Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-15 / 75. szám
Mdlap JOBB PART 2004. április 15., csütörtök _____3. A ménes állami tulajdonban maradna Mezőhegyesen A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. tervezett magánosítását követően is állami tulajdonban maradna a ménes, a lovarda, a műemléki épületek és az ezekhez tartozó vadászati, turisztikai és erdészeti üzletág. Ezt a térség szocialista ország- gyűlési képviselője mondta annak kapcsán, hogy az MDF bírálta a privatizáció tervét. „Privatizációra az Állami Ménesbirtok Rt. azon része kerül, amely a mai modem mezőgazdaságot képviseli, ilyen a szántóföldi növénytermesztés a meglévő mintegy nyolc és fél ezer hektónál, valamint a hozzá tartozó öntözőrendszer és az 1600 darabos szarvasmarha állomány” - mondta Karsai József. Hozzátette: a társaság ezen részének privatizációját egyebek mellett az indokolja, hogy az unió nem támogatja azokat a gazdaságokat, ahol az állami tulajdon aránya meghaladja a huszonöt százalékot, így, ha a ménesbirtok nem kerülne magánkézbe, akkor a társaság évente 4-500 millió forint földalapú támogatástól esne el. Ekkora versenyhátrány a piacon ledolgozhatatlan - hangsúlyozta Karsai József. A képviselő elmondta, véleménye szerint „nyűg” az állami gazdaságok irányítása az ÁPV Rt. számára, mert ott már nem dolgozik megfelelő számú szakértő a mezőgazdasági területen. Az ÁPV Rt.-nek április 30-ig kell kiírnia a ménesbirtok nyílt privatizációs pályázatát. A magánosítás során előnyt élveznek a dolgozók és azok a mezőhegyesiek, akik a menedzsment vezetésével a részvények 51 százalékának megszerzése érdekében konzorciumot hoznak létre. A fennmaradó 49 százalék üzletrészt pedig olyan szakmai befektető vásárolhatja meg, amelyik garantálja a termelés folytatását és a dolgozók legalább hároméves további foglalkoztatását. A tulajdonlás szabályozásának fontos része lesz, hogy a menedzsment által alakított konzorciumon belül a tulajdonosok külső vevőnek nem adhatják el részvényüket, hanem csak egy másik mezőhegyesi dolgozónak. Ezzel a külső tulajdonszerzést kívánják megakadályozni. „A ménesbirtok jelenlegi 650-670 dolgozójából megközelítőleg 200-250-en maradnak az állami tulajdonú részen, a többiek pedig a magánosított gazdaságban dolgoznak majd” - mondta Karsai József. Az MDF kifogásolja a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. tervezett privatizációját - közölte Medgyasszay László MDF- es képviselő sajtótájékoztatóján. A kormány március 24-én határozott az állami tulajdonban lévő agrártársaságok, köztük a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. privatizációs koncepciójáról. Ennek értelmében az ÁPV Rt. úgy értékesíti a birtokot, hogy a lótenyésztési üzletágra és az ehhez kapcsolódó vagyonelemekre 2005 végéig tartó vételi opciót tart fenn - közölte. A részvénytársaságot a ménessel együtt értékesítik - tette hozzá Medgyasszay László. Több minisztériumban nem tudják még, miből takarítják meg az előírt összeget Az újabb takarékossági csomag miatt átlagosan tíz százalékot kell megspórolniuk a minisztériumoknak működési költségeikből, de nem egyenletes elosztásban. Van olyan minisztérium, ahol a pályázati kereteket csökkentik, de több helyütt nem tudják még, miből takarítják meg az előírt összeget. A tárcáknál hamarosan befejeződik a munka és kiderül, ki hogyan teljesíti az idei második takarékossági etapot, állítja a Pénzügyminisztérium, ahol megtudtuk, Draskovics Tibor februári csomagjával ellentétben most nincs konkrét határidő. A kormány a múlt héten döntött arról, hogy a kormányzati szervek költségvetéséből 13,7 milliárd forintot zárolnak, és arányaiban mindegyik tárca annyiról mond le, mint az év elején. Ám mint a Pénzügyminisztériumnál elmondták, most csak a működési költségeket kurtítják. Ez legsúlyosabban a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot érinti, ahol a zárolás kitűzött összege 3,6 milliárd forint. Mivel itt a működési költség idén 7,2 milliárd, talán érthető, miért nevezték érzékenynek a kérdést a tárca munkatársai, akiktől adásunkig nem kaptunk választ arra, hogy honnan vonják el a pénzt. A második legnagyobb megtakarítás a Honvédelmi Minisztériumtól várható, ahonnan szintén nem kaptunk válaszokat. A mintegy 1,2 milliárd forint a tárca 12 milliárdos működési költségének kisebbik része, ám Juhász Ferenc miniszter már a korábbi csomagnál jelezte, a fillérre kiszámolt honvédelmi reform nem tesz lehetővé jelentős karcsúsításokat. Igaz, ugyanakkor, hogy a Honvédelmi Minisztérium számos feladatát a háttérintézményei, például közhasznú társaságok oldják meg, amelyek a 2004-es költségvetés szerint 55 milliárd forintból gazdálkodhatnak. A tervezet az ön- kormányzatok támogatásait, majd egymilliárd forinttal csökkentené, erről a Belügyminisztériumban úgy nyilatkoztak, hogy a települések működését a most kidolgozás alatt álló szakmai javaslat szerint nem érintheti a zárolás, Csupán egyes pályázatok keretei csökkennek. A Belügyminisztériummal kapcsolatosan egyébként tudható, hogy a takarékossági csomag megkíméli a rendőrséget. Mintegy 600 millió forinttal zsugorodik a központi költségvetési alap és ismét szűkül a Tudományos Akadémia mozgástere, ezúttal 200 millióval. A minisztériumoknál érdeklődve kiderült, nem tudják még, miből lehet teljesíteni a kormány takarékossági céljait, de akadt olyan hely is, ahol az illetékes szakemberek úgy kezdtek munkához, hogy csak a sajtóból értesültek arról, mennyi pénzről kell lemondania az intézménynek. Magyar Rádió EU-történelem „A Petíció politikai átverés!” A Tízek Európája Az EK történetének nem a legszebb lapjain tartják számon az 1980- as évek első felének eseményeit. Ami ekkor történt, azt nagymértékben befolyásolta az 1979 és 1985 közötti „második hidegháború” légköre, amelyben Európa a két szuperhatalom között mintha megint elvesztette volna az éppen az integráció részén nyert önállóságát. Hirtelen kiütközött Európában, az EK-kereteken belül is a megtorpanás, lassúbbo- dott az integrációs folyamat, annak ellenére, hogy az EK ezekben az években is bővült. Az 1970-es évek közepétől a Kilencek politikusainak és polgárainak többségét optimizmussal töltötte el a közösség mediterrán kibővítésének perspektívája. Addigra mindössze három olyan európai mediterrán nem kommunista ország létezett, amely kimaradt az európai integrációs intézményekből. Az 1970-es évek közepéig azonban helyzetük mindenképpen periférikus jellegű volt Európában, elsősorban politikai berendezkedésük miatt. A görögöket 1967-óta a „fekete ezredesek” kormányozták, míg a Pireneusi-félszigeten a két világháború közötti időből fennmaradt diktatórikus rendszerek vegetáltak. Az évtized közepén azonban mind a három rendszer összeomlott, így megnyílt az út nem csupán a három ország gyors demokratizálása, hanem európai csatlakozása előtt is Tehát az EK megtalálta a kitörést néhány európai mediterrán ország irányába, lg/ Görögország 1981. január 1-jével az EK teljes jogú tagja lett, három évvel korábban az 1984- re tervezett csatlakozásnál. Görögország felvételénél nyilvánvalóan nem az ország fejlettségbeli mutatói játszottak döntő szerepet, hanem a félsziget és a görög szigetek stratégiai helyzete, továbbá az a politikai törekvés, hogy elősegítse a diktatúrából született görög demokrácia meg- gyökeresedését. Közben jó ütemben haladtak a Spanyolország és a Portugália csatlakozását előkészítő tárgyalások is. Negyedmillióan írták alá Nem fog összegyűlni az Orbán Viktor által bejelentett 1 millió aláírás, ígérte meg Zuschlag János, a Fiatal Baloldal- Ifjú Szocialisták (Fibisz) alelnöke, csütörtöki sajtótájékoztatóján. Zuschlag szerint ha valaki Magyarországon aláírásgyűjtésbe kezd, akkor annak ismertetnie kell az aláírásgyűjtés okát, célját, az aláírásgyűjtő személyét. Továbbá: szóban ismertetnie kell a petíció pontos szövegét, és tájékoztatást kell adnia az adatok felhasználásáról. „Számoljunk együtt!” - szólít fel mindenkit Zuschlag. „Ha mindezeket nem tartja be a Fidesz, akkor törvényt sért.” Ha betartja, akkor egy aláírás begyűjtésére, 3-5 percet kell a gyűjtőnek szánnia. „Azt mondja Orbán Viktor, hogy ők 300 helyszínen tartanak aláírás- gyűjtést.” Zusclag jóindulatú számítása szerint, 8 óra alatt, 160 aláírást lehet begyűjteni, ha szabályszerűen jár el a Fidesz. Véleménye szerint, ha minden helyszínen, mindig kint vannak az aktivisták, akkor 21 teljes munkanap alatt lehet meg az 1 millió aláírás. Zuschlag János hozzátette, „Ezzel a módszerrel, lehetetlen összegyűjteni ennyi aláírást, kivéve, ha az online aláírásokat meg nem hamisítják.” Mintegy negyedmillióan írták alá eddig a Fidesz márciusi szövetségi gyűlésén meghirdetett Nemzeti Petíciót - jelentette be Schmitt Pál, a párt alelnöke a Szabad Európa Klub 2004 bemutatóján. Eddig több mint háromezer ember jelentkezett önkéntes kampánysegítőnek, a „szabad Európa hírnökének” - tette hozzá a Fidesz európai parlamenti listájának vezetője A Fidesz választási listájáról elnevezett klub a párt erzsébetvárosi helyiségében üzemel. Schmitt Pál közölte: a kampány hangulatát idéző, „emberközeli, jó hangulatú” klubot képzelnek el. A klubban beszélgetések is lesznek, amelyekre a Fidesz szavazói mellett várják azokat is, akik még nem biztosak abban, hogy kire voksolnak majd júniusban - közölte az alelnök. ej. MAGYARORSZÁG Hetedíziglen a Terror Házában - a holokauszt gyermekáldozatairól Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke kedden a budapesti Terror Háza Múzeumban megnyitotta a Hetedíziglen című tárlatot. Az időszaki kiállítás a holokausztban meggyilkolt másfél millió európai és 190 ezer magyar gyermeknek állít emléket. A tárlat megnyitóján a házelnökön kívül beszédet mondott Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója, Demszky Gábor főpolgármester, és Pokorni Zoltán, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség alelnöke. Pokorni Zoltán fölidézte: a polgári kormány idején azon a parlamenti pulpituson szólalt meg először a zsidó halottakért mondott ima, a kaddis, ahol annak idején kihirdették a zsidótörvényeket. Pokorni Zoltán elmondta, hogy akkor lesz egy nemzet felnőtt, ha szembe tud nézni bűneivel, és az iskolákban tartott megemlékezéseknek nem a bűntudat táplálása, hanem a felelősségtudat kialakítása a feladata, s ennek révén az, hogy ellent tudjunk állni a gonosznak. A megnyitó után gyertyagyújtással egybekötött megemlékezést tartottak az Andrássy úti épületnél. (forrás.- radio.hu) Küszöbön az aradi Szabadság-szobor leleplezése Bő egy hét múlva avatják fel újra az aradi Szabadság-szobrot a Tűzoltó téren Az április 25-i ünnepélyes leleplezésre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség valamennyi magyar parlamenti pártot meghívta. Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnöke a Nép- szabadságnak kijelentette, a múlt héten a szobor talapzatát magyarországi segítséggel sikerült 45 fokkal elfordítaniuk, a napokban pedig a talapzat lebontott részeit visszahelyezték, s szerdán hozzáfognak a szoborcsoport alakjainak átszállításához. A Tűzoltó téren kialakítandó magyar-román megbékélési park tervét a megújult baloldali napilap szerint magyar és román képzőművészek egyeztetése nyomán alakították ki. A Szabadság-szoborral szemben felállítandó román emlékmű egy diadalívszerű alkotás lesz, amelyen domborművek ábrázolják majd az 1848-as román forradalom alakjait, de rajta lesz Kossuth Lajos is. Az új román alkotásnak az év végéig kell elkészülnie. (forrás: noi.hu) MNB: magas az államháztartás hiánya 2004. februárban 722 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. A hiány mértéke 54 millió euróval meghaladja az előző évi februári adatot - áll többek között a jegybank legfrissebb gyorsjelentésében. A most közölt februári havi adat tartalma megegyezik a március 31-én közölt fizetési mérleg statisztikákkal - olvasható az MNB honlapján. Az adatokból kiderül, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulásában februárban az áruforgalom egyenlegének hatása volt a meghatározó. Az e forgalomban megjelenő kiadási többlet 3311 millió euró export és 3537 millió euró import egyenlegeként alakult ki. A kivitel 451 millió euróval, a behozatal 360 millió euróval magasabb az előző év azonos havi adatánál. A szezonális hatásoktól megtisztítva, az import előző hónaphoz képest vett növekedése meghaladja az export növekedési ütemét, ami kedvezőtlen eltolódást jelent az áruforgalmi egyensúly tekintetében. Februárban igazán jó eredménnyel csupán az idegenforgalom büszkélkedhetett. E terület kiadási többlete 6 millió euró volt, ami a szezonális hatások kiszűrésével már kisebb bevételi többletet mutat. (forrás: mnb.hu) Mezőgazdaság: megszorított támogatások Távol állt a győzelmi jelentések derűjétől Németh Imre agrárminiszter közelmúltbeli tájékoztatója azt követően, hogy a kormány megszorító politikájának eredményeképpen legutóbb négyszázmillió forint került zárolásra a tárca idei költségvetéséből. Az uniós felkészülés utolsó hónapjaiban látszólag öngyilkosság forrásokat elvonni az ágazattól, a kabinet azonban minden bizonnyal vállalja majd a felelősséget a szokatlan lépésért. Mindenesetre Németh Imre igyekezett a zárolást az „óvatos gazdálkodás jegyében” elkövetett intézkedésnek láttatni a Falurádió tanúsága szerint. A tárcavezető ugyanakkor kiemelte: még így is jelentős pénzösszegek kerülnek a közeljövőben meghirdetésre az uniós pályázatokon. A legújabb kiírás szerint, többek között, mezőgazdasági területhasználat alapján kérhető állami támogatás. A szőlő és gyümölcsös esetében 0,3 tized hektár fölött, a szántó és gyep esetében pedig 1 hektár területhasználat felett lehet igényelni az előlegként kifizetendő, egységesen nyolcezer forint/hektáros támogatást. Jut némi pénz az állattartóknak is: az anyatehenek után például negyvenezer forint/da- rab támogatást lehet igénybe venni. Németh Imre közölte: a minisztérium kétszázezernél több pályázatra számít. A tényleges támogatási jogosultság az uniós rendnek megfelelően december elsejétől érvényes, de ezt a támogatási részt előfinanszírozza a szaktárca, tehát már május 15-től azok, akik ezt igénylik hozzájuthatnak az imént felsorolt támogatások legnagyobb részéhez, (forrás: kossuth.radio.hu) Kovács Árpád
