Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-25 / 59. szám

4 2003. november 25., kedd REGIO ; M A I T É M A Megalakult az Ister-Granum Eurorégió Közös menetrend, közös bank... A múlt héten hivatalosan is aláírták az Ister-Granum Eurorégió alapító okiratát. Mivel ez a szervezet alapvető­en civilközpontú, így fontos, hogy a térségben élő polgá­rok tudják és ismerjék az eurorégió adta előnyöket, illetve ki is tudják használni majd azokat. Ennek a folyamatnak egyik fontos lépése, hogy vázlatosan még egyszer áttekint­sük, mi is történt a múlt héten. A határon átnyúló regionális kezdeményezések alapdoku­mentuma a Területi önkor­mányzatok és közigazgatási szervek határ menti együttmű­ködéséről szóló európai keret­egyezménye, amelyet a résztve­vő államok 1980. május 21-én Madridban írtak alá. A magyar országgyűlés az 1997. évi XXIV törvénnyel ratifikálta az egyez­ményt. Az El) területfejlesztési politikája központi szerepet szán a regionális együttműkö­déseknek, különös tekintettel a határon átnyúló kooperációkra, így értelemszerűen az Ister- Granum Eurorégió is nagyobb figyelmet kaphat megfelelő me­nedzselés esetén, mint például Komárom-Esztergom megye (mint közigazgatási egység). Az EU vezető szervei kimondottan rokonszenveznek a határon át­nyúló kezdeményezésekkel, fő­ként, ha a határ két oldalán lé­vő nemzetállamok között ko­rábban esetleg ellentétek ala­kultak ki. Várható, hogy az et­nikai konfliktusoktól erősen ter­helt Közép- és Kelet-Európa csatlakozási folyamatának egyik kitüntetett területe lesz a „cross-border”, azaz a határon átnyúló kooperációk kialakítá­sa és azok uniós támogatása. A madridi keretegyezmény­nek megfelelően az Ister- Granum Eurorégió tagjai ál­lamközi szerződésekben hatá­rozhatják meg a határ menti együttműködés lehetséges for­máit. Ennek különböző, de az unió által irányelvekkel szabá­lyozott lehetőségei vannak. Egyik alacsonyabb szintű ko­operációs formája az adhoc együttműködés, amely egy cél megvalósítására szerveződik. Ad hoc jellegű együttműködés keretében valósult meg a Má­ria Valéria híd újjáépítése, ami szintén az eurorégióvá válás egy része volt. A következő, második lépcsőben szükség volt egy komolyabb intézmé- nyesítési folyamat beindításá­ra, hiszen a külvilág és az Eu­rópai Unió felé is egységes ké­pet kell mutatnunk. Ez többek között azért is fontos, mert a régiónak eddig nem volt pél­ISTER-GRANUM EUROREGION dául elnöksége, titkársága, ne­héz volt a munkát ekkora terü­leten ésszerűen koordinálni, de az uniós pályázati anyagok benyújtásához is szükség volt egy olyan jogi formára, amely rendelkezik aláírásra jogosult személyekkel, bélyegzővel, bankszámlával. A Hídlap múlt héten nagy terjedelemben szá­molt be ennek az intézménye- sítési folyamatnak egy fontos állomásáról, amikor is az Ister- Granum Eurorégió megalakí­tásának keretein belül a Királyi Várban a magyar és a szlovák elnökség közös tanácskozást tartott, és itt döntöttek az együttműködésről és az intéz­ményi keretekről. így döntés született a fő döntéshozó szer­vekről, amelyek a következők: elnökség, amelynek minden­kori elnöki tisztét Esztergom város polgármestere, alelnöki tisztét Párkány polgármestere tölti majd be. 14 tagú lesz az elnökség, amelybe paritásos alapon 7-7 főt delegál majd mind a szlovák, mind a ma­gyar oldal. Létrehoznak egy titkárságot, illetve egy a titkár­ság mellett működő ún. Regio­nális Fejlesztési Ügynökséget, valamint (hasonlóan a most működő megyei közgyűléshez) a parlamentet. Ennek a parla­mentnek tagja lesz minden csatlakozott település polgár- mestere, jelenleg 101 fő. Fon­tos megemlíteni, hogy az intéz­ményrendszer kialakítása azért bír ekkora jelentőséggel, mert a múlt héten kötött keretegyez­mények szerint szlovák és ma­gyar oldalon összesen 101 te­lepülés közel 200.000 lakójá­nak mindennapjairól van szó. A 2003. november 17-i ösz- szejövetelen és aláírási cere­mónián Ocskay Gyula CBC koordinátor bemutatta a tele­pülések polgármestereinek az Ister-Granum Eurorégió eddigi munkáját, felvázolta, hogy mi­lyen terveket kellene megvaló­sítani, merre haladhat tovább a kezdeményezés. Több olyan problémát emelt ki, amelyek­ről a jelenlévőknek szavazniuk kellett. Első pontban arról sza­vaztak az egybegyűltek, hogy az elnökség létszáma mennyi legyen, hány főt delegáljon az egyik, mennyit a másik oldal. Szó esett arról, milyen legyen az elnökség összetétele, és ho­gyan alakulnának a szavazati arányok az eurorégió parla­mentjében. Az utóbbiról dön­tés is született, minden telepü­lés egyforma szavazati joggal rendelkezne. A már létező és aktívan dolgozó bizottságok sorsára három javaslat ékezett azt illetően, hogy hogyan kö­tődjenek az immár euroré­gióvá vált szervezethez. Itt fon­tos megemlíteni, hogy a bizott­ságok eddigi munkáját nagy­ban hátráltatta az anyagi esz­közök hiánya, pedig olyan fontos együttműködések kere­teit rakták le, mint egy nemzet­közi borút létrehozása vagy a régión belüli foglalkoztatottság arányának emelése. Kérdés volt, hogy maradjanak önálló­ak, kerüljenek be a parlamenti rendszerbe vagy fél évig ne változzon a jelenlegi rendszer. A legtöbb szavazat arra érke­zett, hogy kerüljenek be a par­lamenti rendszerbe, de a pol­gármesterek is jelen lehesse­nek az üléseken, ha nem is szavazati, de tanácskozási jog­gal rriindenképpen. A parlament az elképzelések szerint előbb negyedévente, ké­sőbb viszont havonta ülésezne. A következő, harmadik lép­cső már a konzultatív típusú együttműködés konkrét kiépí­tése lesz, ami alkalmas projek­tek sorozatának a futtatására, egyszerre több uniós pályázat előkészítésére, elkezdésére, il­letve elnyerésére. Ha azt érzi a kedves olvasó a cikk olvasása nyomán, hogy még mindig nem látja at telje­sen ennek a szervezetnek a szerkezetét, akkor gondoljon bele, hogy a közigazgatási struktúra átalakítása nyomán a hivatalos ügyek nagy részét helyben lehet majd intézni, egy közös adatbank felállításá­val, és az érintett munkanélkü­li központok bevonásával a szakképzett munkaerő jóval hamarabb juthat munkához a térségen belül, de az infrast­ruktúra kiépítésével és fejlesz­tésével újra megnőhet a beru­házási kedv is a térségben. Szó van egy önálló pénzintézet fel­állításáról, amely mint egy bank működne a szervezet cél­jainak egyszerűbb és rugalma­sabb megvalósíthatósága érde­kében. Létrehoznak majd egy közös múzeumot, illetve egy közös menetrendet, ahol egy Muzsláról induló polgár ponto­san tudhatja, hogy mikor ér Budapestre. Lesz közös tele­fonkönyve is a régiónak, de az itt élő vállalkozók is könnyen tájékozódhatnak majd uniós pályázati anyagokról a terve­zett internetes „gazdasági por­tálon” keresztül. Ahogy az írás elején már említettem, az unió kiemelten támogatja az eurorégiókat, illetve azon belül a munkahelyteremtő beruhá­zásokat, így Esztergom és tér­sége az elsők között csatlakoz­hat majd olyan kezdeménye­zésekhez, juthat olyan pályá­zati pénzekhez, amelyekhez esetleg más magyarországi ré­giók és kistérségek komplikál­tabban juthatnak hozzá. váczy Roma delegáció járt a pápánál- Esztergom ­Múlt héten hétfőn indult el Rómába az a több mint 180 fős roma delegáció, amelynek az Esztergomi Ci­gány Önkormányzat alelnö- ke, Sztojka Attila is tagja volt. A küldöttséget novem­ber 19-én, szerdán fogadta II. János Pál pápa. A zarándoklat céljaként arra kérték a Szentatyát, hogy áldja meg azt a feszületet, amit a csatkai búcsújáróhelyen kíván­nak felállítani. Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter a bú­csúztatáskor kiemelte, hogy a ki­rekesztés, a szegénység és a diszk­rimináció mindennapjaink kéz­zelfogható valósága. Hisz abban, hogy ez a zarándokút is világossá teszi mindenki számára, hogy a romák az európai közösség egyenrangú és egyenjogú tagjai­ként szeretnének hozzájárulni a kibővülő Európa vívmányainak megtartásához, gazdagításához. Sztojka Attila elmondta, hogy az idő rövidsége és a sűrű prog­ram miatt szinte alig tudták fel­fogni, hogy mi is történt velük. Egész úton énekeltek, liturgiá­kat hallgattak és imádkoztak. A vatikáni esemény egy jelentős fordulópontja a magyarországi cigány társadalomnak. A pápa még soha sem fogadott ilyen je­lentős számú cigány küldöttsé­get. November 19-én szentmise keretén belül áldotta meg II. Já­nos Pál pápa a romák által vitt keresztet. A delegáció a legfrek­ventáltabb helyen kapott helyet a misén, és joggal érezhették, hogy kiemeltként kezelték őket - mondta az Esztergomi Cigány Önkormányzat alelnöke. A megáldott feszületet Pün­kösdkor kívánják majd elhe­lyezni a csatkai búcsún. Addig az Országos Cigány Önkor­mányzat egy keresztbizottság felállítását tervezi, amelynek a feladata lesz, hogy az ország összes megyéjében és Budapes­ten egy-egy szentmise kereté­ben mutassák be mindazoknak a feszületet, akik nem lehettek jelen a római látogatáson, árpás/ Történelmi előadás az Irodalmi Kávéházban- Zselíz ­A Zselízi Városi Könyvtár november 19-én tartotta Iro­dalmi Kávéház című rendez­vénysorozatának újabb elő­adását. A városi mozi kávézó­jában a hallgatók Pölhös Mar­garéta, a lévai Barsi Múzeum régészének előadását hallgat­hatták meg Történelmünk tit­kai címmel. Az előadó mon­dandóját bemutatkozással kezdte. Többek közt elmondta azt is, miért választotta a régé­szetet az akkoriban is divato­sabb szakmák helyett. A ré­gész nagy felfedezésekről, hír­névről álmodik, s nem más­képp volt ez Pölhös Margaréta esetében sem, ám ez csak ke­veseknek adatik meg, így az ókori egyiptomi kultúra sze­relmese Léván, a Barsi Múze­umban kötött ki. A múzeum kiállítási anyagának megköze­lítésében dióhéjban elmesélte a jelenlegi járási központ tör­ténetét, s közben ki-kitért Zselíz történelmi vonatkozása­ira is. Az érdekes előadást gazdagította az a rögtönzött kiállítás, amelyet a Zselízen és környékén talált kő-, bronz- és vaskori leletekből állított össze. A több ezer éves leletek kézről kézre jártak, s mind­egyikhez magyarázatot, egy- egy történetet is mellékelt az előadó, aki az előadás végén szívesen felelt az érdeklődők kérdéseire is. (eic) Európai Fiatalok - Fiatalok Európája Magyarország már kinyilvá­nította akaratát: az Európai Unió tagja akar lenni. A csat­lakozásig, 2004. május Eig azonban még van pár hónap. Az esetleges kérdésekre most mindenki választ kaphat. Sok kérdés merülhet fel a csatlakozással kapcsolatban. Kijelenthetjük-e, hogy teljes az egyetértés a témában, mi tör­ténik a csatlakozás utáni évek­ben, hogy működnek az EU in­tézményei? Ilyen kérdések megválaszolásában segíthet a dunabogdányi Művelődési Ház és Könyvtár támogatásá­val induló projekt, amely uni­ós ismereteket kíván adni az érdeklődőknek. A program de­cemberben indul és havonta két alkalommal kerülne meg­rendezésre. A projekt, amely az Európai Bizottság Ifjúság 2000-2006 című programján elnyert jelentős támogatással valósul meg, elsősorban infor­mációt kíván adni a résztve­vőknek. Az első találkozás de­cember 6-án lesz a^, du­nabogdányi Művelődési Ház­ban. A jelentkezés feltétele, hogy a résztvevők fogalmazzák meg gondolataikat, véleményüket a következő témákban: „Mit jelent számomra az Európai Unió?” vagy „Európai polgár leszek!”. Ezen kívül listát lehet küldeni azokról a kérdésekről, melyekről bővebb információt szeretne hal­lani a kamzso@freemail.hu vagy az eu-info@dunabogdány.hu címre; vagy a kérdések leadha­tók a Dunabogdányi Polgármes­teri Hivatalban. gk Telt ház a folklórprogramon - Letkés ­Ingyenes folklórműsort szerve­zett Letkés Község Önkormányzata a helyi Művelődési Házban no­vember 23-án, vasárnap. A közel egyórás produkción fellépett a százhalombattai Forrás Néptánc­együttes. A Tájoltató programot a Pest Megyei Önkormányzat aján­dékozta a településnek, amelyet a Pest Megyei Közművelődési Infor­mációs Központ juttatott el Letkésre. Tóthné Klagyivik Ágnes, a program szervezője szerint körül­belül 110-en tekintették meg a ma­gyar kultúra kincsestárát. Ez azért jelentős, mert a helyi művelődési ház befogadó képessége 100 fő. A Szigetvári József vezette néptánce­gyüttes előadására a szlovákiai Szálkáról is érkeztek látogatók, ák

Next

/
Oldalképek
Tartalom