Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-09 / 48. szám

RÉGIÓ 2004. március 9., kedd ______^ Él etfogytig tartó tanulásra ítélve Bár az Európai Unió az oktatás területén nem alkot a tagállamok számára kötelező jogszabályokat, céljait, elveit, ajánlá­sait figyelembe kell venniük a csatlakozóknak. Tőlünk nyugatabbra már kénytelenek voltak megtanulni, hogy az elavuló tu­dást, az „egy-láb-nem-elég-talponmaradás” nehézségeit csak az életfogytig tartó tanulással lehet kompenzálni. Ilonka (rokkant nyugdíjas) Remélem valóban nem fognak beleszólni a meghatározó dön­tésekbe, és ha mégis befolyásol­nak, akkor helyes irányba terelik a folyamatokat. Van még mit javítani, ugyanis több helyen túl laza az oktatás. A pénzeszközök okosabb felhasználása Is fontos. Az élethosszig tartó oktatás kon­cepcióját pártolom, a tanulást nem lehet megunni. Tamás (főiskolai hallgató) Alapvetően bizalmatlan vagyok az El) ígéreteivel kapcsolatban. Az uniós törvények gazdasági céljaik előmozdítására vannak kitalálva. Az oktatásra adott pénzért cserébe egy elképzelése­iknek megfelelő piacot alakíta­nak ki. Ez egy olyan egységes társadalom, amely a fogyasztás­tól elkezdve egészen az emberek gondolkodásáig kompatibilis. Ildikó (adminisztrátor) Az unióban a magyar fiatalok szabadon választhatnak or­szágot, iskolát, oktatási for­mát. Megnyílnak a határok, bővül a munkaerőpiac, több ösztöndíj, pályázat, lehetőség adódik majd diákjaink szá­mára. Ugyanakkor elengedhe­tetlen lesz a több lábon állás, az alkalmazkodás. Gyuri (főiskolai hallgató) A permanens művelődés el­képzelése nem áll távol sem a saját gondolkodásomtól, sem a magyar nép felfogásától. Jó pap holtig tanul. Még nem tu­dom, hogy mi lesz a hivatá­som, az EU-ban nem látom a jövőmet. Maguk a tagállamok sem ugyanazt akarják. Félek, hogy hazánkat nem fogják egyenrangú félként fogadni. Legyen kifizetődő magyarnak lenni- Nagysalló ­Fotó: Bokor Múlt héten kétnapos láto­gatást tett Szlovákiában Or­bán Viktor, a Fidesz MPSZ elnöke. Magyarország volt miniszterelnöke az MKP meghívására érkezett Szlo­vákiába. Pénteken délután Nagysallóban tett látogatást. Az ünnepségen Nagysalló pol­gármestere, Kotora Mariann kö­szöntötte a meghívott vendégeket, Bugár Bélát, az MKP elnökét és Duray Miklóst, az MKP ügyvezető alelnökét. Ezt követően Andmska Csilla, az MKP lévai járási elnöksé­ge nevében köszöntötte Orbán Viktort, „régiónk legnépszerűbb politikusát”. Beszédében a volt miniszterelnök további támogatá­sát kérte a felvidéki magyarság számára, akik féltő szeretettel kísé­rik politikai pályafutását, hiszen - mint mondta - a régió magyar aj­kú lakossága egyre fogy. Az 1949-es nagysallói csata tiszteletére állított emlékmű előtt Orbán Viktor mondott beszédet. „Érdemes feltenni a kérdést, hogy vajon mitől maradt meg osztályra, rangra, vagyonra való tekintet nélkül az 1948-49-es szabadságharc szeretetteljes, di­cső, sajátunknak érzett történel­mi emlékként. Az ember azt gondolná, hogy azért, mert ak­koriban Pesten nagyszabású ese­mények történtek. Olyan gazda­sági döntéseket hoztak ekkor, amelyek beemelték a nemzetbe nemcsak szavakban, nemcsak a Nemzeti dal soraiban, nemcsak a 12 pontban, hanem a minden­napok valóságában is az összes magyart. Ma sem akarunk sok­kal többet, mint akkor. Szabad­ságot akarunk, békességet aka­runk, megmaradni akarunk, és gyarapodni akarunk. Azt szeret­nénk, ha Széchenyi István híres mondatát átadhatnánk a múlt­nak. Ö azt mondta, hogy ma­gyarnak lenni páratlan élmény, de nem kifizetődő. Mi azt szeret­nénk, hogy magyarnak lenni to­vábbra is legyen páratlan él­mény, és legyen kifizetődő. Sze­retnénk, ha a magyarok helyét Magyarországon, és a magyarok helyét itt, Szlovákiában nem a nemzetiség és a születés határoz­ná meg, hanem a tehetség, a szorgalom és a munka szeretete. A magyaroknak elegendő, ha az őket sújtó hátrányos szabályokat megváltoztatják, az előttük tor­nyosuló igazságtalan akadályo­kat elhárítják, és a jövő lehetősé­get biztosít számukra. Tény, hogy a határon túli magyarok szempontjából a politikai helyzet Magyarországon nem szeren­csés. Ki fogjuk várni, míg min­denki megérti, hogy a határon túli magyarok támogatása, az esélyteremtés valójában nem el­vesz a magyarországi magyarok életerejéből, hanem hozzáad. 15 millióan erősebbek vagyunk, mint tízmillióan. Különösen ab­ban az esetben, ha a 15 millióból öt millió nemzettudat, elkötele­zettség szempontjából nemcsak versenyképes, hanem talán még többet is őriz a régi hagyomá­nyokból. Mi mindig tudjuk, hogy a gazdaság szempontjából fon­tosabb, hogy mekkora a nemzeti közösség, és, hogy ez a nemzeti közösség képes-e együtt dolgoz­ni. Ha így gondolkodunk, akkor nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a határokon átívelő nem­zeti újraegyesítés nem adóked­vezmények juttatása, nem egye­temeknek nyújtott támogatás, nem magyar igazolványhoz kö­tött kedvezmény, hanem befek­tetés a közös magyar jövőbe. Ezért mondjuk azt, hogy a hatá­ron átívelő magyar újraegyesí­tésnek nem csak múltja van, ha­nem jövője is” - mondta beszé­dében Magyarország volt mi­niszterelnöke. A beszédet köve­tően a jeles vendégek megko­szorúzták a nagysallói csata em­lékére állított emlékművet. CzM Ister-Granum Eurorégió Aranyérem a fehérboroknak Vasárnap délután borversenyt tartottak Kicsinden. A beérkezett 40 borminta közül öt lett aranyérmes, és 21 ezüstérmes bor született. Három kategóriában lehetett nevezni, fehér színborok, fehér ke­vert borok és vörösborok kategóriájában. Aranyérem viszont csak fehérborokból született. Az első öt helyezett között szerepelt Ölve- di László 2003-as Burgundival, Geiszler Antal Zöld Veltelénivel, Tóth József 2000-es Burgundival, Tornyos István párkányi lakos 1999-es Burgundival és Ölvedi László 2003-as Zöld Veltelénivel. A zsűri elnöke Benefi László Kéménd polgármestere, a további zsűritagok Révész Gábor és Sáska György voltak. Tamás Aladár kic- sindi polgármester elmondta: annak ellenére, hogy a szakemberek szerint az idei év a vörösbornak kedvezett, Kicsinden csak hatodik helyet nyert a legjobb vörösbor. A körzeti borverseny szintén Kicsinden valósul meg március 21-én délután, amelyre a párkányi borkörzet 13 községéből nevezhetnek be a borászok. Hogy ne le­gyen túl sok minta, ezért tavaly úgy határoztak, hogy csak a helyi szinten megmérettetett aranyérmes borok nevezhetnek be, de amennyiben kevesebb, mint nyolc aranyérmes nedű érkezik a köz­ségből, úgy az ezüstérmesek is megmérettetésre kerülhetnek, -zíg­Kultúrával is kell keresni a kapcsolatot nyugattal Szombaton délelőtt tíz órakor került megrendezésre a Bátor sün című mesejáték a Budai Bábszínház előadásában, az esztergomi Szabadidőközpont színháztermében. A terem zsúfolásig megtelt a kisebb-nagyobb gyermekekkel. A főszereplő Soma süni arról híres, hogy mindenkin segít, és senkit sem bánt. Egyetlen dolog, amivel a bajt okozza, hogy van egy fegy­vere, mégpedig a tüskéje. Az anyukájától megtanulta, hogy ezt a fegyvert soha senki ellen nem használhatja csak akkor, ha önmagát kell megvédenie. Ez okozza később a galibát, mert akik nem figyel­nek, nekiszaladnak a hegyes tüskének és bizony őt okolják. Ez a sün a hétköznapok nagy hőse. A történet tehát hétköznap­jainkról szól. A darab rendezője, Cs. Szabó István az előadás után kulisszatitkokat is megosztott velünk. „Ez a mese Füzesi Zsuzsa gyönyörű rajzaival könyv formájában is megjelent Soma címmel. Zsuzsa megszerette ezt a kedves történetet és ezért vállalta el, hogy a könyvemhez rajzokat készít. Nagy öröm nekünk, hogy elértük, az apróságok megszerették ezt az igen megható, szép történetet. Nagyon fontos, hogy olvassanak a gyerekek. Bővüljön ezáltal a szókincsük, és úszkáljanak a szeretetben. Jó érzés, hogy az előadás után szinte özönlöttek a könyvért az apróságok. Boldog vagyok, hiszen hatalmas szeretet vett körül, amikor dedikáltam.” Természetesen a közeljövő terveiről is kérdeztük a rendezőt: „Tervezek egy másik könyvet is, amelyben a főszereplő már nem állja meg a helyét az életben. Egy kisgyermekről van szó, aki sok vi­szontagságon megy keresztül, hogy a helyét megtalálja a világban, és rájöjjön arra, hogy a kimondott szónak milyen nagy a fontossága. Nemsokára pedig Bécsbe utazunk vendégjátékra, majd Nyugat- Európába több helyre ezzel a darabbal, mert meghívott minket az Európai Unió Kulturális Biztosa. Nekünk a kultúránkkal kell kap­csolatot teremtenünk a nyugati világgal.” Kovács Ági Hagyományőrzés Zselízen „Elindultam szép hazám­ból...” címmel népdalver­senyt szervezett a Zselízi Magyar Tannyelvű Gimná­zium. A hagyományőrző versenyt másodízben tartot­ták meg a Zselízi Művelődé­si Otthonban. Múlt héten bizonyítást nyer­tek Kodály Zoltán szavai, aki azt mondta: „a népdal nem egy elavult stílus maradványa, nem a történelem holt relikviái közé való, hanem eleven élet”. A pénteki népdalversenyen, amelyet a Zselízi Magyar Tan­nyelvű Gimnázium hirdetett meg, 70 versenyző jelent meg, ami majdnem kétszerese az előző években megrendezett versenynek. A rendezvény fő szervezője Garamvölgyi Szil­via, a zselízi gimnázium peda­gógusa volt, aki elmondta, hogy nagyon jó színvonallal zárult a rendezvény. Az I. kate­gória első helyezettje Milus Fruzsina, az Érsekkétyi Egyhá­zi Alapiskola tanulója volt, a második kategóriában Bállá Fotó: Soóky Krisztián Ádám, a zselízi alapiskola ta­nulója, a harmadikban Saróka Liliána, a farnadi alapiskola tanulója, a negyedik kategóri­ában pedig Takács Veronika, szintén a farnadi alapiskola ta­nulója vitte el a pálmát. Az ötödik kategóriában nem szü­letett első helyezés, ebben a kategóriában csak két verseny­ző indult. A versenyzők okle­velet és tárgyi ajándékokat kaptak. Az első helyezettek be­nevezhetnek a március 15-án Érsekújvárban megrendezésre kerülő járási versenyre. A zsűri elnöke az első két ka­tegóriában Forró Teodóra, a Regionális Művelődési Köz­pont metodikusa volt, a többi kategóriában Korpás Éva, a budapesti Tükrös népzenekar énekese elnökölt, aki a ver­senyt követően népdalokat adott elő. A gálaműsor kereté­ben a közönség is meghallgat­hatta az első helyezetteket, majd a résztvevők a zselízi Kincső néptánccsoport tagjai­val együtt rophatták a táncot. CzM Országos kémiaverseny Esztergomban (folytatás az 5. oldalon) A feladatok összeállítása (a Curie-versenyek hagyományainak megfelelően) mindazon országok tankönyvei alapján történt, ahon­nan jelentkező tanuló volt. A terü­leti döntők (amelyekre a jelentkező tanulóknak mintegy 80 százaléka kapott meghívást) csaknem 20 helyszínen, azonos időben zajlot­tak március 6-án. A feladatlapok javítása központi javítókulcs alap­ján történt. A javítás ideje alatt a ta­nulók környezetvédelmi előadá­son vehettek részt az ONYX Ma­gyarország Kft. és a Richter Gede­on Vegyészeti és Gyógyszergyártó Rt. szervezésében. Az eredmény- hirdetésen a szponzoroknak kö­szönhetően értékes tárgyjutalma­kat vehettek át a díjazottak. A terü­leti döntő eredményei: 7 évfolyam: 1. Fehér Bálint, Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, Esztergom 2. Reményi Anett, Általános fekola, Csolnok 3. Rietling Péter , Általá­nos Iskola, Csolnok. 8. évfolyam: 1. Sólymos Tamás, Babits Mihály Ál­talános Iskola, Esztergom 2 Gyebnár András, Babits Mihály Ál­talános Iskola, Esztergom 3. Gerlay Tamás, Temesvári Pelbárt Feren­ces Gimnázium, Esztergom. 9. év­folyam: 1. Krivinger Ádám, Temes­vári Pelbárt Ferences Gimnázium, Esztergom 2. Németh Péter, Te­mesvári Pelbárt Ferences Gimnázi­um, Esztergom 3. Nyerges Ádám, Temesvári Pelbárt Ferences Gim­názium, Esztergom. 10. évfolyam: 1. Göbölös Szabó Julianna, Dobó Katalin Gimnázium, Esztergom 2. Sölch András, Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, Esztergom 3. Faragó Katalin, Szent István Gimnázium, Esztergom. sem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom