Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-02 / 43. szám
KALEIDOSZKÓP 2004. március 2., kedd ______2 PR OGRAMAJÁNLÓ - RENDEZVÉNYEK Esztergom Március 6-án, 22 órától Anima Sound System a Molothow Ligetben. Március 6-án a „BÁTOR SÜN” című előadást nézhetik meg az érdeklődők a Szabadidőközpontban a Budai Bábszínház vendégjátékaként. Belépődíj.: 400 Ft. Március 7-én Hóvirág-túra a Meteor Természetbarát Egyesület szervezésében (Esztergom, Martsa A. u. 3.) Útvonal: Csolnok-Gete-Dorog. Indulás: 9-kor a csolnoki buszszal az esztergomi buszpályaudvarról. Költség: 200 Ft., táv: 10 km. Túravezető: Papp László. Március 9-én, 17 órától a MIÉP esztergomi szervezete lakossági fórumot tart az esztergomi Szabadidőközpontban. Március 13-án, szombaton, 10 órától a Gazdakör épületében (Simor János u. 63.) kerül megrendezésre Esztergom Város Borversenye az alábbi kategóriákban: fehér, rosé és vörös. A bormintákat boronként 2 db zöld üvegben (0.7-0.751. ) a Gazdakör székházában március 11-én, 10-18 óra között lehet leadni. A nevezési díj boronként 600 Ft. A verseny eredményhirdetése a verseny végén, 18 óra körül várható. Március 16-án, 9-20 óráig aura- fotózás. Előzetes bejelentkezés a Szabadidőközpontban személyesen vagy a 33/313 888-as telefonszámon lehetséges. Március 17-én, 14 órától az esztergomi Vármegyeháza Gadányi termében pályázati tanácsadást tartanak a Mobilitás veszprémi irodájának munkatársai. A tanácsadó napra várják a térség mindazon civil szervezeteinek képviselőit, akik érdeklődnek a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatai iránt. Március 23-án, kedden 17 órakor: az Esztergom és Espoo testvérvárosi kapcsolatának 30. évfordulója alkalmából „Sohasem sorvad el az ének...” címmel rendezett szavalóverseny döntője. Március 25-én, 9 órakor a Mindszenty iskola tornacsarnokában a Nemzeti Filharmónia ifjúsági hangversenye „TANC- ZENE”- A Táncművészeti Főiskola növendékeinek műsora. A Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei a jövő baletttáncosai. És most „házhoz jönnek”, A bemutató során részleteket láthatunk népszerű klasz- szikus balettekből, modern táncokból és nemzetek táncaiból is ízelítőt kapunk. Kéthetente, hétfő este 18 órai kezdettel Reisinger János irodalomtörténész előadássorozata hallható a Babits Mihály Városi Könyvtárban. Párkány Március 12-én, pénteken 16 órakor kezdődik a XIX. Balassi Bálint Kulturális Napok elnevezésű rendezvény a Csemadok Párkányi Alapszervezete rendezésében. Március 12-én 16 órától Kopasz Tamás, Munkácsy-díjas festőművész kiállítása nyílik meg. Március 14-én, 17 órától koszorúzás az Ady Endre Alapiskolában a Kossuth mellszobornál, utána gyertyás felvonulás a város főutcáján, majd koszorúzás a Millenniumi kopjafánál. Esztergom-kertváros Március 4-én hóvirágozás, kirándulás klubtagoknak a Féja Géza Közösségi Ház szervezésében. Március 5-én, 18 órától Nőnapi köszöntés a Féja Géza Közösségi Házban. Március 11-én, 15 és 17 óra között borverseny lesz a Féja Géza Közösségi Házban. Féja Géza Közösségi Ház állandó klubok és programok: Minden hétfőn 16.30-19.00 óráig Carmen Tánciskola. Minden kedden 15.00-1700 óráig Varróklub. Minden kedden és szombaton 16.30-18.00 óráig Kempo karate. Minden szerdán 13.00- 1700 óráig Kártyaklub. 170018.00 óráig Irodalmi színpad. 17.30-18.30 óráig Egészséges életmód klub. 16.00-18.00 óráig Loli Jag táncpróba. ZSEÜZ Március 5-én a Zselízi Magyar Tannyelvű Gimnázium „Elindultam szép hazámból...” címmel népdalversenyt hirdet a Zselízi Művelődési Otthon és az Érsekújvári Regionális Művelődési Központ támogatásával, amelyre szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt. Kürt Március 20-án kerül megrendezésre a „Kőtís” elnevezésű rendezvény a kürti magyar alapiskolában, ahol búzacsírából készült böjti ételek bemutatója és értékelése lesz előadásokkal és kultúrműsorral egybekötve. Március 21-én a Községi parkban, a Hősök szobránál 1848- 49-es megemlékezést tartanak. KIÁLLÍTÁS Esztergom Babucsikné Zeikfalvy Anna kiállítása nyílt meg a Híd galériában. A tárlat március 24-ig tekinthető meg, munkanapokon 8-16 óráig. (Esztergom, Petőfi Sándor Általános Iskola, Petőfi u. 22.) A Szentgyörgymezői Olvasókörben Zérczy Katalin festő kiállítása nyílt meg. A tárlat március 20-ig tekinthető meg. Kocsis Ernő festőművész kiállítása nyílt meg a Sugár Galériában. A kiállítás megtekinthető március 18-ig, munkanapokon 8-18-ig. Babits Mihály Ált. Iskola, Esztergom, Sugár út 24. Bajor Ágost emlékkiállítás nyílt a Balassa Bálint Múzeum kiállító- termében (Mindszenty tér 5.). A tárlat április 30-ig tekinthető meg. Paulik István kiállítása tekinthető meg a Kortárs Galéria és Kiállítóteremben. A tárlatot március 24-ig lehet megtekinteni, naponta 14-19-ig, szombaton 10-13-ig. Bugyács Sándor (Szlovákia) festőművész kiállítása február 27- től március 30-ig tekinthető meg a Szabadidőközpontban. Vármúzeum (Esztergom, Szent István tér 1., nyitva: K-V: 10-18- ig, tel:33/415-986) A vár története, ásványkiállítás, 300 év díszfegyverei (1490-1790). Duna Múzeum (Esztergom, Kölcsey u. 2. www.dunamuzeum.hu) A Duna Múzeum Galériában 1956. március 13. Baja: 1037 cm - (Fotódokumentumok a jeges árvízről) címmel kiállítás nyílt. , Esztergom-kertváros Állandó helytörténeti kiállítás nyűt a Féja Géza Közösségi Házban. A kiállítás témája: Esztergom-Kert- város története, a kertvárosi cigányság élete, Féja Géza élete. PÁRKÁNY Gergely Mária Terézia tárlata február 24-től március 10-ig tekinthető meg a Párkányi Városi Galériában. Kürt Néphagyományőrző kiállítás nyílt meg a kürti magyar nyelvű alapiskolában. A tárlat április végéig, naponta 8-14 óra között tekinthető meg. Időjárás Változóan felhős lesz az ég, elsősorban északnyugaton kisebb havazás, hózápor várható. Élénk lesz az északnyugati szél. Hajnalban -8, -3 fok, derültebb, havas tájakon -10 fok körül várható. A hőmérséklet csúcsértéke -1, +3 fok között alakul. Szerdán átmenetileg megnövekszik a felhőzet, főleg északon és keleten havazás, hózápor alakul ki. Fokozatosan megerősödik az északnyugati, északi szél. Hajnalban -7, -2 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 0, +5 fok között alakul. Gyógyszertári ügyelet Március 2-án Esztergom Piros Patika (Kőrössy L. u. 41.) Telefon: 416-502 Dorog Szent Margit Gyógyszertár (Rákóczi út 9.) Telefon: 431-191 HIRDETMÉNY Tájékoztatjuk a Tisztelt Ügyfeleket, hogy az Esztergomi Okmányiroda 2004. március 1-jétől minden kedden (9 00, 10.00, 11.00, 13.00, 14.00 és 15.00 órai időpontokra)' lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy az alábbi ügyek elintézéséhez az adott ügyintézőhöz telefonon előre bejelentkezzenek: Vezetői engedély, gépjármű-étirás, személyazonosító igazolvány, egyéni vállalkozói igazolvány, lakcímbejelentés, útlevéligénylés. Időpont-foglalás és felvilágosítás az 542-03áos telefonszámon kértiető, Dr. Csömör Sándor Jsgyzd Pöltl „Oxi” Zoltán írásai Helyben vagyunk Presso-press Ahogy ül az ember a presszó ötperkettes asztalánál, néha (úgy évente egyszer biztos) felmerül benne a kérdés, hogy mióta és minek is presszózik? Tán furcsa, de én nem a presso cafe-nak hanem a teának köszönhetőm eme jó sorsomat. Korai kamasz éveinkben, az akkori baráti körrel volt egy alaptábor, ahová behúzódhattunk, hogy magunk legyünk. Ez a hely a teafogyasztás igaz hitű hívének, Pisti barátunknak kisszobája volt, mely aranyos és kedves szüleinek áldása mellett működhetett, a teázással egy szinten említhető zenehallgatással és éjfélekbe nyúló beszélgetésekkel együtt. Pisti a fémdobozos Twining's-ekkel kezdte, majd egy budapesti teafű bolt fadobozos és kimért adagos specialitásainál folytatta, körülbelül abban a végletesnek is mondható verziónál betetőzve, amikor már nem vizet, csak tejet forralt, aztán cukor és minden egyéb nélkül ezt öntötte a teafűre. Egyszer ittam nála ilyet. Hát az nem is ivás volt, hanem egy élmény, bár többet nem erőltettem a dolgot, mert úgy döntöttem, hogy én ezt még nem értem. Persze teát előtte és utána is ittam és kedveltem, mert a jó ízén és gyógyítónak tűnő hőmérsékletén kívül a fogyasztásának kezdetéről szóló legenda is kellemesebb volt, mint a kávéé. A teázásokkal egybekötött összejövetelek résztvevőinek szinte kötelezően ott volt a könyvespolcán, emlékszem, egy könyv, mely az igen furcsa „Teázóknak való” címet viselte. A dr. Draveczky Balázs, dr. Dworschák Ernő és dr. Horváth Iván szerzőhármas által jegyzett antológiában az írók behatóan foglalkoztak a növénnyel, az itallal és az egyes nagy teázó népek ez irányú szokásaival. De a legenda! A teaivás eredetének legendája! Ebből rögtön hármat is leír e könyv. Helyszűke miatt most csak a kedvenc változatomat közlöm. Úgy négy és fél ezer évvel ezelőtt egy kínai uralkodó országjárása során megpihenvén egy fa (cserje) alatt ütötte fel hálósátrát, hogy ott töltse az éjszakát. Az éjjel folyamán nagy vihar támadt, a szél letépkedte a növény leveleit és a szintén meg- csupált sátorban lévő vízmelegítő edénybe szórta azokat. Az uralkodó szolgái reggel ki akarták löty- tyinteni a sötét lét, de az uralkodónak volt annyi esze, hogy egy próbát megreszkírozzon és a kiöntést meggátolta. A szolgákkal együtt megkóstolta az italt és mivel finomnak találták, úgy döntöttek, hogy ők akkor most feltalálták a teát mint frissítőt. Sokszor ittam úgy teát, hogy erre a történetre gondoltam, és bár ha gyors ébredést kell produkálnom, hát kávézom, de a teát komótosabb helyzetek, a szokásos heti verklitől eltérő alkalmakkor magamhoz veszem. Városi nexus Még egy hete is remek filmet, a magyar „Kontroll” címűt néztem meg az esztergomi Petőfi moziban. Ezt már nem sokáig tehetjük meg errefelé, ha hinni lehet a most már teljesen hivatalos helyről megerősített híreknek. Megpróbálom néhány kevéssé érzelmes mondatban leírni, hogy végül is miért tartom drámainak a mozi megszűnését. Igaz, hogy a '80-as évektől kezdve elindult egy olyan, tán közigazgatásinak nevezhető folyamat, melyben az egyes nagyobb falvakat városoknak kezdték elnevezni és minősíteni, de Esztergom státusza akkor és most is a klasszikus, jó értelemben vett vidéki kisváros státusza volt. Ennek a kisvárosi képnek, egy mindenki által elfogadható értelmezése alapján tartalmaznia kell néhány dolgot, amitől egy város, még ha kicsi is, de város. És a néhány dolog között ott kell, hogy szerepeljen a mozi is. (Ha jól tudom, azóta ez az átminősítési feltételrendszer átalakult, mégpedig nem a minőség irányába; fölfelé, hanem le.) Esztergom egyik kulturális bástyája, a többszáz férőhelyes filmszínház. Ennek a védfalnak elvesztésével újabb lépést teszünk afelé, hogy ez a vidéki kisváros elébb nagyközség, majd falu, végül a költségvetési háború vesztesei egyikeként a Duna-menti tanyavilág leaszfaltozott szeletkéje legyen. Mert bár (ahogy Fellini mester lejegyezte és bemutatta) a mozi egészen a legújabb időkig többet, sokkal többet adott filmek egyszerű bemutatásánál, most mintha egy kihűlt lópatanyomoktól teli, amúgy meg üres istállóról döntöttek volna városatyus- káink. A mozit az előzetesen belóbált tervek szerint a pártközpontba, akarom mondani a szabadlábon lévő, mozizni vágyók szabadidejének eltöltésére szánt Szabadidőközpont vetítőtermébe, az amúgy Art Kino-nak nevezett szűkös klubmozi helyére nyomorítanák bele, megadva ezzel a filmszínház nevű műfajnak a végső kegyeletsértő döfést. (Jutott eszembe az a szép gondolat, hogy légyen az fordítva - a Szabadidőközpont vonuljon át a Petrovics Filmszínházba, a Zöldház meg hadd legyen az, aminek egykori elvtijeink betervezték Tatabányáról, pártvédelmi betonszarkofág avagy politikai csődörkert. Fenntartása könnyűvé válik majd, ha az épületben trónoló pártok közül mindig az fizetné a rezsi legnagyobb részét, akinek színei éppen az országos kormányzói zászlón virítanak.) Az is külön lamentálást érdemelne, hogy egy jellemzően vidéki kisvárosi jó hangulatért felelős belvárosban (a centrumban), miért a kihalás emlékeztetői állnak egyre szaporodó számban? A mozi kölökkoromtól kezdve az álmok szentélye volt. Egyszer kellett családomnak belöknie a sötétben sorakozó ülőkék rengetegébe, minden héten vissza is tértem oda. Az „átkos”-beli időkben az se számított, hogy tizenötödszörre nézem meg a Gojko Mitic főszereplésével bemutatott „Apacsok” című NDK westernt. Később egyre több nyugat-európai és amerikai filmet nézhettünk meg, az idő előre haladtával egyre csökkenő szovjet, csehszlovák és más KGST filmdömping mellett. És a moziban láthattunk először a szép másik, szabad világot is, mondjuk Alain Delonnal, Belmondoval, Charles Bronsonnal és az elmondhatatlanul szép nőkkel, akik kamaszkorunkban hathatós tényezőként számítottak a filmek kiválasztásában. Körülbelül a rendszerváltásig szinte minden filmet megnéztem, Mert meg kellett néznem. '88 után a magánosítás áldásos és a felnőtté válás áldatlan együttes hatására a kommerszebb és kisebb fajsúlyú alkotásokat bemutató filmvetítéseket nem annyira látogattam. És most jó, ha havonta egyszer eljutok egy előadásra. Tudom és látom, hogy manapság kevés néző ül be a filmekre. Az is nyilvánvaló, hogy a mozi előterében működő kis cégek, vállalkozások által befizetett bérleti díjjal kisegített vetítések sem tudják a multiplexek korának zabolátlan fogyasztó-zabálóját arra rávenni, hogy itt üljön be megnézni, ahogy például Arnold Schwarzenegger a megválasztását képező kampányfilmben robotistenségként ie- gyalulja fél Los Angeles-t. Pedig, ha itt, ha ott nézik is, az adás fogható - ez a jövő. Világ politikusai egyesüljetek! Vesszen a deficites publikum! Éljen a szuficittől dagadó üres placc, ahol már nincs több költségnövelő tényező, izé...humanoid....ahol az élet egy nézők nélküli posztpozitivista háború. oxi3@freemail.hu
