Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-09 / 48. szám
2004. március 9., kedd RÉGIÓ FWdlap ; MAI TÉMA ; Az Európai Unió oktatáspolitikája Az oktatás, a szakképzés és az ifjúságpolitika azon területek közé tartozik, ahol az Európai Unió nem alkot a tagállamok számára kötelező jogszabályokat, vagyis e területek szabályozása a tagállamok kizárólagos hatásköre. Az EU csak célokat, elveket, ajánlásokat fogalmaz meg, melyeket a nemzeteknek jogszabályaik megalkotásakor figyelembe kell venniük. Az Európai Unió célkitűzései az oktatás területén a következőkre irányulnak:'az „európai dimenzió” kialakítása, a hallgatók és oktatók mobilitásának elősegítése, beleértve a diplomák és szakképesítések elismerésének előmozdítását, az oktatási intézmények közötti együttműködés hatékonyabbá tétele, a távoktatás fejlesztése és az élethosszig tartó tanulás megvalósítása, vagyis a Tudás Európájának megteremtése. Az európai oktatás- politika változása Az Európai Közösség eddigi történetében az oktatás és képzés szerepének megítélése állandó változáson ment keresztül. Megfigyelhető, hogy a Római Szerződésektől a Maastrichti Szerződésig az Európai Közösség folyamatosan növelte érdekeltségét és kompetenciáját az oktatás és képzés területén. A közös piac történetének első 15 éve során az Európai Közösség nem mutatott komoly érdeklődést az oktatás iránt. A 70-es évek elején azonban változás következett be: az oktatás először került az európai szintű gondolkodás homlokterébe, a lezajlott szervezeti változások pedig lehetővé tették egy hatékonyabb oktatáspolitika érvényesülését. Az európai politikusok közül többen az oktatásban kezdték látni az európai polgárok jövőjének zálogát. Jelentősen befolyásolta ezt az első olajválság, ami alapjaiban rengette meg a jóléti államba s a gazdaság által nyújtott biztonságba vetett hitet. Felmerült a kérdés, hogy az oktatás és a képzés hogyan járulhat hozzá a társadalmi és gazdasági fejlődéshez. A figyelem a kimeríthető természeti erőforrásokkal való gazdálkodás helyett egyre inkább az emberi erőforrások szerepe, és a tudás alapú fejlesztések felé fordult. A Maastrichti Szerződés aláírásával megszületett az Európai Unió. A szerződés történelmi jelentőségű volt a közösség oktatási tevékenysége szempontjából is, ugyanis a szerződés 126. cikkelye formálisan is elismerte az oktatást, mint az unió felelősségi körébe tartozó területet. A 126. cikkely kimondja, a közösség oly módon járul hozzá az oktatás minőségének fejlesztéséhez, hogy bátorítja a tagországok közötti együttműködést, és ha szükséges, támogatja és kiegészíti ezek tevékenységét, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok felelősségét a tanítás tartalmi kérdéseiért, oktatási rendszerük szervezéséért és a kulturális illetve nyelvi sokszínűség fenntartásáért. A fenti törekvések sikere azonban nemcsak az unió, hanem a tagállamok tevékenységén is múlik. Az EU ezért támogatja a tagállamok közös célok elérésére tett lépéseit, és cselekedni jogosult, ha a tagállamok kezdeményezései ezt nem eléggé hatékonyan tennék. Programok Az 1995-ben elkezdett három nagy oktatási és képzési keretprogramban - a Socrates az általános oktatás területén, a Leonardo a szakképzés területén, az Ifjúság Európáért a formális oktatási rendszerből kikerült fiatalok képzése területén - nemcsak a korábban útjára bocsátott programok céljai éltek tovább, hanem új célkitűzések is megjelentek. Az említett három programban a 90-es évek közepe óta hazánk is részt vehet. Az EU eszközei az oktatás területén Az EU-nak több egymást kiegészítő eszköz áll rendelkezésére, hogy oktatáspolitikai célkitűzéseit megvalósítsa, s a tagállamok oktatási gyakorlatait közös cél irányába lendítse:- Formális kényszer Az alapszerződésekből következő általános szabályozás útján gyakorol az unió legkevésbé befolyást az oktatásra.- Informális kényszer: Mindenki számára követendő oktatáspolitikai célkitűzések megfogalmazása ajánlások formájában.- Közösségi programok: Mivel az oktatás döntően nemzeti kompetencia, az unió politikai eszközei elsősorban közvetettek. A legfontosabb ilyen közvetett eszközt a közösségi oktatási programok jelentik.- Strukturális Alapok: EU szempontrendszernek megfelelő nemzeti fejlesztési tervek oktatási komponensekkel rendelkező humán erőforrás fejlesztésére irányuló programjai az oktatásba bevonható legjelentősebb EU pénzügyi forrást jelentik.- Hálózatok: Az Európai Közösség már első akcióprogramja idején hangsúlyozta, hogy meg kell szervezni a strukturált információk áramlását, így erősítve a tagállamok közötti kommunikációt. A fent említett változások nemzeti szinten is kihívást jelentenek az oktatási rendszerek számára. Manapság, amikor a nemzeti oktatási rendszerek egyre több szálon kapcsolódnak a nemzetközi vérkeringésbe, nem lehet csak a helyi szempontoknak megfelelő válaszadásra felkészülni. Azok a rendszerek vagy intézmények, amelyek stratégiájukban csak helyi igényekre adott válaszokat fogalmaznak meg, előbb-utóbb hátrányba kerülnek azokkal szemben, amelyek képesek szélesebb nemzetközi perspektívának megfelelő stratégiára. A megváltozott környezethez történő alkalmazkodás spontán módon is bekövetkezhet. Ilyen változások több helyen is megfigyelhetők voltak a hazai gyakorlatban. Célravezető megoldás azonban csak tudatos fejlesztési politikával, a rendszer állapotának felmérésén alapuló kidolgozott fejlesztési stratégiával érhető el. A tudás jellegének átalakulása magával hozta az elavult iskolaszerkezeti modellek válságát. Az olyan csőszerű iskolaszerkezeti modellek, amelyekben egyik iskolatípus a másikba való belépésre készít fel, elvesztette létjogosultságát. Megfigyelhető a középfokú oktatás eltömegesedése, amit ösz- sze szoktak kötni a minőség romlásával. Nyugat-európai példák arra intenek, hogy a középfokú oktatás iránti hihetetlen mértékben megnövekedett igényt a többprofilúvá váló oktatási intézmények tudják a legjobban kielégíteni. Ezeknek az intézményeknek a célja, a tudás általánosan elismert szintjének biztosítása után többféle választási lehetőség felkínálása. A csatlakozással az oktatás számára is mozgósíthatóvá válnak olyan uniós pénzügyi források, amelyek jelentősen növelhetik az ágazat hatékonyságát. Ahhoz, hogy az oktatás a csatlakozásból profitálni tudjon, szükségessé válik a megfelelő, nemcsak intézményi, hanem viselkedés- és gondolkodásbeli struktúrák alkalmassá tétele a változások befogadására. A bekövetkező szemléletváltozás az oktatás minden szintjét és szereplőjét érinteni fogja. Összeállította: GK A 300 lelket számláló falu 25 kilométernyire fekszik Ipolyságtól délnyugati irányban, az Ipolymenti dombságon. A falu határát már az őskorban lakták, ezt bizonyítja a zselízi kultúra települése, a közép bronzkori eneolitikus település, valamint a La Téni és a hallstatti kultúrák települései, amelyeket régészeti kutatások során tártak fel. Található itt egy temetkezési hely a 8-9. századból és egy 9-10. századból származó település nyomai is. A falut első ízben a dömösi apátság alapítólevelében említik 1138-ban, ekkor a jobbágyok hetente háromszor szolgáltattak az esperesnek 30 darab négy arasznál nagyobb halat, böjti időszakban pedig naponta. II. Béla oklevele megemlíti, hogy ha a halászoknak nem lesz szerencséjük, a halakat meg kell vásárolniuk, és kifogások nélkül Ipolybél átadni a felettes hatóságnak. A községet ebben az iratban „Villa Bel”-nek nevezik, ekkor még a Béli-család tulajdonában volt. A török adószedők listája szerint 1570-ben, amikor a falu az esztergomi szandzsákhoz tartozott, Ipolybélnek 10 háza és 45 lakója volt. II. Rudolf uralkodása alatt az itteni lakosok az ágostoni hitvallásról a református egyház tanaira tértek át. Az 1664-es török adóösz- szeírásban a falu mint Kis Bű szerepel. 35 személy van beírva adófizetőként és 6 háztartás. A törökök Magyarországról való kiűzetése után az esztergomi káptalan visszanyerte birtokait, és a kuruc hábbrúk után újratelepítették a falut. A nyugodt békeidőkben már fejlődött a falu: 1828-ban már 72 háza volt 428 lakossal. Ipolybél 1821-ben teljesen leégett, amit több tűzvész is követett: 1884-ben egy magánházból terjedt a tűz, a század utolsó évtizedében pedig a református templom teteje égett le. Az 1848-49-es forradalmi gondolatok a falu lakóit is felbuzdították, többen a magyar honvédség soraiba álltak. A következő békés évtizedek folyamán a lakosság mezőgazdasággal, bortermeléssel, halászattal foglalkozott. A falu lakosai napjainkig a katolikus és a református egyház hívei. A falu nyugodt életét az I. világháború zavarta meg, amelynek harcterein 21 falubeli lakos esett el. 1918 után Ipolybélt az első Csehszlovák Köztársasághoz csatolták, és az itteni földesurak bérbe adták birtokaikat. 1937-ben katasztrofális jégeső sújtotta a falut, röviddel azután árvíz pusztított. A Bécsi döntés után, 1938. november 1-jétől a település Magyarország részévé vált. 1944- ben itt is garázdálkodtak a nyilasok, elhurcolták a község zsidó lakosait (pl. a Csillag-családot). A II. világháború kegyetlen adót szedett az itteni lakosok soraiból, 13 ipoly- béli lakos esett el. A háború utáni években a magyar ajkú lakosságot megfosztották állampolgári jogaitól, és megszüntették a magyar iskolákat. A viszonyok csak 1948 után rendeződtek. 1953-ban megnyílt a művelődési otthon és megalakították a Csemadok helyi szervezetét. 1957-ben vezették be a községbe a villanyt, elkezdődött a családi házak építése, Ipolybél arculata megváltozott. Az Ipoly többször kilépett medréből, a lakóknak minden esetben „újra kellett éleszteni” a falut. 1989 novembere új reményeket hozott, a község azóta maga dönt saját ügyeiről. Nemrég új sportpályát építettek öltözőkkel, felállították az I. és II. világháború áldozatainak emlékművét, elkészült a községi műhely és felújították a községháza épületét. 1995- ben a helyi kastélyban forgatták a Hunu testvérek című filmet. A mai Szent Márton püspök római katolikus templomot 1714- ben Rudnay Judit építtette saját költségén, mivel a régi templom a mozgalmas háborús idők után nem felelt meg a misék szolgáltatására. A templomot többször átépítették, utoljára 1884-ben, homlokzatait 1912-ben hozták rendbe. A 19. század végén a falu északkeleti részében kisebb neoklasszicista kastélyt építtetett Bossányi Péter lótenyésztő. Itt működött a mező- gazdasági szakembereket képző iskola, amelynek helyét óvoda és gyermekotthon vette át. Az épület jelenleg hasznosításra vár.-Lapszemle Közzétették Kóspallag gazdasági programját Kóspallag község képviselő-testületének új gazdasági programjáról számol be a Kóspallagi Hírek legújabb száma. Kóspallag önkormányzata sajnos évek óta forráshiánnyal küzd, ezért igen nehéz feladat gazdasági programot összeállítani és azt betartani - olvashatjuk a község polgármestere és közjegyzője által hitelesített közlemény elején. A fejlesztésekhez szükséges pénzeszközöket csak pályázat útján, bizonyos önrész biztosításával lehet megteremteni, tehát a gazdasági-fejlesztési terv csak ezen feltételek mellett valósulhat meg. A koncepció kiemelkedő elemei a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan: közterületek, parkok kialakítása. A Szent István út mindkét oldalán virágos parkok kialakítása a járda és a vízelvezető árok közötti területeken; a kultúrház felújítása, a mellékhelyiség és a vizesblokk átépítése, mosogatókonyha kialakítása; temetői uma/a/ építése; kistérségen belüli kábeltelevíziós rendszer kiépítése; információs központ (Teleház) kialakítása, ingyenes intemet-szolgáltatás biztosítása a lakosság számára; a közbiztonság javítása, faluórség megalakítása. Fárasztja a monitor? Orvosi tanácsokkal látja el olvasóit a Nagysallói Hírmondó. A cikk írója szerint meglepően sokat ülünk számítógép előtt (ha összeadnánk az órák számát, magunk is meglepődnénk), hiszen a legtöbb munkahelyen már nélkülözhetetlen munkaeszköz a computer. A szemorvosok a világ minden részén arra hívják fel az emberek figyelmét, hogy nem csupán a számítógép kezelését kell ismerni, hanem szemünk teherbíró képességét is. Az amerikai optometriai társaság tanácsai monitor előtt dolgozók számára: 1 Pihentesse szemét rendszeresen. Ha sokáig azonos távolságra összpontosít, hamarabb elfárad a szeme. Időnként nézzen körül a szobában, bámuljon ki az ablakon. Ma már létezik olyan szoftver, amely figyelmeztet, mikor kell szünetet tartani. 2. Talán furcsán hangzik, de „ne felejtsen el” pislogni. A szemgolyón lévő könnyfilm meggátolja a szem kiszáradását. Ha szükséges, használjon műköny- nyet, amelynek kiválasztásához hallgassa meg a szemorvos tanácsa- m íí. 3. Érdemes munka közben a monitor helyzetén, fényerősségén is változtatni. Ne legyen túl erős a monitor fénye, s ne legyen szobá- jajirodája vaksötét: használpn háttéri"'ágítást! sem
