Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-13 / 52. szám
2004. március 13., szombat REGIO Ftfdlap MAI TÉMA 99 Leborulok a nemzet nagysága előtt! 99 1848-1849 története ma már a magyar nemzeti történelem meghatározó jelentőségű fejezete. Olyan történelmi emlék, mely előtt minden magyarnak fejet kell hajtania. 1848-49 nemcsak a magyar nemzeti önazonosság egyik meghatározó eleme, hanem a szomszéd népek identitásáé is. A nemzetté válás folyamatának eseménye a magyar, a román, a szerb, a horvát és a szlovák történelemben is. A szlovák köztudat hősöknek tekinti a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a császári királyi hadsereg oldalán álló, a prágai cseh diákok légionistáit. 1848 nemcsak a magyar történelem része. Londonban megjelent a kommunista párt kiáltványa. Franciaországban véget ért a polgárkirályság, és mutatta meg erejét a szociális köztársaság, hogy aztán a második császárságnak engedjen utat. Német földön ekkor próbálták meg először politikusok valóra váltani a német egység gondolatát, de kiderült, hogy ez csak vérrel és vassal megvalósítható. hetett hallani az olaszok szabadságvágyáról és Párizs polgárainak február végi forradalmáról. A királyság megdöntése és a köztársaság kikiáltása hozta meg a fordulatot Európában. A nemzetközi események hatására a Habsburg-bi- rodalom másik felében is nagy lett a társadalmi elégedetlenség. Sikerült az alsótábla ingadozó, de a tömegek forradalmi hangulatától félő erőit is az ellenzék mögé állítani. Elfogadták Kossuth javaslatát, amely haladéktalanul megvalósí- tandónak nyilvánította a jobbágyrendszer felszámolását, a közteherviselés bevezetését, „a népnek politikai jogokban való részesítését”, a gazdasági fejlődés előmozdítását és az országgyűlésnek felelős, „idegen avatkozástól független nemzeti kormány” megteremtését. Kossuth figyelmeztette az udvart, hogy „szívből hű csak szabad ember lehet” , ezért csupán a reformkövetelések elfogadása erő1848. március 3-án Kossuth Lajos a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának ülésén arról beszélt, hogy elérkezett az idő a polgári átalakulás és a nemzeti önrendelkezés valóra váltásához. Az európai változások alapot teremtettek a fellépésre. Az éhínség, és a gazdasági válság élezte mindenfelé a tömegek elégedetlenségét. Már lesítheti meg a Habsburg-dinasztia trónját, és az, ha az uralkodó a birodalom másik felében is alkotmányos rendszert vezet be. Ez utóbbi követelés visszhangra talált Bécs tömegeinek sorában. Az osztrák tömegmozgalmak élén álló diákság az alkotmányosságot követelő magyar ellenzék fellépésére támaszkodva megindította a támadást a régi rend továbbélését biztosítani akaró Metternich-kormányzat ellen. Március 13-án a bécsi forradalom sikert aratott, Metternich elmenekült, az uralkodó alkotmányos reformokat ígért. A főrendek akadályozták, hogy a felirat Bécsbe jusson. Kossuth a pesti Ellenzéki Kör útján országos aláírásgyűjtő mozgalom szervezésével akart nyomást gyakorolni a visszahúzó erőkre. A mozgalom irányítására Petőfiék Fiatal Magyarország csoportja vállalkozott. Népgyűlésen kívánták ismertetni az általuk fogalmazott 12 pontot, amely az ellenzéki alap- követeléseket forradalmi jelszavakká alakította. A bécsi forradalom hatására és a hazai forradalom kibontakozása miatt megtört a főrendek ellenállása. Március 15-én, Pesten a bécsi hírekre megmozdult a radikális ifjúság. Petőfi, Vasvári Pál, Irányi Dániel, Jókai Mór az egyetemisták élére álltak. Cenzori engedély nélkül nyomtatták ki a 12 pontot és Petőfi Nemzeti dalát, aminek szavait a Nemzeti Múzeum előtt tízezres tömeg skandálta. A megmozdulás meghátrálásra késztette az ország közigazgatását irányító helytartótanácsot. A nép kiszabadította Táncsics Mihályt. Ez a társadalmi és politikai elnyomás szimbólumává vált. Pesten vér nélkül győzött a forradalom. Bécsben megtört az udvar ellenállása. Batthyány Lajos gróf felhatalmazást kapott a magyar kormány alakítására. Pozsonyban az országgyűlés a forradalmi vívmányokat napok alatt törvényjavaslatokba foglalta, és végső jóváhagyásra Bécsbe küldte. A kormány uralkodói válasz nélkül, március 23-án elrendelte, hogy hirdessék ki a jobbágyfelszabadító nyilatkozatot. A király ennek elhalasztását javasolta, annak reményében, hogy a nemesség kap ezen a lehetőségen, és így az országgyűlés és a Batthyány-kormány elveszítve a parasztság támogatását, képtelen lesz a nemzeti önrendelkezés megvalósítására. Ez volt Bécs elsődleges célja. Ki kívánta vonni a magyar kormány hatásköréből a hadügy és a pénzügy irányítását. A nép és az átalakulás nemesi hívei nem polgárháborús ellenfelek lettek, hanem küzdőtársként álltak egymás mellé. A pozsonyi ország- gyűlés és a pesti nép meghátrálásra kényszerítette az udvart. Az eredeti javaslatokat - némi módosítással - a király végül szentesítette. Az 1848. évi törvények értelmében Magyarország feudális rendű monarchiából polgári alkotmányos királysággá alakult. Nem szakadt ki a Habsburg-bi- rodalomból, de az állami önkormányzat legfontosabb eszközei jogszerűen és jórészt ténylegesen is a népképviseleti parlamentnek felelős magyar kormány kezébe kerültek. Az uralkodó csak magyar miniszterek útján kormányozhatta az országot. A magyarországi parasztság soknemzetiségű volt, mégis nemzetiségre való tekintet nélkül részt vettek a megmozdulásokban. A nemzetiségek lakta országrészek mozgalmai is paraszti követelésekkel indultak. A nemzetiségeknek értelmisége is volt, akik követelték az őket megillető, hasonló jogokat. A Batthány-kormány úgy gondolta, hogy Magyarországon csak egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők Bécs felé fordultak. Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics készülődött Magyarország ellen. A horvát autonómiát, a belső nyelvhasználatot elismerte a magyar vezetés, de a horvát mozgalom ezt kevesellte. Az események a fegyveres összeütközés felé fejlődtek. Augusztus végén a királyi leirat követelte a magyar hadügy- és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumba. Batthány és Deák további engedményekre is hajlandóak lettek volna, de a király nem fogadta őket. Szemere Bertalan belügyminiszter királyi szentesítés nélkül elrendelte az űjoncozást. A liberális nemesség az önvédelmi harcot választotta. A miniszterek, Szemere, Kossuth és Mészáros kivételével lemondtak. Szeptember közepén az ügyeket ideiglenesen továbbvivő kormány mellé hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt választották, elnöke Kossuth lett. Szeptember 11-én Jellasics császári altábornagy 35 ezres seregével átlépte a Drávát. akaree Szent István-díj Esztergomban A Szent István-díj Közhasznú Alapítvány céljáról, működéséről és a Szent István-díj létezéséről sokan tudnak, de talán nem elegen. írásunk célja, hogy megismertesse a régióban élőkkel a díj megalapításának és odaítélésének körülményeit, és lehetőséget nyújtson az itt élőknek, hogy ajánlásaikkal beleszólhassanak e nívós kitüntetés odaítélésének folyamatába. Az alapítvány célja, hogy minden évben olyan honfitársunknak ítélje oda a Szent Ist- ván-díjat, aki az összma- gyarság érdekében jelentős tevékenységet fejt ki. Az alapítvány segíti továbbá az össz- magyarság kulturális életének egyetemes kibontakozását és fontos szerepet vállal kulturális örökségünk védelmében. Az alapítvány központja Esztergom, Magyarország első fővárosa, amely az európai országokat összekapcsoló nagy folyam, a Duna mentén fekszik. Szent István városa három évszázadon keresztül Európa egyik legjelentősebb városa, kereskedelmi központja volt. Ezer év óta kulturális központ, a katolikus egyház magyarországi központja. 54 év méltatlan politikai és gazdasági háttérbe szorítás után a 2000- 2001. évi millenniumi ünnepségek ismét Esztergomra irányították a figyelmet. A szent korona, amely a magyar állam ezeréves létének és nemzetközi elismerésének jelképe, ezer évvel ezelőtt Esztergomból indult útjára, s a millenniumi rendezvénysorozat keretein belül ismét a városba látogatott hazánk legfőbb közjogi méltóságainak kíséretében. 56 év után újjáépült a Dunán a lerombolt Mária Valéria híd, elősegítve a népek testvéries viszonyának kibontakozását. A 21. század kezdetére újra megindult Esztergom ereiben a vérkeringés, s a Szent Istvándíj Közhasznú Alapítvány ezt a lendületes kezdetet szeretné segíteni a díj évenkénti odaítélésével. Az alapítvány minden szellemi és anyagi tevékenységet szívesen fogad, s ajánlásokat kér a díjazottak személyére vonatkozóan. Az alapítvány tagjai kérik, hogy az ajánlások olyan személyekre vonatkozzanak, akik a leginkább megértették és napjainkban is folytatják Szent István országépítő tevékenységét. 2004-ben elsősorban a kultúra, a művészet, a tudomány és az oktatás terén kifejtett, az összmagyarság érdekében végzett kiemelkedő tevékenységet szeretnék díjazni. Az alapítvány címe, ahová az ajánlásokat várják: Szent István-díj Alapítvány, Esztergom, Rákóczi tér 4. Számlaszám: CIB 10700361-25996100- 51100005. Érdeklődni Bihari Antalnál, a 06-30/956-5068-as telefonszámon lehet. Sem Patchwork a Regionális Művelődési Központban- Érsekújvár A szó szoros értelmében érdekes színfoltja a napokban zajló XXXV. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napoknak a csütörtök este az érsekújvári Regionális Művelődési Központ kiállítótermében megnyílt Patchwork - A textília varázsa című kiállítás, amely Joósné Tali Juliannának, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház jelmez- és díszletkészítőjének alkotásait mutatja be. Az érdeklődők a jelmezeken és bábfigurákon kívül megtekinthetik a különböző folttechnikával készült rendkívül élénk és sokszínű faliképeket, asztalterítőket, takarókat és egyéb lakáskiegészítőket. Joósné Tali Julianna hét éve ismerkedett meg a foltvarrási technikával, azóta a Szombathelyen működő Folt-mix csoporttal közösen számos magyarországi kiállításon mutatta be alkotásait. Szlovákiában az érsekújvári az első önálló kiállítása. „Én ezeket a dolgokat azért készítem, hogy saját magamnak örömet szerezzek vele. Őszintén remélem, hogy azoknak, akik megnézik ezt a kiállítást, szintén örömet szerzek” - mondta lapunknak Joósné Tali Julianna, aki a kiállítás megnyitásán szerzett tapasztalatai alapján úgy véli, nálunk még nem igazán ismert a foltvarrási technika. Ezért a szervezők március 27-én, délelőtt 10 órától patchwork-alkotóműhelyt tartanak az érsekújvári Regionális Művelődési Központban. Az ingyenes foglalkozásra az egész régióból várnak érdeklődőket. Az alkotó- műhelyt Joósné Tali Julianna vezeti majd, aki azt kéri a résztvevőktől, hogy hozzanak magukkal varróeszközöket (tűt,ollót, cérnát) és természetes textilanyagokat. A Patchork - A textília varázsa kiállítást a művészet kedvelői március 26-ig délelőtt 10 és 12 óra között, illetve délután egy és négy óra között tekinthetik meg. Kamoncza Lapszemle Egy éve ragyog a nagysallói SZIVÁRVÁNY Nemrég ünnepelte első születésnapját Nagy sál ló hírmondója, a Szivárvány című községi újság. A kéthavonta megjelenő, tudósításokkal és publicisztikákkal teli lap óriási népszerűségnek örvend: a település és a környék lakói hatalmas érdeklődést tanúsítanak mind a lap, mind a szerkesztőség tagjai iránt. Az indulásnál nagyon sok volt az ötlet, a javaslat, az elképzelés, ám sajnos ezeknek csak egy részé lehetett valóra váltani - írja a Szivárvány újságírója a lap legújabb számában. Az első szám 10 oldalon jelent meg, azóta folyamatosan bővül a terjedelem - ma már 16 oldalas az újság. Az olvasók különösen kedvelik az állandó rovatokat, előfordul, hogy előre érdeklődnek: ki lesz a vendég, mi lesz a téma stb. A szerkesztőség a lap hasábjain keresztül köszöni meg az olvasók érdeklődését, szeretetét, bizalmát. ígérik, hogy a jövőben is törekedni fognak a korrekt, színvonalas tájékoztatásra, és érdekes cikkek közlésére. Köszönet illeti a szerkesztőség minden tagját, akik szívügyüknek tekintik a lap megjelenését, és mindennapi elfoglaltságuk mellett besegítenek a fordításba, illetve a nyelvi szerkesztésbe. A 48-as szabadságharc emigráns orvosai Magyarországról az első nagy orvos-elvándorlás a világosi fegyver- letétel után következett be, noha vesztes szabadságharcaink előtte is voltak - írja az (ünnepi köntösbe öltözött) Esztergom és Vidéke. Az orvosok egy része azért maradt itthon, mert országszerte olyan kevés volt az orvos, hogy „ide csak jönni lehetett”, másrészt a bukásokat nem követték minden esetben brutális megtorlások. Bár Világos után rendkívül sötétté vált a helyzet, a gyógyászokat nem fenyegette bitó. Amikor 1849. augusztus 13-án a lerongyolódott, betegségektől és lőszerhiánytól szenvedő honvédsereg-maradvány fővezére, Görgey Artúr letette a fegyvert, oldalán ott állott a fiatal orvos-tiszt, Lumniczer Sándor, aki kardjával együtt képletesen a sebészi táskát is leoldotta. Különös idők rendhagyó sorsokat teremtenek. A Hammerschmidt Károly, Gaál Gusztáv, Kálózdy Móric, Buzay Károly, Schöpf-Mérei Ágoston és Duka Tivadar emigrációjáról, névváltoztatásáról, esetenként személyes sorsáról szóló cikk több mint megrázó. sem
