Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-15 / 75. szám
4 2004, április 15., csütörtök RÉGIÓFtfdlap ( INTERJÚ -= A csatát gyakran a váratlan meglepetést okozó oldalvéd dönti el Néhány hónapja egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az MDF önálló, markáns erőként jelenik meg a politikai palettán. Ezen lépés vitákat váltott ki a jobboldali gondolkodású választópolgárok között; egyesek pozitívnak tartják ezt, mások viszont a jobboldali egységet megkérdőjelező döntésnek látják. Dr. Jónás László képviselővel, az esztergomi MDF elnökével és a párt megyei elnökségének tagjával beszélgettünk.- Valóban, az MDF önálló erőként akarja megmérettetni magát az európai uniós-választásokon. A viták során az MDF- en belül kikristályosodott, és egységessé vált az önálló indulás gondolata. Mindig voltak az MDF-en belül ellenvélemények. Pártunk demokratizmusa pontosan arról ismerhető meg, hogy ezeknek az ellenvéleményeknek is hangot adunk, és nem toroljuk meg a véleményalkotókon a másképp gondolkodást.- Dávid Ibolya elnök asszony mostanában néhány markáns nyilatkozatot tett, melyben egyesek szerint bírálja a Fideszt, korrupcióval vádolja.- Dávid Ibolya valóban hangoztatja az MDF függetlenségét, ami szerintem egy önálló párt elnökének kötelessége. Soha nem tett viszont olyan kijelentést, melyet néhány jobboldali médium neki tulajdonít, nevezetesen soha nem jelentette ki, hogy az MDF a Fidesztől és az MSZP-től egyforma távolságra akar állni. Ellenben többször kijelentette, hogy az MDF balra zárt. Viszont hajlandó mindenkivel együttműködni, aki a jobboldali konzervatív, érték- megőrző keresztény eszmerendszert vallja. Szerintem itt szó sincs egyforma távolságra állásról. Aki ilyet állít, az nem mond igazat.- Mi a véleménye Dávid Ibolya kijelentéséről a hetven-har- minc százalékos gazdasági háttéralku ügyében?- Oly sok médiumban elhangzott már, - az MDF vezetői és Dávid Ibolya szájából - hogy ez a kijelentés nem így történt. Az elnök asszony elmondja, hogy fenti kijelentést egy könyvben olvasta, konkrétan a Milliárdok Mágusai című Mong Attila és György Bence által írt könyvben. Az állítást olyan elképesztőnek tartja, hogy elvárja a nagy pártoktól, különösen a velünk szinte azonos nézeteket valló Fidesztől ezek cáfolatát. Mi, MDF-esek nem adunk hitelt ennek az állításnak, de szeretnénk, hogy végre kérje már ki magának ezt a Fidesz, és tegye meg a szükséges lépéseket. Nem Dávid Ibolya és az MDp hanem a könyv írói ellen.- Milyen szavazókörből akarja támogatói táborát erősíteni az MDF?- Egyetlen Fidesz-szavazót sem szeretnénk elcsábítani, és ezt kérjük szövetségesünktől, a Fidesztől is, az MDF szavazóbázisát illetően. Elhivatottságot érzünk arra, hogy megszólítsuk, és szavazótáborunkba állítsuk, ezzel a konzervatív oldalra hozzuk azokat a szavazókat, akiket megtévesztettek 2002-ben az MSZP szirénahangjai, hamis - és már látjuk - teljesíthetetlen ígéretei. Bíztató jelek már mutatkoznak, a közvélemény-kutatások is ezt mutatják, valamint sok olyan ember keres meg minket személyesen is, aki támogatásáról biztosítja az MDFet, a konzervatív pártok közül ezt a pártot látja számára kedvesnek, hangvételét, gondolkodásmódját a legelfogadhatóbb- nak. Néhányart kifejezetten közük, hogy a Fidesz számukra kicsit még „sok”, de az MDF-re szívesen szavaznak. Ez a mi feladatunk, ezeknek a szavazóknak megnyerésével erősíteni a konzervatív, nemzeti oldalt. Most az európai uniós-választásokon is, de ez csak az első megmérettetés. Az igazi nagy cél 2006. Az akkori kormányváltás, a jelenleg nagyobb és erősebb, de továbbra is legfőbb szövetségesünkkel, a Fidesszel. Történelemkönyveinkben sok régi csatáról olvashattuk, hogy a biztos győztesnek gondolt főerő szorult helyzetbe került, melyből a kisebb, váratlan meglepetést szolgáltatni tudó oldalvéd mentette ki. A zászlónk egy, hiszen mindkettőnk számára a piros-fehér- zöld szín a legkedvesebb. Mindketten büszkén vállaljuk a gúnyos baloldali megjegyzést, hogy „kokárdába öltöztünk”. A táborok azonban kissé különböznek, bár szorosan egymás mellett helyezkednek el, sátrunkban mindig kedves vendégek barátaink, a konzervatív, értékőrző gondolkodású szövetségesek.- Miben /dt/a az MDF és a Fidesz közötti különbséget?- Árnyalatnyi, de nagyon fontos különbségekről van szó, mely különbségekre azonban a választóknak szükségük van. Az MDF mindig a nyugodt erőt hangsúlyozta. Ez az erő most talán kisebb, de jelen van. Gondolkodásunkat a megfontoltság, az árnyaltabb beszédstílus, a kompromisszumkeresés jellemzi. A Fidesz egy igazi tűzlelkű párt, mely fiatalos lendülettel jutott gondolkodásában velünk egyező nézetekre, és igazi lendületet adott a jobboldalnak, amire annak nagy szüksége volt. Az MDF talán fon- toltabb haladása sokszor tétovázásnak tűnik, de nem az. Oly sokszor igazolták már ezt az elmúlt évek történései. Még egyszer leszögezném; mi, MDF-esek, nem változtattunk értékrendünkön. A rendszerváltás elindítói voltunk, végigvittük az országot az első, talán legnehezebb négy éven, nem nézve azt sem, hogy ebben pártunk felőrlődik, hiszen ez történelmi feladatunk volt. Konzervatív, keresztény, értékőrző, kompromisszumképes politika jellemzett, jellemez és fog jellemezni bennünket.- Sok vitát váltott ki az úgynevezett „hűségnyilatkozat- ügy”. Mi erről a véleménye?- Nem hiszem, hogy lenne annak haszna, hogy az igazi MDF- esek nyilvánvaló hűségét papíron deklaráljuk. Aki nem ezt az eszmeiséget vallja, hiába írja le, akkor sem lesz hűséges. És nincs is rá szükségünk az MDF soraiban.- Esztergomban érezhető-e az MDF és a Fidesz közötti feszültség?- Nemhogy feszültség nem érezhető a két párt között, hanem együttműködésünk az ön- kormányzati választások óta kifejezetten erősödött. A két párt között a hangulat jó. Minden fő kérdésben egyetértünk. Mint MDF-es képviselő, tagja vagyok a jobboldali polgári frakciónak. -Annak ellenére, hogy egyedül vagyok MDF-es, véleményemet a frakció akceptálja, és nagyon sokszor beépíti határozati javaslataiba. Nem szeretem és elítélem a nemtelen támadásokat, melyekkel néhány képviselőtársam a polgári többség, szerintem pozitív döntéseit még akkor is, ha tulajdonképpen azzal egyetértene, politikai megfontolásból ellenzi. Szerintem az országos politika negatív hatásainak sokkal kevésbé szabadna érződnie egy középvárosi képviselő-testület munkájában. Véleményem szerint az MDF és a Fidesz biztos szövetségesek a természetes viták ellenére is. Ezek a viták szerintem megtisztulást és kiérlelődést hoznak. Tiszteletben tartva a különbözőségeinket, együtt fogjuk végrehajtani 2006-ban a kormány- váltást. Soha nem felejtjük el, hogy ez a legfőbb célunk; egy élhetőbb, normális Magyarország érdekében. -száA VI. sétaút - 1. rész Hatodik sétautunk a Csenke-patak mellett vezet. A patak a Látóhegy aljában fakadó forrás vizét viszi a Dunába. Útja során a kusz- tusi dombokon eredő kis csermelyek vizével bővül. Flárom gát is megszakította útját, az egyik egy halastavat duzzasztott. A forrást kváder- kőből épített kútház védte. Közelében kolostor romjait találták, melynek anyagát később felhasználták az erdészház építéséhez. A hagyomány azt tartotta a kútról, hogy hajdan Paulinus szerzetes (pálos) zárdája volt ott. Innen kapta a nevét a kút - Barátkát - mert a szerzeteseket a népnyelv barátoknak nevezte. A monostor létesítése bizonyított, de hogy melyik rendé volt, már bizonytalan. Esztergom határában a pálos szerzeteseknek nem volt zárdájuk, a ciszterciták monostorának helyét viszont nem ismerjük. Az említett maradványok cisztercita monostorra utalnak. Egy korai birtokperben megnevezett monostor a cisztercita rendé volt. A romokon épült erdészházhoz egy szomorú esemény fűződik. Az Esztergom és Vidéke c. hetilap 1927 május 1-jei számában arról tudósított, hogy Egyedi István városi erdőőr titokzatos gyilkosság áldozata lett. Ugyanezen újság június 2-i száma közli, hogy Kierer Ottó vadőrt őrizetbe vették, mint az Egyedigyilkosság gyanúsítottját. 1928. január 1-jén már azt írták, hogy az Egyedi-gyilkosság gyanúsítottját kellő bizonyíték hiányában szabadlábra helyezték. Dobay Pál erdőfőtanácsos az Esztergom és Vidékében ezt írta: „A kortárs Berkesi István és Pózna János egybehangzó elbeszélései szerint Egyedi István nőtlen erdész a ma is lakott barátkúti erdészházat kapta szolgálati lakásul a várostól. Közvetlen közelében élt vele egy időben egy Kierer nevű nős vadőr. A két szomszédos ember rossz viszonyban volt egymással. Kierer goromba, kegyetlen férfi hírében állott, aki gyakran meg is verte feleségét. Az örökös rettegésben és szomorúságban élő asszony többször is keresett oltalmat férje durvasága ellen a szomszédos Egyedinél. A féltékeny Kierer 1927. nagyhetében agyonlőtte a fenti helyen Egyedit. A gyanú elterelése végett a községhatár-út pocsolyájába dobta az erdész holttestét, mintha vízbefulladás okozta volna a halálát. Erre azonban megbízható bizonyítékot nem találtak, ezért a fentiek csak feltételezések maradtak. A Barátkút kútházzal védett vizét vízlépcsőn vezették át. A víz mintegy 15 m-es szakaszon szabadon haladt lefelé, majd egy kis téglalap alakú medencén keresztül folyva, mélyebb szinten épített kőfalat került meg. A kőfalban egymásra fordított kúpcserepekből összeállított cső arra szolgált, hogy a víz két díszes vízköpőkkel ellátott csörgőn keresztül érkezzen a fal alatti kettős tagozású vízlépcsőhöz. Innen egy 20 x 20 m területű, részben a hegy lábába bevágott, részben gáttal el- rekesztett medencébe folyjék. Tovább már mint Csenke-patak ment tovább. Bélay Iván Méltó sírhelyet és emlékművet szeretnének A Vitézi Rend megyei csoportjának az évzáró állománygyűlésén programba vették az Esztergom- Szentgyörgymezői 1. Világ- háborús hősi parcella levéltári feltárását, a temetőrész védetté nyilvánítását, a parcella rendbehozatalát és lehetőség szerinti emlékmű létesítését. A program több évre elhúzódhat, mivel nem tudták, hogy a temetőrészt mikor nyitották meg, kik nyugszanak ott. A temetőrész nem volt városrészi tulajdon és nem tartozott egyházi fennhatóság és kezelés alá. A II. világháború végéig kiválóan kezelhető rendszere volt a katonai nyilvántartásnak. A temetőrészre vonatkozó dokumentumok a Hadtörténeti Intézetben vannak. Vitéz Szendrő Péter, a Vitézi Rend Komárom-Esztergom megyei mb. székkapitánya a temetőben előzőleg megkísérelte a neveket azonosítani, majd április 7-én betekintést nyert a Levéltárban található dokumentumokba. A sírokon csonka gúla alakú betontömbökbe erősített laposvas keresztek voltak, ovális domborított fehér zománcozott fémlapon egységes rendszerű feliratozással, mely tartalmazza ez elhunyt alakulatát, státuszát, nevét, halálának dátumát. Az adatok összevetése során több személyt sikerült azonosítani. Esztergom közigazgatási területén három haditemető volt: a kenyérmezői, a városi és a szentgyörgymezői temető. A Vitézi Rend úgy gondolja, hogy az a közel 400 többnemzetiségű katona és hadifogoly megérdemli, hogy szerény, de méltó emléküket nehéz gazdasági helyzetben is megőrizzék, és emléküket mi se hagyjuk veszni. Az emlékműveket a megfelelő lépések megtétele után pályázatokból és adományokból kívánják felállítani. ák Felmerült az ipari park létesítésének kérdése is A tegnapi nemzetközi konferencián, amelyen Eduard Kukán a Szlovák Köztársaság és Kovács László a Magyar Köztársaság külügyminisztere találkozott, felmerült nemcsak az észak-déli autópálya kérdése, hanem az ipari park létesítésének problémája is. Ennek érdekében szólalt fel a kerekasztal-vitában Drapák Károly, Muzsla polgármestere. „Szeretném, ha a felszólalásom egyfajta lobbi is lenne az északdéli autópálya megépítésében. Annál is inkább, mivel az egyik oldalon azt hangsúlyozták, hogy megépítése számunkra kedvező kimenetelű lesz, azonban legutóbb a magyar kormány közlekedésügyi minisztere, Csillag István arról nyilatkozott, hogy az a változat, amely szerint az autópálya Komárom felé fog közlekedni, valóságszerűbb. Szeretném, ha a mi érdekeink kerülnének előtérbe. Továbbá kérném mindkét külügyminiszter támogatását az ipari park létesítésével kapcsolatban is. Tudjuk, hogy az Európai Unióban az a nézet az uralkodó, hogy az elmaradott régiókat támogassák. Sajnos Párkány és vidéke is ezek között szerepel. Tudjuk, hogy ezt a kedvezőtlen helyzetet sikeresen oldják meg azok az ipari parkok, amelyek ezekben a térségekben épülnek. Én sajnos nem tapasztalok Szlovákia részéről támogatást, annak ellenére, hogy Párkány jelentős város, ahol megvan a víz-, közút- és vasúthálózat olyan csomópontja, amely előre vetítené az ipari park létesítésének fontossáDrapák Károly gát. Tudom, hogy Szlovákia viszonylatában nagyon jó paraméterei vannak a térségnek. Ezért arra kérném Kukán miniszter urat, hogy támogassa lehetőségei szerint a park megépítését. Nagyon pozitív előrelépést jelentene, ha itt zöld utat kapna ez a kezdeményezés. Kérem, hogy a két ország együtt haladása mellett segítsenek nekünk.” Erre vonatkozólag Kovács László elmondta: sok szempontot figyelembe kell venni az autópálya ügyében, és arra kell törekedni, hogy az minél több települést összekapcsoljon. Az ipari park létesítésével kapcsolatban pedig kijelentette, Magyarországnak épp az ilyen létesítmények segítségével sikerült külföldi tőkét becsalogatnia. Szlovákia most célpontja a befektetőknek, ezért abban a kérdésben, hogy hogyan kell azokat oda vonzani, inkább ő tudna tanácsot adni Magyarországnak. Kukán ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy a kérdésben támogatni foga a gondolatot, de mint elmondta, az még kérdéses, hogy „termékeny talajra” találnak-e szavai. cm
