Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-02 / 66. szám
2004. április 2., péntek REGIO frídlap j V M A I T E M A f Ovodaérettség, óvodai nevelés Az iskola előtti nevelés része a közoktatásnak, a közoktatási törvény az óvodát nevelő intézményként tartja számon. Az óvodában a gyermeket 3 éves korától az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig nevelik. Az óvodai ellátás a gyermek harmadik életévétől kezdődhet, ötéves korától pedig napi négy órában kötelező. Magyarországon a törvényi előírás megvalósítása érdekében a fenntartó önkormányzatok vállalják az óvodaköteles gyermekek felkutatását, így a korosztályra vetítve a 95 százalékot is meghaladja az óvodába járó ötéves gyermekek száma. A fejlett országokban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az óvodának. A tanulók tanulmányi teljesítményét mérő nemzetközi kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a tanulók közötti teljesítménybeli különbségek már az iskoláztatás korai szakaszában is fennállnak. Mint tudjuk, a tanulás a születéstől kezdődik, és a korai életszakaszban kapott tapasztalatok, ingerek alapvető fontosságúak a beszéd- és gondolkodási készségek, a tanulás iránti pozitív attitűd kialakulásának szempontjából. Magyarországon a 3-5 éves korú gyermekek 86 százaléka óvodás, ami nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas arány. Az óvodakezdés Azt mondják, minden kezdet nehéz, ám ez nem feltétlenül igaz. Ha a kisgyerek valóban érett az óvodára, és jól előkészítettük a változásra, szívesen megy társai közé játszani. Az iskolaérettség ismert fogalom. Nem csupán a pedagógusok, hanem a szülők is tudják: bizonyos fejlettségi szint elérését nem lehet siettetni. Ma már senki nem tekinti veszteségnek, ha a gyerek még egy évig az oviban marad. Az óvodakézdésnél sajnos nincs lehetőség hasonlóan türelmes eljárásra, pedig a kicsik sem egyformán érettek. Jó, ha a gyerek akkor kerül oviba, amikor készen áll az önállósodásra: hiányolja a gyerektársaságot, édesanyja nélkül is hajlandó eltölteni néhány órácskát, idegen felnőttek irányítását is elfogadja. Valójában az óvodakezdést a legtöbb esetben az anya munkába állása teszi szükségessé. Az átlagos gyereknek ezek szerint hároméves korára óvodaérettnek kell lennie. Persze, a gyerekek e tekintetben sem egyformák. Van, aki már korábban is megrázkódtatás nélkül elviseli anyja távollétét, vannak, akik szinte kezdettől fogva hozzászoktak, hogy anyjukon kívül más szeretett személlyel is jó kapcsolatban vannak. Mások viszont igen erősen kötődnek édesanyjukhoz. Az óvodai élet mindenképpen különbözik az otthonitól, ám minél nagyobb ez a különbség, annál nehezebb áthidalni a kisgyerek számára. Ha tudjuk, hogy gyermekünk háromévesen óvodába megy, időben kezdjünk hozzá felkészítéséhez, hogy óvodaéretté válhasson. Ez nem egy-két hetes feladat, amit néhány kedves mondattal elintézhetünk. Óvodaválasztás •Az óvodák általában szoktak nyílt napot tartani, ahol azonban ilyen nincs, oda előre egyeztetett időpontban, egyénileg lehet ellátogatni. Ennek módját és időpontját az óvoda vezetőjével, illetve a csoportvezető óvónőkkel kell megbeszélni. Erre az alkalomra mindenképpen tanácsos a leendő kis- óvodást is elvinni, hiszen számos előzetes, pozitív benyomást szerezhet már ekkor az oviról, ami megkönnyítheti a későbbi beilleszkedést. A legmegfelelőbb óvoda kiválasztásakor bizony sok szempontot figyelembe kell venni. így pl.: az óvoda programja, a csoport várható létszáma, vegyes vagy homogén csoportokba szervezik-e a gyermekeket, milyen tárgyi, ill. személyi feltételekkel bír az ovi stb. Természetesen az óvónők személye sem elhanyagolható szempont. Felkészítés az óvodára Hat hónappal az óvodakezdés előtt gyakoroljuk az elválást. Valamennyi feladat közül az édesanyától való elszakadás a legnehezebb - még ha eleinte csak rövid időre történik is. Érdemes gyakorolni, hogy az első napokban már bátran, p viszontlátás örömébe vetett bizalommal tudjon búcsút inteni a kis óvodás. Hívjuk meg hetente rendszeresen a nagymamát, nagynénit stb., hogy együtt játsszunk. Ha megkedvelte őt a gyerek, egy időre hagyjuk őket magukra. A következő lépés, hogy a kicsi megy látogatóba hozzájuk. Fontos a rendszeresség, hiszen így egyik alkalomtól a másikig emlékszik még az együtt töltött időre. Biztosan van az ismeretségi körünkben valaki, akit kedvel a gyerek. Ha lehet, vegyük rá heti néhány óra bébiszitterkedésre. Sétáljunk el naponta a játszótérre, parkba, ahol csemeténk megismerkedhet hasonló korú gyerekekkel. Szerencsés, ha akad olyan kortársa, akivel együtt mehetnének majd oviba, hiszen könnyebb lesz a sok idegen gyerek között, ha néhány ismerős arcot is lát. Három hónappal az óvodakezdés előtt ügyeljünk a napirendre. Kétéves kor fölött általában többé-kevésbé kötött napirend szerint folyik a kisgyerek élete, és ez hasonló az óvodásokéhoz: felkelés után reggeli, játék, séta, ebéd, alvás, játék, vacsora, lefekvés. Ha ez másképp lenne, igyekezzünk fokozatosan ehhez alkalmazkodni. Érdeklődjünk leendő óvodánkban, mikor mit szoktak csinálni, hogyan zajlik egy-egy napjuk, és próbáljuk hasonlóan beosztani az otthoni napirendet. így a gyermek megszokott tevékenységeit folytathatja majd, csak nem az otthoni környezetben. Három héttel az óvodakezdés előtt játsszuk el, mi lesz, ha... Az aggódó anyukákban felmerül a kérdés: hogyan fog felöltözködni, eléri-e időben a mellékhelyiséget, elfogadja-e az ételt stb. A kisgyerekben nem fogalmazódnak meg félelmek, mert egyáltalán nincs elképzelése az oviról. A megoldás: játsszuk el a különböző helyzeteket. Telepedjünk le a szőnyegre, ültessük körbe a kedvenc szőrállatokat, babákat - ők lesznek az ovisok -, és kisgyerekünket is vonjuk be a játékba. Az óvónéni szerepében meséljünk, énekeljünk, tornázzunk, terítsük meg a babasztalt, ebédeltessük meg a „kis ovisokat”. Persze közben mindig akad egy-egy, akinek ki kell szaladnia pisilni, aki nem tud egyedül belebújni a nadrágjába, aki kiönti a vizet. Vigasztaljuk meg a bajba jutottat, és segítsünk rajta - a leendő óvó néni is valami hasonlót fog tenni. Sétáljunk el néhányszor az ovihoz, nézzük meg, hogyan játszanak a gyerekek az udvaron, sőt akár odabent is körülnézhetünk néhányszor. sem Szükséges a kisebb városok tömegközlekedésének javítása Folyamatban a salaklerakók rekultivációja? Képviselő-testületi ülés Dorogon Fejlesztésre biztosan nem lesz lehetősége az Ersekúj- vári Autóbusz-közlekedési Vállalatnak, de lehet, hogy több pénzből gazdálkodhat idén. A Nyitrai Kerületi Ön- kormányzat ugyanis a múlt héten elfogadta Farkas Iván, az MKP képviselőjének módosító javaslatát. Ennek értelmében mostantól több pénz jut a kisebb városok helyi közlekedésének támogatására. A múlt héten a Nyitrai Kerületi Önkormányzat elfogadta Farkas Iván módosító javaslatát a helyi tömegközlekedésre vonatkozóan. A megyében a helyi tömegközlekedést az érsekújvári és a nyitrai autóbusz-közlekedési vállalat működteti. Az államtól kapott összeget mintegy tíz város között kell elosztani. Nyitra ehhez képest aránytalanul magas támogatást kapott minden évben, viszont a kisebb városok tömegközlekedése szinte „halálra volt ítélve”. Csepregi Zoltán, az Érsekújvári Autóbusz-közlekedési Vállalat párkányi kirendeltségének vezetője pozitívan értékelte Farkas Iván fellépését, aki szerinte nagyon bölcsen a kisebb városok tömegközlekedésének javítása mellé állt. „A költségvetési keretszám adott, pillanatnyilag arról folyik a vita, hogyan legyen elosztva az egyes városok között a pénz. Értesüléseim szerint másfél héten belül a pénzügyi bizottság a nyitrai és az érsekújvári vállalat képviselőivel folytat majd tárgyalásokat a pénzelosztásról. A helyközi járatok pénzellátási módja ugyanis a megtett kilométer alapján működött. Ezért a kisebb városokban, mint például Párkányban, Tapolcsányban, Aranyos- maróton, Surányban és Léván is szinte elhalt a helyi tömeg- közlekedés, mivel folyamatosan a járatok csökkentésére voltunk ítélve. Nyitrán a távolság és a sűrűség is koncentrált, azt viszont nem veszik figyelembe, hogy például Párkányban is nagyobb távolságot kell megtennie az autóbuszoknak a vasútállomástól a központba, valamint Ebedre is ki kell mennie a helyi járatoknak. A kilométer-rendszer így mindenképpen megbosszulja magát” - mondta lapunknak Csepregi Zoltán. Elmondta továbbá azt is, hogy idén nem kerülhet sor a helyközi járatok bővítésére, ugyanis az a havi összeg, amit az állami költségvetésből kapnak, csak arra elég, hogy alapszinten tudják működtetni a járatokat. Arra vonatkozólag, hogy miéft nem indítanak éjjeli járatokat'a vasútállomásról, elmondta, hogy a vállalat részéről semmi-akadálya nincs ennek, ha az utasok igénylik. A gond csak az,, hogy a vállalat kiadásainak bele kell férnie az adott költség- keretbe. Ebben az esetben pedig éjjel a nappali járatok rovására tudnának indítani autóbuszt. Ráadásul ezt a párkányi önkormányzatnak is jóvá kell hagynia. Mint elmondta, a vállalatnak van már tapasztalata az éjjeli járatokkal, és ezek nagyon veszteségesek voltak. A műszaki norma és a törvény alapján a megállók és az állomások karbantartása is az önkormányzatok feladata. Ez viszont nem vonatkozik arra az esetre, ha az állomás a vállalat tulajdonában van. A vállalat csak kijelöli azokat a helyeket, ahol alkalmasnak ítéli a megállót, de az önkormányzat feladata, hogy oda az utasok kényelmét szolgáló alkalmatosságot biztosítson, amennyiben szükségesnek tartja. Czigler Egyhangú döntések születtek a dorogi képviselő- testület március 26-i ülésén tárgyalt tizenöt napirendi pontban. A DKE képviselőit ismét meglepte a Hulladékégető jelentése, mivel a benne foglalt salaklerakólezárás nem kezdődhet meg bírósági döntés nélkül. Napirend előtt a Fidesz dorogi irodája kialakításában nyújtott segítségért mondott köszönetét a városvezetésnek Wágner Zsolt képviselő, ezt követően a két ülés között eltelt időszak döntéseiről, eseményeiről szóló jelentés kapcsán Tauber György, a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület (DKE) képviseletében kérdezett rá arra, mit tesz a város a kórház utcájában és környékén elszaporodó patkányok ellen. Mint kiderült, a kártevők a MÉH-telepről jönnek, ezért az önkormányzat tereprendezésre kötelezte a tulajdonost. Dávid Anna szintén az egyesület nevében az Onyx Magyarország Kft. tájékoztatójában említett vízminta eredményei felől érdeklődött. A Környezetvédelmi Főfelügyelőség szakemberei február végén vettek mintát az égetőmű területén lévő talajvíz-figyelő kutakból, az eredményről egy hónapon belül kellett volna tájékoztatást adnia a szakhatóságnak, ami azonban még nem történt meg. Továbbá a képviselő arra is felhívta a városatyák figyelmét, hogy az Onyx Kft. tájékoztatójában foglaltakkal ellentétben nem kezdődhetett meg a 2-3. salaklerakó rekultivációja, mivel a DKE fellebbezése halasztó hatályú. A kérdésben bírósági döntés még nem született, tárgyalásra csak április 1-jén kerül sor. Balogh Zoltán (DKE) a Dorogon létesítendő uszoda finanszírozásáról kérdezte a városvezetést a decemberi ülésre utalva, mikor Tittmann János polgár- mester a létesítmény üzemeltetésére vonatkozóan egyetlen elfogadható, ám átdolgozásra szoruló ajánlatról számolt be. A képviselő figyelmeztetett arra is, nem szerencsés egy vállalkozásra bízni a dorogi uszoda üzemeltetését. Nem lévén előkészületben köz- beszerzési pályázat, egyhangú szavazatok támogatták a közbeszerzésről szóló rendelet hatályon kívül helyezését március 30-ai dátummal. A Városi Gyámhivatal és a Gyámhatóság tavalyi munkájáról szóló beszámolót csakúgy, mint a Pedagógia Szakszolgálat elmúlt ötéves ciklusáról szóló tájékoztatót is elfogadták a képviselők. Dávid Anna kérdésére Holló Márta igazgató elmondta, szándékukban áll növelni a szakszolgálat tízfős létszámát, és a jövőben, az anyagi feltételek függvényében több pszichológust alkalmazni. A Dorogi Rendőrkapitányság ingatlancseréjére vonatkozó módosított szerződés jóváhagyása is megtörtént az ÁFA-törvény változása végett. A csere értelmében a rendőrség a Mátyás király u. 1. szám alatt kap helyet, míg a jelenlegi, Bécsi úti ingatlan a város tulajdonába kerül. A szerződést még nem írta alá az önkormányzat és a Komárom-Esztergom megyei Rendőrfőkapitányság, a Belügyminisztérium mérlegelési folyamata miatt - tájékoztatta a jelenlévőket a polgármester Balogh Zoltán kérdésére reagálva. Ezt követően a Richter Gedeon Rt. által létesített óvoda telekrendezéséről döntött a testület, a határozat értelmében az ingatlan tulajdonjogát öt év elidegenítéssel a cégre átruházza. Egyhangú döntés született a Pilismaróti Üdülőtábor konyhájának idei évre tervezett felújítására és átalakítására biztosítandó másfélmillió forintos önkormányzati hozzájárulásról is, és több önkormányzati lakás értékesítését illetően. A Jubileumi téren Dorog várossá avatásának huszadik évfordulójára felállítandó Bányász emlékműre meghirdetett pályázat nyertesének Csíkszentmihályi Róbert szobrászművészt nyilvánította a testület, és döntött az emlékmű megépíttetéséről is, 2004. augusztus 31-ei határidővel. A József Attila Művelődési Ház megvásárlását tekintve a polgármester tájékoztatása szerint patthelyzet alakult ki, a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma nem képes a fenntartásra, holott alapító okiratában ez szerepel, ugyanakkor a kuratórium által javasolt formában a város eláll a vásárlástól, ehelyett bírósági úton kezdeményezi a művelődési ház tulajdonba vételét. A roma foglalkoztatási program kezdeményezését is támogatták a képviselők, amely mintegy tíz főt érintene. Végezetül egy utcaelnevezésről döntöttek a városatyák, a névadó, Bulchardt Vilmos életrajza a városi újságban is megjelenik. n.m.
