Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-31 / 64. szám
2004. március 31, szerda RÉGIÓ MAI TÉMA Nagyböjti szokások A nagyböjt Jézus 40 napos böjtölésének emléke, a húsvéti előkészület ideje. A negyvennapos böjt a VII. századtól vált szokássá. Hamvazószerdától húsvétvasámapig tart. Böjti időben tilos volt a lakodalom, a bálok, mindenféle zenés, hangos mulatság. Böjtben gyóntak, áldoztak az emberek, a haragosok igyekeztek kibékülni. A nagyböjti bűnbánati időben a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhákat viseltek. A nagyböjt az önmegtartóztatás, a lelki tisztulás és a húsvétra való belső felkészülés időszaka. Hamvazószerdától a húsvéti feltámadásig, azaz 40 napig tart, csakúgy, mint Jézusnak a pusztában való böjtölése és megkísérlése. A böjt lényege az érzéki élvezeteknek, főleg a táplálkozásnak és a mulatozásnak a korlátozása vagy teljes tilalma. Régen nagyböjt idején tilos volt a zsír és a húsételek (a melegvérű állatok húsának) fogyasztása, ilyenkor lakodalmat sem tartottak. A 20. század elején a katolikus falvakban még „negyveneitek” - vagyis a böjt 40 napján a 21 és 60 év közötti egészséges emberek naponta csak egyszer ettek. A század második felében a szigorú böjt csupán néhány napra szűkült - főleg hamvazószerda és nagypéntek napjára. A nagyböjt ideje mindig a Hús- véthoz igazodik, amely „mozgó” ünnep, azaz a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) utáni első holdtöltét követő első vasárnap. Mindez Európa katolikus és protestáns országaira vonatkozik, mert az ortodox vagy görögkeleti naptár szerint mindez két héttel későbbre esik. A zajos, vidám farsangfarkát követő hamvazószerda tehát a nagyböjt első napja. Ezen a napon alaposan kisúrolták a húsos fazekakat, a módosabbak le is cserélték böjti (főleg tejes) edényekre. Érsekújváron még a kútostorról is lesúrolták a zsíros, szalonnás kéz nyomát. A sonkát, szalonnát, kolbászt zsákba varrták és felvitték a padlásra. Néhol, hogy kísértésbe ne essenek, a zsákot be is falazták. A hamvazkodás mint egyházi szertartás a XII. századtól vált általánossá. A szertartás lényege, hogy a pap a hamuval, amelyet az elmúlt évi szentelt barka elégetésével nyertek, a templomban a hívek homlokára keresztet rajzolt és közben ezeket a szavakat mondta: „Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel”. A hamvazószerdát követő nap neve torkoscsütörtök, amikor a farsangi húsmaradékokat elfogyaszthatták (Kőhídgyarmat). A böjti ételek kendermagvagy napraforgóolajon, esetlen vajon készültek. A böjti étrend levesből, főzelékből, kásából vagy tésztából, és különféle böjti csemegéből állt. A legismertebb böjti levesek a savanyú levesek (krumpli, bab), a kukoricagombóc leves és a csipetkeleves voltak. A kásafélék közül a kukoricakása és a krumplisterc volt a leggyakoribb. A tésztafélék közül a csikmák (mákos tészta) volt a legkedveltebb böjti étel. Böjti ételkülönlegességnek számított a csíráztatott rozsból és búzából készült kőttís (Besenyő, Udvard), költís (Érsekújvár) vagy biracs (Kőhídgyarmat), és a kukorica- lisztből sütött görhöny. Kedvelt böjti csemege volt a főtt, morzsolt kukorica, a sült „úri tök”, az olajsütés során nyert „szakk” (préselt kendermagpogácsa) és az olajos „savanyókáposzta”. A református családok életében a böjti eledelek alig játszottak szerepet. A böjtölésről úgy vélekedtek, hogy „akkor eszünk, ha van mit, majd ha nem lesz, nem eszünk” (Kismánya). Úgy tartották, hogy nem a tiltott étel a bűn, ami a szájon bemegy, hanem sokkal inkább az, ami a szájon kijön - az istenkáromlás, a gonosz beszéd (Kamocsa). A nagypénteki étrendben azonban náluk is fellelhetők a böjti elemek - a savanyú leves és a mákos tészta. Feketevasárnap - a nagyböjt ötödik vasárnapján - az asszonyok fekete ruhában mentek a templomba. A 20. század első negyedében Kőhídgyarmaton ez a vasárnap volt a kiszehajtás napja. A „hajki kisze” egy női ruhába öltöztetett kereszt alakú faállvány volt, amit a lányok fiúk kíséretében a templomtól az alvégig, majd vissza, a felvégig hurcoltak. A vízparton a fiúk kiragadták a lányok kezéből a ki- szebábut és a vízbe dobták - így sürgették a böjt és a tél távozását, illetve várták a tavasz és a bőség érkezését. Ez a szokás a szlovák falvakban a virágvasárnaphoz kötődött. Böjt idején az emberek nagy súlyt helyeztek a lelki megtisztulásra, a magukba fordulásra. Az asszonyok ilyenkor a fájdalmas rózsafüzért imádkozták. A böjt bármelyik időszakában (többnyire az elején) 3 napos lelkigyakorlatot tartottak - rózsafüzért imádkoztak otthon, magukban, vagy esténként más-más háznál jöttek össze. Ezek a napok ún. „szótlan” napok voltak, ami azt jelentette, hogy nem volt szabad beszélgetni. Ä harmadik napot gyónással és áldozással fejezték be. A keresztúti ájtatosságokat péntek délutánonként tartották. Arról, hogy őseink életében a böjtnek fontos szerepe volt, az is tanúskodik, hogy két régi hónapnév is őrzi emlékét - a böjtelő (február) és a böjtmás (március) hava. Az egyház az 1920-as években már csak a hamvazószerdát, a pénteki napokat és a nagypéntektől a nagyszombat délig terjedő időt írta elő szigorú böjtnek, amikor csak egyszer lehetett jóllakni, és nem volt szabad húsfélét fogyasztani. A II. Vatikáni Zsinat óta a böjti fegyelem tovább enyhült. A parasztifjúság körében a böjti időben jellegzetes, visszafogottabb szokások és játékok alakultak ki, amelyeket elsősorban a böjti vasárnapokon gyakoroltak. Nagyböjt idején csupán a legismertebb böjti leányjáték, a leánykörtánc, a karikázás, valamint a kanyargós vonulás és a kapus játék volt megengedett. sem Elindulunk második sétautunkon - 2.rész Falugyűlés Helembán A kerékpárúton haladva a Garam-torkolattal szemben állt Nepomuki Szt. János kőszobra. 1760-ban a molnárcéh állíttatta fel a Duna partján az Alsó-révnél. A legrégibb szakrális emlék Szentgyörgymezőn. Fenntartására alapítványt nem tettek, magukra vállalták a szobor gondozását. A szent névnapján (jún.24.) kis deszkadarabokra mécseseket erősítettek és meggyújtva eresztették le a Dunán. Sajnos a II. világháború után a szobrot ledöntötték, a feje letörött és elvitték. A fej nélküli szobor a Balassa Bálint Múzeum udvarán látható. Nem messze, az 1715-ös folyamkilométernél álló tábla után villogott a hajóforgalmat átirányító lámpa. Ezen a dunaszakaszon őröltek júniustól novemberig a hajómalmok. A pilismaróti és a dömösi gazdák a Molnárok útján hozták gabonájukat a malomhoz, és vitték el a lisztjüket. Az 1718-as folyamkilométernél a malomtulajdonos, Tóth János háza elé összehordott gabonát dereglyén úsztatták le a malomhoz, a lisztet ugyancsak dereglyén lóval vontatták a házhoz, ahonnan a gazdák elvitték lisztjüket. Ahol a Csenke-patak a Dunába ömlött, a 30-as évek végén kőgátat (sarkantyút) építettek, hogy a víz sodrát átirányítsa a Helemba-sziget felé. A Helemba-sziget a dömösi prépostság Helemba falujához tartozott, tehát egyházi birtok volt. Itt volt Róbert esztergomi érsek nyaralója és gyümölcsöse. Közelében állt egy korabeli templom, temető és apácakolostor. 1598 szeptemberében Pálffy Miklós esztergomi főkapitány és Murad budai basa itt tárgyalt a magyar kézen lévő Esztergom és a török birtokolta Eger várának tervezett cseréjéről. Ezen az oldalon van a Dédai (vagy Mária), jelenleg Fogarasi sziget. A névadó valószínűleg Szamárd falu birtokosa, Szamárd Déda várispán volt. A II. világháború után Fogarasi Károly mezőgazdász jól működő zöldséges kertet alakított ki rajta. A rendszerváltás után tsz által használt kaszáló lett, majd nemesnyár-erdőt telepítettek rá. A folyásirány szerinti szomszédos kis sziget neve Törpe-sziget, különösebb jelentősége nincsen. Itt ér véget a kerékpárút és második Sétautunk. Bélay Iván Bár alacsony részvétellel, mégis megtartották múlt szombaton Helembán a falugyűlést. A témák között szerepelt többek között az önkormányzat múlt évi és idei költségvetésének megtárgyalása. A szombati falugyűlésen a képviselő-testület beszámolt a 2003- as költségvetésről, a megvalósított tervekről, a gazdálkodásról, valamint az idei költségvetésről. Szó volt a helyi szövetkezet felszámolásáról is. „A volt szövetkezet három falu, Garamkövesd, Bajta és Helemba földjeit művelte. A kárpótlási ügy már négy éve húzódik, a vagyonfelelős értékesíteni szeretné a földeket. Jelenleg a tulajdonosok földjeit egy rozs- nyói cég bérli” - tájékoztatta lapunkat Kosznovszki Henrietta, Helemba polgármestere. Szóba került a csatornázás, a tisztítóállomás kérdése, valamint Kosznovszki Henrietta a közutak javítása is. Ezzel kapcsolatban Kosznovszki Henrietta lapunknak elmondta, hogy az útkarbantartó vállalat a főutakat megjavította, de nem tartják logikusnak elvégezni a további javításokat addig, míg a gázvezeték el nem készül a faluban. A gyűlésen felmerült a kovácspataki Panoráma szálló kérdése is, amely jelenleg már nem üzemel, ugyanis a tulajdonos, a Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány eladásra kínálja az üdülőt. Helemba polgármesterétől megtudtuk azt is, hogy a falu pályázatot nyert a hulladék újrahasznosítására és osztályozására. Az előzetes tájékoztatások szerint majdnem egymillió koronáról van szó, de erről hivatalos értesítést még nem kapott a község. Az idei költségvetéssel kapcsolatban megtudtuk, hogy a tervekben szerepel még a tavaly megépült buszmegállóhoz hasonló két megálló építése, amelyre százezer koronát hagytak jóvá, valamint a falu temetőjének - a kápolna, a halottasház és a temetőkapu - felújítása. Erre a célra 300 ezer koronát hagyott jóvá a képviselő-testület. CzM Nyertes e-pont pályázat Leányváron Hétfőn este képviselő-testületi ülést tartottak Leányváron. Az ülést Bánffy Miklós polgármester beszámolója nyitotta meg, melyben ismertette az elmúlt időszak jelentősebb eseményeit, így szólt a beadott és nyertes pályázatokról is. Megkapták a pozitív lezáró határozatot a Környezetvédelmi Minisztériumtól, ahova három településsel közösen pályáztak. Piliscsév, Kesztölc és Leányvár környezeti program megvalósítására pályázott a tárcánál. Sikeresen pályázott a község a Művelődési Házban úgynevezett e-pont kialakítására is. A megnyert támogatásból, mely 1 millió 250 ezer forintot jelent, kiépítik a központ számítógép- és internet-hálózatát. Legfontosabb napirendi pont a település rendezési tervének, ezen belül a szerkezeti- és szabályozási tervnek és a helyi építési szabályzatról szóló rendeletnek az elfogadása volt. Jogszabály értelmében időszerűvé vált a helyi általános iskola igazgatói székének pályáztatása is. Bánffy Miklós polgármester elmondta, hogy meg vannak elégedve a posztot jelenleg betöltő személy munkájával, de jogszabály írja elő az ötévenkénti pályáztatást. Ezen kívül döntöttek a SAPARD-pályázaton való részvételről, ahol a Művelődési Ház külső felújítására és parkosítására nyújtanak be projektet. Ennek elkészítésére gyakorlott pályázatíró céget kérnek fel. Végül foglalkoztak a szociális ellátásról szóló rendelet egy részével is. A gyógyszerárak emelkedése miatt módosították a gyógyszer-támogatási fejezetet, elérhetőbbé téve így a támogatást a rászorulók részére. gk
