Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-25 / 38. szám

2 ____2003. október 25., szombat BA L PART frMlap SZLOVÁKIA Schuster sürgeti a szlovák-magyar könnyített határátlépést Rudolf Schuster államfő tegnap Vladimír Palkó belügyminiszterrel többek között arról tárgyalt, hogy miképpen lehetne megkönnyíteni az emberek Magyarországra utazását. „A köztársasági elnök úr szorgal­mazta, hogy Szlovákia és Magyarország között a határátlépéshez ve­zessük be a személyi igazolvány használatát” - közölte Palkó. A ma­gyar belügyminiszter két hete szlovákiai látogatása során üdvözölte az ötletet. Most a két ország szakemberei azon munkálkodnak, hogy a nemzetközi szerződések megváltoztatása nélkül a személyi igazolvány használatát miképpen lehetne átültetni a gyakorlatba. A baloldal bírálja a jövő évi költségvetést „ A kormány a jövő évi költségvetésével egyre inkább a szakadék szélére sodorja a megélhetéssel küszködő embereket. Mikulás Dzurinda kormányfőnek a költségvetés beterjesztése helyett inkább a lemondását kellene benyújtania”. A baloldal (SDL) szerint a jövő évi költségvetés a legrosszabb Szlovákia tízéves történetében. Egy­részt nem oldja meg az ország szociális és gazdasági problémáit, kor­látozza az állam szociális jellegű támogatásait, csökkenti a háztartá­sok zömének bevételeit, másrészt nagyvonalúan emeli a kormány­tagok és a parlamenti képviselők fizetéseit. Ez a tendencia szöges el­lentétben áll az EU irányzattal és Szlovákia érdekeivel. Az SDL felszólítja tagságát és Szlovákia lakosságát, hogy vegye­nek részt a szakszervezeteknek az időelőtti választásokat szorgal­mazó aláírásgyűjtési akciójában. Tiltakoznak a kassaiak az UPC Slovensko határozata ellen A kassaiak felháborodásuknak adtak hangot az UPC Slovensko döntése miatt, amely szerint megszünteti a magyar televízió egyes csatornájának sugárzását. Ezzel kapcsolatban Ján Süli, Kassa Óvárosának polgármestere tiltakozó levelében tolmácsolta a pol­gárok felháborodását és csalódását, amelyet a Szlovák Telekom­munikációs Hivatal és Kábel plus Vychodné Slovensko igazgatójá­nak küldött. „Tekintettel a város nemzetiségi összetételére nem csökkenteni, hanem bővíteni kellene a magyar televíziós progra­mokat” - hangsúlyozta Süli. Az UPC azért akarja megszűntetni az MTV1 sugárzását, mert egy frekvenciasávot fel akar szabadítani a mobiltelefonok üzemeltetésére. 600 millió megtakarításra számít a Szlovák Vasutak 2004-ben „A Szlovák Vasutak átszervezésével mintegy 600 millió megtaka­rítást lehet elérni 2004-ben” - állítja Anrton Kukucka, a vállalat gazdasági igazgatója. Az üzemeltetési mód észszerűsítésével 800 millió és egy milliárd korona közötti spórolást, a béreken 140 mil­lió korona megtakarítást prognosztizálnak. Az öthónapos átlagbér­nek megfelelő végkielégítésekre kb. 200-400 millió koronát fognak kifizetni. Az átszervezés kapcsán jövőre 327 alkalmazottól fognak megválni. Roman Veselka, a vállalat vezérigazgatója szerint a Szlo­vák Vasutak átszervezéséből eredő megtakarítások teljes mérték­ben csupán 2005-ös évben fognak jelentkezni. Nem kötelező a téli gumi használata A honatyák jóváhagyták Jirko Malchárek (ANO) módosító tör­vényjavaslatát, amely szerint nem lesz kötelező a téli gumi haszná­lata. A júliusban elfogadott jogszabályt többen bírálták, elsősorban a gazdasági vetülete miatt. Bevezetése főleg a vékonyabb pénztár- cájú embereket érintette volna, de Vladimír Palkó belügyminiszter szerint nem volt összhangban az EU előírásokkal sem. Malchárek módosító javaslatának elfogadásával így a képviselők megváltoz­tatták eredeti júliusi döntésüket. Malchárek úgy véli, hogy a köte­lező téli gumi használat kérdéséhez a jövőben még visszatérnek. Az EU legtöbb tagállamában ugyanis baleset esetén kérdőre von­ják a gépkocsivezetőt, ha megfelelő téli gumi nélkül közlekedett, ráadásul a biztosító sem fizeti ki neki a baleset által okozott kárt. A parlament elfogadta a földtörvényt A 130 képviselő közül 76 támogatta a földtörvényt, amely lehe­tővé teszi az elkobzott földek visszaigénylését és a nevesítetlen par­cellák önkormányzatok kezelésébe utalását. A kárpótlásra azok a személyek jogosultak, akiknek a földtulajdonát 1948. február 25-e és 1990. január 1-je között kobozták el. A T. Ház jóváhagyta a Földművelés Fizetési Ügynökség megalapítását és a mezőgazda­ságban vállalkozók támogatását szabályozó törvényt. Az említett ügynökség életrehívása alapfeltétele az EU-csatlakozás utáni ala­pok merítésének. A parlament rábólintott a mezőgazdasági földek- , erdők bérbeadását taglaló és az élelmiszeripari termékekre vonat­kozó jogszabályra. Az utóbbi az EU-s előírásokhoz igazodik és va­lójában jogharmonizációt jelent. Tegnap megszületett a közbeszer­zésről, a vám és pénzügyőrségről, a közigazgatással és a bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékekről szóló törvény is. Összeállította: Oravetz Ferenc A társadalom elöregedése és a reformok (folytatás az 1. oldalról) Ez már a nemzeti egységet is veszélyeztetheti, mert ilyen mé­retű arányeltolódásoknál nem zárhatók ki a nemzetiségi vagy felekezeti villongások. Az elöregedés problémája Szlovákiát is érinti. Míg jelenleg Szlovákiában a 64 évesnél öre­gebb emberek száma 625 ezer, 2025-ben több mint egymillió lesz. Vele összefüggésben a produktív munkaerő létszáma 2025-re mintegy 300 ezerrel le­csökken. A jelentős létszám- csökkenés értelemszerűen a nyugdíjrendszerre nézve ked­vezőtlen következményekkel jár. A tervezett nyugdíjreform nem oldja meg az összes gon­dot, mert a nyugdíjrendszer el­viselhetetlen leterheltsége mel­lett magával hozza az adóbevé­telek lecsökkenését és az egész­ségügy, valamint a szociális szolgáltatások költségeinek je­lentős növekedését. Az idős emberek egyre növekvő tábora érezhetően befolyásolni fogja a politikai történéseket is. A kedvezőtlen népesedési irányzatot részben a születendő csecsemők létszámának növelésésvel lehetne orvosolni. Az újszülöttek létszámának nö­velése csupán rövidtávon vezet eredményre. Tekintettel a jelen­leg szokásos életformára, fogam­zásgátló szerek széleskörű alkal­mazására, gyökeres változást a születendő csecsemők számában nem lehet várni. Több elismert gazdasági szakember figyelmez­tet arra a veszélyre, hogy az el­öregedés problémája kellő óvin­tézkedések hiányában a világ- gazdaság szétzilálásához és a pénzügyi, politikai élet összeom- lásáshoz vezethet. Ennek elhárí­tására elengedhetetlen a követ­kező intézkedések foganatosítá­sa: a költségvetési hiány és ál­lamadósság csökkentése, a költséges nyugdíjrendszer re­formja, a szociálisügyek és egészségügy reformja és a sze­mélyes nyugdíjtakarékossági programok fejlesztése. Több éves eredménytelen egyhelyben tapogás után Szlo­vákia is a reformok mezejére lé­pett. A közpénzekkel foglalkozó reform és adóreform eredmé­nyeként az ezekkel kapcsolatos kiadások remélhetőleg 2006- ban nem fogják elérni az ország össztermékének 3%-át. 2004. január elsejétől remélhetőleg bevezetik az új szociális biztosí­tást, amely segítségével hosszú távon fenntartható lesz a nyug­díjrendszer. A 2005-re tervezett nyugdíjjárulék fizetése a nyug­díjrendszer szempontjából szin­tén pénztartalékot jelent. Az egészségügy megreformálásá­val 2004. januárjától az eladó­sodás problémáját szeretnék megoldani. Az új járulékos nyugdíjtakarékossági rendszer állami támogatások révén első­sorban a kispénzűek és a köze­pesen kereső rétegeket fogja motiválni,, hogy nyugdíjukkal takarékoskodjanak. A jelenlegi jobboldali kor­mánynak nagy esélye van arra, hogy a társadalom elöregedésé­ből fakadó népszerűtlen intéz­kedéseket megvalósítsa. A lépés elszalasztásának sajnos az egész társadalom látná kárát. Oravetz Ferenc Nagyrészt üdvözlik a magyar egyetem létrejöttét A nemzetiek felháborodtak a döntésen „A komáromi Selye János Egyetem megalapításával a kormányprogram újabb pontja teljesült. Egyaránt ér­zékelem az egyetem előnyeit és hátrányait, amelyekre az Akkreditációs Bizottság is rá­mutatott” - fogalmazott Martin Frone kultuszminisz­ter azokra a hírekre reagál­va, amelyek szerint alapjá­ban véve nem ért egyet az egyetem alapításával. Francnak nincs tudomása olyan nyomós indokról, amely alátá­masztaná Ludmila Musková (HZDS) képviselő véleményét. Musková szerint az egyetem alapí­tásáról frissen elfogadott törvény szövege ellentétben áll az alkot­mánnyal, mert hátrányosan meg­különbözteti azokat a szlovákokat, akik nem beszélik a magyar nyel­vet. „Musková érvelése sántít, mert ilyen alapon nem működhetne a kisebbségi oktatás sem Szlovákiá­ban” - nyilatkozta a miniszter. Szigeti László, az Oktatási Tárca államtitkára úgy fogalmazott, „A magyar egyetem fontos lépést je­lent az EU-csatlakozás felé - kül­föld részéről pozitív visszajelzések­re számíthatunk. Beteljesül sok tíz­ezer szlovákiai magyar nemzetisé­gű álma. Az egyetem révén javul­ni fog a felsőoktatási intézmények­ben tapasztalható légkör is.” Albert Sándor, az MKP képvise­lője szerint „Szlovákiában kevés a felsőoktatási intézmény, ezért is szükség van a magyar egyetemre. Tavaly mintegy 90 ezer diák sze­rette volna valamelyik felsőoktatá­si intézményben folytatni tanulmá­nyait, de csupán hozzávetőleg 45 ezer kapott erre lehetőséget. A szlovákiai magyar ajkúak között kétszer alacsonyabb (hozzávetőleg 4,5 százalék) a főiskolákon tanulók aránya, mint a szlovákok körében - a 96 ezer diákból csupán 4 400 magyar anyanyelvű. A komáromi Selye János Egyetem senki ellen nem irányul, és nem sérti a nem­zeti érdekeket. Azt szeretnénk, ha a felsőoktatási intézményekben ta­nuló magyar diákok létszáma emelkedne, és ne külföldön foly­tassák tanulmányaikat.” „A komáromi Selye János Egyetem létrejöttéről szóló tör­vény elfogadásával szorosabbra húzták a szlovák függetlenség nyakörvét” - véli Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) el­nöke. A magyar egyetem meg­alapítása a nemzetiek szerint „ki­törölhetetlen szégyen és elévül­hetetlen bűntény”, amelyet a szlovák nemzet ellen követtek el. Slota csak egy megoldást lát a kialakult helyzetből, az előreho­zott választásokat, mivel szerinte a Magyar Koalíció Pártját el kell távolítani a hatalom közeléből. Az SNS elnöke attól tart, hogy a szlovákiai magyarok legkésőbb 2010-ig el akarják érni a területi autonómiát. „A Selye János Egyetem jóváhagyásával Szlo­vákia a koszovói albán szepara­tizmus szintjére jutott, etnikai fe­szültség intellektuális tűzfészke létrejöttének valamennyi követ­kezményével együtt” - áll az SNS állásfoglalásában. Valószínűleg az SNS és a Smer honatyái is csatlakoznak majd a HZDS kezdeményezéséhez, hogy az Alkotmánybíróságon támadják meg a magyar egyetem létrejötté­ről rendelkező, csütörtökön elfo­gadott jogszabályt. of, j Lapszemle FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG- Frankfurt am Main ­DIE PRESSE- Bécs ­Ausztráliában George Bush el­lentiltakoztak a háborút elutasítók. Canberrában a parlament előtt a békemozgalom többezer résztve­vője tüntetett Bush ellen. Az ame­rikai elnök beszéde után az Egye­sült Államok nagykövetsége elé vonultak olyan plakátokkal, ame­lyeken a következő jelmondatok szerepeltek: „Menj haza Texasba!" vagy „Osama bin Bush”. Bush éppen beszédét tartotta, amikor Bob Brown szenátor köz­bekiabálásával megszakította az elnököt, aki csak mosolygott, és azt mondta: „Én szeretem a véle­ményszabadságot.” A parlament­ben egyébként a Munkáspárt 41 képviselője aláírta azt a Bushnak szóló levelet, amelyben elutasítot­ták az iraki háborút. Ezen képvi­selők egy része ülve maradt, ami­kor a parlament többsége tapsra emelkedett az elhangzott államfői beszéd után. Az amerikai elnök beszédében megköszönte az ausztrál kor­mánynak a részvételt az Irak ellen folytatott háborúban. „Amerika, Ausztrália és más nemzetek azért küzdöttek Irakban, hogy egy ko­moly és növekvő veszélyt legyőz­zenek ahelyett, hogy a kívánsá­gokra és a várakozásra adták vol­na fejüket, miközben a tragédia egyre jobban fenyegetett. ’’Bush szerint az ausztrál miniszterelnök, John Howard szokatlan bátorsá­gáról, vezetői rátermettségéről tett tanúbizonyságot. Az osztrák Nemzeti Tanács le­zárta a menedékjogi törvényről szóló vitát. Az eljárás lerövidítése különösen nagy szembenállást váltott ki különösen azért, mert az eljárás során éppen a kiutasí­tást vitatták meg. A törvény sze­rint maximum 72 órán belül a menedékfelvételt intéző közpon­toknak el kell döntenie, hogy a kérelmező megkapja a mene­dékjogot vagy kiutasítják. Külö­nösen arról az új tilalomról vitat­koztak sokat, amely szerint meg­tiltják, hogy a menekültstátuszi eljárás második részében újabb tényeket terjesszenek elő. Ez va­lójában azt jelenti, hogy az új in­tézkedés szerint az utóbbi évek­ben minden ötödik ilyen hivat­kozást el kellett volna utasítani. Erősen kritizálták azt a pontot is, amely kimondja, a menedék­jogot igénylőt az eljárás során kiutasíthatják az országból. A menekülteket védő szervezet hangos tiltakozása következté­ben azonban visszavonták a be­avatkozásnak ezt a pontját. A Nemzeti Tanács napirend­jén szerepelt még a „hirdet­mény-reformtörvény”, amely szerint a jövőben a törvényeket és jogi előírásokat az interneten is nyilvánosságra kell hozni. Aki nem rendelkezik internet hozzá­féréssel, annak jogában áll egy megszabott összeg ellenében a törvényleírás kivonatát meg­kapni. KH

Next

/
Oldalképek
Tartalom