Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-25 / 38. szám
ftfälap JOBB PART 2003. október 25., szombat _____3. Mi ért jár át Esztergomba? Tegnapi számunkban az esztergomi járókelőket faggattuk arról, hogy nekik mit jelent a két város közötti kapcsolat, miért és milyen gyakran járnak át a szomszédba. Mai számunkban a párkányi emberek válaszolnak ugyanezekre a kérdésekre, valamint arra, hogy mennyire könnyíti meg mindennapi életüket a két partot összekötő híd. Veronika (üzletvezető) Elég gyakran szoktunk átjárni Esztergomba. Van, hogy tudjuk miért megyünk, de akad olyan alkalom is mikor cél nélkül látogatunk „külföldre”. Általában a piac miatt szoktunk átmenni, s ha már ott vagyunk nem szalasztjuk el, hogy feladjunk egy lottót is főleg most, hogy ilyen nagy a nyeremény. Gina (bolti alkalmazott) Egyszer egy évben átmegyek Esztergomba Na, Jó van hogy többször Is, olyankor, mikor nagy bevásárlást tervezek. Amikor megépült a híd, mindenki úgy hitte a szlovákok „megrohanják” Esztergomot, de nem így lett, épp a fordítottja történt. Rengeteg itt a látogató, főleg ha ünnep van. Nikolett (virágkötő) Rendszeresen átmegyek Esztergomba, így sokkal könnyebb, hogy van híd. Körülbelül négyszer egy hónapban szoktam átgyalogolni, főleg hétvégén. Körülnézek, s ha megtetszik valami, akkor azt megveszem. Párkányba sokkal többen járnak át vásárolni, mivel itt minden olcsóbb. Laci (sofőr) Bevallom őszintén, hogy nem járok nagyon gyakran Esztergomba. Egyszer- kétszer, ha sikerül átjutnom, akkor már örülök. Főleg a családdal látogatok át, az elsődleges cél a vásárlás. Van, hogy ruhát, van hogy élelmiszert vásárolunk. Jó, hogy van híd, de az esztergomiak talán jobban őrülnek ennek. Hatszázmillió euróval többet kaphatunk jövőre Megszavazta az Európai Parlament Suiján László javaslatát, amelyet az európai Néppárt nyújtott be csütörtökön első olvasatban. Az indítvány értelmében a csatlakozó országok jövőre hatszázmillió euróval több támogatáshoz juthatnak. Az Európai Parlament (EP) csütörtökön első olvasatban megszavazta az EU jövő évi költségvetésének tervezetét, azzal a módosító indítvánnyal együtt, amely szerint 2004-ben hatszázmillió euróval emelkedne az újonan csatlakozó országokra jutó strukturális és kohéziós támogatások összege. Ezt az indítványt az EP legnagyobb pártcsoportját alkotó Európai Néppárt (ÉPP) nyújtotta be, a magyar megfigyelői csoport egyik tagja, Sutján László (Fidesz- MPSZ) kezdeményezésére. Az EP költségvetési bizottsága, amelynek megfigyelőként a magyar képviselő is tagja, két hete szavazta meg a javaslatot. A jövőre taggá váló tíz országra jutó összesen hatszázmillió eurós többlet új pénz abban az értelemben, hogy forrása az EU jelenlegi középtávú költségvetés-tervezési időszakában (2000-2006) 2004-re szánt keret és a konkrét előterjesztés közötti különbség - mondta az a szavazás után Surján László. A növekmény 11,5-14 százaléka jutna Magyarországra, ami körülbelül 18 milliárd forintnak felel meg. A 2000-2006-os pénzügyi perspektívák szerint 2004-re jutó költségvetési keret és az erre az évre szóló konkrét előirányzatok közötti teljes különbség mintegy 114 milliárd euró. Az EP-ben tárgyalt valamennyi módosító indítvány ennek a különbségnek a csökkentésére irányul. Többletforrásokat a parlament csak ilyen- módon, a költségvetési eljárás keretében tud felszabadítani. Ezen az eljáráson kívül (az Európai Bizottsággal ellentétben) nem tehet javaslatokat a meglévő pénzügyi mozgásterek kihasználására - emlékeztetett a képviselő. Az EU jövő évi költség- vetése lesz az első, amelyet már 25 tagállamra kell méretezni. Az EP mind a jelenlegi tagországokra, mind a csatlakozókra jutó hányad bővítését kezdeményezte. Az előbbiek esetében ennek mértéke majdnem 3, a tízeknél pedig mintegy 12 százalék lenne. A jelenlegi és jövőre csatlakozó tagországokat is számításba véve a 2004-ben kihasználható 114 milliárd eurós különbözetből a parlament összesen 3,5 milliárd euró felhasználására tett javaslatokat. Ebből 2,8 milliárd jutna a jelenlegi tagállamokra, a többi a csatlakozókra. A javaslatokról még a miniszterek tanácsának is döntenie kell, de a költségvetésnek ezekben a részeiben a parlamentet illeti meg az utolsó szó joga. Egyetlen ellenvetés hangozhat majd el, nevezetesen az, hogy az újonan csatlakozó országok nem elég felkészültek a többletforrások felhasználására - jegyezte meg a képviselő. Az ÉPP elfogadta azonban azt a megfontolást, amely szerint a parlamentnek azt kell üzennie a csatlakozó országok állampolgárainak, hogy határozottan képviseli az érdekeiket, és készüljenek fel, mert v&n értelme. A kohéziós alap esetében például a javaslat elfogadása majdnem tízszeres növekedést jelentene, mert a 600 millió euróból 450 millió jutna erre a célra, így ennyivel emelkedne az eredeti előirányzatokban szereplő 56 millió. Magyarország hasonló arányú növekedésre számíthat, aminek annál is nagyobb jelentősége lenne, mert a kohéziós alapnál alacsony - 15-20 százalékos - a saját részesedés aránya. 1: press József Tiltakozik a Fidesz Egészségügyi Kabinetje A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Egészségügyi Kabinetje sajnálattal vette tudomásul, hogy a Medgyessy-kormány nem adta fel a beteg emberek költségeit növelő javaslatát. A Fidesz sajtóközleménye szerint az Egészségügyi Kabinet szomorúan tapasztalja, hogy az építés költségvetése helyett, mint annyi más területen, itt is a leépítés terveit szövögeti a kabinet. Elfogadhatatlannak tartják továbbá, hogy a munkahelyüket elvesztő, valóban beteg embereknek járó táppénz időtartamát fél évről 90 napra csökkentik. A Fidesz kiemelte, hogy Medgyessy Péter a kampányban a következőt ígérte: „Elérjük, hogy senki ne betegedjen meg azért, mert szegény, és senki ne szegényedjen el azért, mert beteg.” A Fidesz szerint azonban a megszorító intézkedések sorozatával a szocialista kormány nem segít a beteg embereken. Az ellenőrzés szigorítását, az esetleges táppénz visszaélések megelőzését a Fidesz is támogatja, a megszorító intézkedések azonban nem a csalókat, hanem a becsületes és valóban beteg embereket büntetik. A Fidesz szerint a megoldást segítené, ha Medgyessy Péter betartaná a 400 ezer új munkahelyteremtésre vonatkozó ígéretét is. ej. Megfelezték a posta Fidesszel szembeni követelését Megdöbbentette a Magyar Posta Rt. vezetését a Fővárosi ítélőtábla néhány nappal ezelőtti döntése: a testület megfelezte a postának a Fidesszel szembeni követelését. Az ítélőtábla részben helyt adott a párt érvelésének, miszerint a posta számos levelet nem kézbesített. A Magyar Posta vélhetően a Legfelsőbb Bírósághoz fordul. Meglepő ítéletet hozott az ünnep előtt a Fővárosi ítélőtábla az úgynevezett Fidesz-levelek ügyében: megfelezte a Magyar Postának a Fidesszel szembeni követelését. Az állami vállalat 109 millió forintot követelt a párttól az országgyűlési választások tavalyi, második fordulója előtt kézbesített 3,6 millió kampánylevél után. A megrendelő nem fizetett, így a posta beperelte a pártot. A Fővárosi Bíróság tavasszal a Fideszt 120 millió forint megfizetésére kötelezte, de az elsőfokú ítélet ellen a párt fellebbezett. A Fidesz arra hivatkozva tagadta meg a fizetést, hogy a posta számos levelet nem kézbesített. A Fővárosi ítélőtábla határozatában részben helyt adott a Fidesz érvelésének. A testület azzal indokolta döntését, hogy a párt és a vállalat között létrejött szerződés úgynevezett időgarantált szolgáltatásnak minősül. Ez azt jelenti: a posta a kampányküldemények kézbesítésére garanciát vállalt, arra, hogy megadott határidőn belül minden küldeményt házhoz visz. Vagyis ebben az esetben egy olyan piaci megállapodás született, amely mindkét fél számára kötelezettségeket írt elő. Lényegében ezért kötelezte csak a bíróság ötvenegyné- hány millió forint megfizetésére a Fideszt. Tomecskó Tamás, a Magyar Posta Rt. szóvivője elmondta: a vállalat vezetését megdöbbentette az ítélőtábla másodfokú, jogerős határozata. Egyelőre nem kapták meg a hivatalos indoklást, így csak azt követően döntik el, hogy élnek-e a Legfelsőbb Bíróságon rendkívüli jogorvoslati kérelemmel. Forrás: Magyar Hírlap MAGYARORSZÁG Kórház privatizáció - a Munkáspárt is tiltakozik Több párt és szervezet mellé felsorakozva a parlamenten kívüli Munkáspárt is demonstrációra készül a kórház-privatizáció ellen. A radikális baloldali párt október 28-ra tervez tüntetést az Alkotmánybíróság elé, az I. kerület Donáti utcába. A kórházak magánosításának ügyében a jogalkotók mindeddig hajthatalanok maradtak, de azt nem lehet mondani, hogy semmi hatása nem volt a közelmúlt orvosi kamarai és szakszervezeti megmozdulásainak. Eger István egyenesen történelmi pillanatnak nevezte a közelmúltban, hogy az Országgyűlés nem az orvosi jogállásról, hanem csak az egészségügyi tevékenység végzéséről hozott törvényt. A névcserével állítólag „megvalósult a nyári, rendkívüli tisztújító küldöttgyűlés követeléseinek első pontja”. Hogy a Munkáspárt jövő keddi demonstrációjának lesz-e hasonló hatása, majd elválik. Kettős állampolgárság - Kovács szerint túl drága Az ország teherbíró képességét, a költségvetés korlátáit hangoztatta ismételten Kovács László egy kaposvári fórumon a kettős állampolgárság megemlítésekor - tudósít a Népszabadság. Az MSZP elnöke kijelentette, hogy a kettős állampolgároknak „többféle juttatás alanyi jogon, előzetes járulékfizetés nélkül is jár”, ez pedig sokba kerül. Külügyminiszterként Kovács újra azon aggályainak adott hangot, hogy még mindig nem tudja, mit is szeretnének pontosan maguk az érintettek, azaz a vajdasági magyarok. Utóbbi megállapítás nehezen érthető annak fényében, hogy a szaktárca állítólag már hónapok óta szakértői egyeztetéseket folytat az ügyben. Kovács a sajtó képviselőinek cáfolta, hogy Szerbia hozzáállásában a héten fordulat állt volna be. Mint mondta, a magyar fél korábban is tisztában volt azzal, hogy a szerbek kizárják az etnikai alapon adandó kettős állampolgárságot, és korábbi felajánlásukat valamennyi szerb-montenegrói állampolgárt beleértve tartják fenn. Elbocsátások a könnyűiparban - húszezren kerülnek utcára A Magyar Könnyűipari Szövetség főtitkára szerint állami segítség- nyújtás nélkül nagy károkat szenvedhet el az ágazat, amelyben várhatóan húszezres elbocsátást kell még az idén foganatosítani - írja a Magyar Nemzet. Cseh József hozzátette, hogy az államnak olcsóbb lenne az ágazat felélesztésére és modernizálására nyugati mintára programot kidolgozni, hiszen a segélyek fizetése több százmilliós terhet jelentene a költségvetésnek. A magyar könnyűipar gondjait súlyosbítja a távolkeletről fillérekért érkező, alulszámlázott import nagy mennyisége, valamint az illegális szállítmányok tömege, amely utóbbiak ellen a vámosok a közelmúltban már egyre nagyobb sikerrel harcolnak. Az országos napilapnak Csehi József főtitkár kijelentette, hogy a jövő esztendővel kapcsolatban nem sok jóra számít. Hegyi Gyula „elkaszált” javaslata A Parlamentben valószínűleg nem élvez majd többségi támogatottságot Hegyi Gyula MSZP-s képviselő azon javaslata, miszerint a „sikeresek vállaljanak többet a közös költségekből”, azaz a 417 ezer forintot meghaladó havi jövedelműek ne élvezzék a jövő évre tervezett adócsökkentések kedvező hatásait. A Magyar Hírlapban megjelent írásában a szocialista politikus amellett érvel, hogy a szegények és a gazdagok közti szakadék szűkítésére, a jövedelmi különbségek csökkentésére lenne szükség. 2006-ban a Medgyessy- kormány mérlegét az is meghatározza majd - véli Hegyi - mennyire sikerült a társadalmi egyenlőtlenségeken enyhítenie. A képviselő elismeri, hogy „a két százalékpontos csökkentés önmagában nem rázza meg a világot”, így annak elmaradása a gazdagokra nézve is csak jelzés értékű lehet. Mégsem lesz így, folytatja Hegyi, amiért a szerinte az SZDSZ által képviselt neoliberális gazdaságpolitika a felelős. Bár az újítás megszavazására nincs esély, a kormánypárt képviselőjeként az elvetélt javaslat kitalálója nem tervezi a költségvetési törvényjavaslat leszavazását. Ahogy fogalmaz: „léteznek magasabb rendű társadalmi céljaink is”. Erőszakos bizottsági ülés Halász János, a Kulturális és Sajtóbi- z o t t s á g fideszes alel- nöke október köziemé— B 7 ^Bnyeben olvas«P' Jhattuk. hogy az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának aznapi ülésén „ismételten megmutatkozott a szocialisták antidemokratikus magatartása”. A kormányoldal képviselői a bizottság ülésén ugyanis nem engedélyezték, hogy az ellenzéki képviselők hozzászóljanak a jövő költségvetési vitához, majd a napirendi pont tárgyalását egy szocialista képviselő indítványára erőszakkal lezárták. A bizottsági ülés szünetében, Balogh Miklós szocialista képviselő Halász . állítása szerint nem. akarta kiengedni Halászt" a teremből, „a karjánál fogva rángatta”. Halász sajtóközleményében a következőképpen kommentálta az eseményeket: „Megértem a szocialista képviselők idegességét, hiszen nehéz elfogadni a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos jogos és valós kritikát. Ám mindez nem indokolja az antidemokratikus és erőszakos magatartást.” Epress József
