Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-03 / 65. szám

Ftfdlap JOBB PART 2003. december 3., szerda _____3. Jö n a Mikulás Ha az ember végigmegy Esztergomban a piacon vagy betér egy boltba, amit elsőként észrevesz, az a piroskabátos csokimikulások egész hada. Különböző méretben, formában árusítják őket. A vásárlók helyzetének könnyítése cél­jából sok helyen előre elkészített csomagokat is árulnak. Arra voltunk kíváncsiak, az emberek jobban szeretik-e sa­ját maguk összeállítani a csomagot vagy készen megveszik. Kerül-e virgács is a cipőbe, illetve áltagosan mennyit köl­tenek el a csomag taralmára. Edit (takarítónő) Katalin (tanár) Kati Ildikó (dajka) (vállalkozó) Három unokám uan, és nekik adok majd mikuláscsomagot. Még nem vá­sároltam semmit, de készen szoktam megvenni a csomagokat, amiben cso­ki, más édesség, apróságok vannak. Lesz benne virgács is, mert az nem hi­ányozhat belőle. Én szoktam összeállítani a csomagot, de idén csak szerényen vásárolok. Vir­gács is lesz benne, mert megérdemlik. De szép, aranyozott virgács lesz, hiszen jó gyerekek általában. Mikulást, drazsét szoktam bele tenni, egyformán, hogy a két gyerek össze ne vesszen rajta. Óvodában dolgozom. A munkahe­lyemen mi állítjuk össze az ajándékot. Virgács nem lesz benne. Otthon, mivel már nagy gyerekeim vannak, csak jel­képesen adok egy mikulást. A férjem­nek szoktam szenet tenni a cipőjébe, persze csak viccből. A csomagot én válogatom össze. Körülbelül 1500 forint értékben, a kedvenc csokijaikat teszem bele. Vir­gácsot kihagyom, mivel jó gyerekek. A férjem csak viccből kap valami téfás dolgot. Még nem tudom mit, de addig még kigondolom. Fidesz: Tragikus az egészségügyi költségvetés „A jövő évi költségvetés nagy vesztese az egészség­ügy, és a betegek” - jelen­tette ki Selmeczi Gabriella, a Parlament egészségügyi bizottságának tagja sajtótá­jékoztatóján, amelyre több betegszervezet képviselője is meghívást kapott. A képviselőasszony elmondá­sa szerint megbeszéléseket foly­tatott az Asztmás és Allergiás Be­tegegek Országos Szövetségének elnökével, Pós Péterrel, valamint Tari Tamással, a Magyar Szerv­átültetettek Szövetségének kép­viselőjével arról, hogyan tudná segíteni a Fidesz a betegszerve­zetek érdekképviseletét. Az utóbbi időben az egészség­ügy kétszer szenvedett vereséget. Először, amikor beterjesztették a jövő évi költségvetést, másodszor a múlt héten, mikor a beterjesztett MSZP-s módosító indítványok hatására, 3 milliárd forintot vettek el a tárca költségvetésétől - jelen­tette ki Selmeczi Gabriella, majd hozzátette, hogy a különböző be­tegszervezetek működését biztosí­tó költségvetésből 40 millió forint hiányzik. Ez az összeg egy köz­ponti költségvetésnél nem jelen­tős, de, ha a betegek érdekképvi­seletével foglalkozó szervezetek működése lehetetlenül el, akkor a létezésük kerül veszélybe. Pós Pé­ter elmondása szerint évek óta húzódik az közgyógyellátás igaz­ságosabb és hatékonyabb megol­dása, noha jelenlegi rendszer egyszerre méltánytalan és pazar­ló. A ténylegesen rászorulók szá­mára nem biztosítja maradéktala­nul a szóba jöhető legfontosabb gyógyszerek elérését, miközben alkalmat ad a gyógyszerkasszát jelentősen megterhelő, komoly visszaélésekre. Arra is van példa, hogy nem kaphatnak támogatást a krónikus betegek olyan elismer­ten hatékony új szerekre, melyek bevezetése lehetővé tenné a be­tegek előnyösebb ellátását. A ref­lexszerű spórolás olykor ésszerűt­len túlhajtása odáig fajult, hogy egy indokolhatatlan jogszabály miatt férfiak nem vehetnek igény­be támogatást több hatékony, nők számára kiadható, csontrit­kulás elleni gyógyszerhez. Az egészségügy átalakításában csak a valóban jelentős kérdé­seket megkerülő pótcselekvé­sek történtek. Tari Tamás hozzátette, hogy megyénként változik a szervátül­tetésen átesett emberek megíté­lése, mert van, ahol 100 százalé­kos rokkantnak tekintik őket és jár nekik a közgyógyellátás, és van, ahol csak 67 vagy 50 száza­lékos rokkantnak vannak nyilvá­nítva, és nem részesülnek támo­gatásban. Pedig az utókezelésnél nagy szükség lenne a támogatott gyógyszerekre, ne kelljen a be­tegnek a kevés nyugdíját a drága gyógyszerekre költeni. A képviselő asszony kijelen­tette, hogy a Fidesz javasolni fogja a Parlament Egészségügyi Bizottságának, hogy tárgyalja meg azokat a kérdéseket, ame­lyek a betegszervezeteket érin­tik, és ezt levélben is eljutatják a Bizottság elnökéhez. e.j. Az önkormányzatok 2004-ben Hárommilliárdos síközpont épül Kékestetőn Hárommilliárd forintos beruházással új síközpont épül 2006-ig Kékestetőn, il­letve Mátraházán. A világ- színvonalú szabadidőköz­ponthoz hóágyúkkal és ülő­liftekkel ellátott, közel öt ki­lométer hosszú sípálya-há­lózat tartozik majd - tájé­koztatott a beruházó. Nagy Róbert, a Mátra Centrum Kft. sajtófőnöke elmondta, hogy cég a fejlesztés első ütemében lesi­mította és kiszélesítette a Kékestetőről induló, több mint másfél kilométer hosszú déli sípá­lyát, valamint felújította a jelenleg működő felvonót. Az első ütem ré­szeként üzembe helyeztek egy gyermekliftet, illetve éjszakai sízést biztosító világítást alakított ki a pá­lya teljes szakaszán. Ezen a télen már teraszos melegedő és infor­mációs centrum várja a sport sze­relmeseit. A pályát korszerű gépek­kel kezelik. A felvonók a tervek sze­rint december 15-én indulnak, egy napijegy ára 3500 forint lesz. A beruházás keretében a jövő­ben felújítják az északi sípályát, és egy újabb nyomvonallal egészítik ki, valamint további két rövidebb sípálya és egy snowboardpálya építését is tervezik. A síelőket 2005-ben vagy 2006-ban két ülő­székes és kéttányéros, vagy csáká­nyos felvonó szállítja majd. A lifte­ket fogadó épületben szállodát, il­letve egészségügyi szolgáltató rész­legeket terveznek. A beruházás so­rán a teljes pályahálózatot ellátják a hóágyúzáshoz szükséges vízveze­tékkel, így időjárástól függetlenül, egész télen lehet majd síelni. A te­rületen új parkolók, információs és jegyirodák, illetve buszforduló ki­építését is tervezik, és a tervek kö­zött szerepel vadaspark, valamint egy erdei iskola létrehozása is. A Dobróka Tamás, abasári vállalkozó által tulajdonolt cég elsősorban magántőkéből kí­vánja megvalósítani a beruhá­zást, ugyanakkor számít állami és uniós pályázati forrásokra is. Ffiesz György, Gyöngyös pol­gármestere elmondta, a legfőbb cél az, hogy megnyújtsák a Mát­rába látogató turisták tartózko­dási idejét. Ezért strand és uszo­da épül Mátrafüreden, valamint nyári-téli bobpálya építését is tervezik Sástón. akaree Hatékony és átláthatóbb közigazgatás, gyors és szín­vonalas szolgáltatások. E szavakkal jellemezte, Lam- pert Mónika belügyminisz­ter sajtótájékoztatóján az önkormányzatokat érintő költségvetési fejezetet. „Minden évben, mikor a költségvetési vita zajlik, min­denki több pénzt szeretne az önkormányzatoknak, mint ami a költségvetés tervezetében van. A 2004-es évben, amely az építkezés és a fejlesztés éve lesz, az önkormányzatok jelen­tős többletforráshoz jutnak. Ugyanakkor” - tette hozzá a belügyminiszter - takarékosabb és szigorúbb gazdálkodást igé­nyel ettől a szférától. 2004-ben az önkormányzatok, beleértve a helyi és kisebbségi önkor­mányzatokat is 2541 milliárd forintból gazdálkodhatnak, ami 6,5 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest, (tavaly 2385 milliárd forint volt). A növekedés aránya meghaladja az infláció mértékét, tehát nem kell félni az önkormányzatok pozícióvesztésétől. Az önkor­mányzatok saját bevételei -a PM szerint- 2,8 százalékkal nö­vekednek, a költségek többi részét a központi költségvetés állja, ami összesen 1251 milli­árd forint. A 2004-es költségvetési tá­mogatás mértéke majdnem 45 százalékkal haladja meg a két évvel ezelőtti állami támogatá­sokat. 2002-ben 871 milliárdot osztottak szét az önkormány­zatok közt. Jövőre az állam 52,2 milliárd forinttal többet hagy az állam az önkormány­zatoknál, mint tavaly. Ez az összeg 13 százalékkal maga­sabb, mint 2003-ban. 2002 és 2003 között 21 százalékos volt az önkormányzatoknál maradó összeg növekedése. A központi költségvetési támogatás nö­vekménye 2004-ben 67,8 milli­árd forinttal nő. A kormány létrehoz egy 5 milliárd forintos felűről nyitott alapot, amely az önkormány­zatok rendelkezésére áll az uni­ós fejlesztési pályázatokon va­ló részvételhez. Ez azt jelenti, hogy a kormány garantálja, nem maradhat el azért önkor­mányzati uniós pályázat, mert nincs meg a szükséges saját erő. Sok múlik persze az ön- kormányzatokon is, hogy mi­lyen pályázatokat tudnak írni, milyen projekteket, fejlesztési terveket tudnak készíteni. A közszolgáltatások korszerű­sítésére fordítható összegek kö­zül a belügyminiszter asszony kiemelte, hogy a kistérségek fej­lesztések és társulások ösztönzé­sére 9,5 milliárd forint jut. e j. MAGYARORSZÁG Medgyessy Péter Belgiumban és Luxemburgban tárgyal Bár a látogatás apropóját a magyar nagykövetség új luxemburgi épületének felavatása adta, a magyar miniszterelnök háromnapos útján megbeszéléseket folytat a két Benelux-állam kormányfői mel­lett az Európai Bizottság elnökével és a bizottság regionális politiká­ért felelős biztosával is. Utóbbiakkal a fő témák a magyaroknak is hamarosan megnyíló európai uniós álláslehetőségek, az Európai Bizottság által kidolgozott növekedési kezdeményezés, Valamint az Európai Uniótól érkező strukturális és kohéziós támogatás lesznek. Medgyessy a házigazda-kormányfőkkel az uniós alkotmány ügyé­ben kíván egyeztetni. Előzetes hírek szerint mind a belga, mind a luxemburgi kormányfő támogatja azt a magyar javaslatot, hogy az alkotmány szóljon a kisebbségek jogairól. Herényi Károly: „Hívják haza a magyar kontingenst Irakból!” Az MDF frakcióvezetője az MTV Nap-kelte című műsorában leszö­gezte, hogy pártja az iraki magyar 300 fős szállítóalakulat azonnali ha­zahívását szorgalmazza. Az MDF ezzel csatlakozott a Munkáspárt és a MIEP álláspontjához, mivel utóbbi szervezetek már régóta követelik ha­zánk kilépését a katonai szövetségből. Herényi indoklása szerint a ma­gyar katonák békefenntartóként vannak az ázsiai országban, de a jelen­legi háborús körülmények nem szavatolják a biztonságukat. Drágul a borsodi sör - világos indítékok A Borsodi Sörgyár Rt. vezérigazgatója szerint 2004-re átlagosan 8 százelékkal lesz kénytelen cége emelni a sör árát, a közterhek emel­kedése és egyéb új díjak megjelenése miatt. Bognár Gyula az idei év­re nézve kedvező adatokról számolhat be, hiszen a sörpiac mintegy harmadát birtokló belga tulajdonú Borsodi Sörgyár Rt. túlteljesítette a január-szeptemberre vonatkozó saját várakozásait. Nem ilyen ró­zsás a kép azonban 2004-re nézve, mivel a jövedéki adó 15 százalé­kos várható emelése, a környezetvédelmi, plusz a termék- és betétdíj milliárdos többletkiadást okoz a vállalatnak. A hazai folyékony kenyér fogyasztói tehát kénytelenek lesznek kevesebb mennyiséggel beérni vagy mélyebben nyúlni a pénztárcájukba. Magyarországon a sör 40 százalékát teszik ki a különböző közterhek. Csehországban ez az arány az 1 százalékot sem éri el (forrás: Világgazdaság). Monetáris tanácsülés - remegve várták A Monetáris Tanács 2003. december 1-jei ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatláb 12,50%-os szintjét - áll a Nemzeti Bank (MNB) hiva­talos közleményében. A bank honlapján megtalálható bejelentés indoklásában az áll, hogy a 3 százalékpontos kamatemelést köve­tő rövid időszakban a piaci reakció kedvező: „a három-tizenöt éves futamidejű államkötvények hozamai 10-50 bázisponttal csök­kentek, a forint pedig erősödött.” Piaci elemzők és spekulánsok egyaránt nagy várakozással tekintettek a hétfői ülés elé, remélve, hogy a pénteken megemelt kamatláb további sorsáról is hírt kap­nak. A döntés értelmében a kamatemelés nem bizonyult tiszavi­rág-életűnek, ugyanakkor más fegyvert is be kell vetnie a jegy­banknak az arzenálból, mivel a spekulánsok ellentámadásba len­dültek: hétfő estére újból 270 forint fölé vitték a forintárfolyamot a bankközi devizapiacon, azaz eltűnni látszik a pénzpiaci bizalom. Templomszentelés Gulácson Mádl Dalma asszony részvételével új templomot avatott a Ma­gyar Katolikus Karitász a beregi Gulácson. A 2001. évi tiszai árvíz után két évvel Csepely-Knor Kristóf építész tervei alapján 16 millió forintból sikerült felépíteni a helyi hívők számára létfontosságú épületet, amelyet vasárnap Bosák Nándor, debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentelt fel. Mádl Dalma asszony, aki a karitász jó- szolgálati nagyköveteként volt jelen egy erdélyi faragott keresztet és egy Teréz anyát ábrázoló képet adományozott a gulácsi temp­lomnak. Mádl Ferenc köztársasági elnök levélben köszöntötte az eseményt, melyben a közösen ünneplés fontosságáról írt. Az üze­net szerint a hit, a szellem és a lélek egysége mutatkozik meg az ön­zetlen munkában, a templom felépítésében. Egy éve volt a koccintás - eredmények nélküli megalkuvás? Az Erdély elvesztése napján tartott, egy évvel ezelőtti Medgyessy-Nastase-találkozón történt koccintást „eredmények nélküli megalkuvásnak” tartja az IDF - jelentette ki Almássy Kor­nél, aki az MDF elnökségi tagja is - mivel azóta rosszab lett a ro­mániai magyarok helyzete. A fiatal politikus hozzátette: „A kedvez­ménytörvényt nyáron megszavaztatta a kormány az országgyűlés­sel. Ezáltal a legfontosabb elemet változtatták meg, az oktatási-ne­velési támogatásokat. A támogatások a nyári módosítások során nem a személyekhez, hanem a szervezetekhez kell, hogy eljussa­nak.” Almássy az egyes eseteket említve hangsúlyozta, hogy dugá­ba dőlt az aradi szabadságszobor felállítása, nem történt előrelépés a Babes-Bolyai Egyetem önálló magyar karának létrehozásában sem, a kettős állampolgárság kérdésében pedig továbbra is eluta­sító a magyar kormány. Az MDF a nemzet érdekét szem előtt tar­tó határon túli politikára szólítja fel a kormányzatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom