Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-25 / 59. szám
-'jtfdTap RÉGIÓ 2003. november 25., kedd Zavar az avar Az időjárás továbbra is kegyes hozzánk, az előrejelzések szerint tart a hosszú ősz, hét közepén akár 15 fok körüli hőmérséklet is előfordulhat. Úgy tűnik, Holle anyó egyelőre még nem állt neki a dunyha kirázásának. Reméljük, hogy karácsonyra tartogatja a havat. Addig viszont tovább gyönyörködhetünk az időjárás miatt kissé megbolondult természet gyönyörű színeiben. A hosszú ősz következtében a Kis-Duna partján álló gyönyörű platánsor fái még most sem döntötték el, hogy végleg ledobják-e leveleiket. A már lehullott lomb eltakarítását végzők úgy tűnik, szintén tanácstalanok. A sétányon végigmenve az ember bokáig süly- lyed a levelekben, ami ugyan szintén az ősz velejárója, de, ha emlékezetem nem csal, akkor ez a jelenség az erdőkben és a ligetekben jellemző, nem pedig a városok utcáin. Kép és szöveg: Bukovlcs Krisztián Hagyományok emlékére Árpást Károly írása November bővelkedik a jeles napokban. Egymást követik a népszokások, a hiedelmek. A Márton-napi, az Erzsébet-napi. a Katalin-napi és az András-napi szokások régen gyakran megjelentek a társadalom életében. Ebben a hónapban már a harmadik jelentős ilyen naphoz érkeztünk. Ma ünneplik ugyanis a Katalinok a névnapjukat. A virágárusok mennyországa ez az időszak, hiszen a múlt héten Erzsébeteknek kedveskedtünk nagyon sokan virággal. Sok helyen szerveznek bálokat, rendezvényeket a Katalinok tiszteletére. A régi hagyományok és hiedelmek egyre inkább kiveszőben vannak. Már csak nagyon kevés helyen hódolnak azoknak a népszokásoknak, amelyek hosszú évszázadokon keresztül meghatározták az egyszerű emberek mindennapjait. Katalin mártírhalált halt a keresztény hitéért. Okossága miatt a diákok, tudósok, egyetemek védőszentje. Ehhez a'naphoz sok népi hagyomány kapcsolódik. Az egyik ilyen régi népszokás szerint mezítláb különféle ágakat loptak áfákról, amely, ha karácsonyig kizöldült, következtettek a leány közeli férjhezmenetelére. A kizöldült ágat nevezték el „Katalin-ágnak”. A vidéki hagyományok szerint a legények is ezen a napon tudakozódhattak jövőjüket illetően, ugyanis, ha ilyenkor a párnájuk alá lopott leányinget tettek, megálmodhatták jövendőbelijüket. A népi időjárásjóslás szerint is jelentős dátum november 25. Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog - mondogatták egymásnak a falusiak. Rámutató naivnak is tartják, mert sokak szerint a január időjárására utal. Amilyen idő van ezen a napon, olyan idő lesz a következő év első hónapjában. Katalin az utolsó mulatós - bálos napnak is számít az évben, mert ezt követi az advent kezdete, amikor már nem illendő bálokat szervezni. Ezt a hagyományt még a mai napig is nagyon sok helyen követik, bár másutt semmi köze sincs a népszokáshoz, inkább azt használják ki, hogy a Katalin név az egyik leggyakoribb női név még napjainkban is. Ha a népszokásokat lassan el is felejtjük, a Katalin nevű ismerőseinkről ne feledkezzünk meg a mai napon! Nyelvi konferencia Párkányban Nyelvészeti konferenciára került sor pénteken Párkányban a Gramma Nyelvi Iroda szervezésében. Az idén másodízben megrendezett rendezvényen neves előadók a gyermeknyelvvel, annak aspektusaival foglalkozó témákban tartottak előadást. Vancóné Kremmer Ildikó, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa lapunknak elmondta, hogy a konferencián belül foglalkozni kívántak az egynyelvű- séggel, a többnyelvűséggel, a cigány gyermekek kétnyelvűségével. Ezen kívül előadások hangzottak el a nyelvi zavarokkal, a szókinccsel, az írás elsajátításával kapcsolatosan. Elsősorban a pszicholingvisztikai szempontból történő vizsgálatokra, előadásokra van szükségük a nagyrészt pedagógusok közül kikerült meghívottaknak, mivel ezzel a témával az egyetemek és a főiskolák nagyon keveset foglalkoznak. Ez azt jelenti, hogy nem a gyermekek nyelvi produkcióját vizsgálják, hanem azokat a gondolatokat, amik a gyermekek fejében játszódnak le, amikor megtanulnak írni, olvasni. A nyelvi iroda munkatársának elmondása szerint nagy érdeklődés övezte a konferenciát, amiben minden valószínűség szerint jelentős szerepe volt az olyan elismert szaktekintélyek előadásának, mint Navracsics Judit, Csabay Katalin, Lőrik József vagy éppen Adamikné Jászó Anna. Vancóné Kremmer Ildikó elmondta, hogy terveik szerint a konferencián elhangzott előadásokat kötetekbe szedik, és megpróbálják egyben kiadni. A rendezvényt szervező Gramma Nyelvi Iroda 2001 óta működik, infrastrukturális hátterét a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete biztosítja. Fő rendeltetése, hogy szervezője és kivitelezője legyen a nyelvtudomány és néhány más társadalomtudomány körébe tartozó kutatásnak Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban egyaránt. A hét állandó munkatárssal dolgozó szlovákiai irodának a legfontosabb tevékenységi területe többek között a magyarszlovák kontrasztív nyelvészeti vizsgálatok, fordításelméleti kutatások, valamint a mostani konferencia témáját is érintő magyar-szlovák kétnyelvűség nyelvlélektani vetületeinek feltárása. Bukovics Javul a cigánytelepek környezete- Esztergom Cigánytelepek környezeti ártalmainak csökkentésére kiírt pályázaton 700 ezer forintos támogatást nyert az Esztergomi Cigány Önkormányzat. A pályázatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium írta ki. A múlt hét hétfőn kihirdettett eredmények szerint az esztergomi pályázat kétszáz pályázó között szerepelt sikeresen. A pályázat hátteréül a kiíró intézmény szerint az szolgált, hogy a magyarországi cigánytelepek környezeti állapota rendkívül elhanyagolt, ezért lehetővé kívánják tenni, hogy a helyi cigány önkormányzatok közmunka és közhasznú munka igénybevételével lakhatóvá tegyék környezetüket. A legmagasabb megszerezhető összeg három millió forint volt, de ezt csak nagyon keveseknek sikerült elnyerniük. Az esztergomi cigányság a most nyert hétszázezer forintos támogatással nagyon elégedett, hiszen még sohasem nyertek ekkora ösz- szeget egyedüli pályázóként. Esztergom az országos roma társadalom egyik fekete foltja, hiszen az életkörülményeik rendkívül rosz- szak. Sok helyen még a közép-európai szintet sem érik el, tudtuk meg az Esztergomi Cigány Önkormányzat elnökétől, Góman Gusztávtól. A most elnyert összegből 2004-ben kezdik meg majd a Töltés-telep és Ságvári-telep rendbetételét. A Roma Foglalkoztatási Kht. segít a tervek megvalósításában. A környezet rendbetételét elsősorban az ott élők fogják elvégezni társadalmi munkában, mert az elnyert összeget csak eszközbeszerzésre lehet fordítani. Reményeik szerint a munkálatok megvalósításában Esztergom város is segítséget fog nyújtani. Erre Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere is ígéretet tett az előzetes megbeszélések alapján - mondta az elnök. Egyéb pályázatokon is jól szerepelt az Esztergomi Cigány Önkormányzat. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázatán számítógépet és nyomtatót nyertek a közelmúltban. A roma származású diákokat ösztöndíjakkal segíti az önkormányzat. A folyamatos támogatást az általános iskola 5. osztálytól lehet igényelni, valamint a további feltétel a 3,5 feletti átlag elérése. Az elnyerhető összeg harmincezer forint félévente. A folyamatos támogatás külön kitétele, hogy a bizonyítvány másolatát minden félévben el kell küldeni az ön- kormányzatnak, és annak nem lehet rosszabb átlaga, mint az előző félévi átlageredmény. ÁK Arculati kézikönyv- Esztergom Környezeti nevelés- Esztergom Magyarország települései közül elsőként Esztergomban készült a város megjelenését, annak különböző formáit szabályozó dokumentum. Tóth István Zoltán, a polgármesteri kabinet vezetője elmondta, a terv célja az, hogy az Európai Unióba integrálódó Magyarország részeként Esztergom a korábbinál sikeresebben mutathassa meg önmagát, néhány képi eszközzel is jelezve ezeréves hagyományait, ugyanakkor jövőbe tartó, fiatalos arculatát. A képviselő-testület tagjaiból álló előkészítő csoport és az Art Scan stúdió szakemberei kiválogatták azokat az elemeket, épületeket, amelyek megjelenítését a képviselők elvárják az új városembléma, lógó körül kiépülő arculati tervtől. Az új emblémát nem a királyi város címere helyett, hanem azt kiegészítve kívánja használni Esztergom önkormányzata. A polgármesteri hivatal nemsokára a szélesebb nyilvánosságnak is bemutatja az anyagot. gk Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület és a United Way Vértes Vidéke Alapítvány támogatásával megkezdte a „Szelídítsd meg a csalánt!” elnevezésű környezeti nevelési programját. A programba eddig a Belvárosi Óvoda és a Zöld Óvoda kapcsolódott be. A program egyik célja, hogy a gyerekek szorosabb kapcsolatba kerüljenek a gyógyító hatású növényekkel, és ne csak a boltok polcain lássanak gyógynövényeket. Ismerjék meg természetes környezetükben őket, ültessék, gondozzák, ismerjék meg hatásaikat. Másik cél, hogy ezáltal a gyerekek tudatát az egészséges életvitel felé irányítsák. Ez első foglalkozás november 25-én 8 és K) óra között lesz a Zöld Óvodában, majd december 9-én ugyanebben az időpontban. A Belvárosi Óvodában december 4-én 945-től 10.30-ig és december 11-én 15 órai kezdettel. A rendezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. gk Az első igazgatóra emlékeztek- Esztergom Tegnap délután emlékeztek meg az esztergomi Vaszary Kolos Kórház első igazgatójáról, dr. Gönczy Béláról. Az ünnepségre az esztergomi belvárosi temetőben került sor. A megemlékezésen részt vett dr. Sólyom Olimpia, a Vaszary Kolos Kórház főigazgató főorvosa, dr. Osvai László, az egészségügyi és szociális bizottság elnöke, valamint dr. Hamvas József, az orvosi kamara esztergomi szervezetének titkára. akaree Közmeghallgatás- Dorog Közmeghallgatást tart Tittmann János. Dorog polgármestere november 28-án. A polgármester pénteken délután 4 órától várja a település lakóit a polgármesteri hivatal B - épületében található tanácstermében. Tittmann János tájékoztatja a megjelenőket Dorog önkormányzatának 2003. évi költségvetésének teljesítéséről, valamint az önkormányzat ez évi felújításairól,, beruházásairól. Ismerteti a jövő évi költségvetés irányzatait, illetve bemutatja a 2004. évre tervezett beruházások koncepcióját, és beszámol a várható felújításokról is. ák Vedd és olvasd! főpásztorai koronázták meg királyainkat, ők voltak a király kancellárjai, a király után az első „zászlósurak”. Kivették részüket a kultúra, a tudomány terjesztéséből, a haza védelméből, akár életük feláldozásával is. Tevékenységüket az építés, az alkotás, a megőrzés, a szolgálat jellemzi. A közel 500 oldalas életrajzgyűjteményben az érseki portrék mellett, a pecsétek és a címerek is láthatók. Szent Ágoston szavaival élve: „Vedd és olvasd!” a 3200 Ft-ért kapható tartalmas könyvet, melynek kiadását Esztergom város Ön- kormányzata is támogatta. Csonka Az „Esztergomi érsekek 1001-2003” című könyv bemutatójára november 19-én a Budavári Prímási Palotában került sor. Erdő Péter bíboros köszöntője után Ladocsi Gáspár püspök ismertette a kötetet. Az ünnepélyes könyvbemutatón előadást tartott: Knapp János Pál, Esztergom alpolgármestere; Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója, a kötet kiadója; Beke Margit, a könyv szerkesztője, az Egyháztörténeti Bizottság elnöke; valamint a kötet szerzői, neves történészek, levéltáros szakemberek. Szent István Esztergomban alapította a magyar államot és az egyházat. A „magyar Sionnak” nevezett Esztergom lett a magyar királyság fővárosa és az egyház központja is. Az esztergomi érsekek nagy szerepet játszottak a város és az ország történetében. Az esztergomi érsekséget méltán nevezik ma is a magyar egyház „fejének, anyjának és tanítójának”- ahogyan a bazilika homlokzatán is olvasható. Amint Róma püspöke a világegyház pápája, úgy az esztergomi érsek Magyarország első főpapja, prímása. Az ország első egyházmegyéjének
