Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-19 / 77. szám

2 2003. december 19., péntek BAL PART Fjídlap SZLOVÁKIA Kigyulladt a Kassai Vasmű Nem sokkal lapzártánk előtt kaptunk hírt arról, hogy tűz ütött ki a kassai U.S. Steel vasműben. Értesüléseink szerint a lángok meg­fékezésére az üzem tűzvédelmi alakulatának 15 tagja vonult ki, va­lamint Kassa tűzoltóságának három egysége is a helyszínre érke­zett. A tűz oka és a keletkezett károk mértéke egyelőre ismeretlen. 300 millió korona az iskoláknak A szerdai kormányülésen 300 millió koronát hagytak jóvá az ál­talános- és középiskolák utófinanszírozására. Az említett oktatási intézmények zavartalan működéséhez a Szlovákiai Városok és Fal­vak Szövetsége (ZMOS) szerint viszont 317 millióra lenne szükség. Az elképzelések szerint az önkormányzatok 2004 januárjában kapják kézhez az iskolák működtetéséhez szükséges többlettá­mogatást, amelyet adósságtörlesztésre, az elmaradt energia- számlák kifizetésére fordíthatnak. A kormány jóváhagyta az oktatásügy finanszírozásáról szóló tör­vényhez kapcsolódó rendeletet. A rendelet nem taglalja a diákok után járó fejpénz összegét, csupán együtthatókat közöl, amelyek alapján kiszámítható az egy diákra eső támogatás összege. Az elő­zetes bejelentés szerint az iskolafenntartó önkormányzatokat janu­árban értesítik a hatáskörükbe tartozó oktatási intézmények mű­ködtetésére fordítható leosztott pénzek összegéről. Szlovákia 25 katonát küld Irakba A kormány jóváhagyta 20 katona és öt katonatiszt Irakba küldé­sét. Az újabb, felderítő feladattal ellátott egység, az augusztus óta Irakban szolgálatot teljesítő szlovák alakulat biztonságát hivatott erősíteni. Kiküldésüket még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az előzetes elképzelések szerint a 25 tagú szakasz kiküldése ja­nuár végén, vagy február elején esedékes, amikor először fogják le­cserélni az Irakban állomásozó szlovák utászszázadot. A szlovák ka­tonák egyéves iraki tartózkodása 65$ millió koronába kerül az ál­lamnak. A 25 szlovák katona kiküldését a rosszabbodó iraki hely­zet váltotta ki. A katonai hadműveletek befejezése ellenére az utób­bi időben egyre szaporodnak a külföldi katonai alakulatok ellen el­követett terrortámadások. Ezzel kapcsolatban a szlovák utászala­kulat is ki van téve egy-egy esetleges támadás veszélyének. Az ira­ki babiloni tartományban 82 szlovákiai utász tartózkodik, akiknek elsődleges feladata az elaknásított területek megtisztítása és a fel­szedett aknák hatástalanítása. 50 millió korona a Selye János Egyetemnek Az idei költségvetésből megmaradt pénzből a komáromi Selye Já­nos Egyetem 50 millió korona értékben két épületet vásárolhat. „Az egyik a 382 férőhelyes Csajka Szálló, amely az elképzelések szerint diákszállóként fog működni. A szálló közvetlen közelében megvétel­re kiszemelt másik épületben 59 légkondicionált irodahelyiség és ér- tekezleti terem található. Ebben az egyetem vezetése kapna irodá­kat, de oktatási célokra is maradnának helyiségek” - nyilatkozta Martin Franc oktatásügyi miniszter. Az önkormányzat még nyáron 40 millió koronás kölcsönt vett fel a komáromi erőd megvételére. A Selye János Egyetem beindításához és működtetéséhez idén a kormány 100 millió koronával, 2004-ben 62 millióval, 2005-ben 72 millióval és 2006-ban 83 millió koronával járul hozzá. 2004 szeptemberétől 25 tanár közreműködésével 300 diák kezdi meg gazdasági, pedagógiai és református teológiai tanulmányait. Meghosszabbították Matej Sudor megbízatását A kormány szerdai ülésén meghosszabbította Matej Sudor megbíza­tását, aki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) igazgatói teendőit látja el. Az Új Polgári Szövetség (ANO) az NBÚ élére Jaroslav Ivort javasolta, de ezzel a KDH és az MKP nem értett egyet. „Át kell még rágni az egé­szet” - nyilatkozta a sajtónak Daniel Lipsic igazságügyi miniszter. A KDH elsősorban azt kifogásolta, hogy az ANO jelöltje Moszk­vában tanult és eddig még nem került átvilágításra, az MKP-nak pedig van saját jelöltje. Pavol Rusko (ANO) kijelentette, hogy továbbra is Ivort részesítik előnyben, és a partnerek véleményét is igyekeznek ez irányba mozdí­tani. Feltételezése szerint a Koalíciós Tanács januári ülésén sikerül meg­oldani az NBÚ igazgatójának már hónapok óta húzódó kinevezését. A kormány eltörölte az alkohol eladásból eredő illetéket A tegnapi kormánydöntés értelmében az alkohol és dohányter­mékek eladásából származó bevételektől ezentúl a települések el­esnek. Éves szinten ez mintegy 380 millió koronát jelent. Az emlí­tett illeték eltörlése 2004 májusában, az EU-csatlakozással lép ér­vénybe. A települések bevételkiesését az állami költségvetésből fogják kiegyenlíteni. A tegnapi törvénymódosítás a szükségszerű jogharmonizációval, Szlovákia EU-csatlakozásával függ össze. Az EÚ jogrendje ugyanis az állam által megszabott és alkalmazott köz­vetett adókon kívül az alkoholtartalmú italokra és dohánytermé­kekre nem teszi lehetővé újabb helyi adók kivetését. A jogszabály egyúttal helyi adók kivetését kezdeményezi a kö­zösségi hulladék és az építkezéseken keletkezett törmelék gyűjté­sére, szállítására és felszámolására. A jogszabályt a parlament­nek kell jóváhagynia. Összeállította: Oravetz Ferenc S Tanácstalan az Érdekegyeztető Tanács / Az Érdekegyeztető Ta­nács a héten egyeztetett utoljára, de egyetlen előter­jesztett jogszabályban sem sikerült dönteni. A gazdasági verseny védel­méről szóló törvénnyel szem­ben a munkaadóknak voltak fenntartásai. A sajtótájékoztatón Pavol Rusko gazdasági minisz­ter, az Érdekegyeztető Tanács elnöke elárulta, hogy a jogsza­bály beterjesztője, a Monopolel­lenes Hivatal megpróbál dűlőre jutni a munkaadókkal. Jozef Kollár, a Munkaadók Szövetsé­gének (AZZZ) alelnöke szerint az említett törvényt jogharmoni­zációnak kell alávetni - más szó­val összhangba kell hozni az eu­rópai jogszabályokkal. A mun­kaadók néhány kifogást emel­tek a mezőgazdasági földterület védelmezéséről és kihasználá­sáról szóló jogszabállyal szem­ben is. Simon Zsolt mezőgazda- sági miniszter viszont a kor­mánytagoknak nem tanácsolta ezek elfogadását. Mind a mun­kaadók, mind a szakszervezetek nem értettek egyet az úgyneve­zett víztörvénnyel. Pavol Rusko közölte, hogy a Környezetvédel­mi Minisztérium a jogszabály módosításánál figyelembe veszi az AZZZ és a szakszervezetek észrevételeit. A diákhiteleket taglaló jogszabálynál a szakszer­vezetek nem értettek egyet a tandíjak bevezetésével. Pavol Prokopovic közlekedés- ügyi miniszter tájékoztatta az Érdekegyeztető Tanácsot a má­sod- és harmadosztályú utak transzformációjáról. Ezeket az utakat 2004 januárjától az ön- kormányzatok hatáskörébe sze­retnék utalni. Abban az esetben, ha az államnak a megyékkel nem sikerülne megegyeznie, Rusko szerint könnyen meges­het, hogy ezek az utak a jövő év januárja után is a Szlovák Útke­zelő Vállalat (SSC) kezelésében maradnak. A kérdést 2004 szeptember végéig mindenkép­pen meg kellene oldani. Rusko a két partnert tájékoz­tatta a januári áremelésekről. A munkaadók szorgalmazták a Hálózati Ágazatokat Szabályozó Hivatalról (URSO) szóló tör­vény módosítását. „Elképzelhe­tetlen, hogy a hivatal határozata megfellebbezhetetlen” -fogal­mazott Kollár. Rusko azzal nyugtatta partnereit, hogy a gazdasági tárca hamarosan el­készíti a jogszabály módosított változatát, amely szerint az URSO döntései megvétózhatok lesznek. A szakszervezetek bírál­ták azt a megállapítást, hogy a januári áremeléseknek nem vi­lágos a lakosság egyes rétegeire gyakorolt negatív hatása. Az Érdekegyeztető Tanács tu­domásul vett néhány informatív jellegű jelentést. Ivan Miklós pénzügyminiszter beterjesztette az idei költségvetés teljesítését, Rudolf Zajac egészségügyi mi­niszter pedig a tárcán belüli gon­dokról tájékoztatott. Az egészség­ügyben uralkodó állapotokról a szakszervezetek képviselője lesúj­tó véleményének adott hangot. Az intézkedések szerinte hatásta­lanok, a kormány egyszerűen nem tud úrrá lenni a helyzeten. Oravetz Ferenc Gasparovic bírálja Eduard Kukán kampányát Ivan Gasparovic (HZD) a saját pártja, a Votech Tkác vezette Népi Unió és a nemzeti pártok által támo­gatott államfőjelölt úgy ér­zi, hogy a kampány szem­pontjából az államfői bár­sonyszékért ringbe szálló jelöltek esélyei eléggé elté­rőek lesznek. „Az utak mentén már megje­lentek a hatalmas összegekért vá­sárolt, államfő-jelölt képévéi ellá­tott óriási reklámtáblák. A kijelen­téssel Eduard Kukán külügymi­niszterre utalt, mert eddig csupán az ő képével jelentek meg nagy- felületű reklámtáblák.” „Meggyő­ződésem, hogy egyesek nem a saját zsebükből, hanem valame­lyik tárca kasszájából fedezik rek­lámhadjáratukat” - fogalmazott Gasparovic. Magyarázatként hoz­záfűzte, hogy „ezeknek a minisz­tereknek autópark és sajtóosztály áll a rendelkezésükre. Emellett ki­tűnő kapcsolatokat ápolnak a médiával, úgyhogy a sajtó mun­katársainak bármikor gond nélkül nyilatkozhatnak.” Gasparovic nagyszombati saj­tótájékoztatóján meggyőződésé­nek adott hangot, hogy a válasz­tók aszerint fogják elbírálni az államfőjelölteket, hogy azok ho­gyan viselkedtek az önálló Szlo­vák állam létrehozásakor. Saját kampányára a törvény által megengedett négymillió koronát szándékozik fordítani. A parlamenti pártok közül eddik az SDKÚ Eduard Kukán, a KDH Ivan Miklosko és az ANO Lubomír Roman személyében állított jelöl­tet. A felmérések szerint Eduard Kukannak van a legnagyobb esé­lye, hogy jövőre beköltözzön a Grassalkovich palotába. o.f. Január végéig lehet pályázni az államfői posztra Pavol Hrusovsky házel­nök tegnap közölte, hogy január 10-éig kihirdeti az elnökválasztást. A hivatalos bejelentés után 21 napon belül a pályázóknak le kell adniuk a jelölésükhöz szük­séges iratokat és támogató alá­írásokat. A polgári személyek ál­lamfői jelölését 15 ezer szlováki­ai állampolgárnak, vagy 15 par­lamenti képviselőnek kell java­solni. Martin Bútorát nem lepte meg Hrusovsky bejelentése, szá­molt a januári időponttal. A 15 ezer aláírás begyűjtése sem okoz neki különösebb gondot. A HZDS az elképzelésekhez képest kénytelen lesz hamarább dönteni a mozgalom jelöltjéről. Eredetileg ugyanis a februárra tervezett közgyűlésükön akarták megnevezni az államfői bár­sonyszékért ringbe szálló állam­fő-jelöltjüket. Sergej Kozlík, a HZDS alelnöke nem zárta ki an­nak lehetőségét, hogy előbbre hozzák a februárra tervezett közgyűlés időpontját. Egy má­sik lehetséges megoldásként a mozgalom elnökségének össze­hívását jelölte meg és az elnök­ség választaná ki a megmérette­tésre ítélt személyt. Elnökjelölt ügyben egyelőre a legerősebb ellenzéki pártnak számító Smer sem nyilatkozott. Monika Benová, a párt erős asszonya közölte, hogy a januá­ri időpont nekik megfelel. A párt államfő-jelöltjéről az elnök­ség jogosult dönteni. Bár Rudolf Schuster köztársa­sági elnök néhányszor már emlí­tette, hogy polgári államfő-jelölt­ként szeretne indulni, hivatalosan viszont ezt még nem jelentette be, aláírásokat sem gyűjt. „Az államfő indulása eddig még nem került szóba” - közölte Ján Füle, a köz- társasági elnök szóvivője. o.f. Kukán szabad kezet adott Dél- Szlovákia elmagyarosításához „Szlovákia és Magyaror­szág között a kisebbségek támogatásáról aláírt brüsz- szeli szerződés a jelenleg hatalmon lévő kormányko­alíció kozmetikázott, mos­toha, jog- és nemzetellenes politikájának eredménye” - nyilatkozta Ján Slota, a nemzetiek zöme által elfo­gadott Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezére. A SNS vezetőségének megítélé­se szerint Eduard Kukán külügy­miniszter az egyezmény aláírásá­val lehetővé tette a magyar irre­dentizmusnak, hogy határon túli területeken, törvényes úton be­avatkozhasson, és pénzt használ­hasson fel Dél-Szlovákia elmagya­rosításához. A SNS számára érthe­tetlen, hogy „a köztársasági poszt lehetséges várományosa hogyan írhat alá egy Szlovákia számára hátrányos gúnyiratot, amely csök­kenti a Szlovákiában élő magyar kisebbség Szlovákiával szembeni lojalitásának küszöbét". A SNS a magyar kisebbséggel szemben mindig is a reciprocitás elvének betartását követelte, de határozottan tiltakozik ellene, hogy visszaéljenek vele és ábrán­dokat kergessenek a megtizedelt magyarországi szlovák kisebbség­gel kapcsolatban. A brüsszeli dik­tátummal a szlovák kormány elfo­gadta a kárpát-medencei egysé­ges magyar nemzet fogalmát. A nemzetiek ezt a tettet a szlovák nemzeten és a magyarországi szlovák kisebbségen elkövetett ál- nok árulásnak tekintik. o.f. Az államfő a költségvetés aláírásáról még nem döntött Rudolf Schuster köztársa­sági elnök még nem döntöt­te el, hogy aláírja-e a jövő évi állami költségvetést. Számos hiányossága miatt ugyanis fenntartásai van­nak vele szemben. Csütörtökön a SITA hírügy­nökségnek kifejtette, hogy bár eddig még nem kézbesítették neki, és ezért nem tanulmá­nyozhatta, több kulcsfontosságú követelményt a honatyák ki­hagytak belőle. Abban az eset­ben, ha a büdzsét eszerint kelle­ne elbírálnia, inkább a vétó felé hajlik. Másrészt a módosító ja­vaslatokat figyelembe véve az eredeti törvénytervezethez ké­pest javított változatot fogadott el a parlament. Ezért az államfő alaposan mérlegelni fogja, hogy mitévő legyen, mielőtt meghoz­za végleges döntését. A köztársasági elnököt első­sorban az érdekelte, hogy a vé­delem megkapta-e a bruttó ha­zai összterméknek megfelelő kétszázalékos támogatást. A NATO képviselőivel folytatott tárgyalások kapcsán Szlovákia kötelezettséget vállalt, hogy a védelmi tárca szükségleteire el­különíti a GDP két százalékát, a költségvetésbe viszont ez nem került bele. A mezőgazdaság vonalán Rudolf Schuster szíve­sen vette volna az EU átlagának megfelelő 55 százalékos közvet­len támogatást. Ehelyett, az MKP megalkuvása folytán, illet­ve a koalíciós egyezség értelmé­ben 52,5 százalékos közvetlen dotáció került a jövő évi költ­ségvetésbe. Schuster nem titkol­ta, hogy az MKP meghátrálása csalódást okozott neki. Végeze­tül a költségvetés bírálat tárgyát képezheti azért is, mert a hon­atyák nem teljesítették a telepü­lések elvárásait. o.f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom