Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-31 / 64. szám

RÉGIÓ

2004. március 31., szerda

Egy élő és tudatos hagyomány - a nagyböjt

A keresztény ember számára szent idő, a feltámadásra való fölkészülés ideje. Krisztus szenvedéstörténetére, halálára és föltámadására való emlékezés 40 napja. A legalkalmasabb idő arra, hogy átgondoljuk bűnös voltunkat, és örülni tudjunk a húsvéttal elkövetkező megújulásnak, amelyet a bűnbánat tesz lehetővé. Szeretethiányos, remény- vesztett 21. századunkban még mindig sok hívő érzi ennek súlyát.

Tóth Sándor (Pro Urbe-díjas költő)

A nagyböjti időszakban mindig elgondolkodom az élet és a halál értelméről, és tudatosítom magamban, hogy örök célra rendeltettünk: hitre, áldozatra, szeretetre. A nagyböjt arra is fölhívás, hogy az életünkben ne csupán helyet adjunk Istennek, hanem Isten töltse be életünket. A böjt nem megszokás, hanem az önmegismerés útja.

Tompái Ildikó (festőművész)

Számomra a nagyböjt a bűnbánat ideje. Jó volna, ha minden ember megnézné Met Gibson csodálatos filmjét, a Passiót, amely éppen ennek értelméről szól. Ebben az erőt adó időszakban nem eszem húst, nem járok szórakozni, Jobban odafigyelek arra, hogy részesülhessek a megbocsátás kegyelmében. Sajnos, ma kiveszőben van a böjt hagyománya.

J V

Varga Győző (tanszékvezető)

A nagyböjt célja: az ember elszakadjon az anyagi kötöttségektől; a megtisztulásra való törekvés; a szeretet gyakorlása; mások szolgálatának vállalása. Az igazi böjt a bűntől való önmegtartóztatás. Én az egész életemet böjtnek tekintem, ezért nem tüntetek ki bizonyos időszakokat. Igyekszem mindig Jézus példája szerint viselkedni.

Cselényi István (görög katolikus lelkész)

Nálunk két nappal korábban kezdődik a nagyböjt, de szintén 40 napos. Semmilyen melegvérű állat termékét nem fogyasztjuk, nincs cigaretta, ital és egyéb gyarlóság. Ebben az időszakban többet foglalkozom a hívekkel. A nagyböjt lényege, hogy az ember saját bűnös voltát, esendősé- gét mélyen megélje, és annál jobban örüljön a feloldozásnak.

Kiss Emese írása

III1111 1 1 Ili II "SéfStf 0

Az elvekről

Ödön a keleti kultúra emlőin nevelkedett. Mondhatni, észre sem vette, hogy más égtáj és más kiíltúra is létezik. Mint később kiderült, ennek egyetlen oka az volt, hogy a keleti kultúra által köny- nyebben jutott előre, például utazgathatott, tanulhatott, ismeretségeket köthetett. O is és támogatói is úgy gondolták: jól van ez így, tehát Ödön nyugodtan aludt, örült az életnek.

A gondok akkor kezdődtek, amikor a nyugati szél egyre gyakrabban, egyre erősebben kezdte éreztetni hatását. Ödön ráeszmélt: nyugat óriá- | Si lehetőségeket rejteget, és egyébként is, a keleti vonal már nagyon unalmas, és jelenleg nem is aktuális. Nyugatnak éppoly szüksége volt Ödönre, mint Ödönnek nyugatra, összefogtak tehát. Ettől kezdve úgy voltak, mint a borsó meg a héja. Ödön vásárolt egy szép öltönyt, egy csillogó nyakkendőtűt és egy mutatós aktatáskát. Vett egy mély léleg- | zetet, és arcán önelégült mosollyal elindult nyugat felé. A keleti bölcsek § vártak volna valami köszönet/köszönésfélét, ami elmaradt, de azt gon- ; dolták: sebaj. Az igazi csalódást az jelentette, amikor kiderült: Ödön mindenféle rosszat terjeszt a keleti kultúráról. A keleti bölcsek azt I gondolták, ez nem ugyanaz az Ödön, de rá kellett jönniük: téved- 1 nek. Az az Ödön tehát, akit ők hosszú-hosszú évekig szép szóra, I I becsületre okítottak, most megtagadja „származását”, sőt: gátlás 1 | nélkül bírálja, ócsárolja egykori mestereit. S mindezt miért? Mert ma nyugat osztja a pénzt, a pozíciót, a hatalmat.

: Ödön tehát , fontos” ember lett. Szép öltönyében büszkén feszít a | ; nyugat képviselői között, és cinikusan mosolyog, ha valaki a keleti tá- f 1 jak szépségeit ecseteli. A baj csak az, hogy a szép öltöny, a csillogó f nyakkendőtű és a mutatós aktatáska mellé Ödön nem kapott a boltban elveket és egyenes gerincet. Ha ugyanis kapott volna, biztosak le- ) hetnénk benne, hogy most már örökre nyugaton marad - akkor is, amikor a pénz, a pozíció és a hatalom esetleg újra kelet kezében lesz. A legnagyobb baj az, hogy Ödön még mindig nyugodtan alszik,

| és még mindig örül az életnek. Pedig, ha néha kezébe venné | IVass Albert köteteit, tudhatná: „...a csillagok állása változó, s nincsen törvény örökkévaló.”

Szántónkért ígéretek

A Fidelitas Komárom-Esz- tergom megyei szervezete sajtótájékoztatót tartott Medgyessy Péter és kormánya két évvel ezelőtti, a fiatalokat érintő, be nem tartott ígéreteivel kapcsolatbein.

Az esztergomi Szabadidőközpontban tegnap délelőtt Steindl Balázs, a megyei szervezet elnöke és Riegel Béla alelnök tájékoztatta a sajtó megjelent képviselőit a Fidelitas-nak az elmúlt két év eseményeivel kapcsolatos álláspontjáról. A szervezet elnöke bevezetőjében a kormányfő 2002. március 20-án írt leveléből idézett, amelyben az akkor még csak miniszterelnök-jelölt Medgyessy Péter kifejti, hogy melyek azok az ifjúságpolitikai kérdések, amelyeket az MSZP-nek kormányra kerülése esetén azonnal meg kell oldani. Steindl Balázs véleménye szerint az ígért és a megvalósult dolgok vizsgálatának eredménye egyszerűen lesújtó. „Nem történt meg az ösztöndíj-rendszer kiszélesítése, a diákhitel-rendszerben pedig nem hogy fejlődés lett volna, hanem egyértelműen visszalépés történt”- fogalmazott a megyei elnök. Véleménye szerint Medgyessy Péter semmi mást nem ígért, mint amire már akkor is

jogszabály kötelezte a kormányt; a nagyobb baj az, hogy még ezt az ígéretét sem tudta megvalósítani. A sajtótájékoztatón szó esett az étkeztetési dijak növeléséről, a lakásépítési támogatások és az otthonteremtési hitel megnyirbálásáról, amellyel a kormány ellehetetlenítette a fiatalok otthonteremtését. Számon kérték Medgyessy Péternek az utazási kedvezményekre tett ígéretét, amelyben a

kormány azt vállalta, hogy a diákok számára ingyenessé teszi a közlekedést a lakóhely és az iskola között. Riegel Béla alelnök szerint ez az ígéret sem valósult meg, sőt jelentősen nőttek a közlekedésre fordítandó költségek. A vonatjegyek ára januártól 11%-kal emelkedett, a 26 év alatti fiataloknak 65%-kal kell többet fizetniük egy-egy jegyért. A BKV idén már kétszer emelte árait, összesen 22%-kal. „Magyarország kormánya és miniszterelnöke elfelejtette, mit ígért két évvel ezelőtt, ennek ellenére mi, a megye fiataljai továbbra is várjuk, hogy a miniszterelnök úr betartsa szavát és megvalósítsa a fiataloknak tett ígéreteit” - fogalmazott a sajtótájékoztató zárszavában a Fidelitas megyei elnöke. -bk(A cikkben említett Steindl Balázs a Hídlap munkatársa)

Nem fogunk unatkozni

Az esztergomi kulturális életnek egyre inkább tevékeny résztvevője a belvárosi plébánián található IV. Béla Cserkészcsapat. A Szívós Gábor cserkész-főparancsnok vezetésével működő szervezettel találkozhattunk többek között az ötvenhatos ünnepségen, legutóbb pedig a március 15-i megemlékezésen. Ók voltak a zászlóvivők. Eck Andrással, a szervezet parancsnok-helyettesével beszélgettünk arról, hol a helyük ma a cserkészeknek a világban.- Nagyapám a harmincas- negyvenes években maga is őrsvezető volt. Életre szóló erkölcsi tartást, tudást és nem utolsó sorban élményeket szerzett, ma is szívesen mesél ezekről az időkről. Mennyire tudja ma mindezt megadni a cserkészet?- Amikor a húszas években elkezdődött Magyarországon a cserkészmozgalom, még más idők jártak. Eredetileg a trianoni trauma orvoslása volt a legfontosabb feladata. Egy lassanként összeeső nemzeti önképet kellett a magyar fiatalságban újra életre kelteni. Az esküben benne is van három legfontosabb törekvésünk: hűség Istenhez, a hazához és a családhoz. A jelenkori világban ezen értékek megőrzése új értelmet kap. Ma az erkölcsi tartás széthullóban van. És széthullóban vannak emberi kapcsolataink is. A cserkészetnek ma ez a legfontosabb feladata. Összekovácsolunk, és értékkel töltjük meg a gyerekek és fiatalok szabadidejét.- A helyi kulturális élet aktív

közreműködői vagytok. A cserkészszövetség hivatalos honlapján (www.cserkesz.lap.hu) úgy tűnik, nem mindegyik helyi szervezetnek adnak lehetőséget az önkormányzatok.- Nem tudom, mások mennyi felkérést kapnak. Az esztergomi önkormányzat felismerte, hogy alapozhat ránk, és bőségesen ellátnak minket felkérésekkel, ami nagyon megtisztelő, hiszen ez is jelzi számunkra, hogy jól végezzük a munkánkat.- Mitől cserkész egy cserkész?- „Egyik feladatunk emberebb embernek és magyarabb magyarnak lenni.” így szól egyik legfontosabb alaptézisünk, s ez szinte mindent elmond rólunk. Mint említettem már, nagy hangsúlyt helyezünk a vallásra. A cserkészet és az egyház mindig is szorosan együttműködött. Szinte elválaszthatatlanok. Továbbá a haza szere- tete és a család jelentősége az, ami teljessé teszi egy cserkész életét.- Az utóbbi időben a magyar- országi cserkészmozgalom

megalapítója és egykori főcserkésze, Telei Pál történelmi és politikai szerepvállalása körül komoly viták alakultak ki. Balatonboglár végül felvállalta szobrának kiállítását. Ma menynyire tudjátok felvállalni őt?- Ez nehéz kérdés. Ma egy bizonyos csoport^az, aki Teleki Pált elkárhoztatja. Ök nem ismerik azt a speciális történelmi szituációt és feszült helyzetet, amelyben Telekinek állást kellett foglalnia. Hogy ő mennyire nem érezte jól magát ebben a helyzetben, jelzi, hogy mélyen vallásos, keresztény emberként végül önként vetett véget életének. Fel tudjuk vállalni, hiszen a cserkészmozgalom magyarországi megalapítása tekintetében elévülhetetlen érdemei vannak.- Tábortűz, nagy nyári élmények, becsület, ilyen szavak jutnak eszembe a cserkészettel kapcsolatban. Néhány hideg nap, és itt a nyár. Mi mindenre készültök?- Már szervezzük a nyári táborunkat, s bár a hely tekintetében még bizonytalanok vagyunk, valószínűleg a Mátrában fogunk táborozni július második hetében. A gyerekek országos cserkésztáborokba is mennek majd, ilyen például a minden évben megrendezésre kerülő Regös-tábor, és természetesen vannak országos szintű és nemzetközi jambo- reek. Sok tennivalónk van; nem fogunk unatkozni. -szá30 éves finn testvérvárosi kapcsolat

A finn testvérvárosi kapcsolat 30. évfordulója alkalmából ünnepséget tartanak április 3-án, délelőtt 10 órától Esztergomban a volt Megyeháza dísztermében. Az ünnepi köszöntő után a felek várhatóan aláírják a két város kapcsolatát megerősítő testvérvárosi szerződést, majd átadják egymásnak az elismeréseket. A rendezvény alkalmából díjazzák a 30. évforduló tiszteletére rendezett szavalóverseny résztvevőit. Az ünnepség végén a jelenlévőknek műsort ad a Tapiolai Kórus is. dk

Zenés keresztút Garamkövesden

Múlt vasárnap délután Sillye Jenő és Kovács Gábor 1969-ben íródott zenés keresztútját adták elő Garamkövesden, a római katolikus templomban. A főszervező Sotkovszky Lajos, a garamköves- di egyházi tanács tagja volt, aki lapunknak elmondta, hogy már harmadik éve adják elő a keresztutat. „A garamkövesdi fellépés volt a 26. előadásunk. Hét alkalommal léptünk fel idén, többek között Bényben és Szőgyénben is. Az énekkar kifejezetten ebből a célból alakult meg három éve. Tagjai több településről jöttek össze, Nagymegyerről, Újvárból, Andódról, Udvardról és Kövesdről. A próbák Érsekújvárban zajlottak. Külön köszönetét szeretnénk mondani Durco Zoltán esperes úrnak, aki rendelkezésünkre bocsátotta a próbák idejére az újvári plébánia Marianum helyiségét, valamint Myjavec Pál káplán úrnak, aki megszervezte az egyes helységekben a fellépést” - mondta Sotkovszky Lajos. Az utolsó előadást az érsekújvári római katolikus plébániatemplomban tartják virágvasárnap, délután négy órai kezdettel. -czA versmondás legyen öröm

A Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya és a Regionális Kulturális Központ szervezésében március 25-én Szőgyénben tartották a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny kerületi fordulóját.

Dániel Erzsébet, a Csemadok járási elnöke üdvözölte a járások legjobb előadóit és felkészítő tanáraikat. Reményét fejezte ki, hogy valóban ünnep lesz ez a nap a majd' hatvan résztvevő számára, bár a tét nagy, mert innen már az országos döntőbe kerülnek a továbbjutók. Kürthy Lajos, a zsűri elnöke szerint, aki ide eljutott, az már nyert. A szőgyéni versenyről szólva a szünetben keserűen állapította meg:\,Nagyon gyönge az idei évfolyam. A második kategóriában (próza) nem tudunk dönteni a továbbjutót illetően. Nem azért, mert olyan kiemelkedőek, hanem mert lapos az egész. Nem a gyereket láthatjuk az előadókban, hanem a felkészítőket. Sajnos, eddig nem találtunk egyéniséget.”

A nemrég alapított Szlovákiai Vers- és Prózamondók Szövetségének is Kürthy Lajos az elnöke. Ennek kapcsán elmondta, azon lesznek, hogy minél több versmondóklubot hozzanak létre, hogy a gyerek elszakadjon a tanártól, és önmagát adja. Szászi Zoltán, a fentebb említett szövetség tagja hozzátette: „Ez a civil szerveződés abból a célból jött létre, hogy szakmai hátteret és műhelyképzést próbáljon meg biztosítani nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is. Hogy a versmondás legyen öröm, és ez az öröm sugározzon azokra is, akik hallgatják. A szakmailag magas színvonalú zsűri biztosítása is a szövetség hatáskörébe tartozik. Örömmel említem, hogy van érdeklődés a felnőtt kategória iránt is. Ez elsősorban önigazolás, szakmai megmérettetés a felnőttek részéről. Kemény kritikát és tanácsokat kap a versmondó, amit a későbbiekben nagy mértékben hasznosítani tud előadóművészetének fejlesztésében.” -bök-