermet kialakítani. Az építési tervek készen vannak, az építkezési engedély intézése folyamatban van. Sajnos az önrészt is csak hitelből tudjuk biztosítani.”- Mi/yen a községben a foglalkoztatottság?-A munkanélküliség közel 30 százalékos. A környék legnagyobb munkáltatói vagy csökkentették munkásaik létszámát, vagy megszűntek. A középkorosztály az, aki ma nem tud elhelyezkedni. Február végével beindultak a közmunkák - 38 személyt tudtunk így alkalmazni, akik közül ketten a munkát szervezik.-Az autóbusz-közlekedéssel elégedettek a lakosok?-Sajnos a tömegközlekedéssel is gondok vannak. Gyakorta kénytelenek utazni az emberek, mivel orvos, gyógyszertár nincs a faluban, többen eljárnak dolgozni a községből, ezért sokan sűrűbb járatokat szeretnének. Az autóbuszokat üzemeltető vállalat azonban egyre csökkenti a járatok számát. Arra hivatkozik, hogy ha mi a veszteséget megfizetjük, akkor esetleg tudnak biztosítani egy-egy járatot. Egy állami vállalatnak azonban a nyereséges vonalakból kell a veszteségeseket pótolnia. Nem lehet mindent a községektől követelni.- Az utak és járdák felújítása is tervben van?- Elsődleges a közművesítés, addig nincs értelme az utak és járdák rendbetételének. Most tervezzük egy szennyvíztisztító megépítését. Egyelőre ráhordással üzemeltetnénk, és később építenénk ki hozzá a csatornázást. Erre pályázni fogunk, mivel önerőből nem tudjuk megvalósítani, de ha sikeres lesz a pályázat, nekifogunk.-Említette a szeméttelep rekultivációját. Hogy oldják meg a háztartási hulladék elhelyezését?-Már több mint négy éve gyűjtjük az osztályozott hulladékot - papírt, műanyagot, üveget és textíliát. Ezt havonta egyszer egy sárói vállalat szállítja el a községből. A háztartási hulladékot pedig a szőgyéniek szemeteskocsija szállítja a koltai telepre.-Van a községnek vállalkozói részlege?- Igen. 27 hektár saját földön gazdálkodunk, és magángazdálkodókkal műveltetjük meg ezeket a földeket. Ráfizetésünk még nem volt, de azért a haszon se túl nagy. Ezért szeretnénk ezt a tevékenységünket kibővíteni, bérbe venni további földterületeket és kft-t alakítani.- Melyek azok a szervezetek, intézmények amelyek elsőbbséget élveznek a támogatások terén?- Kultúra, sporttevékenység, iskola - ezeket a területeket ebben az évben is kiemelten fogja támogatni az önkormányzat. Községünkben élénk kulturális élet folyik, és minden évben megrendezésre kerül a falunap. Nagy gondot fordítunk a testvértelepülési kapcsolatok ápolására is.- Osztönzik-e valamilyen módon maradásra a fiatalokat?- Úgy 8-10 éve már bevezettük az ifjú házasok kölcsönét, amit ház- vagy lakberendezés vásárlására fordíthatnak. Évente 100 ezer koronát lehet erre a célra szétosztani. 20 ezer koronát így minden fiatal párnak tudunk adni. Felvételének feltétele az, hogy legalább egyikük kétyi lakos legyen, és a felvétel után 5 évig a községben lakjanak. A legoptimálisabb az lenne, ha itt végleg le is telepednének. Anyagi lehetőségeink sokszor ingadozóak, ezért az utóbbi időben késik ezeknek a kölcsönöknek a kifizetése, -bökEspoói küldöttség érkezett Esztergomba Újjáépülhet a kisvasút Nagybörzsöny és Szob között (folytatás az 1. oldalról) Szombaton délelőtt a régi Vármegyeháza dísztermében jubileumi ünnepség keretében, a finn nagykövetség tanácsosának jelenlétében írja alá Kristina Wikberg, Espoo alpolgármester asszonya és Megy- gyes Tamás, Esztergom polgármestere a kapcsolatok megerősítésének szándékáról szóló nyilatkozatot. Ezt követően kerül sor a Boldog Gizella- díjak átadására, és szintén az ünnepségen, a tapiolai vegyes kar és az Ars Musica Ének- együttes műsorát is tartalmazó kulturális program keretében adják át a Magyar-Finn Baráti' Társaság által nemrégiben finn szépirodalmi, mű- és nép- költészeti alkotásokból rendezett szavalóverseny díjait is. A finn vendégek szombaton este a Vízivárosi templomban meghallgatják a városi Szimfonikus Zenekar húsvéti hangversenyét, ezt követően Esztergom búcsúvacsorát ad tiszteletükre; Elutazásuk előtt a Dunakanyarral ismerkednek vendégeink, majd délután ünnepélyesen búcsúznak tőlük Szent István városának vezetői. sem (folytatás az 1. oldalról) Esőként az 1999-es árvízben mégrongálódott kisirtási hidakat építették át, majd talpfa- és síncserékkel folytatták. A munkákkal 2002 augusztusára lettek kész. 2003-ra szeretnék elkészíteni a Nagyirtástól Márianosztráig tartó szakasz újjáépítését. Berki Zoltán kezdeményezésére megalakult a Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány. Az üzem újbóli megindításától a kisvasút tulajdonosa, az Ipoly Erdő Rt. elzárkózott, azonban 1998. március 16- án átadta a kisvasút tulajdonjogát Nagybörzsöny önkormányzatának. Ekkor úgy tűnt, hogy hamarosan újraindulhat az alvó vasút, azonban egy dolog nagyon hiányzott ehhez: a pénz. Remitzky Zoltán, Szob polgármestere elmondta, hogy megvalósulás közelébe jutott a szobi és nagybörzsönyi kisvasutak újjáépítése. Sikeres pályázatot nyertek a Szob és Nagybörzsöny közötti kisvasút újbóli működtetésére. Jelenleg a tendercsoportok készülnek. A pénzforrás megteremtése reményt ad arra, hogy ismét járhatnak majd az erdei kisvonatok a Börzsöny erdeiben Szob és Nagybörzsöny településeket is Összekötve. Muzslal . Nyugdíjas-összejövetel és nagytakarítás Kismaroson Tegnap a Nyugdíjasklubbal közös összejövetel volt Kismaroson a Teleházban. Az idősebb korúak egészséges életmódjáról, a szívás érrendszeri betegségek megelőzéséről dr. Károlyi György, a SOTE Közegészségtani Intézetének gerontológiával foglalkozó professzora beszélt. A szakember az előadás után és közben a jelenlévők kérdéseire adott választ. A kismarosi Mátyásfa Környezetvédő Egyesülete tavaszi nagytakarítást tart a hétvégén. A település összképét szépítő szemétszedő akciót a Börzsönyligetiek Érdekvédelmi Egyesülete, az Üdülőterületi Polgárőr Egyesület, a Vilcsek Gyula Általános Iskola és a Mátyásfa Környezetvédő Egyesület szervezi. Az akcióra nem hirdettek meg sem napot, sem időpontot. Azok, akik ki szeretnék venni a részüket a szemétgyűjtésből és a nagytakarításból a gyűjtőzsákokat és kesztyűket a kismarosi Korgó-Morgó büfénél és az iskolaudvaron vehetik át. A gyűjtőkonténert a Morgó parkolóba helyezik el. Az akció szervezőinek elsődleges célja, hogy a patakot és az útmenti árkokat és növényzetet megszabadítsák a szeméttől. ák, (forrás: Dunakanyar Rádió) Május elsején Párkányban lépnek fel a Favágók A párkányi Művelődési Ház áprilisban megrendezésre kerülő programjairól Halasi Tibor, a kultúrház igazgatója tájékoztatta a Hídlapot. Április elsején Hazatalálás címmel a magyarok történelmét bemutató őstörténeti előadás-sorozat várja az érdeklődőket. 18-án este 18 órakor a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes Jöjjenek a lagziba! c. műsora kerül bemutatásra a nagyteremben. Április 30-án és május elsején kerül sor a harmadik Tavaszi Városi Napok rendezvénysorozatra, amely ebben az évben az uniós csatlakozással függ össze. Érdekes programok várnak mindenkit: bemutatók, táncmulatság, tűzijáték, a Favágók koncertje Vágó Istvánnal az élen. Látható lesz még az Extelsior zenekar Miskolcról és a Szextit zenekar Szlovákiából. A Városi Galériában a pozsonyiak részvételével az ARTTEX textilművészek munkáiból nyílik kiállítás. A textíliákból készült képek április 7-től 25-ig tekinthető meg. Terveznek egy lengyel fotókiállítást is, amely reményeik szerint április 28-tól május 16-ig lesz látható, szintén a párkányi Városi Galériában. Kovács Ági Kéméndi diáklány kapott nívódíjat A Palócország-Meseország V Palóc Mesemondó Verseny döntőjének nívódíjas győztesei találkoztak március 30-án a Komáromhoz közeli Nemesócsán. Az ünnepséget a rozsnyói Szövetség a Közös Célokért szervezte meg a múlt év decemberében Balassagyarmaton megtartott palóc mesemondó-verseny győztesei számára. A nemesócsai ünnepség résztvevője volt Szelecki Mónika, a kéméndi Petőfi Sándor Alapiskola hatodik osztályos tanulója is. Az iskola méltán lehet büszke tanítványára. Tarr Boldizsártól, az iskola igazgatójától megtudtuk, hogy Szeleczki Mónika az Ipolyságon megrendezett országos elődöntőből került tovább, és a decemberben Balassagyarmaton megrendezett versenyen táltos-nívódíjat kapott. Ennek köszönhetően vehetett részt kedden a nemesócsai ünnepségen, ahová a nívódíjas győztesek kaptak meghívást. -ez-
