Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-11 / 50. szám

JOBB PART Wdlap 2004. március 11, csütörtök a Az MSZP számít koalíciós partnerére Szokása szerint élesen bí­rálta, a Fidesz politikáját Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. Szerdai saj­tótájékoztatójának már a cí­me is beszédes: „Rendezni végre közös dolgainkat” - Kivel és hogyan? A frakcióvezető asszony el­mondása szerint, az MSZP egyeztetést kezdeményez az SZDSZ-szel a parlament létszá­mának csökkentéséről, és pár­beszédet szakemberekkel, köz­életi személyiségekkel a magyar demokrácia eredményeiről. Utalva a keddi sikertelen négypárti egyeztetésre, úgy véle­kedik: „Ha nem a négy párt kö­zött, akkor szeretnénk szakembe­rekkel, a magyar szellemi és köz­élet szereplőivel beszélgetéssoro­zatot kezdeni arról, hogyan is érté­keljük a rendszerváltó magyar de­mokrácia eddig elért eredményeit. Lendvai Ildikó egyeztetést folytat Kuncze Gábor SZDSZ- elnökkel, majd rámutatott arra, hogy a kisebbik koalíciós párt kész a tárgyalásra a közjogi kér­désekről. Véleménye szerint az­zal, hogy a Fidesz június 13-áig nem hajlandó tárgyalni a ki­sebb parlamentről és a köztár­sasági elnök közvetlen megvá­lasztásáról, a párbeszédet aka­dályozza, illetve tudatos taktikát alkalmaz: a társadalmi konflik­tusok keltésében és a párbeszéd „blokkolásában” érdekelt radi­kális jobboldal szavazatait akar­ja megszerezni. Az MSZP frakcióvezetője sze­rint a társadalom valójában ar­ra vágyik, amit a Fidesz han­goztat, József Attilát idézve: „rendezni végre közös dolgain­kat”. „Mit jelent az, hogy ren­dezni, ha nem azt, hogy tárgyal­ni? Mit jelent az, hogy közös dolgaink, ha nem a magyar de­mokrácia működését? Es főleg mit jelent az, hogy végre, ha ez összesen csak júniusban kez­dődhet el?” - tette fel kérdéseit a szocialisták politikusa. Kitért arra, hogy a Fideszhez hasonló­an zavart lát az MDF taktikájá­ban is, mivel a kisebbik ellenzé­ki párt a monoki nyilatkozatban foglaltakkal ellentétesen visel­kedett a közjogi kérdésekről szóló négypárti egyeztetésen. Az MSZP frakcióvezetőjének sajtótájékoztatójára, Révész Mári­usz, a Fidesz szóvivője, nyilatko­zatban reagált. A nyilatkozat sze­rint: „A kögogi rendszer hosszú távú átalakítását nem szabad kampánytémává tenni”. Révész hangsúlyozta, hogy bármikor haj­landók részt venni négypárti egyeztetéseken az embereket érintő legfontosabb kérdésekről, azért, hogy csökkenjen az infláció, a villamos energia ára, hogy „ki­derüljön az igazság az M5-ös megvásárlásával kapcsolatban”, legyen több munkahely, a gazdák és a vállalkozók ne legyenek az uniós csatlakozás vesztesei és le­gyen kiszámítható, biztonságos jövő Magyarországon. ej. Tízéves a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda A Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) hivatalosan 1994- ben kezdte meg működését a Másság Alapítvány kerete­in belül. Azzal a céllal jött létre az iroda, hogy olyan embereknek nyújtson konk­rét jogi segítséget, akiket származásuk miatt ért jogsé­relem, jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján, a NEKI igazgatója, Dr. Furman Imre szakjogáisz. Az igazgató elmondása sze­rint, tíz év alatt, több ezer pa­nasz, több -száz ügy, több ezer panaszossal foglalkozott az iro­da. A munkájuk nem mérhető csak statisztikai számokból, hi­szen a számok mögött hús-vér emberek vannak, akiket azért ért hátrányos megkülönbözte­tés egy munkahelyi felvételnél, az igazságszolgáltatás gépeze­tében, az egészségügyben, az önkormányzat részéről, vagy az élet bármely területén, mert történetesen romának szület­tek. „Mi ezeknek az emberek­nek nyújtunk konkrét jogi se­gítséget”, tette hozzá. Jellemző ügyeiket az évente megjelenő Fehér Füzet tartal­mazza. Értelemszerűen nem tartalmazhatja viszont azt a fá­radságos munkát, amit az iro­dában dolgozó, valamint a munkánkba bekapcsolódó ügyvédek és más szakembe­rek, illetve maguk az ügyfelek naponta, sokszor évekig tartó eljárásokban kifejtenek. Ez a küzdelem az ügy iránti elköte­lezettség nélkül nem végezhe­tő. Véleménye szerint: „Ha va­lamit sikerként könyvelhetek el, az nem a megnyert és pre­cedens értékű ügyeink száma, hanem az, hogy egyre több ember „érzékeli”, hogy az em­beri méltóság egyenértékű az emberi élettel.” Egyiket sem le­het megsérteni büntetlenül, tette hozzá az igazgató. Az iroda jogi segítséget nyújt a Magyarországon élő, a kisebbségi törvényben felsorolt nemzeti, etni­kai kisebbségek azon tagjainak, akiket etnikai hovatartozásuk mi­att valamilyen jogsérelem, hátrá­nyos megkülönböztetés ért. A NE­KI elsődleges célja a diszkrimináci­ók alapos feltárása tényfeltáró munka (szükség esetén szakértők bevonása) segítségével. A diszkri­mináció tényének megállapítása után az esetet jogi útra viszik, és a sértetteket hozzásegítik a jogorvos­lathoz. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy olyan képviseletet lás­sanak el, mely rámutat a rossz bí­rósági-, rendőrségi-, ügyészségi gyakorlatra, és az Alkotmánybíró­sághoz való jelzéssel lehetőséget teremt a rossz vagy hiányos jog­szabályok megváltoztatására. Az iroda a diszkriminációs panaszok kivizsgálása és jogi útra terelése mellett rendszere­sen jelentet meg egy-egy téma­körben kiadványokat, tájékoz­tatókat. Minden évben kiadják az ún. Fehér Füzetet, mely az iroda, adott évre vonatkozó ügyeit mutatja be. A 2003-as összefoglalóban többek közt: munkaügyi diszkrimináció, ön- kormányzati jogsértések, rend­őrségi és egészségügyi vissza­élések, és etnikai csoport tagjai elleni erőszakos bűncselekmé­nyek között válogathat az erre fogékony olvasó. Epres* József A kettős állampolgárság Európában Alkotmánybírák, jogá­szok, egyetemi tanárok és politikusok részvételével tartottak konferenciát a ket­tős állampolgárságról szer­dán, a Magyar Tudomá­nyos Akadémián. „Ez a téma igencsak aktuális napjainkban, de megoldást célzó „recept”, a környező or­szágokban sincs” - jelentette ki Glatz Ferenc akadémikus meg­nyitójában. Noha az elmúlt években, egyre erőteljesebben hallatják hangjukat a kettős ál­lampolgárság mellett és ellen fellépők, már 1930-ban tör­vény született szabályozásáról. Akkor a Népszövetség 20 álla­ma, az úgynevezett „Kiküszö­bölés elve”-t alkalmazta. A tar­tózkodó magatartás elsősorban a katonáskodás és az adózás kérdése miatt merült fel. A ket­tős állampolgárság az Európai Unióban tanácskozás résztve­vői választ kerestek arra is, mi­ért és hogyan változott meg az elmúlt évtizedben az államok hozzáállása a kérdéshez. Az előadók kitértek arra, hogy 1997-ben, az Európai Tanács egyezménye után az államok, kezdték tolerálni és rendsza­bályokkal segíteni a kettős ál­lampolgárság ügyét. Kardos Gábor, a konferencia főelőadója, külön szólt a ki­sebbségek kettős állampolgár­ságáról: „Az Európa Tanács több kisebbségvédelmi egyez­ményt is kidolgozott, amelyek­nek a célja az, hogy a kisebbsé­gi jogokat, a szülőföldön garan­tálják ezeknek a személyeknek a számára. Ilyen kollektív hono­sítás esetében felmerülne a diszkrimináció kérdése. De nem minden megkülönböztetés diszkrimináció. Az ésszerű és objektív módon indokolható kü­lönbségtétel, nem az” - tette hozzá az ELTE professzora. Má­jus elsejei csatlakozásunk felveti azt a kérdést is, hogyan áll az unió a kettős állampolgárság kérdéséhez. A szakmai konfe­rencián elhangzott: az uniós pol­gári jog biztosította többletjogok miatt, -mint a szabad mozgás és tartózkodás joga- valamint a he­lyi és az Európai Parlamentben való részvétel joga, csökkenti a kettős állampolgárság igényét az unión belül. e.j. Izraeli gyémántcsiszoló üzem Salgótarjánban? Izraelben készítik elő azt az ékszergyémánt-csiszoló beruházást, amely Salgótar­jánban 345 embernek adna munkát - jelentette ki a helyszínen tartott sajtótájé­koztatóján Burány Sándor munkaügyi miniszter. A Medgyessy-kormány ponto­san tudja, hogy konkrét, egyedi beruházások is kellenek ahhoz, hogy az ország gazdasági növeke­dése egészségesebb, jobb szerke­zetű legyen - indokolta Burány Sándor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a kormány azon múlt heti döntését, amely alapján kedden Salgótarjánban bejelenthette, hogy megkezdődött a városban állami támogatás igénybevételével egy 345 ember­nek munkát adó üzem kialakítása. Az előkészületi munkák Izrael­ben már folynak. A gyáralapítás közvetítője a budapesti Dunasilver Kft. A ma is 18,8 szá­zalékos munkanélküliségi rátát mutató nógrádi megyeszékhe­lyen négymilliárd forintba kerül majd ez a beruházás, és 2006- ban teljes kapacitással működik az öblösüveggyár volt tanintéze­tében. A kormány 286 millió fo­rintot ad a gépek beszerzésére, és 384 milliót átképzésre, hiszen olyan szakmáról van szó, amit nem műveltek eddig Salgótarján­ban, a leendő ékszer gyémántcsi­szolókat a regisztrált munkanél­küliek közül választják majd ki, nagy esélyük van például az egy­kori üvegcsiszolóknak - adta hírül a radio.hu. A sajtótájékoztató előtt elterjedt a hír, hogy Burány Sándornak talán ez volt az utolsó miniszteri akciója, a közeljövő­ben lemond, vagy leváltják. „Semmi olyan fejlemény nincs, ami az én esetemben vál­tást igényelne, ezt első kézből tudom, így ha valaki másképp tudja, értesítse a miniszterelnök urat” - reagált a felvetésre Burány Sándor. mno MAGYARORSZÁG Kulcsár Attilát a felelős államtitkár is figyelmeztethette A Fidesz szükségesnek tartja, hogy a brókerbotrányt vizsgáló parlamenti bizottság megkapja Kulcsár Attila telefonbeszélgetései­nek lehallgatását rögzítő 595 lehallgatási jegyzőkönyvet - mondta tegnap Demeter Ervin (Fidesz), az Országgyűlés úgynevezett bró­kerbotrányt vizsgáló bizottságának az elnöke a berekesztett ülést követő szerdai sajtótájékoztatóján. Demeter szerint akár a titkos- szolgálatokért felelős államtitkár is figyelmeztethette a sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attilát arra, hogy lehallgatják. A testület ezúttal a kormánypárti képviselők miatt nem tudott érdemi munkát végez­ni, mivel az egyetlen napirendi pontot, a Nemzetbiztonsági Hiva­tal tevékenységének megismerését a Pannonplast Rt. ügyében, az ellenzéki képviselők megszavazták, a kormánypártiak azonban tar­tózkodtak. A testület ülését Demeter Ervin elnök elfogadott napi­rend hiányában berekesztette. Megállapodtak a tej felvásárlási áráról Megszületett a megállapodás a tej felvásárlásáról az Alföldi Tej Értékesítő és Beszerző Kft, valamint a Friesland Hungária Rt kö­zött. A szerződést, amely 60 és 70 forint közötti sávos árat tartal­maz, kedden írták alá Debrecenben. Kovács Imre, a kft ügyvezető igazgatója elmondta: a Friesland ugyanezt az árat kínálta az év elején is, ám ezt akkor a termelői csoport nem fogadta el. Mostan­ra azonban kiderült: a termelőknek szükségük van a bevételre, a Friesland Hungária Rt pedig legalább megbízhatóan fizet. A Kft 34 tagja a most aláírt szerződés értelmében évente mintegy 90 millió liter tejet ad el ennek a felvásárlónak, további 100 millió litert más cégeken keresztül értékesítenek. Kovács Imre hozzátette: áthidaló megoldásnak tartják a megállapodást, és a piaci viszonyok alaku­lásának függvényében folytatják a tárgyalásokat. 17 ezer forint a taxis droszt-díj Áprilistól egy évre 17 ezer forint droszthasználati díjat kell fizet­niük a fővárosi taxisoknak a Fővárosi Közgyűlés kereskedelmi bi­zottsága szerdai határozatának értelmében. A hosszas vitát követő koalíciós egyeztetés után Rusznák Imre bizottsági elnök ezer forint­tal mérsékelte az előterjesztésében megjelölt összeget. A Taxiállo­más Kht. 105 millió forintos éves üzleti tervet nyújtott be, amely­ben egyebek közt húszmillió forint szerepel a közterület-felügyelők részére, akik a kht.-val együtt ellenőrzik majd a droszt használatá­nak jogosságát. A taxisok képviseletében Antal Attila elvi és szak­mai aggályait fejtette ki, és kérte a javaslat elutasítását. Mint mondta: a hiányosságok miatt a taxisok várhatóan támadni fogják a bizottság döntését. Nehezményezte azt is, hogy az általuk megis­mert négy üzleti tervjavaslat egyike sem tért ki a taxiállomásokon elhelyezett hirdetésekből származó bevételekre. Tegnap folytatódott a Vér és Becsület pere Tagjai szerint sem saját jelvényei, sem egyenruhái nincsenek a Vér és Becsület Kulturális Egyesületnek - erről az egyesület meg­szüntetéséért indított per mai tárgyalásán beszéltek a szervezet ta­núként meghallgatott tagjai és szimpatizánsai. Az egyesület ellen még tavaly márciusban indított eljárást a Fővárosi Főügyészség, szerintük ugyanis a szervezet újfasiszta eszméket terjeszt. Ezt azon­ban a szerdai tárgyaláson meghallgatott tanúk nem ismerték el, miképp azt sem, hogy az angliai Blood and Honour nevű szerve­zet hazai képviselői lennének. A meghallgatott tagok azt állították, hogy a napi politizálásban, sőt az egyesület napi szintű működésé­ben sem vesznek részt, s a rendezvényeikről csak tévén, illetve szó­rólapokon keresztül értesülnek. Az egyik meghallgatott tanú meg­erősítette, hogy a Vér és Becsület, illetve az angliai Blood and Honour szervezet között nincs kapcsolat, annál is kevésbé, mert az utóbbinak egy másik hazai mozgalom a társszervezete. Mint mondta, a Vér és Becsület terhére rótt sződligeti koncertet is e mozgalom, a Blood and Honour Hungária szervezte. Emellett el­mondta azt is, hogy egyik szervezet tagjainak sincs egyenruhájuk, pusztán hagyománnyá vált a működésük során, hogy rendezvé­nyeikre fekete öltözékben járjanak. Elutasított Fidesz-javaslat Az Országgyűlés gazdasági bizottsága szerdai ülésén nem találta általános vitára alkalmasnak a fideszes képviselők baromfiágazat­ra vonatkozó határozati javaslatát. A fideszes képviselők azt java­solták, hogy a kormány a Hajdú-Bét Baromfitermelő és Értékesítő Részvénytársasággal szerződéses viszonyban álló baromfitermelők jogos követeléseinek kielégítése érdekében 100 százalékos hiteltá­mogatással és 8 milliárd forint erejéig készfizető kezességvállalás­sal segítse a rászorulókat. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) illetékese elmondta, hogy a tárca a kormány elé terjeszti a baromfiágazat helyzetéről szóló beszámolót, és en­nek keretében születhet majd megoldás. A bizottság úgy döntött, hogy tájékoztatást kér az FVM-től arról, hogyan érvényesült az ag­rárpiaci rendtartás a baromfiágazatban, illetve milyen megoldást javasol a tárca az ágazat gondjainak megoldására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom