Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-19 / 77. szám

Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk I. évfolyam, 77. szám 2003. december 19., péntek Viola (Szt Anasztáz, Szt. Orbán, Szt. Viola) Főszerkesztő-helyettes: Horváth ReliUs • Szerkesztők: Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika), Bartal Tímea (régió), • Főmunkatársak: Oravetz Ferenc (szlovák hírek). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) • Munkatársak Árpási Károly. Bukovics Krisztián, Epress József, Gál Kata, Magyar Eszter, hkrzslay Ágnes ■ Művészeti vezető: Balage P. Szeder • Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár. Jászberényiné Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom. Pöstafiók 233.. telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4„ telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar Pbsta Rt., Rábahír Rt., BuvihÉr Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Rostafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató „Adventi akciónk” Minden ember kereskedő, magyarán mindenki adott már el kocsit, biciklit, szamo­várt, búgócsigát, ha mást nem, hát gyerekkorában min­denki biznyákolt, vagy próbált ezt azt cserélgetni. Emlékszem, egyik legkomolyabb húzáso­mat úgy kilencévesen próbál­tam meg keresztülvinni a jó­zan ész, és üzletpartnerem mentális határait feszegetve. Mindenáron kellett nekem az a tolltartó. Kész voltam akkor már egy hónapja a hiányától, ráadásul látnom kellett min­den nap, mert a Sípos Zsolti mindig elővette, és helyére rakta benne az illatos radírt, a filctollakat, a színeseket, a kör­zőt, pedig az nem is kellett még akkor - matematikai fel- készültségünk akkor még csak ott tartott, ahol ma már csak tart. De a Síposnak volt, akko' nekem is lesz. (Alföldön nevel­kedtem, és ezt büszkén építem bele világképembe, nem pejo­rative írok így, csak én így be­széltem. Másnak paraszt talán, nekem ízes. Szóval a Sípos azon kevesek közé tartozott a 3/B-ben, akinek okosan disszi­dáltak felmenő ágai, így ínsé­ges időkben is nélkülözték az ínséget. Karácsonyra meg­kapta ezt a tolltarót. Általában emeletes, (tehát kétzipzáros, itt a tollak, ceruzák, amott a nyolcszínű filctoll, és szí­nesceruza készlet). A problé­ma ott volt, hogy ezt az átkos- ban nemigen forgalmazták, tehát üzletelnem kellett, ha magaménak akartam tudni Mindenemet odaadtam érte. Százötven üveggolyót, (egy se hibás) az alumínium csúzlit, és a görkorimat. Meglett, két na­pig örültem, aztán elhagytam, amikor a parkban iskolatáska távoldobási versenyt nyertem. Kicsit sajnáltam, de akkor már nem érdekelt. Az enyém volt egy időre, és ez kielégített. „Felnőtt fejjel” már azt gondo­lom, nem kell mindig mindent megszereznem. Kereskedő­ként se akarnék mindenáron eladni. Tegnap egy szóróla­pon láttam a címben szereplő kifejezést. Elsőre semmi fur­csa. Másodikra kicsit durva, így újra olvasva pedig súlyos. Mi következik ezután? „Keresztrefeszítési akciónk”, esetleg árleszállítás hanukára? A jó kereskedő megérti, ha a vevőnek nincs pénze. Nem bosszantja azzal, hogy olcsób­ban is megvehetted volna. A jó vezető meg nem kelti a pluszrezgéseket, hogy hová megy, vagy nem megy nya­ralni. Én például sehová. Megtehetem. vhí HU ISSN 1785-0592 9 771785 059057 03 3 5 3 Elmarasztaló ítéletek Strasbourgtól- Magyarország ­Lapozó KIGYULLADT A KASSAI Az elmúlt két hónapban tízszer marasztalta el a strasbourgi bíróság Magyar- országot, összesen körülbe­lül ugyanennyi, az állam számára kedvezőtlen dön­tés született az emberi jogi egyezményhez történt 1992-es csatlakozást követő 11 évben - mondta Weller Mónika, az Igazságügyi Mi­nisztérium szakmai tanács­adója csütörtökön. Az ez év októbere óta kihirde­tett tíz, a magyar államot elma­rasztaló határozat közül az egyik ügyben a két év tíz hónapig tar­tó előzetes letartóztatás időtar­tamát ítélte jogsértőnek a stras­bourgi bíróság. A másik, ked­den ismertté vált határozat fog­lalkozik Kmetty Ágoston ügyé­vel, amelyben a strasbourgi bí­róság elmarasztalta és kártérí­tés, illetve költségek címén ösz­szesen 6000 euró megfizetésére kötelezte a magyar államot. Kmetty Ágostont őrizetbe vet­ték, amikor egy bombariadó al­kalmával megtagadta az együtt­működést a rendőrökkel. Állítá­sa szerint a rendőrök bántal­mazták, és több órán át megalá­zó körülmények között tartották fogva, ezért Kmetty Ágoston fel­jelentést tett. Weller Mónika el­mondta: a minisztérium felada­ta az eljárásokban, hogy a konkrét üggyel kapcsolatos té­nyeket összegyűjtse és a stras­bourgi esetjog alapján értékelje, véleményezze. A strasbourgi bí­róság előtti eljárásban az állam­nak kell bizonyítania, hogy az őrizetből kiengedett személy sé­rülései miként keletkeztek. A büntetőeljárás során az ügyész­ség nyilvánvalóan a büntetőjogi­felelősség megállapításának le­hetőségét kutatja, ha azonban erre nincs esély, a magyar ható­sági gyakorlatban megszüntetik az eljárást. A szakember meg­erősítette a Népszabadság in­formációját, amely szerint most először fordult elő, hogy az em­beri jogi bíróság azért állapította meg a magyar állam felelőssé­gét, mert a hatóságok nem vizs­gálták ki megfelelő módon a rendőri bántalmazás ellen be­nyújtott állampolgári panaszt. Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője elmondta: folyamatosan figyelik az emberi jogi bíróság döntéseit és min­dent megtesznek azért, hogy az ügyészség megfeleljen a stras­bourgi kritériumoknak. GK VASMŰ ........................2. oldal JA VASOLTA VÉDŐOLTÁS..........3. oldal DO ROG........................4. oldal KI SEBBSÉGEK NAPJA...... ...........5. oldal NA PI BULVÁR........7 oldal BA UMGARTNER A M1NARDIBAN?......8. oldal Kinevezték az új hivatalvezetőket- Szlovákia ­A kormány szerdai ülésén a belügyminiszter javaslatá­ra visszahívta a jelenlegi já­rási elöljárókat, és január elsejei hatállyal kinevezte az újonnan létesített körzeti hi­vatalok és különleges hiva­talok vezetőit. A koalíció visszautasítja az el­lenzék vádjait, hogy a kormány­pártok egymás között meghatá­rozott rendszer szerint osztották volna szét a politikai posztokat. Vladimír Palkó belügyminiszter a legtöbb esetben jelenlegi járási elöljárókat javasolt a januártól létrejövő új hivatalok élére. Ok korábban a koalíciós pártok kivá­lasztottjaként kerültek pozícióba. A kinevezések politikai színezetét Pallai Tihamér (MKP) a nagymi­hályi járási hivatal elöljárója köz­vetve elismerte. A hivatalból tá­vozik, mert a tavalyi választások után megszerzett nagymihályi tisztséget a hivatalos magyaráza­ta szerint százalékarányokból ki­folyólag nem tudta az MKP meg­tartani. A helyét Július Stanko (KDH), korábbi elöljáró-helyettes veszi át. A további nevek is poli­tikai jelölésről tanúskodnak. A ki­nevezett különleges hivatalveze­tők között is számos kormány- párti személy van. Martin Frone iskolaügyi mi­niszter azt állítja, hogy a közigaz­gatásban eddig is tevékenykedő, iskolaügyben jártas szakembere­ket neveztek ki. Pavol Prokopovic közlekedésügyi miniszter állítása szerint az ő tárcáján belül pályá­zatok útján választották ki a meg­felelő személyeket. Lubomír Pajtinka, a pozsonyi kerületi tan­ügyi hivatal újdonsült elöljárója - aki pártsemlegesként az ANO je­löltjeként szintén pályázat útján került kiválasztásra - úgy érzi, hogy a sok kinevezett tisztségvi­selő között kivételnek számít. Az MKP három helyen, Po­zsonyban, Nagymihályban és Nagyrőcén veszített posztot, vi­szont megkapta az újonnan lé­tesített párkányi körzeti hivatal- vezetői állást. A párkányi körze­ti hivatal új elöljárója a muzslai Mészáros Béla lett. Mindent egybevetve ott, ahol eddig is magyar elöljárók vol­tak, jórészt meg is maradnak. O.F. Nem fenyegeti veszély a Petőfi iskolát Sem osztályok nem szűnnek meg, sem létszámcsökkentés nem lesz Tegnapi Ülésezett az Ok­tatási Bizottság című cik­künkben írtunk arról, hogy az esztergomi Petőfi Sándor Általános Iskolát át kívánja venni a Magyarországi Kolping Szövetség, és erről a kérdésről tárgyalt az ön­kormányzat Oktatási és Ifjú­sági Bizottsága. Ezután több olvasónk kereste meg a szerkesztőséget, és az­iránt érdeklődött, hogy meg­szüntetés veszélye fenyegeti-e a Petőfi iskolát. Ami tényeket illeti: az orszá­gos szövetség megkereste Esz­tergom Város Önkormányzatát azzal, hogy a Kolping Katolikus Szakiskola mellett lévő általános iskolát átvenné, a jelenlegi diák­létszám megtartásával fenntar­taná, jelenlegi pedagógiai-szak­mai programját folytatná. Erről a felvetésről tárgyalt a képviselő-testület Oktatási és If­júsági Bizottsága keddi ülésén, ahol meghallgatták a Petőfi is­kola igazgatóját, Kalmár Károlynét és, a városban már régóta működő Kolping-iskola igazgatóját, Baumann Józsefet. A tárgyalás végeredménye­ként a bizottság úgy határozott, hogy tájékozódik a fenntartóvál­tásról. Ezért Meggyes Tamásnál, Esztergom város polgármesteré­nél tájékozódtunk. „Szándékunk az, hogy minden osztályt, min­den pedagógust megtartsunk, nem vonunk össze osztályokat, nem csökkentjük a létszámot, és a Kolping Szövetség fenntartá­sába csak akkor adjuk az intéz­ményt - tulajdonjogunk fenntar­tásával -, ha a mostaninál eset­leg kedvezőbb feltételekkel tudja működtetni az iskolát. Elhatároztuk, hogy a város oktatási, kulturális életét fenn­tartjuk, fejlesztjük, és bár tudjuk, hogy évről-évre egyre kevesebb gyermeket iratnak iskolába, meg kívánjuk tartani iskoláinkat. Tavalyelőtt bővítettük a kö­zépiskolai oktatásunkat, átvet­tük a megyétől a Szent István Gimnáziumot, és nemsokára befejezzük a Déli Kanonoksor rekonstrukciójának első lépcső­jét, hogy oda költözhessen a Berzeviczy Gergely Közgazda- sági Szakközépiskola, ott alakít­juk ki Esztergom latin negyedét, a város középiskoláinak, a könyvtárnak és reményeink szerint egy felsőoktatási intéz­ménynek az odaköltözésével.” A kézilabdás lányoknak az NB-I-ben kell maradni- Esztergom ­Karácsony előtt rendkívü­li képviselő-testületi ülésen foglalkoztak az esztergomi városatyák a Kézilabda Kft. ügyével. Az önkormányzat 75 száza­lékban tulajdonosa az Eszter­gomi Kézilabda Kft.-nek és eh­hez képest, szinte teljes egé­szében vállalta az NB-I-es női kézilabda csapat fenntartásá­nak a költségeit. A képviselők egyhangúan elfogadták a Kézi­labda Kft. működését biztosító előterjesztéseket, és kezdemé­nyezték további tulajdonosok bevonását. Határoztak arról, hogy minden 1 forint szponzo­ri támogatás mellé az önkor­mányzat tulajdonosként ugyanannyit ad. A 75 százalé­kos önkormányzati tulajdonból felajánlanak 24 százalékot el­adásra egy millió forint/1 szá­zalék értékben. Az Esztergomi Kézilabda Kft. által kért újabb 15 millió forint támogatás ké­relmet elutasították, azonban a meglévő 15 millió forint hitel­hez 2004. május 31-ig kézfize­tő kezességet vállal az önkor­mányzat. Kötelezték a Kézilab­da Kft. ügyvezetését arra, hogy januárban képviselő-testületi ülésen számoljon be a 2003 évi működéséről és a 2004 évi tervről. Felvetődött az a gon­dolat is, hogy a Kézilabda Kft. ügyvezetése kibővüljön olyan szakemberrel, aki a gazdasági és marketing gyakorlattal ren­delkezik. Rendeletet alkottak a városi címer, zászló és szóemb­léma használatáról. Megbízást adtak Esztergomról átfogó vá­rosmarketing tanulmány készí­tésére. Zárt ülésen tárgyaltak az Esztergomi Fürdő Szolgálta­tó Rt. megalapításáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom