Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-09 / 69. szám
1. évfolyam, 69. szám 2003. december 9., kedd Natália, (Szí. Valéria, Szt. Natália, Filótea napja) Fószertesztö-helyettes: Horváth R»l*rr . Szerkesztők Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitikai, Bartal Tímea (régiói, • Fömunkatársak: Oravetz ' erenc (szlovák hírek), Nagy Balázs (sport), Váay H. István (kultúra! • Munkatársak: Árpást Károly, Bukovics Krisztián, Epeess József, Gál Kala, Mas« Eszlel, Muzslay Ágnes • Művészeti vezető: Balage F. Szeder • Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár: Jászberényüké Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 E< ‘ergom. Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Fostafiók 233l, telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlapG'esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt.. 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Teák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar Pbsta Rt., Rábahír Rt., Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • □őfizethető a hírlapkézbesítőknél, a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forirt (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft.. 2901 Komárom, Igmándi út L (Fbstafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Suba alatt nő a guba Mint ahogyan azt korábban már hírül adtam, pénzügyekben járatlan vagyok, az a fajta laikus, akit bármilyen jól hangzó pilótajátékkal fel lehet ültetni (na jó, nem egészen). Nem értek hozzá, a lényeg ez. Ellenben az önkormányzati költségvetésben járatos szakemberek, nevezetesen Diósy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és Gémesy György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke (tehát pártállásilag függetlenül) azt jajveszékelik, hogy az önkormányzatoknak jövőre annyi. Merthogy a hosszas alkudozások után kicsikart (és a médiában agyonkommunikált) jövő évi költségvetési többlettámogatás fittyfene (hogy durvább szót ne használjunk), mert egy dudorászva, alattomban módosított jogszabály miatt 2004-ben áfakörös lesz az állami támogatás, vagyis több tízmilliárdot vissza kell csengetni az államkasszába. Senki sem tudja, hogyan és miből. Mert, ugye, azt tudjuk, hogy általában (és a rendszerváltás óta tendenciózusan) az önkormányzati büdzsé esik áldozatául a központi ollónak, plusz feladat akad bőven, a manit meg hozzá tessék előguberálni (tetszettek már gondolni, teszem azt, a levegőadóra?). A történetben az a legpimaszabb, hogy a pénzügyi kormányzat egyik, barátinak tűnő karjával magához öleli a szerencsétlen helyi ön- kormányzatokat, terülj asztalkámat hint eléjük (kolbásszal és gabonapelyhekkel); a másikkal meg tőrt fog, és a hátukba döfi. A tárgyalások során a Pénzügyminisztérium valahogy elfelejtett szólni, hogy az emelt összegek bruttóban értendők, s arról is mélyen hallgatott, hogy a jogszabály úgy változott, hogy az áfát vissza kell fizetni. Ravasz tárgyalási módszer, lássuk be, a Ewingokhoz méltó. Csak míg azok a tévében gonoszkodtak és lefetyelték a viszkiket, addig a való világ képviselőtestületei most verhetik a fejüket a falba (megint), és nyelni csupán a (düh szülte) könnyeiket tudják. Az egészben az a legszomorúbb és legelkeserítőbb, hogy ennek a tisztességtelen eljárásnak a levét meg mi, egyszeri állampolgárok fogjuk meginni. Yaist HU ISSN 1785-0592 9 771785 059026 03343 Ünnepelt a Magyar-Finn Baráti Társaság- lster-Granum Eurorégió December 5-én, pénteken az esztergomi Szabadidőközpont klubtermében tartotta szokásos éves ünnepi összejövetelét az esztergomi Magyar-Finn Baráti Társaság. Horváth Béla, az Esztergomi Vármúzeum igazgatója, aki immár 20 éve a baráti társaság elnöke elmondta, hogy minden évben megemlékeznek Finnország nemzeti ünnepéről. 1917 december 6-a ugyanis a függetlenség kikiáltásának az ünnepe. A jövőre 30. születésnapját ünneplő társaság célja, hogy nemcsak a két város közötti kapcsolatokat ápolja, hanem a két ország kultúráját is kölcsönösen megismertessék egymással. Ennek a törekvésnek köszönhetően - és a Vármúzeum segítségével - több kiállítást is vittek ki Finnországba, a testvérváros Espoo-ba. A baráti társaság harmincéves fennállásának évfordulóját márciusban Magyarországon, szeptemberben pedig Finnországban tervezik megünnepelni. A társaság elnöke elmondta, hogy szinte napi kapcsolatban vannak egymással a baráti társaság tagjai, gyakoriak a személyes találkozások, amelyek segítségével a jövőben még szorosabb kulturális kapcsolatokat szeretnének kialakítani. A péntek esti rendezvényen meghívott vendégként jelen volt Kovács Eszter, a Külügyminisztérium többek között Finnországgal is kapcsolatot tartó 1-es Területi Főosztályának referense, aki a Hídlapnak nyilatkozva elmondta, hogy a magyar-finn kapcsolatoknak a testvérvárosok közötti együttműködés nagyon fontos részét képezi, és jelenleg több mint 50 magyar városnak van finnországi testvérvárosa. Ezek elsősorban kulturális kapcsolatokat, de esetenként a gazdasági fejlesztésekben is részt vállalnak az egyes testvérvárosok. A finn kultúra hazai ápolásában rajtuk kívül nagy szerepet játszanak a finn kultúra ápolásában a baráti társaságok. „Számomra az a fontos, hogy a maihoz hasonló alkalmakkor összegyűlnek a társaságok tagjai, és további lendületet adnak az amúgy is probléma- mentes kapcsolatoknak. Ezeknek a társaságoknak a létrejöttében mi nem igazán tudunk tevékenyen részt venni, hiszen ezeknek pontosan az a jelentősége, hogy az állampolgárok szintjéről indulnak el, önállóan szerveződnek. Segíteni őket mi szakmai tanácsokkal, és a megfelelő források, kapcsolatok felkutatásával tudjuk.” - mondta Kovács Eszter. Bukovics Krisztián Lapozó AZ ÁLLAMFŐ BESZÉDÉNEK VISSZHANGJA .. ..2. oldal FOKOZ OTT RENDŐRSÉGI KÉSZENLÉT..... ..3. oldal REFORM- P EDAGÓGIA.... s ..4. oldal KA RÁCSONYVÁRÓ MŰSOROK..........4. oldal ÚJ HELYRE KERÜLHET A PIAC.........5. oldal „ISTEN HÁZA”-L ...6. oldal NAP I BULVÁR... ...7. oldal HE LYREÁLLT A REND........... .. ..8. oldal Sztrájk lehet Ferihegyen- Magyarország December 19-én reggel 4.30-tól este 18.00 óráig sztrájkot hirdet a Ferihegyi repülőtéren dolgozók többségét tömörítő három szak- szervezet, ha eredménytelen lesz a tárgyalás a munkáltatóval. Ezt Kovács István, a sztrájkbizottság elnöke jelentette be tegnap. Kovács István hangsúlyozta, hogy megbénulhat Ferihegy forgalma, mivel a sztrájk a reptér valamennyi dolgozóját érintené. A szakszervezetek azt kifogásolják, hogy a munkáltatótól nem kaptak jogszerű tájékoztatást Budapest Airportnál (BA) tervezett tömeges elbocsátásról és a tevékenységek kiszervezéséről. Követeléseiket tegnap átadták a vezérigazgatónak és hangsúlyozták, hogy a törvény által előírt hétnapos egyeztetési idő alatt sor kerülhet a kétórás figyelmeztető sztrájkra is. A bizottságot a Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezete, a Repülőtéri Forgalmi Dolgozók Független Szakszervezete, illetve a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezete hozta létre és 1300 tagot tömörít, de a követeléseit a munkavállalók többsége támogatja. Kifogásolják, hogy a munkáltató nem kezdeményezett egyeztetést a létszámleépítésről és a munkavállalókat érintő intézkedésekről. Az üzemi tanács elnöke, Kovács Zoltán elmondta, hogy a létszámleépítések miatt a munkaügyi bíróságnál, a kiszervezések miatt pedig az ügyészségnél kértek jogorvoslatot. A sztrájkbizottság elnöke kifogásolta, hogy az állománygyűlés helyszínét a vezérigazgató rendőri biztosítással és kamerákkal ellenőriztette. Ferihegyen, a korábbi tájékoztatásokkal ellentétben, a minibusz- szolgáltatást, és több más területet is kiszerveznek a jövőben. Ezeket a szakszervezetek szerint a szolgáltatásokat a társaság később drágábban vásárolja majd meg. Hárskúti János; a BA Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy a veszteséges minibusz-szolgáltatás kiszervezéséről döntöttek, de öt évre 209 sofőr alkalmazását garantálják. Erre a költségek csökkentése miatt van szükség. Az érdekképviseletek átgondolatlannak nevezték a 152 embert érintő létszámleépítést, és kiemelték, hogy ők is készítettek javaslatot, de ezt a munkáltató figyelembe sem vette. ák Az államfő beszédének visszhangja- Szlovákia -. Rudolf Schuster államfő parlamenti beszéde nagy vihart kavart és visszhangja még mindig hullámokat ver a szlovák belpolitika amúgy sem csendes vizein. Míg az ellenzék megtapsolta, a koalíciós pártok képviselői egységesen visszautasították a koalíciót és a Mikulás Dzrunda kormányfőt ért éles bírálatokat. Ilyen szempontból a beszéd hagyományőrzőnek bizonyult, sokban hasonlított az előző évek szónoklataihoz. A kormánypártok elsősorban azt vetették Schuster szemére, hogy értékelése részrehajló, államfőhöz méltatlan, populista hangvételű volt. Többek között bírálta a reformokat, amelyek szerinte csupán a gazdagokra nézve előnyösek és szóvá tette, hogy Szlovákiában egyre több a szegény ember. Rudolf Schuster nyilván nem osztja a kormánykoalíciós pártok véleményét, amely szerint a reformok bevezetése Szlovákia számára az egyedüli járható út. Még akkor is, ha a kezdet fájdalmas és az emberek zöme nem tudatosítja a reformtörekvések célját várható végeredményeit. Emellett számos reformtörvény megvé- tózása is arra enged következtetni, hogy ezen a téren nincs teljes összhang az államfő és a kormány között. Az is szembetűnő, hogy míg számos elismert nyugati szakember és politikus több ízben dicsérte a szlovákiai reformokat és a kormány gazdasági eredményeit (például az államháztartási hiány és a munkanélküliségi ráta csökkentését) az államfő ezeket a tényeket figyelmen kívül hagyta. Mikulás Dzurindát és a koalíciót tette felelőssé az országban uralkodó állapotokért. Párhuzamot vont a visegrádi négyek és Szlovákia között, kiemelve az ország lemaradását, bár a partnerországok belső politikai viszonyai a szlovákiainál jóval korábban megengedték az államok hatékony fejlődését. A miniszterelnök szerint Schuster éles bírálatával öngólt rúgott, mert amit kifogásolt az valójában az elmúlt rendszer következménye. Ráadásul a kommunista rendszerben Rudolf Schuster fontos tisztséget töltött be. (folytatás a 2. oldalon) Rákóczi emlékest- Régió „A kisebbségbe kényszerült népeket a nyelv, a hit, a történelmi emlék, a nemzet tartja meg önazonosságukban. Ez az a fundamentum, amire a közösség a munkáját, a jövőjét alapozhatja.” /Bálint-Pataki J./ Múlt szombaton, Oroszkán a háromszáz évvel ezelőtt kirobbant II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadságharc alkalmából készült emlékesten tisztelegtek az egykori hősök emléke előtt. A műsor az oroszkai MKP és a lévai MKP elnökségének szervezésében jött létre. A meghívott vendégek közt jelen volt az MKP járási elnöke, Andruska Csilla, Záchar Pál járási elöljáró, Kuczmann Imre, megyei főellenőr, a környék falvainak polgármesterei és a környékbeli MKP elnökei. A rendezvény az oroszkai Kantinban zajlott, ami jelenleg a kultúrház szerepét helyettesíti a faluban. A programot délután 16 órakor nyitotta meg Lőrincz Rozália, az oroszkai MKP elnöke és a program fő szervezője. A vendégeket Nagy Lajos, Oroszka polgármestere köszöntötte. A megnyitó keretében fellépett a lekéri Csemadok mellett működő énekkar, majd Novotny József A Rákóczi-fa című versét szavalta el Csudái Ildikó. Rákóczi kiáltványát Juhász János előadásában hall- j gathatta meg a közönség. (Folytatás az 5. oldalon)
