Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-25 / 38. szám

Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk I. évfolyam, 38. szám 2003. október 25., szombat Blanka, Bianka Főszer készt ó-helyettes: Horváth Balázs • Szerkesztők: Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika), Bartal Tímea (régió), Muzslai Zsitva Ágnes (önkormányzatok), Oravetz Ferenc (szlovák hírek). Nagy Balázs (sport) • Művészeti vezető: Balage P. Szeder Tervezőszerkesztő: Ágfah/i Loretta • Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Pbstafiók 233., telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt.. 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igeizgató • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar Ftosta Rt., Rábahír Rt., Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a húrlapkézbesítőknél, a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Bukta Amikor még motoroztam, ki­vált nem szerettem az új jár­gányokat. Motornak csak az számított, ami egyszer már megjárta a roncstelepet, egyetlen alkatrésze se voir a régi, és amelyikkel már vagy harmincszor elszálltak. Én az enyémhez hozzátet­tem úgy tízet. A kedvencem az a bukás volt, amikor egy kanyarban épp beértem a kamiont, az viszont valahogy elszámította magát, és akkorát bródszájdolt, hogy a portól nem láttam semmit. A háromméteres árkon simán átrepültem, aztán jött egy le­rongyolódott fakerítés, aztán a veteményes dugványozó apókával, végül maradt a vi­szonylag masszív tyúkól. Ad­digra azonban elég jól lelas­sultam, és a bukás csak ilyen kisebb hancúrra emlékezte­tett. Mire kikászálódtam nya­kig tollasán, az apóka előcsal­ta bentről az anyókát, és ott toporogva várakoztak. Mikor előbújtam, az öreg mérgesen vágta földhöz a pisztoly alakú dugványozó karóját: A fene megette, mondta az öreg morogva az anyókának, a fene megette, ez csak egy nyam­vadt motoros, azt hittem, már látok végre egy ufót! Eddig a bukásig én bütyköl- gettem a gépet, de akkor szükségét láttam, hogy in­kább egy haverom végezze a szerelési munkákat. Egy hét múlva elmentem hozzá, pont akkor kapta szét a jár­gányt, de jócskán darabok­ra, hogy még az anyja se is­mert volna rá. A haver utált a földön fekve szerelni, ezért egy palló alatt a szerelőakná­ból piszkálta a cuccot. Hát, még egy pár nap mond­ta, én meg leültem, néztem a darabokat, éppen nem volt más dolgom. Hopp, egy csa­var, ott volt a lábam előtt, be­ledobtam az egyik deklibe, el ne vesszen. Két nap múlva visszamentem, a haver ingat­ta a fejét, nincs kész. Lassan egy hónapja nem ül­tem a motoron, és igencsak viszketett a repülhetnékem. Csúnya dolog, de nem bírtam tovább idegekkel, kikaptam a havert a szerelőaknából, és rászorítottam a falra. Nyögd már ki, az isten szerelmére, mondtam ilyen szépen. A haver lesütötte a fejét, és csak ennyit szólt: kudarc, tel­jes szakmai kudarc. Hogy a fenébe, értetlen­kedtem. Hát úgy, mondta végül, akár­hányszor összerakom, mindig kimarad egy csavar. Podmaniczky Szilárd HU ISSN 1785-0592 9 771785 059064 03298 Kellemetlen karcsúsítás a láthatáron- Párkány ­Kiszivárgott hírek szerint a párkányi Kappa Stúrovo papírgyár és a tetőfedő szi­getelőanyagokat gyártó JCP Izolácie Stúrovo lét­számleépítést tervez. A Kappa vállalva a tömeges elbocsátás ódiumát ez év végéig mintegy 50 alkalma­zottjától szándékozik meg­válni. A jelenleg 165 em­bert foglalkoztató JCP Izolácie elkerülendő a tö­meges elbocsátást három hónap alatt 19 személlyel óhajtja csökkenteni alkal­mazottainak létszámát. Az 59 családot érintő kelle­metlen létszámleépítésből arra lehet következtetni, hogy mind­két nagyüzem házatáján nincs minden rendben. A Kappa ez év júniusában átszervezett ve­zetése (a vállalat történetében először fordult elő, hogy a csúcsvezetésből kiszorultak a helybéli szakemberek!) a sima­lemez és könyvborítóként használt ragasztott simalemez gyártásával elégedetlen, és ezért az említett 50 ember zö­me ezt a részleget érinti. A rendszerváltás előtt a két papír­gépen évente közel 100 ezer tonna papírt gyártottak ebben a gyáregységben. A részleg, miután elveszítette piacait, je­lenleg a tervezett gyártási telje­sítményének hozzávetőleg egy- harmadát használja ki. A terve­zett létszámleépítés komoly be­avatkozást jelentene a simale­mez- és ragasztott simalemez gyártás menetébe, és egyálta­lán nincs összhangban a ko­rábban kinyilatkoztatott straté­giai elgondolásokkal, amelyek teremélésnövekedést jeleztek. Még ennél is kellemetlenebb a dán Icopal multinacionális céghez tartozó JCP Izolácie esete, amelynek mélyrepülése pár éve kezdődött, és most úgy fest, tovább folytatódik. Az aszfalt árrobbanása és a keres­let visszaesése miatt piacot vesztettek és a hajdan szebb napokat látott gyár, ma a fen- maradásáért küzd. A régebben évente 80-85 millió négyzet- méter szigetelőanyagot gyártó üzem jelenleg tervezett teljesít­ményének csupán durván egy­negyedét használja ki, és a ke­mény konkurrenciaharcban könnyen elvérezhet. A piac te-' lítettsége miatt a dán tulajdo­nos állítólag kacérkodik azzal a gondolattal, hogy az egyik ke­leti üzemét - egy lengyelorszá­git vagy a párkányit - bezárja. Egyelőre úgy fest, hogy a gyár vezetése haladékot kapott, hogy jobb gazdasági ered­ményt tudjon felmutatni. Nem kell különösképpen hang­súlyozni, hogy a JCP Izolácie esetleges bezárása milyen kelle­metlen csapást jelentene az amúgy is magas munkanélküli­séggel küzködő térségre. -O­Nincs meg az önrész az EU-támogatásokhoz Tűrhetetlen és elfogad­hatatlan, hogy az ígéretek ellenére a jövő évi költ­ségvetésben nincs meg az uniós támogatások kifize­tésének 30 százalékos nemzeti kiegészítése - je­lentette ki Glattfelder Béla fideszes képviselő szerdai sajtótájékoztatóján. A Fidesz szerint az ígéretek elle­nére sincs meg a jövő évi költség- vetésben az uniós támogatások kifizetésének 30 százalékos nem­zeti kiegészítése A mezőgazdasá­gi bizottság legutóbbi ülésén a kormány képviselői közölték, hogy a gazdálkodók számára jut­tatandó 30 százalékos nemzeti ki­egészítésnek jövőre csak maxi­mum a 10-30 százalékát, így az össztámogatás 3-9 százalékát fe­dezi. A képviselő emlékeztette a sajtót, hogy a 30 százalékos kiegé­szítés kifizetését Medgyessy Péter is megígérte, és országgyűlési ha­tározati javaslat is született arról, hogy a 2004-es költségvetésben biztosítani kell ennek fedezetét. Elmondta, hogy Szanyi Tibor, a földművelésügyi tárca politikai ál­lamtitkára nemrégiben szintén biztosította a gazdákat arról, hogy a költségvetési törvényjavaslatban szerepel a kifizetések fedezete. Az­zal, hogy ez a fedezet mégsem szerepel a költségvetésben, a kor­mány megsértette a gazdákat és az ennek kapcsán elfogadott or­szággyűlési határozati javaslatot. A képviselő szerint meg kell vizs­gálni, „kinek a felelőssége, hogy a gazdákat megtévesztették". Érde­kelné, vajon Medgyessy Péter tu- dott-e arról, hogy a költségvetési törvényjavaslatban nem szerepel a kifizetések teljes fedezete. e.j. A társadalom elöregedé­se és a reformok Kitüntetések az esztergo­mi Rendőrkapitányságon A modern társadalmak­ban, főként a nyugati orszá­gokban évről évre egyre na­gyobb gondot okoz az or­szág fokozatos elöregedése. A jelenség orvoslása politi­kai változtatásokat is igé­nyel. Egyebek mellett Szlo­vákiában is vannak olyan reformtörekvések, amelyek­kel a kialakulóban lévő ne­gatív hatásokat igyekeznek kiküszöbölni. Bár ezek va­lós hatása csak hosszútávon érzékelhető, az első lépések már most megtörténnek.. Pár évtizeden belül a fejlett országok törvényszerűen az elöregesedés problémájával fognak szembesülni. Az elörege­dés veszélye nemcsak abból a tényből fakad, hogy az emberek élettartama meghosszabbodik, hanem a kevés születő csecse­mő is közrejátszik. Fennáll az a veszély, hogy az elöregedés kö­foto: Zács vetkeztében egyre csökkenő lét­számú produktív munkaerő nem lesz képes eltartani az idő­sebb korosztályt, és előbb-utóbb egy komolyabb bevándorlási hullámot válthat ki. A fejlődő országokból várható bevándor­lás olyan méretet ölthet, hogy Németországban például 2030- ra a bevándorlók aránya elér­heti a 30, a városokban az 50 százalékot. (folytatás a 2. oldalon) A Magyar Köztársaság ki­kiáltásának 14. évfordulója alkalmából szerdán ünnepi egységgyűlést tartottak az esztergomi Rendőrkapi­tányságon. Salgó László ve­zérőrnagy, az ORFK vezető­je, illetve Illés Lászó dan­dártábornok, megyei főka­pitány parancsainak felol­vasása az állomány több tagjának jó hírt jelentett. Az ORFK vezetője a szolgálat példamutató teljesítéséért Pirtyák Csilla őrnagyot alezre­dessé, Borosháziné Végh An­géla főhadnagyot századossá léptette elő soronkívül. A me­gyei főkapitány szintén soron­kívül léptette elő törzszászlóssá Gazda Zsolt zászlóst, illetve zászlósokká Markos Norbert, Néveri Péter Edvárd és Rózsa Roland főtörzsőrmestereket. November 1-jétől alezredesi rendfokozatot viselhet Debrece­ni István őrnagy, valamint fő­törzsőrmester lesz Bús Tamásné törzsőrmester. Továb­bi jutalomban és dicséretben részesült Záhorszki Gábor, Tolnay Domonkos, Horváth Mihály, Győri Zsolt, Bokros Jó­zsef, Kollárné Németh Andrea, Ormai Tamás, Bordi Sándor, Demjén János, Tóth Csaba, Ládonyi Zsolt, Kiss Anikó, Gresu Ferenc, Horváth Lajos, Kovács András, valamint Né­meth Angéla közalkalmazott. Az országos rendőrfőkapitány Brassói Gabriella századost őr­naggyá, a megyei Rendőr-főka­pitányság vezetője Tóth Gábort főtörzsőrmesterré, valamint Schummel Zsoltot törzsőrmes­terré léptette elő. A megyei fő­kapitány dicséretben és juta­lomban részesítette Sováczki Gábort, Erdei Beátát, Erdei Gábort, Ötvös Györgyöt, Bog­nár Tamást, valamint Ötvös Adrienn közalkalmazottakat. váczy Lapozó FELEMÁSAN ÉRTÉKE­LIK A KORMÁNY ; ELMÚLT ÉVÉT......2. oldal TAKARÉKOSKODIK AZ EGÉSZSÉGÜGY ....2. oldal OK TÓBER 23-1 ÜNNEPSÉGEK........3. oldal ELISMERÉS A MAGYAR FIATALOKNAK...........3. oldal DOHÁNYSZTORI....4. oldal KÖTELEZŐ MUNKA A SANY0-BAN.............4. oldal BÍ BOROSSÁ AVATTÁK ERDŐ PÉTERT.........5. oldal A RÖGBI VÁLOGATOTT GYŐZELEMRE TÖR ................................................& oldal Ismét át kell állítani az óránkat Október 26-án, vasár­nap hajnali három órakor egy órával visszaigazítjuk az órákat. Ez az állapot március 28-ig fog tartani, amikor ismét vissza- állunk a nyári időszámításra. Az idő módosításának gondolata - amely a nappali fény jobb ki­használására hivatkozik - elő­ször 1784-ben Benjamin Frank­lin egyik cikkében bukkant fel. Jelenleg kimondottan gazdasági megfontolásból alkalmazzák a nyári és téli időt. Az időváltozta­tás ellenzői elsősorban az átál­lás kiváltotta alvászavarokat, fá­radtságot, és az ebből eredő tes­ti és lelki problémákat említik. Egyébként a téli és a nyári időt Szlovákiában először az első világháború alatt 1915-16-ban vezették be, volt időszak, amikor szünetelt, 1979 óta viszont folya­matosan alkalmazzák. A nyári és téli idő az ELI tagállamainak zömében, USA-ban, Oroszor­szágban és a világ más országai­ban is érvényben van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom