Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-09 / 48. szám

htölap JOBB PART 2004. március 9., kedd SAPARD - uniós pénz a kultúrára Megnégyszereződhetnek a vidéki örökségvédelmi források A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kiemelt fon­tosságúnak tartja, hogy az ország rendelkezésére álló euró­pai uniós pénzügyi források a lehető legteljesebb mérték­ben és a legszélesebb körben hasznosuljanak. A SAPARD- program keretében először nyílik lehetőség arra, hogy a nemzeti kulturális örökség tárgyi és szellemi értékei összes­ségében több milliárd forintos nagyságrendben, uniós tá­mogatásban részesüljenek, jelentette ki Hiller István, a kul­turális tárca első ember, hétfői sajtótájékoztatóján. Hiller István elmondása sze­rint, megnégyszereződhetnek a vidék, örökségvédelmét szolgáló források. Mire is lehet pályázni? Közterületek, településközpont felújítására, egységes falukép ki­alakítására, a települések ide­genforgalmi vonzerejének javítá­sára. Egyedülálló módon, - hosszú évek óta először- a tele­pülések történelmi és építészeti emlékeinek rendbehozatalára, értékeinek vádelmére lehet pá­lyázati úton pénzhez jutni. Ide tartoznak: a tájház, múzeum- és könyvtárépület, művelődési ház, történeti kúria, templom, köztéri szobor, egységes utcakép, vagy bármely más fontos épített vagy természeti örökség megóvását célzó munkálatok; elvégzéséhez találhatnak forrásokat a telepü­lésükért tenni akarók. Továbbá: a településhez tartozó táji ele­mek (fasorok, vízfolyások, tavak, csatornák, stb.) védelmére, öko­lógiai és turisztikai fejlesztésekre is lehet pályázni. A fenti célokra a Magyarorszá­gon bejegyzett jogi személyek, gazdasági társaságok, önkor­mányzatok és társulásaik, vala­mint társadalmi és civil szerveze­tek, egyházak pályázhatnak. Szi­gorú feltétel, hogy a pályázati cé­loknak 10 ezer fő alatti lélekszámú településen kell megvalósulnia. Hazánkban 3004 tízezer fő alatti lélekszámú és 33 tízezer fő fölötti, 120 fő/km2 népsűrű­Hiller István ségű település található, tette hozzá a miniszter. A pályázatonként elnyerhető maximális támogatás 50 millió fo­rint. A pályázati támogatás a teljes bekerülési költség 75 százalékát teheti ki, a pályázóknak a bekerü­lési költség 25 százalékát kell saját célra forrásként biztosítaniuk. Ma­gyarán: minden, a pályázatban megjelölt célra szánt 1 forint mel­lé, 3 forint támogatást biztosít a SAPARD, vagyis megnégyszere­ződhetnek a vidék örökségvédel­mét szolgáló források. Magángazdálkodó szerveze­tek 50 százalékos önrész mellett 50 százalékos támogatásban ré­szesülhetnek. A pályázók a 25 százaléknyi önrész biztosításá­hoz hitelt is igénybe vehetnek. Több jelentős önkormányzati számlavezető bank jelezte, hogy készen áll az önrész biztosításá­ra, személyre szabott, gyorsított eljárású, kedvező hitelkonstruk­cióval. A pályázatokat 2004 au­gusztus 31-ig bírálják el. Fontos támogatási elv, hogy a sikeres elbírálás esetén az igényelt tá­mogatási összeg csak teljes egé­szében ítélhető meg, ami bizto­sítja a benyújtott támogatási cél teljes körű megvalósulását. A szoros beadási határidő gyors reagálást követel a pályá­zóktól. A pályázati anyag leadásá­nak határideje: 2004. április 30. További információt találhatnak az érdeklődők a: www.nkom.hu/sapard honlapon, vagy a 06 1 415 08 00 telefonszá­mon, fax: 06 1 415 0391, e-mail: sapardinfo@nkom. gov. hu címen. Epress József Mádl Ferenc az Európai Akadémia jelentőségéről Az Európai Akadémia na­gyon fontos konzultációs fórumot biztosított az euró­pai egyesülési folyamatban, és jelentősége a jövőben csak nőni fog - jelentette ki Mádl Ferenc az akadémia ünnepi ülésén Salzburgban. A magyar köztársasági elnök úgy véli, hogy az Európai Tudo­mányos és Művészeti Akadémia (EASA) súlya az Európai Unió májusi bővítését követően to­vább növekszik. Mádl Ferenc szerint a több mint tíz éve alapí­tott EASA egyre több, az európai intézmények, valamint az EU bi­zottsága és tanácsa által fel­ügyelt programban vállalhat majd szerepet. Az államfő külön kiemelte az akadémiának az Eu­rópai Parlament támogatásával az egészségügyi témában készü­lő elemzését, amelynek keretén belül állapotjelentést és előjelzé­seket készítenek egyebek között Magyarországról is. Az összegzés átfogja többek között a szociális összetevőket, a társadalombizto­sítási összefüggéseket, és az egészségügy technikai felszerelt­ségét. Mádl Ferenc beszédében kifejtette azon elvárását, misze­rint „amennyire lehet, az EU is támogasson olyan fejlesztéseket, amelyekkel a magyar egészség­ügy szintje emelhető”. A fóru­mon elhangzott előadást -amely a kultúrák konfliktustűrő képes­ségét vázolta - összegezve a köz- társasági elnök felhívta a figyel­met arra, hogy a kontinensen többnyire a kultúrákra kívülről rátapadó politikai megfontolá­sok azok, amelyek eltorzítják a kultúrák szerepét ahelyett, hogy erősítenék a közösségek együtt­működése érdekében. -bk­Ismét támadják a PSZAF-ot Politikai támadásként ér­tékeli a Pénzügyi Szerveze­tek Állami Felügyelete (PSZÁF) Molnár László szo­cialista országgyűlési képvi­selő vasárnapi kijelentéseit - derült ki a felügyelet teg­napi közleményéből. Az MSZP - frakció költségveté­si munkacsoportjának tagja va­sárnapi sajtótájékoztatóján kije­lentette, hogy a felügyelet rosszul mérte fel az ingatlanszövetkezetek esetében a helyzetet, ezért a PSZÁF elnökének, Szász Károly- nak távoznia kell. Molnár László fenti kijelentéséhez hozzáfűzte, hogy amennyiben a felügyelet el­nöke nem hajlandó „saját jószán­tából és jól felfogott érdekében” távozni posztjáról, akkor a kor­mányfőt átiratban kéri fel arra, hogy mozdítsa el őt posztjáról. A PSZÁF válaszközleményében ki­fejtette, hogy meglátásuk szerint az MSZP-s politikus megpróbálja a felügyelet ellen hangolni a köz­véleményt, holott maga is tisztá­ban van azzal, hogy a hatályos törvények nem adnak lehetőséget a PSZÁF számára az ingatlanbe­fektetési szövetkezetek működé­sének ellenőrzésére. A közlemény szerint Molnár László „tudatosan vagy hozzá nem értésből követke­zetesen összekeveri az ingatlan­szövetkezeteket a pénzügyi szer­vezetekkel, a tagi kölcsön intéz­ményét pedig a betétgyűjtés fo­galmával”. Molnár László kijelen­tését felelőtlennek tartják, mivel véleményük szerint magatartásá­val súlyosan rombolja a pénzügyi szervezetek iránti bizalmat. A PSZÁF arra kérte fel a magyar pénzügyi szektor illetékeseit, hogy határolódjanak el a szocialista po­litikus „jogszabályokat figyelmen kívül hagyó, szakmaiatlan és be­láthatatlan következményeket előidéző rágalmaitól”. -bk­Dráguló postai díjszabás Az informatikai és a pénz­ügyi tárca megalapozottnak minősítette a Magyar Posta Rt. áremelési tervezetét, és jóváhagyta a postai szolgál­tatások árának maximáli­san tíz százalékos emelését. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) döntésének indoklásaként felhozta, hogy a Magyar Posta Rt. költségvetési támogatásban nem részesül, ezért a javaslatot széles körű köz- igazgatási egyeztetésre bocsátot­ta. A tarifaváltoztatást a posta a szolgáltatások minőségi színvo­nalának emelése, valamint a ter­mékszerkezet korszerűsítése és egy kedvezőbb szolgáltatás beve­zetése érdekében kezdeményez­te. Az áremelkedés éves mértéke - tekintettel a márciusi hatálybe­lépésre - 8,3 százalék. A tarifa- emelés inflációra gyakorolt hatá­sa éves szinten 0,16 százalék. Az árváltozást ebben az évben to­vábbi hatósági árnövekedés nem követi. A tarifaemeléssel egy idő­ben a helyi és a távolsági levelek tarifája egységessé válik. A tarifa­egységesítés következtében egyes esetekben az átlagot meg­haladó mértékű tarifaváltozás várható, amelyet ellensúlyozan­dó, a szolgáltató új súlykategóri­át vezet be (egyéb levél ötven grammig). Az újonnan létreho­zott kategóriába tartozó külde­mények tarifaszintje a tavalyi ár alatt marad. Új szolgáltatásként ezzel egyidejűleg a Magyar Posta Rt. levélportfoliójában megjele­nik az elsőbbségi küldemény, amelynek bevezetése a tervek szerint kiváltja az expressz szol­gáltatást is a levélforgalomban. A Magyar Posta Rt. új díjszabását a postahivatalokban - a hatályba lépést megelőzően - írásos for- máhan feszi közzé -hk­MAGYARORSZÁG Bayer-válasz a kitiltásra - harc tollal, papírral Kibeszéletlen dolgainkról címmel jelentetett meg egész oldalas írást Bayer Zsolt író, újságíró a Magyar Nemzet, a bukaresti Ziua, valamint a kolozsvári Krónika hasábjain, válaszolva az őt ért közel­múltbeli incidensekre. A publicista kezdeményezését a párbeszéd megindításának szánja, mivel szerinte „kibeszéletlen ügyeink van­nak...politikusaink pedig nincsenek abban a helyzetben, hogy az írástudók felelősségével és szabadságával kibeszéljék ezeket.” Ez­után Bayer Zsolt példák egész sorát hozza fel, amelyekben a kisebb­ségi magyarságot a romániai forradalom óta ért sérelmek szerepel­nek, bizonyítva ezzel honfitársaiért való kiállásának erkölcsi alapját. Bayer szerint hosszú távon csak az autonómia hozhat megoldást az erdélyi magyarság megmaradására, ezért e kényes témát nem lehet megkerülni. A publicista hozzáteszi, hogy mindez a történelmi, a po­litikai és demográfiai valóság tudomásul vételét is jelenti egyben. Romániából való kitiltását az író eképpen kommentálta: „Ha a je­lenlegi hatalom következetes akar lenni, akkor ki kell tiltsa az ország­ból a gondolataimat is, a cikkeimet is, a könyveimet is, és ellenőrzé­se alá kell vonnia az internetet. Nem fog menni” - teszi hozzá Bayer, eltökéltségét tanúsítandó. (forrás: Magyar Nemzet) Medgyessy a Népszabadságban - Előre, rendületlenül „Én nem várok tovább. Megyek” - jelentette ki Medgyessy Pé­ter a Népszabadságnak adott hétvégi interjújában, váratlan közel­múltbeli kezdeményezéseinek magyarázataként. „Ki kell szellőztet­ni a hazai politikai élet áporodott levegőjét. Ha tényleg sikert akar elérni a magyar baloldal, akkor velem kell jönnie” - tette hozzá a miniszterelnök. A hétvégi beszélgetésben szokatlanul önkritikus hangot megütő kormányfő elismerte, hogy vezetése alatt tavaly nyár óta ügyetlenségek sorozata halmozódott egymásra a kor­mány, és a mögötte lévő pártok ballépéseinek következtében. Medgyessy interjújában saját felelősségének elismerése mellett a hatalom többi képviselőjét is önkritikára szólította fel, jelezve, hogy az MSZP és a kormány közti megbomlott egyensúly, valamint a fe­lelőtlenül kiszivárogtatott minisztériumi információk jelentősen rontottak a kabinet valós teljesítményének megítélésén. A kor­mányfő ugyanakkor látja már a fényt az alagút végén. Szerinte az elmúlt időszakban a vezetésnek sikerült a gazdaságot ismét a nem­zetközi versenyképesség irányába terelni, növelni a beruházási hajlamot, kialakítani a normálishoz közelítő forintárfolyamot. Medgyessy Péter kijelentette: igyekszik szerényen kezelni az előbb felsorolt sikereket. „Nem ünnepelni kell - mondta - hanem elérni, hogy a folyamat tartós maradjon.” (forrásNépszabadság) Járai interjú Svájcban - kormánykritika Baselból A kormányban nincs meg az eltökéltség az euróövezeti csatlako­záshoz - jelentette ki a Nemzeti Bank elnöke a jegybank elnökök bázeli tanácskozása előtt adott sajtónyilatkozatában. Járai Zsig- mond hozzátette, hogyha a kormány elhalasztja az euró bevezeté­sét, akkor kockázatos lenne elsietni a csatlakozást az ERM-2-höz, az euró előszobájának számító elszámolási rendszerhez. Járai Zsig- mond szerint az árak és az árfolyam stabilitásának egyidejű meg­valósításához szükséges erős eltökéltség nincs meg a kormányban és az országban. A jegybank elnöke ugyanakkor a gazdaság ne­hézségeit is aláhúzta: a költségvetés jelentős hiánya, valamint a növekvő infláció ugyanis jelenleg gátolják az euróövezeti tagság feltételeinek teljesítését. Ezért Járai szerint először az országot visz- sza kell téríteni a megfelelő vágányra, és csak akkor lépni az ERM- 2 tagjai közé, ha a helyes útról sikerült meggyőződni, és meggyőz­ni arról a piacok képviselőit is. Ha az ország felkészületlenül csat­lakozna az említett elszámolási rendszerhez, az további csalódá­sokhoz vezetne, nem beszélve a valószínűleg ismételten megerősö­dő spekulatív támadások rejtette veszélyekről - tette hozzá a jegy­bank elnöke. A csatlakozó országokról szólva Járai a Baltikum ál­lamait (Észtország, Lettország és Litvánia), Szlovéniát és Szlováki­át nevezte az eurócsatlakozáshoz legközelebb álló gazdaságoknak, míg Magyarország mellett a jegybank elnöke Csehországot és Len­gyelországot iS a lemaradók közé Sorolta. (forrás: reuters.com) Új kormányzati honlap március 15-ről Elkészült a március 15-i központi ünnepségek hivatalos honlapja a magyarorsza.hu-n (www.magyarorszag.hu/marciusl5/). Az olda­lon a tervezők szerint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megünneplésének részletes programja mellett az események törté­neti háttere is megtalálható, korképpel, időrendi áttekintéssel, a sza­badságharc nagy alakjainak bemutatásával, idézetekkel és történel­mi szótárral. Az állami megemlékezések egyébként március 15-én 9 óra 30 perckor kezdődnek zászlófelvonással a Kossuth téren, majd az ünnepi menet (a Nemzeti Lovas Díszegység és a hagyományőr­ző lovasok vezetésével) a Nemzeti Múzeumhoz érkezik. A hagyomá­nyos ünnepi megemlékezésen (11 órakor) a Nemzeti Múzeum kert­jében beszédet mond Magyar Bálint oktatási miniszter. Budapest Főváros Önkormányzata a Március 15. téren tartja hagyományos ünnepi gyűlését. Programok várják a családosokat a Nemzeti Múze­um kertjében, a Kossuth téren és a Millenáris Parkban. A Szövetség a Nemzetért Polgári Kör március 15-i megemlékezése immár hagyo­mányosan 12:00 órakor kezdődik a budai várban, mely a kirakodó- vásár és egyéb családhívogató programok végeztével a Fidesz Ma­gyar Polgári Szövetség megemlékező nagygyűlésével ér véget. Megszűnhet az ORTT ? Sárközy Tamás jogász- professzor Medgyessy Péter miniszterelnök jelöltje az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki posztjára. A Magyar Nemzet információi szerint éppen Sárközy elképzelé­sei alapján készült a Miniszterel­nöki Hivatalban az a médiatör­vény-koncepció, amely szerint az ORTT-t meg kell szüntetni, és helyette egy korlátozottabb ha­táskörű nemzeti médiatestületet kell létrehozni. Az elnök-jelölt ja­vaslata szerint az új testület csu­pán a tartalomszolgáltatást el­lenőrizné, míg a frekvenciagaz­dálkodást a Hírközlési Felügyelet ellenőrizné, a Műsorszolgáltatási Alap pedig a Nemzeti Kulturális Alapprogramba olvadna be. Sárközy elképzelései szerint az új hatóságot politikailag nem elkö­telezett szervezetek (pl. az MTI, a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház) vezetői irányí­tanák. A médiajogi szakemberek úgy vélik, felelőtlenség lenne egy országos hatáskörű közigaz­gatási szerv vezetését olyan tes­tületre bízni, amelynek tagjai másodállásban egy szovjet típu­sú ülnöki rendszerben dolgozná­nak. Szerintük az a tény, hogy a kormányfő éppen Sárközyt is szívesen látná az ORTT élén, részben a testület ellehetetleníté­sét jelenti, részben pedig erősen megkérdőjelezi Medgyessy sze­mélyi előterjesztéseinek komoly­ságát. A professzor a Népsza­badságban korábban publikált írásában kifejtette, hogy szerin­te meg kell szüntetni egyes álla­mi szervek Parlamenthez köté­sét, mivel az Országgyűlés erre a szerepre méreteinél és túlpoli­tizáltságánál fogva nem alkal­mas, és ezért más megoldást kell keresni helyette. -bk-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom