Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-09 / 69. szám
2 2003. december 9., kedd BAL PART SZLOVÁKIA Feljelentették a Szlovák Rádió elnökét Ján Hrubala, a Kormányhivatal korrupcióellenes osztályának igazgatója feljelentette Jaroslav Rezníket, a Szlovák Rádió elnökét. Az okot a rádió tulajdonában lévő helyiségek alacsony bérleti díja szolgáltatta. Hrubala az állami vagyon kezelésére vonatkozó törvényre hivatkozik, amely megszabja a bérbeadás feltételeit. Állítása szerint a rádió által bérbe adott helyiségek bérleti díja mélyen a piaci ár alatt van. (a piaci árakhoz képest 10-50 százalékkal alacsonyabb bérleti díjakról van szó - a szerk. megj.) Ezért szerinte Rezník megalapozottan gyanúsítható, hogy megsértette az előírásokat és mintegy 6,5 millió korona kárt okozott az intézménynek. A vád beigazolódása esetén a rádió főnöke háromtól nyolc évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető. A rádió elnöke visszautasítja a vádat, ügyvédje segítségével próbálja bizonyítani igazát. Simkonak és Dzurindának meg kellene egyeznie A Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című műsorában a SDKU-n belül kialakult helyzettel kapcsolatban az államfő azt nyilatkozta, „jobb lenne, ha a Szabad Fórum frakció tagjai megpróbálnának megegyezni a pártbeli társaikkal”. Úgy vélte, hogy ha Iván Simko és Mikulás Dzurinda kormányfő nem találja meg a közös hangot, a Szabad Fórum kiválik az SDKÚ-ból. Ivan Simko szerinte nem követett el semmi kivetnivalót, csupán egyszer nem a kormányfő véleménye szerint voksolt. A koalíciós válsággal kapcsolatban Bugár Béla (MKP) egyetért Pavol Hrusovskyval (KDH). Abban az esetben, ha Ivan Simko és az őt követő képviselők elhagyják az SDKÚ-t és önálló parlamenti frakciót hoznak létre, újra kell tárgyalni a koalíciós szerződést. „Nem lesz más lehetőségünk, mint tárgyalni velük. Önálló parlamenti klubként legalább egy miniszteri és égy államtitkári posztra tarthatnak igényt” - mondta Bugár a Markíza Testre szabva című műsorában. Igazi kormányválságra akkor kell számítani, ha Simko és Dzurinda nem tudna megegyezni. A Szabad Fórum kiválása esetén az MKP lenne a legerősebb koalíciós párt. Bugár cáfolta, hogy akkor esetleg jelöltetné magát az államfői posztra. A kabinetnek a lehető legapróbb módosításokkal tovább kell működnie” - állította a pártelnök. Az államfő által szorgalmazott megállapodás szertefoszlani látszik. Tegnap délután ugyanis Ivan Simko újságíróknak bejelentette, hogy a Szabad Fórum hét képviselője kilép az SDKÚ klubjából ás januártól önálló parlamenti klubként fognak működni. Pozsony márciusban NATO konferenciának ad otthont Márciusban Pozsonyban rendezik meg a NATO tagországok miniszterelnökei számára azt a kétnapos nemzetközi konferenciát, amelynek témája a biztonság és Európa víziója lesz. Az említett kormányfőkön és az EU prominens személyiségein kívül, összesen 200 külföldi és 30 hazai vendég lesz a meghívottak között. Az ösz- szejöveteltől többek között a NATO és az EU közötti kapcsolatok megszilárdulását várják. A konferencia előkészítésével Mikulás Dzurinda kormányfő Stefan Hudecet, a Kormányhivatal vezetőjét bízta meg. A márciusi nemzetközi tanácskozás mintegy tízmillió koronával terheli meg a jövő évi költségvetést. Egy hét múlva megszűnik a brit vízumkényszer Azoknak, akik Nagy Britanniába szeretnének utazni, december 18-ától nem lesz szükségük vízumra. A vízumkényszer megszűnéséről Mikulás Dzurinda miniszterelnök és Ric Todd brit nagykövet tegnap Zsolnán tájékoztatott. „A Szlovákiában és Nagy Britanniában bekövetkezett változások kizárják a menedékjoggal történő visszaélést, ezért nincs szükség vízumra” - közölte Todd. Egyúttal figyelmeztetett, hogy az erre irányuló esetleges kísérletek kudarcra vannak ítélve, mert a menedékjoggal visszaélő személyeket vissza- toloncolják Szlovákiába. A romák tömeges kivándorlásával kapcsolatban Nagy Britannia még 1998-ban vezette be Szlovákiával szemben a vízumkényszert, és az utóbbi tíz csatlakozó ország közül csupán a szlovákiai lakosoknak kellett vízumot kiváltaniuk. Holnap kezdődik a parlament költségvetési vitája A parlamenti képviselők holnap kezdenek vitázni a jövő év legfontosabb törvényének elfogadásáról. A büdzsé sarokszámait a múlt héten véglegesítették. Eszerint a parlament mellett működő Pénzügyi Bizottság és a Költségvetési Bizottság költségvetési hiányként 784 milliárd korona elfogadását javasolja. A büdzsé egyébként 231,8 milliárd korona bevétellel és 310,2 milliárd korona kiadással számol. Az eredeti javaslathoz képest 184 milliárd koronával megemelték a kiadásokat. A 184 milliárd koronát az egészségügy adósságának törlesztésére szánják. A szakemberek szerint a módosítás azonban nem veszélyezteti a tervezett 3,9 százalékos államháztartási hiány betartását. A koalíciós pártok megállapodása szerint 200 millió koronát különítenek el az iskolák finanszírozására, 230 milliót a beruházások ösztönzésére, további 340 milliót a mezőgazdaság 50-ről 52,5 százalékos közvetlen támogatására és 50 millió koronát a Szlovák Nemzeti Színház épületének állagmegóvására. Összeállította: Oravetz Ferenc Az államfő beszédének visszhangja (folytatás az 1. oldalról) Az államfő bíráló és populista hangvételű beszédét számos kormánypárti politikus a jövő évi elnökválasztással hozta ösz- szefüggésbe. Az országértékelés visszhangja, fogadtatása alapján Rudolf Schuster pénteki szereplésével elsősorban az ellenzék köreiben szerzett szavazatokat. Pavol Rusko gazdasági minisztertől olyan vélemény is elhangzott, amely szerint „még néhány hasonló szónoklat és a koalíció tökéletesen összekovácsolódik. Az ilyen értékelés összefogásra serkenti a partnereket, mert rossz rágondolni, hogy mi lenne ezzel az országgal, ha megbukna a jelenlegi kormány.” A Dzurinda szájából elhangzott, kommunista múltjára tett megjegyzésre reagálva az államfő úgy vélte, hogy 15 év eltelte után a társadalomban tapasztalt kedvezőtlen állapotokért nem az átkos rendszer a felelős. Nem beszélve arról, hogy „a rendszert akkor nem mi választottuk, egyszerűen felosztották a világot”. Ezenkívül Dzurindának és a leendő esetleges versenytárásának is megjegyezte. hogy Eduard Kukán személyében jelöltként egy volt kommünistát választott az államfő: posztra. Rudolf Schuster visszautasította, hogy beszéde populista lett volna. „Én már nem fogok megváltozni, a szociális körülményekre érzékeny ember vagyok. A reformok bevezetésekor nem veszik figyelembe ezeknek a szegényekre és a középrétegre gyakorolt hatását” - fogalmazott a köztársasági elnök. Az előrehozott választások szerinte nem oldják meg a problémákat. A kormánynak viszont tudatosítania kellene, hogy az előrehozott választásokat szorgalmazó aláírásgyűjtésnek jelzésértéke van, és a szakszervezet kezdeményezését kiváltó okokért a kabinet is felelős. Rudolf Schuster ismét bírálta a stratégiai vállalatok privatizációját és a választási törvényt. „A jogszabály hiányosságait Meciar úrnak szemére vetettük és most, amikor a kormánynak lehetősége lenne megváltoztatnia, változatlanul hagyja, mert ebben a formában előnyösebb számára.” A parlamenti beszédével kapcsolatban az államfőt meglepte az MKP és a KDH bírálata. Nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ez a tény a koalíciós pártok privatizációs törekvéseivel és a koalíció szétesésétől való félelemmel hozható összefüggésbe. „Félnek, hogy a koalíció széthullik, de hosszú távon valamit művileg nem lehet összetartani” - mondta a Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című műsorában. Hangsúlyozta, hogy mindkét koalíciós párt vezetői a vele folytatott beszélgetéseik során bírálták a kormányfőt, a beszéd elhangzása után viszont hangnemet váltottak, és védelmükbe vették Mikulás Dzurindát. Bugár Béla (MKP) és Pavol Hrusovsky (KDH) állítása szerint nem a kormányfő, hanem a kormány mellett álltak ki. Oravetz Ferenc Megszületett a kedvezménytörvény végső formája Szabó Vilmos és Miroslav Mojzita, a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság két társelnöke vasárnap Budapesten aláírta a megállapodás szövegét. Abban az esetben, ha a magyar-szlovák kisebbségi vegyesbizottság vasárnapi megállapodását a két ország kabinetje még a héten jóváhagyja, a hétvégi brüsszeli EU csúcstalálkozón Kovács László és Eduard Kukán akár alá is írhatja a szinte mérföldkőnek számító dokumentumot, és ezzel pontot tehet a két ország közötti kapcsolatokat sokáig terhelő vita végére. Az elhúzódó huzavona tárgyát elsősorban a kiutalandó támogatások elosztása képezte. Sokáig nem sikerült eldönteniük azt, hogy milyen szervezet révén juttassák el az általános- és középiskoláknak szánt magyarországi támogatásokat. A szlovák fél merev álláspontja aztán megváltozott. Ebben nyilván közrejátszhatott az Európai Bizottság utolsó jelentése és a szeptemberi magyar-román megállapodás, amelyet a román kormány a közelmúltban hagyott jóvá. Szlovákia eredetileg egy olyan új alapítvány létrehozásához ragaszkodott, amelyet a Dzurinda kabinet felügyelt volna. Végül beleegyeztek abba, hogy a pénzt a magyar pedagógusok és szülők által alapított Pázmány Péter Alapítvány kapja meg. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak külön kell kérvényezni a támogatást. A kedvezménytörvény megítélését illetően, állítólag a magyar kormány és az MKP között sem volt teljes egyetértés. A támogatás igénylésére ugyanis azok a diákok jogosultak, akik a nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül magyar nyelven vagy a magyar kultúrával kapcsolatos tantárgyakat tanulják. Az MKP viszont kiállt amellett, hogy a szlovák iskolákban tanuló magyar nemzetiségű diákok is megkaphassák a státustörvényből eredő előnyöket. Ez a szlovákok szerint etnikai alapon történő megkülönböztetés, amelytől a Medgyessy kormány kezdettől fogva ódzkodott. „Mi a Velencei Bizottság ajánlásai értelmében akartunk és akarunk eljárni, amely elismeri az anyaország jogát, hogy a kisebbség nyelvének és kultúrájának fennmaradása érdekében támogassa a határon túl élő kisebbségét” - állította Miroslav Mojzita. A magyar fél értelmezése szerint ez lehetővé teszi a magyar diákok támogatását tantárgytól vagy az oktatási nyelvtől függetlenül. így az MKP érvényesítette, akaratát. Vasárnap az utolsó, inkább presztízskérdést jelentő vitás pont is megoldódott. A megállapodás végső szövegébe a szlovák fél által szorgalmazott „reciprocitás elvén alapuló, kisebbségek kölcsönös támogatása” került be. Oravetz Ferenc A nyugdíjasoknak nem kell folyószámlát nyitniuk A nyugdíjasok között riadalmat keltett az a hír, amely szerint a nyugdíjakat ezen túl folyószámlára fogják utalni. A Szociális Biztosító cáfolja, hogy a nyugdíjasok közül bárkit is folyószámlanyitásra kötelezne. „Mindenkinek szabad akaratán múlik, hogy a nyugdíjának kifizetését milyen formában kéri. Ezt a jogot a Szociális Biztosító tudomásul veszi” - nyilatkozta a TASR távirati irodának Andela Strpková, a biztosító sajtóosztályának vezetője. Strpková a sajtóirodán keresztül reagált a nyugdíjasok panaszaira, akiknek folyószámlanyitás kapcsán, a posta különböző nyomtatványokat kézbesített. „A folyószámlanyitás szükségességéről az új szociális biztosításról szóló törvény sem rendelkezik. Senkit sem kényszerít, hogy valamelyik bankban folyószámlát nyisson. Igaz, hogy a törvényben utalást találunk erre, de igény esetén a jogszabály lehetőséget nyújt a nyugdíjak készpénzben történő Fotó: bk kifizetésére is” - közölte Strpková. Azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek nyugdíját már az új törvény szerint ítélik oda, Stropková tanácsolja, hogy a kérvény kitöltésekor jelezzék a Szociális Biztosító munkatársának, hogy a nyugdíjukat készpénzben szeretnék felvenni. „Ha esetleg valamelyik bank felszólítaná a nyugdíjasokat, hogy nyissanak folyószámlát, ehhez a Szociális Biztosítónak semmi köze” - fejezte be nyilatkozatát Strpková. o.f. December közepétől új vasúti menetrend lesz A Vasúti Társaság (ZSSK) pénteken nyilvánosságra hozta az új menetrendjét, amely e hónap 15-től lép életbe. A vasútállomásokon 35 koronáért már kapható az új menetrend, elektronikus formában pedig ingyenesen letölthető az internetről - tájékoztatott Milos Cikovsky, a ZSSK szóvivője. Az új rendszer kidolgozásakor elsősorban az utazóközönség igényeiből indultak ki. Pavol Gallo, a személyforgalomért felelős igazgató közölte, hogy 2003-ban a személyforgalom 14 százalékkal visszaesett. Ez a kedvezőtlen változás elsősorban a belföldi járatokat sújtotta, a nemzetközi vonalaknál ötszázalékos a visszaesés. Jó jel, hogy növekedett az Ausztriába irányuló forgalom. Ezért Kassa és Bécs között közvetlen járatot létesítenek. Pozsony és a környező államok tizenegy nagyobb városa - Prága, Brno, Varsó, Krakkó, Wroclaw, Poznan, Stetí, Budapest, Bukarest, Berlin és Bécs - között lesz közvetlen összeköttetés. Míg eddig naponta 2117 járatot indítottak, a jövőben ez 89-cei csökken. A karcsúsítás az idén megszüntetett regionális szárnyvonalakkal függ össze. A Vasúti Társaság gazdaságosabban üzemelő mozdonyokat szeretne rendszerbe állítani. Rossz hír viszont, hogy 2004-ben hozzávetőleg tíz százalékkal drágábban utazunk majd. o.f.
