Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-11 / 50. szám

4 2004. március 11., csütörtök frfdlap ✓ / RÉGIÓ .......; interjú ; Ve ndégszeretőek a zalabaiak Interjú Michalian Etellel, Zalaba polgármesterével Zalaba első látásra jelentéktelen falucskának tűnik, újonnan épült ház eilig található itt, de a látvány csal, hi­szen a régi kopottas épületek között zajlik az élet. A falu a szellemi élet képviselőinek kedvenc tartózkodási helye volt, itt élt és alkotott Csontos Vilmos és Lovicsek Béla is. Jelenleg azonban csak segítséggel tudja fenntartani örökségét. Zalaba lehetőségeiről, életéről Michalian Etel polgármestert kérdeztük.- A faluban még nincs beve­zetve a gáz- és vízvezeték, pe­dig szükség lenne rá. Biztosíta­ni tudják ezeket a feltételeket?- A falunak önállóan nin­csenek lehetőségei, a vízvezeté­ket is csak közösen tudjuk meg­valósítani. Ez nagyon fontos lenne, hiszen az egész község­ben nagyon magas a víz vastar­talma. Ide egyhamar nem veze­tik be a gázt sem, úgyhogy ami az infrastruktúrát illeti, nem sok lehetőségünk adódik. Más érté­kei vannak a falunak, mégpe­dig az, hogy egy csendes kis fa­luról van szó, ahol a természet megmaradt érintetlennek. Ez sokkal nagyobb érték, mintha valamilyen nagyüzem lenne itt. Van nálunk egy hidraulikus hengereket javító vállalat, a Hydrek, amelynek a tulajdono­sa most települt le. Az itteni vállalkozók főként a mezőgaz­dasággal foglalkoznak, de sok falubeli arra kényszerül, hogy fillérekért eladja a földjét a megélés fejében. A tervekben szerepel, hogy a régi iskola épületét visszaveszi a reformá­tus egyház, és gyermekotthont vagy idősek otthonát létesít. Sokan járnak erre Esztergom­ból kerékpárral. Megalakult az érdekvédelmi szövetség a ke­rékpárút ügyében, amibe 12 község tartozik, központja Zalaba. A kerékpárút Vámosla- dánytól Garamkövesdig húzó­dik. Minden évben szervezünk május elsején kerékpár-találko­zót. Aznap a környező közsé­gekből egyszerre jönnek be a kerékpárosok a faluba, és a község piacterén, a templom mellett gyülekeznek, ahol aztán kultúrműsor, tánc és szórako­zás várja a résztvevőket. Tavaly 185 kerékpáros vett részt rajta, az utcabálon a Tabula Túra bu­dapesti zenekar játszott és tom­bolát is kisorsoltunk, amit a 12 község közösen vásárolt a ke­rékpárosoknak. Még a polgár- mesterek is kerékpárokkal jöt­tek. Csontos Vilmos költőnk emlékszobrát is megkoszorúz­zuk ilyenkor. Tavaly Szobi Kál­mán, az MKP járási titkára is eljött a szecseiekkel együtt ke­rékpárral, és a község forrásá­nál sütöttünk szalonnát, isten­tiszteleten vettünk részt, aztán megmutattuk Vilmos bácsi tisz­teletére kialakított emlékszo­bát, majd megvendégeltük őket házilag készített kecske­sajttal. Megegyeztünk a továb­bi együttműködésben a Rákó­czi Alapszervezet keretéri belül.- Az említett emlékszobát azonban nem volt probléma- mentes berendezni.- Csontos Vilmos emlékszo­bájának kialakítására pályáza­tot adtunk be az Illyés Közala­pítványhoz, de sajnos nem kaptuk meg a kért összeget. Ez nagyon rosszul esett, hiszen Vilmos bácsi mindig azt mon­dogatta, hogy szeretné, ha a szobája érintetlenül maradna. A fia eladta a házat, amelyben élt, a bútorokkal együtt. A köz­ség nem tudta azt megvenni, de volt egy kihasználatlan épü­letünk, így személyes dolgait és kiadatlan verseit, is odavittük. Az épület külseje tatarozásra szorul, erre kértem pénzt az alapítványtól. Kellőképpen megindokoltam a kérvénye­met, de nagy valószínűség sze­rint el sem olvasták. Ezért na­gyon nehezteltem. ígértek feb­ruárra 150 ezer forintot, amit eddig szintén nem kaptunk meg. Most ismét benyújtottam egy pályázatot ugyanarra a cél­ra. Ebben már 560 ezer forintot kértem. Fontos lenne a ház fel­újítása, mert például Komá­romból, a teológiai főiskoláról is voltak itt tanulmányúton, de más vendégek is szívesen ellá­togatnak az emlékszobába. Szeretnék a ház mellett egy pi­henőt is létrehozni. Egyedül Lé­váról kaptunk némi támoga­tást. 1500 koronáért vásárol­hattam dossziékat, hogy el tud­jam helyezni az iratokat. Van­nak még ezzel kapcsolatos ter­veim, és én nagyon bízom az Ister-Granum Eurorégióban is.- Mit tud még felajánlani a község a turistáknak?- Felajánlottam, hogy a for­rásunknál lehetne egy nagyon jó pihenőhelyet kialakítani. Ez a forrás egy érintetlen akácos erdőben van, ami májusban nagyon szép. Az idősebb za­labaiak mindig onnan hordták az ivóvizet, mert gyógyhatást tulajdonítottak neki. Ennek a víznek semmi baja nincs, még a környékbeli falvakból is eh­hez a forráshoz járnak. Szép kilátás nyílik a szőlőhegyekre, itt is vannak jó boros gazdák, a pincéknél összejöveteleket lehet szervezni. Az idősebb asszonyok nagyon finom réte­seket és jellegzetes ételeket tudnak készíteni, mint például a biracs és a gánci. Gyakran most is bemutatja Tóth Verőn néni a rétes készítését a ven­dégeknek. Szombatonként gyakran összejövünk valahol, olyankor gulyást főzünk. Az it­teniek nagyon szeretik a szóra­kozást. Óriási sikere van az ut­cabáloknak nemcsak a fiata­lok, hanem az idősek és kör­nyező falvak lakóinak körében is. Olyankor kirakják a pado­kat az utcára, és éjfélig kint vannak. Megtekinthető az állo­másunk, ami egy jellegzetes 110 éves, eredeti formájában megmaradt felvidéki kis házi­kó. Közel van a Garam, ahová akár hintóval is ki lehetne ko- csikázni, és egy körutat lehet­ne tenni a környező falvakban. A jellegzetes falusi élet látvá­nyát nyújtja az, ha a helyi ma­gánvállalkozónk kihajtja a legelőre a mintegy 250 birká­ját és kecskéjét.- A falu tehát nem a nagy beruházásokra, inkább az itte­niek vendégszeretetére épít.- Van a településnek vará­zsa, mert aki ide látogat, akár külföldről is, sokáig emlegeti Zalabát. Nagyon vendégszere­tő emberek élnek itt. Főleg az idősebbek szeretnek elbeszél­getni a régmúlt időkről. Szeret­nénk nagyobb tervekre is pá­lyázatot benyújtani, de sajnos az a gond, hogy nem tudjuk felmutatni a szükséges önrészt. Itt 80 százalékos a munkanél­küliség. Most 27-en dolgoznak a községházán. Akinek van munkája, főként Magyarorszá­gon van alkalmazásban, mert a környéken nincs munka. Az adóhivataltól mindössze 26 ezer koronát kapunk havonta. Ehhez jön még a helyi magán- vállalkozók földadója, ami vi­szont nagyon kevés és sokszor csak késve fizetik be. Mint kis falunak nincs esélyünk, hiába próbálunk bármit is felkínálni, hiába próbáljuk szépen meg­fogalmazni a terveinket, vá­gyainkat. Czigler Mónika Évzáró gyűlés a nyugdíjasklubban Március első hetében tar­tották Kisújfalun a nyugdíjas szervezet évzáró gyűlését. A vezetőségi tagok közül Dobainé Csanda Erzsébet, nyugdíjas tanítónő értékelte az elmúlt év eseményeit. A falu kultúrhelyiségében min­den hétfőn délután 13 órától tart­ják a összejöveteleiket, amelyet a 68 tagból, állandó jelleggel 18-23 látogat. Nagyobb létszámban rendszerint évente kétszer - az év­záró gyűlés és a községi hivatal ál­tal szervezett találkozó alkalmával - vesznek részt a nyugdíjasok a to- lálkozóa A heti összejöveteleken énekelnek, a nyugdíjas énekkar is ekkor tartja próbáit, majd irodalmi felolvasás következik, magyar írók, költők műveiből. Ha éppen aktuá­lis, kis vendégség keretében felkö- szöntik a névnapot vagy születés­napot ünneplő tagokat. Természe­tesen minden alkalommal jut idő a beszélgetésre is. Az elmúlt évben négyszer szer­veztek „biracsos vendégséget”, a biracsot, kőttest saját maguk készí­tették el. A búza- és rozscsírából készülő, édes ízű pép, melyet Kisújfalun egykor minden háznál sütöttek, mára már szinte feledés­be merült. Tavasszal a rátermettsé­get érző nyugdíjasok, egy gyalog­túra során bebarangolták a szőlő­hegyet. Májusban a budaörsi nyugdíjas szervezet tagjait fogad­ták, majd júniusban ellátogattak Budaörsre, ahol megtekintették a Kőhegyen előadott Pássió c. elő­adást. A nyugdijasklub által szerve­zett kirándulásokon mindig szíve­sen vesznek részt a tagok, így volt ez tavaly is, amikor egy napot töl­töttek Komáromban, a termálfür­dőben, majd Debrecenbe és kör­nyékére szerveztek többnapos ki­rándulást. A résztvevők ellátogat­tok Horthy Miklós szülőfalujába, Kenderesre, ahol megtekintették a Horthy kastélyt és mauzóleumot, Debrecenben a Református Teoló­gia Kollégiumát és a Református Nagytemplomot, majd a Hortobá­gyon lovasbemutotón vettek részt és láthatták a puszta jellegzetes ál­latait ia A református egyház szer­vezésében fogyatékos gyerekeket vendégeltek meg. A nyugdíjas szervezet énekkara több ízben is fellépett a községben: a Faluna­pon, a szabadtéri színpad felavatá­sán és a templomban a Reformá­ció napján. Novemberben a buda­örsi szervezet néhány tagja egy meghívóval érkezett Kisújfalura. A község nyugdíjasai még ebben a hónapban ellátogattak Budaörsre, ahol többek között zenés-táncos esten vehettek részt. December­ben a nyugdíjasklubban szeretet- vendégséggel és karácsonyi éne­kekkel zárták az év rendezvényeit. Mozgalmas volt a tavalyi év a Kisújfalusi Nyugdíjas Egye­sületben, s hasonlóképpen sze­retnék folytatni az ideit is, bíz­va abban, hogy idén több klub­tag is aktívan részt vesz majd a szervezet életében. zócs oiga Gyermekrajz-kiállítás a József Attila iskolában Március 9-én délután került sor a Meséről mesén! című gyermekrajz-kiállítás megnyi­tójára^ az esztergomi József Attila Általános Iskolában. Az iskola 1997 óta minden évben hirdet az óvodások szá­mára rajzpályázatot, amelynek nem titkolt célja, hogy közelebb hozza az iskolához a lee ndő el­sősöket, és fordítva. A „Nyitva van az aranykapu” című iskolai előkészítő rendezvénysorozat egyik állomásának tekinthető kiállítást Knapp János Pál, Esz­tergom alpolgármestere nyitotta meg. Esztergom óvodásai közül 137 gyerek pályázott, kbzel 190 alkotással. Pifkó Péterné, az is­kola igazgatóhelyettese el­mondta: szerettek volna az Ister-Granum Eurorég ó vala­mennyi óvodása számára lehe­tőséget biztosítani, ám a Bánomi Galéria mérete ezt nem teszi lehetővé. A beküldött rajzokat zsűri ér­tékelte, amelynek tagjai az isko­la rajztanárai, valamint Major Tünde, a kiállítás főszervezője és Tánczos Nándor, a Dobó Ka­talin Gimnázium tanára voltak. A kiírás szerint a Békafurfang, A répa és A kis hajó című mesék jeleneteit rajzolhatták, illetve festhették meg az óvodások, a mesék külön kategóriákat alkot­tak az értékelésnél. Az alkotá­sokhoz a gyerekek bármilyen segédeszközt használhattak. Knapp János Pál 19 kisgyer­mek számára adott át díjakat. El­sősorban rajzfelszerelést: mappát, színesceruzát, kivágólapokat, rajzlapot és festéket kaptak a leg­ügyesebb pályázók, de természe­tesen minden beküldő kapott ap­róbb ajándékot (noteszt, ceruzát), ezeket csomagban vehették át az óvodák képviselői a kiállítás megnyitóján. A tárlat megtekintése ingye­nes, a kiállítás szervezői az isko­la nyitvatartási idejében (hét­köznapokon 6-tól 21 óráig) sze­retettel várnak minden érdeklő­dőt. A rajzokat március 28-án küldik vissza az óvodáknak. (Március végén Dunai Éva kiál­lítása nyílik a Bánomi Galériában) sem Lapszemle Irányt kell változtatni Pino Pellegrino olasz író publicisztikáján keresztül Benjamin Spock gondolatait mutatja be a Kupola legújabb száma. Az idők sürgető szava: visszatérni az értékekhez. Ez nem kevesek sóhaja, mert sok oldalról lehet hallani a szinte követelő hangot. Nap­jainkban megfeledkezünk a lelkűnkről. Hiányoznak a mélyreszántó értékek, amelyek a közösségi kapcsolatot alkotják: önzetlenség, szo­lidaritás, összedolgozás és szeretet. Mindez hatással van gyermeke­ink nevelésére és növekedésére. Az érvényesülés és a kitűnő iskolai bizonyítvány nem elegendő. Az emberek gyermekkoruktól kezdve ezt hallják: „Csináld meg!, Bizonyíts, ha tudsz!”. Ebben a légkörben válnak felnőtté, így könnyen előfordulhat, hogy akkor is boldogtala­nok lesznek, ha érvényesülni tudnak. Nem véletlen, hogy a legjobb értelmi képességű gyermekek a leggyengébbek érzelmi vonalon. Nem ritka, hogy egy rossz jegy vagy bukás miatt lesz a gyermek ön­gyilkos, vagy pl. azért, mert nem kapott autót. Ha nem változtatunk világszemléletünkön, a társadalom még gyorsabban fog haladni a végzete felé vezető úton. Fel kell hagynunk elhibázott célkitűzéseinkkel, mert a gyermek nem méretre szabott va­lami, aminek piaci értéke uan. Megmentették a pilisszentlászlói iskolát 2003-ban Pilisszentlászló önkormányzati általános iskolájában volt olyan osztály, ahol két diákra jutott egy pedagógus A település 80 millió forintos éves költségvetésének a felét elvitte a helyi iskola és óvoda - úja a pilisszentlászlói Falu-lap. Illés György, a falu polgármestere szerint úgy tűnt senki és semmi nem tudja megmenteni az iskolát. Kapóra jött a falunak, hogy Szent­endrén kudarcba fullad egy Waldorf-iskola létrehozásának a terve: nyomban jelentkeztek, hogy otthont adnának a hagyományos oktatá­si-nevelési módszerektől eltérő iskolának A terv sikerük a Kékvölgy Pilisszentlászlói Waldorf Iskola már szeptemberben fogadhatta az el­ső diákokat Az első négy osztályban már az újfajta módszerek szerint tanítanak, a felső tagozat pedig kimenő rendszerben, hagyományos iskolaként működik tovább Ennek megfelelően az átmeneti időszak­ban is csak feleannyiba kerül az önkormányzatnak az iskola működ­tetése, mintegy évvel korábban. Idén közel másfélszer annyi gyereket írattak az intézménybe, mint tavaly, vagyis évek óta először emelke­dett a pilisszentlászlói általános iskola dákjainak a száma. sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom