Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-25 / 59. szám

I JOBB PART 2003. november 25., kedd _____3. Es ztergom világörökség? Esztergom városa, illetve a város egyes részei 1986 óta szerepelnek a Világörökség jelölési listáján. Az esztergomi lakosokat arról faggattuk, hogy szerintük a város rászolgált-e arra, hogy a Világörökség részévé váljon. Arra is kíván­csiak voltunk, hogy a járókelők Esztergom melyik részeit javasolnák a felvételre, illetve arra, hogy véleményük sze­rint miért nem nyilvánították a várost már jóval korábban a Világörökség részévé. Melinda Ilona Antal Tamás MAGYARORSZÁG Jánosi György: „Kovács László legyen a köztársasági elnök!” A szocialisták pártelnökét javasolja Jánosi György MSZP választ­mányi elnök a párt következő köztársasági elnök-jelöltjének. Jánosi az MTV Kereszttűz című műsorában kifejtette, hogy Kovács 1990 utá­ni politikusi tevékenységével bebizonyította alkalmasságát a legfőbb közjogi méltóság szerepének betöltésére. Mint mondta: „a szocialisták jelenlegi elnöke pártpolitikai kötődéstől függetlenül képes külügymi­niszterként is az ország érdekeinek képviseletére”. Jánosi hozzátette, hogy pártja nem törekszik konszenzusos köztársasági elnököt jelölni, mivel a jelenlegi ellenzékkel együtt ez lehetetlen. A választmányi el­nök hozzátette, hogy a párt elsődleges célja jelenleg a jövő évi euró­pai parlamenti válaszások előtt visszaszerezni a társadalom bizalmát. Tamás Gáspár Miklós a nőgyűlölő, női bírákról (adminisztrátor) Megérdemelné, mindenképpen a bazilika és elsősorban a vár környéke. A Széni Tamást is nagyon javaslom, mivel az kuriózum és nagyon szépen épül, valamint a Duna-part. Mondhat­nék ellenpéldát, például a Fürdő Szál­ló, de amúgy nagyon örülnék, ha Esz­tergom is képviselné Magyarországot a Világörökség részeként. (nyugdíjas) Nagyon okosak, hogy eszükbe jutott, hogy Esztergom bekerüljön. Nagyon sok méltó hely van: A Keresztény Mú­zeum, a Mária Valéria híd, a Dunaka­nyar, és nagyon szép lett az új út a Bánomi út felé. A város nem épült így évtizedek óta, mint most egy pár év alatt Tehát nagyon megérdemli a város így összességében. (nyugdíjas) Hát nagyon nincs a hídon kívül, mi­vel ez szívügy is volt valamikor, meg hát a bazilika, de az nem régről szárma­zik. A vár mindenképpen méltó lenne erre. Amiért eddig nem gondoltak rá, az azért lehet, mert ez a bizonyos ötven év, ami eltek, meg hát a mostani kor­mány is mindent elvon, ami szép és jó. (szabadúszó) Természetesen megérdemli. Szerin­tem a Mária Valéria híd, a vár és a ba­zilika. Most szépítgetik eléggé a város- központot is. Eddig nem nagyon foglal­koztak ezzel, és csak most kezdték el pár éve felújítani a házakat. Jó látni, hogy folyamatosan csinálják, és nagy kár, hogy eddig nem foglalkoztak vele. Tízezer forint alatt nem kötelező a jótállás Megváltoztak a jótállás szabályai November 22-től hatály­ba lépett kormányrendelet szerint nem kötelező jótál­lást vállalnia a forgalmazó­nak a bútorokra, vitorlások­ra, autóbuszokra, illetve a tízezer forint alatti műszaki cikkekre. Mostantól csak magánembereknek jár a kö­telező jótállás; a szerviz igénybevételéhez nem kell a blokkot is magunkkal vin­nünk, sőt már a jótállási jegy hiánya sem lesz akadá­lya a javításnak. A határo­zat célja, hogy közelítsünk az Európai Unióban is al­kalmazott szabályokhoz. A megváltozott szabályok miatt sok tekintetben rosszabbul jár a vásárló. A legtöbb embert hátrá­nyosan érinti az a változás, hogy a bútorokra megszűnt a kötelező jótállás. A bútorok vásárlása so­rán ezentúl jól meg kell vizsgálni a terméket. A rendelet nem zárja ki, hogy a vállalkozó adhat ga­ranciát, hiszen azzal, hogy jótál­lást biztosít, növelheti a verseny- képességét. A kormány határo­zata szerint megszűnik a jótállása a vitorlásoknak és a buszoknak is. A vitorlás egy olyan minőségi nagyberuházás, ahol a gyakorlat szerint egyéni megállapodások jelentik a jótállást. A buszok ese­tében nem jellemző, hogy ma­gánszemélyek vásárolnának bu­szokat, és a kötelező jótállás már csak a magánszemélyeknek jár. Sokakat érintő változás, hogy a tízezer forint alatti kisgépek, háztartási gépek és műszaki cik­kek esetében nem kötelező a jótállás. A most meghozott ren­delet értelmében azokban az esetekben, ahol kötelező a jótál­lás, a garanciális időszak minde­nütt egységesen egy év lesz; A meghibásodott termékeket a for­galmazónál is meg lehet javíttat­ni, nem küldhetnek el kötelező­en márkaszervizbe. A garanciális javítások kérésekor a jótállási jegy is elegendő lesz, ezentúl nem kell magunkkal vinnünk a blokkot is. Azonban érdemes mégis megőrizni a pénztárbi­zonylatot, mert a jótállás után a szavatossági idő megkezdődik, és ahhoz már kell a blokk is. Ak­kor is jár a jótállás, ha az eladó nem állítja ki a vásárláskor az er­re szóló papírt. Ha a vásárló blokkal tudja igazolni a termék vásárlásának idejét, az eladónak kötelező elvégezni a javítást. Kedvezőtlenül érintheti a mos­tani változás a vásárlókat, hogy november 22-től a már csak tö­rekednie kell a kereskedőnek ar­ra, hogy 15 napon belül végezze el a szükséges javításokat. A cé­gek a javítást nem húzhatják túl sokáig, mert indokolatlan hosz- szúságú javítási idő miatt az el­adó céget meg lehet büntetni. A kormányrendeletnek az a célja, hogy a magyarországi fo­gyasztóvédelmi szabályozás kö­zeledjen az Európai Uniós nor­mákhoz. Az unióban ugyanis se­hol sem kötelező a jótállás, min­denhol az önkéntes jótállást al­kalmazzák. A kereskedők érde­keltek lesznek abban, hogy az előírtnál nagyobb garanciát adja­nak, valamint ez után is lehet ga­ranciát adni a tízezer forint alatti termékekre is, és ez minden bi­zonnyal nagyban növelni foga egy-egy cég versenyhelyzetét. A változások maguk után fog­ják vonni a vásárlói szokások mó­dosulását is, mert a fogyasztónak alaposabban meg kell néznie, hogy hol és mire költi a pénzét. akaree Növelni a versenyképességet? A kormány gazdaságpoli­tikájának legfontosabb cél­ja, hogy a vállalkozók ter­heit csökkentse, és a támo­gatásokhoz átlátható mó­don, és egyszerűen hozzá­férjenek - hangzott el Mol­nár Albert, MSZP-s képvise­lő sajtótájékoztatóján. A versenyképesség javítása ér­dekében 2004-től lehetősége lesz a vállalkozónak az elhatárolt vesz­teség (negatív adóalap) korlátlan idejű leírására. A jövő évtől kezdő­dően a keletkezett veszteség kor­látlan ideig elhatárolható akkor is, ha a veszteség nem az adózó mű­ködésének első négy évében ke­letkezik. A képviselő véleménye szerint a fejlesztési adókedvez­mény feltételeinek enyhítése to­vábbi fontos eszköz a vállalkozá­sok versenyképességének javítása érdekében. Míg az Orbán-kor- mány megpróbált egy szűk réteget támogatni- elsősorban vissza nem térítendő támogatásokkal - addig az új kormány gazdaságpolitikáját a normatív, mindenki számára azonos feltételeket biztosító gazda­ságpolitika jellemzi - tette hozzá Molnár. Jelenleg 1000 olyan vállal­kozás működik hazánkban, amely 250 fő feletti alkalmazottat foglal­koztat. A szocialista képviselő szá­mításai szerint e vállalti kör számá­ra csak a társasági adó 2004-re mintegy 273 milliárd forinttal lesz kevesebb. Új adóalap-kedvez­mény kerül bevezetésre 2004-től a helyi adófizetési kötelezettséghez kapcsolódóan. Az adózás előtti eredmény csökkenthető a helyi adóról szóló törvény alapján meg­állapított adófizetési kötelezettség 25 százalékával, de legfeljebb az adózás előtti nyereség határáig. A külföldi társaságok belföldről származó kamatbevételeinek adókötelezettsége megszűnik, és ez ösztönözheti a nemzetközi regionális központok Magyaror­szágra települését. e. j. Veszélyben a Terror Háza ✓ „Úgy érzem, a magyar kormány szavahihetősége a tét, s hogy Hiller István szé­ke forog veszélyben; a mi­niszter ugyanis több alka­lommal ígéretet tett arra, hogy nem kerül veszélybe a Terror Háza Múzeum mű­ködése” - jelentette ki Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója. Scmidt elmondta: ha az Or­szággyűlés a jövő héten sorra kerülő szavazáson, elfogadja a kormánypárti képviselők indít­ványait, ellehetetlenül az intéz­mény működése. Schmidt Má­ria meghívta az intézménytől je­lenleg is mintegy 200 millió fo­rint elvonását követelő képvi­selőt, majd végigkalauzolta az intézményen Mécs Imrét, aki életében először látogatott a Terror Házába. Az igazgató asz- szony az Magyar Nemzet Online kérdésére válaszolva el­mondta: "Mécs Imrével csak rö­viden beszélgettünk. Elismételte korábbi kifogásait, többek közt, hogy miért nem az egész ma­gyar történelemről, illetve, hogy miért nem 1914-től kezdve mu­tatja be a történteket a múze­um. Elmondtam neki, hogy egy történeti kiállítástól, amely egy háznak a történetét mutatja be, nem lehet elvárni, hogy az egész XX. századi magyar törté­nelmet ismertesse. Nem felel meg a valóságnak a kormány- párti képviselők állítása, akik túlzott támogatással vádolják az intézményt. Kevesebbet ka­punk, mint amit a 2002-es szer­ződés megállapít az intézmény számára, hiszen a tervezett 313 millió forinttal is csak a tizedik helyet foglalja el a múzeum a 13, államilag támogatott intéz­mény között - jelentette ki Schmidt. Forrós : MNO E. J. Fenntartja a magyarországi bírói karról tett korábbi állításait Ta­más Gáspár Miklós filozófus. A bírákat korábban - többek között - antiszemitizmussal, cigányellenességgel, homofóbiával és nőellenes- séggel vádoló, megállapításaival általános megrökönyödést kiváltó marxista gondolkodó minderről a Népszabadságnak nyilatkozott a hétvégén. Tamás szerint eddig ugyanis még senki sem cáfolt rá a fentiekben idézett sommás ítéletre. A világ számos egyetemén elis­mert oktatónak számító filozófus az ifj. Hegedűs Lórántot jogerősen felmentő bírói ítélet felett érzett felháborodása miatt fogalmazta meg szélsőséges állításait, s az országos napilap hasábjain - az őt ért kri­tikákra reagálva - még rá is tett egy lapáttal: „Mindenki tudja - kezd­te meglepő mondandóját - hogy az egyetemi ifjúság jelentős része a szélsőjobboldali nézetekkel szimpatizál, és tele van előítéletekkel", nem csoda, hogy bántják őt. Újságírói kérdésre, miszerint miként le­het nőgyűlölő az a bírói kar, amely 82 százalékát nők alkotják, Ta­más újabb furcsa kijelentéssel vágott vissza: „a legszörnyűbb nőelle­nes ítéleteket is nők hozzák” - most legalább már ez is „köztudott”. Búzaválság - import és spekuláció A budapesti árutőzsdén a gabonapiacokon tovább folytatódott a feszült hangulat az elmúlt héten. A korábbi történelmi magasságokba (50 ezer forint fölé) emelkedő márciusi és májusi búzajegyzés ugyan a hét derekára csökkenést mutatott, az már biztos, hogy nem lesznek elegendőek a hazai készletek a szükségletek kielégítésére. A szaktár­ca ennek ellenére még nem rendelte el, csak fontolgatja az azóta is folyó gabonaexport korlátozását. Nagy teret ad a jelenlegi helyzet a tőzsdei spekulánsok számára, ugyanakkor egyes termelők is kivárnak még az eladással, hátha visszaszökik az ár a korábbi szintre. MDF-KDNP együttműködés A stratégiai együttműködés fontosságáról állapodott meg a hétvé­gén az MDF és a KDNP A közelmúltban létrehozott Kereszténydemok­rata Fórum (KDF) első közgyűlésén a résztvevők hiteles keresztény politikai program megvalósításáról beszéltek, valamint olyan intézmé­nyesített együttműködés fontosságáról, melynek elsődleges célja a jobboldal szavazatainak maximálása lenne. Közismert, hogy a jelenleg parlamenti pártként működő Magyar Demokrata Fórum egyik közvéleménykutató előrejelzése szerint sem éri el a parlamentbe jutás­hoz szükséges 5 százalékos küszöböt, a '98 óta parlamenten kívüli KDNP-t pedig általában nem is tüntetik fel a mérések eredményein. Demszky Gábor Brüsszelben Állandó képviseleti irodát nyitott Budapest az Európai Unió székhelyének számító Brüsszelben. A fővárosi ügyek hatékonyabb in­tézése mellett az új iroda segíti majd a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének uniós érdekérvényesítését is. Ez alkalomból a belga városba látogató főpolgármester a sajtó képviselőinek kije­lentette, hogy szeretné elérni a lakótelepi felújítások uniós támogatá­sát, valamint lobbizna a BKV kormánytámogatásának ügyében is a helyi bürokratáknál. Ez utóbbi tekintetében Demszky arra számít, hogy Brüsszel kényszerítő intézkedésekkel utasítja majd a tagállamo­kat a nagyvárosi tömegközlekedés támogatására. A téma halasztha­tatlan voltát érzékeltetve a főpolgármester kijelentette, hogy akár be­le is bukhat a jelenlegi kormány egy esetleges BKV-csődbe. K.Á. Magyar Gazdaságért Díj A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által alapított Magyar Gazdaságért díj idei kitüntetettje: Fekete János, a Magyar Befekte­tési és Fejlesztési Bank Rt. elnöki tanácsadója. Az elismerést Csil­lag István, a tárca első ember adta át Fekete Jánosnak. A bankszakember tagja volt a Német-kormány alatt a Miniszter- elnöki Tanácsadó Testületnek, majd ő képviselte Kelet-Európát a 15 tagú Világgazdaság Tanácsadó Testületben is. 1990-91 között a Leumi-Hitelbank Rt. alelnökeként, majd 1991-94 között az igazga­tótanács elnökeként dolgozott. A kilencvenes évek óta többek kö­zött a Magyar-Izraeli Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke, vala­mint a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatói tanácsadója. Fekete János az idén ünnepelte a 85-ik születésnapját. E.J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom