Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-03 / 65. szám
2 2003. december 3., szerda BAL PART SZLOVÁKIA A pénzügyminiszternek 850 millió koronát kell előteremtenie A jövő évi költségvetés támogatásának alapfeltétele, hogy Ivan Miklós pénzügyminiszter legalább 850 millió koronát különítsen el a koalíciós pártok prioritásainak kielégítésére. Az egyik ilyen tétel a mezőgazdaságnak nyújtandó 52,5 százalékos közvetlen támogatás, amely az eredeti 50 százalékhoz képest 340 millió korona plusz összeget jelent. Az MKP elállt eredeti 55 százalékos követelésétől és hétfőn a koalíciós pártok egyeztetésén rábólintott a kompromisz- szumra. „Hajlandóak vagyunk abból élni, amit az 52,5 százalék nyújt” - nyilatkozta Bugár Béla (MKP) a tanácskozás után. Miklós nem árulta el, hogy a 850 millió koronát mely tárcáktól akarja elvonni. Annyi biztos, hogy az államháztartási hiány nem lépheti túl a bruttó hazai össztermék 3,9 százalékát. Figyelembe véve a tavalyi 7,2 és az idei csaknem öt százalékos hiányt a 3,9 százalék komoly előrelépést jelent. 2005-ben el kellene érni a három százalékot, amely az euró bevezetésének egyik alapfeltétele. A bécsi repülőtér drága és kevésbé gazdaságos Egy tanulmány szerint a bécsi repülőtér nagyon rossz osztályzatot kapott. A 300 oldalas elemzésben a szerzők a világ különböző tájain üzemelő 69 légikikötőjét hasonlítottak össze. Az elemzésből kiderült, hogy a bécsi egyike a világ legdrágább reptereinek. Az utazók kiadásai Bécsben csaknem kétszeresen meghaladják az európai reptereken utazók által költött átlagos pénzösszeget. A másik gondot a gazdaságosság jelenti. Míg a gazdaságos repülőtereken évente 40 ezer utas jut egy alkalmazottra, Bécsben ez a szám csupán ötezer. Vágná Sorensen, az Osztrák Légitársaság (Austrian Airlines) első embere még a tanulmány elkészítése előtt kijelentette: „még soha nem láttam olyan elemzést, amelyikben Bécs jó osztályzatot kapott volna” - áll az osztrák APA távirati iroda tájékoztatásában. A fegyvergyártóknak segít az államfő Rudolf Schuster államfő a trencséni térség fegyvergyártó üzemeiben tett múlt heti látogatása során megígérte, hogy személyes kapcsolatai révén megpróbál segíteni e valaha szebb napokat látott ágazatnak. „Az USA minisztere, Donald Rumsfeld úr régebben kilátásba helyezte, hogy az ország NATO-csatlakozása esetén a haderő számára Szlovákia is gyárthatna valamit” - közölte Schuster. Schuster Rumsfeld kijelentésére alapozza tervét. ígéretet tett, hogy az államfői találkozókon szóba hozza a szlovákiai fegyvergyártásban rejlő lehetőségeket. Úgy látja, hogy a hadiüzemek szakembergárdája elöregedett, hiányoznak a fiatalok és az idősebb szakemberek utánpótlásának megoldása nem lesz egyszerű feladat. Az államfő szerint Szlovákia különféle, érdeklődésre számot tarható harcászati eszközöket gyárthatna - a probléma gyökereit a bürokráciában kell keresni. Az elnök felkéri Mikulás Dzurinda kormányfőt és Pavol Rusko gazdasági minisztert, számolják fel a terv kivitelezése előtt álló bürokratikus akadályokat. A Szlovák Telekommunikációs Vállalat furcsa reklámja Rendhagyó reklámfogáshoz folyamodott a Szlovák Telekommunikációs Vállalat. Az inet.sk honlap szerint a Novy Cas november 24-ei számában gyakorlatilag arra hívta fel az internetezők figyelmét, hogy a nagysebességű internet-szolgáltatásának segítségével letölthetők a legújabb - többnyire illegális - filmek és különböző zenei produkciók. A hirdetésben többek között a következő volt olvasható: „nagyon jól tudják, hogy a világháló révén a legújabb filmek és zenei műsorok letöltésével virtuális élményben részesülhetnek”. Januártól drágább lesz a kábeltévé Jaroslav Kolár, a UPC Slovensko Társaság munkatársának tájékoztatása szerint tekintettel az éves pénzromlásra 2004 januárjától drágul a kábeltelevízió-szolgáltatás díja. Alapszolgáltatás esetében a havi átalány 540 koronával emelkedik (ebben nem szerepel a hozzáadottér- ték-adóból eredő drágulás), a bővített szolgáltatásért a kábeltelevízióhálózatra kötött TV-néző 29,20 koronával fizet majd többet. Az ármódosítást már a Szlovák Telekommunikációs Vállalat is jóváhagyta. A 8,5 százalékos áremelkedés csaknem teljesen megfelel az éves inflációs rátának. A szlovákiai árak még ezután a módosítás után is messze elmaradnak a lengyelországi, csehországi és a magyarországi áraktól. Csaknem 233 ezrer aláírás gyűlt össze Novémber végéig csaknem 233 ezren írták alá azokat a nyomtatványokat, amelyekkel a szakszervezet és az ellenzéki pártok az előrehozott választásokat szeretnének kikényszeríteni. Az előzetes adatokból kiderül, hogy az aláírók között szép számmal találunk nyugdíjasokat. Az aláírások felét a szakszervezet, másik felét a Smer és a Kommunista Párt (KSS) aktivistái gyűjtötték össze. Ivan Saktor, a Szakszervezetek Konföderációjának elnöke meg van győződve róla, hogy a december 15-éig összegyűjtik a népszavazás kiírásához szükséges 350 ezer aláírást. A szakszervezetek kezdeményezését legaktívabban a Smer, a KSS és nem régen a nemzeti pártok által életre hívott Nemzeti Erők Konföderációja karolta fel. Erkölcsileg támogatja a HZDS, a Népi Unió, a baloldal (SDL), az SDSS, az SZS és az olyan civil szerveződések, mint a Nyugdíjasok Egyesülete, a Roma Polgári Kezdeményezés és a Károsult Polgárok Szerveződése, összeállította: Oravetz Ferenc Költséges a pilótaképzés A zsolnai egyetemen (ZU) jelenleg 33 diák vesz részt pilótaképzésben. A szakma elsajátítása érdekében a fiatalok tanulmányaik során fejenként 640-920 ezer koronát fizetnek tanulmányaikért. Peter Blasko, a repülőképző központ igazgatója szerint Zsolnán összesen 175 diák tanul, de ebből csupán 33 vesz részt pilótakiképzésben. A diákok zömének ugyanis nincs pénze és a tanulmányaik befejezése után repülőtereken, irányító központokban kapnak elhelyezést. Az állam a civil pilóták kiképzését nem támogatja. Térítésmentesen csupán az elméleti ismereteket sajátíthatják el, a gyakorlati oktatásért fizetniük kell” - állítja Blasko. A növendékpilóták különböző módszerekkel próbálnak pénzhez jutni. „Néhány hallgató gazdag család sarja, de ők kevesen vannak. Mások gazdag mecénásokat keresnek, de zömük a nyári vakációban keresi meg a kiképzéshez szükséges pénzösszeget. Leggyakrabban pincérnek szegődnek el vagy éttermekben mosogatnak, főként Amerikában. Kéthónapos keresetük nagyjából fedezi a gyakorlati oktatással járó költséget” - fejti ki az igazgató. A legkisebb repülőgéppel történő egyórás gyakorlati repülés 3800 koronába, egy kicsit nagyobb repülővel 8200 koronába kerül. A pilótajogosítvány megszerzéséhez 150 gyakorlóórára van szükség és ez személyenként legalább 640 ezer korona kiadást jelent. Egy magasabb szakképzettségi fok elérése érdekében - amely lehetővé teszi a műszerek segítségével sötétben történő tájékozódást vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok közötti repülést - a pilótanövendéknek 920 ezer koronát kell áldoznia. A diákok által fizetett összeg viszont a repülőtér karbantartására elegendő. „A tandíjak csupán a tényleges költségeket fedezik, ez az összeg nem elég a fejlesztésre vagy esetleg egy új gyakorló-repülőgép vásárlására” - érzékelteti az oktatási intézmény pénzügyi helyzetét Peter Blasko. A laikusok közül sokan úgy vélik, hogy a kiképzésre költött pénz hamarosan megtérül, mert a pilótákat jól megfizetik. Ez azonban teljesen nem fedi a valósságot, hisz a sztárügyvédek és menedzserek is fizetés gyanánt szép kis összegeket kapnak, ráadásul nekik a tanulmányaik során nem kell magas tandíjat fizetniük. A zsolnai repülőközpont egyedülálló a maga nemében és főleg Szlovákia, valamint Csehország igényeit elégíti ki. Az oktatók tapasztalt hivatásos szakemberek, ezért a diákok magas szintű oktatásban részesülnek. Az egyetemen végzett hallgatóknak nincsenek elhelyezkedési gondjaik. Míg a múltban rendszerint külföldi repülőtársaságoknál nyertek alkalmazást, a közelmúltban már Szlovákiában is megnőtt irántuk a kereslet. Oravetz Ferenc A kormánykoalíció parlamenti képviselőket vásárol Négy százalékkal emelkednek a nyugdíjak februárban „A költségvetés elfogadása érdekében a kormány parlamenti képviselőket vásárol” - állítják egybehangzóan az ellenzéki pártok vezetői. Egy igent jelentő parlamenti voksért állítólag megüresedett nagyköveti állást ígérnek. Az ellenzéki vezetők állítását Juraj Tomag, a Külügyminisztérium szóvivője határozottan cáfolta. Robert Fico, a Smer enöke szerint a voksvásárlást egyértelműen alátámasztja Mikulás Dzurinda kormányfő múlt heti poprádi látogatása, amelynek során Poprád polgármesterének és Anton Danko független képviselőnek ígéretet tett, hogy kormánytámogatással befejezik a poprádi sportcsarnok építését. Az ellenzék Herman Arvay esetét is hasonló cselekménnyel hozza összefüggésbe. A volt kommunista képviselő hétfőn jelentette be, hogy kilép a KSS parlamenti frakciójából. Vladimír Dado, a KSS parlamenti klubjának elnöke közvetve bizonyítottnak látja a voksvásárlás tényét. Hétfőn kellett volna vitázniuk Arvay kilépéséről, de ő még a vita megkezdése előtt bejelentette távozási szándékát. Ezek után Arvayt kizárták a pártból. A volt kommunista honatyával már tizenötre emelkedett a független képviselők száma. Az ellenzék egységesen elutasítja a költségvetés törvénytervezetét, és nemmel szavaz az államfő által visszaadott jogszabályok esetében is. Egyedüli kivétel a 19 százalékos jövedelem- adóról szóló jogszabály, amelyet a Népi Unió képviselői valószínűleg támogatni fognak. o.f. Ludovít Kaník munkaügyi, szociális- és családügyi miniszter egy keddi sajtótájékoztatón megerősítette, hogy februártól négy százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Emellett még decemberben is várható újabb nyugdíj-kiegészítés. A kormány februári nyugdíj- emelésével - amely mintegy 260 millió korona terhet ró a költségvetésre - többé-kevésbé a januártól bevezetett energiaáremelésekből eredő plusz költségeket és a hozzáadottérték- adó 14-ről 19 százalékra történő módosítását próbálja kompenzálni. Eredetileg a szociális biztosításról szóló törvény értelmében csak 2004 júliusától tervezték a legközelebbi nyugdíjemelést, de az MKP közbenjárására előrehozták 2004 februárjára. Korábban még a nyugdíjemelés időpontjának módosítása előtt Bugár Béla, az MKP elnöke Ivan Miklós pénzügyminisztert és Ludovít Kaníkot érzéketlenséggel vádolta meg ezzel kapcsolatban. Az átlagkeresetek és az infláció növekedésének függvényében ezentúl mindig július elsején várható majd a nyugdíjemelés. Az előzetes becslések szerint jövőre ez nyolc százalékot jelentene. A törvény betartása, illetve a nyolcszázalékos nyugdíjemelés garantálása érdekében újabb nyugdíjmódosításra decemberben kerül majd sor. Utoljára idén júliusban egészítettek ki hat százalékkal a különböző nyugdíjakat. A nyugdíjemelés mértékéről akkor döntöttek utoljára a parlamenti képviselők. -oLapszemle ^ranffurter Allgemeine Az évi eredményösszesítés után a Volkswagen-konszern az elkövetkező három évben folytonosan növekvő nyereségre számít. „2004-ben a forgalmunk ismét emelkedni fog, valamint javítani fogjuk a befolyó összeg mérlegét. Azonban csak 2005-ben kaphatunk valódi betekintést a konszern jövedelmi potenciáljába” - mondta a Volkswagen pénzügyi vezetője, Hans Dieter Pötsch. Az idei év a Volkswagen számára meglehetős veszteséggel zárul. Az erős euró, az új modell, a Golf 5-ös magas előállítási költségei, a szerelési költségek Brazíliában éppúgy, mint az általánosan gyenge piaci helyzet jelentősen rányomták bélyegüket Európa legnagyobb autógyárának éves hozamára (87 milliárd eurónyi forgalmat bonyolítanak). „A cég forgalma a felére csökkent, de ennek a lefelé ívelő tendenciának véget kell vetni”. Az elnökség tervei szerint a jövő év egy közbülső lépés lesz, amely a magasabb eredményhez vezet, de a pontosabb hozamot 2004 szeptemberében lehet csak megállapítani. 2006-ban a 9 százalékos adó után az autógyárnak egy saját tőkekamatot kell elérni, nyilatkozta Pötsch. Ezzel először a kitűzött legnagyobb kamatcélnak egy időtávlatot kell megadni. Ilyen jövedelemugrás valójában azt jelenti, hogy 2003-mal szemben 2006-ra az eredmények közel 1 milliárd euróval növekednek. A dollár árfolyamának csökkenése miatt idén és jövőre a pénzügyi vezető az északamerikai eladásokat tekintve bizonyos veszteséggel számol. Die Presse Az egykori „vétó-párt” megszavazta az Európai Unió keleti bővítését. Két szimbolikus ellenszavazattal ugyanis kifejezésre juttatta ellenvéleményét az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely végül is szerdán visszavonta a vétós fenyegetést. így bár nem egyhangúlag, de elfogadták az EU- bővítéséről szóló szerződést. A párt és az elnökség közös ülésén a szabadságpártiak elhatározták, hogy két jelképes ellenszavazatot adnak le a Nemzeti Tanácsban. A környezetügyi szóvivő, Klaus Wittauer és az üzleti szóvivő, Barbara Rosenkranz voksoltak nemmel. Ezzel akarja a párt kifejezni, hogy nem ért egyet a cseh magatartással az „ÄKW Temelin”, valamint a Benes-dekrétumok ügyében. Az FPÖ nagy részének „igenjét” többek között azzal indokolta a frakció elnöke, hogy nem akarják büntetni más, a bővítésre váró országok polgárait. A mostani eljárás menetével nyilvánvalóvá vált az Unióval szembeni kritika anélkül, hogy megakadályozták volna a bővítést. Mindenesetre az FPÖ egy teljes sor csatlakozási ügyet vet majd fel, amelyek során Ausztria követeléseinek akár a szállítási vitában, akár a Benes- dekrétumok és Temelin ügyében egyaránt szerepelniük kell. Herbert Scheibner, a párt parlamenti frakciójának elnöke ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy a harc Ausztria helyzetéért még nem ért véget, hanem mostantól az EU szintjén folytatódik. k.h.
