Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-21 / 35. szám
2003. október 21, kedd RÉGIÓ ftffttap MAI TÉMA Titoktartási kötelezettség 22-es A közoktatásról szóló törvény módosításának egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért eleme a pedagógusokat és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat terhelő titoktartási kötelezettség jogszabályi megjelenése. Sajnos a törvény értelmezése nem egyértelmű, sokaktól sokféleképpen hallottuk már a magyarázatát. A pedagógus, a gyerek és a szülő úgynevezett hármas kapcsolatába mintha éket verne ez az új törvény. Szlovákiában nem kell titkolódzni Ha összegezni szeretnénk a témával kapcsolatos véleményeket, azt mondhatjuk, hogy megvalósítható, de elhibázott ötlet ez a kötelezettség. Az esztergomi Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanára, Klányi Sándorné szerint pont az előtt a személy előtt kell titkolózni, aki a leginkább illetékes. A szülő az első, a tanár csak neveli a gyereket 30-40 fővel együtt. Fizikailag lehetetlen, hogy az összes gyerek problémáját egy tanár dolgozza fel, és kezelje. Vince Angelika, aki szintén az intézmény tanára, úgy gondolja, hogy visszaélési lehetőséget biztosít a diákoknak ez a törvénymódosítás. A nevelőkre bízott titok a barátoktól, diáktársaktól előbb-utóbb eljut a szülőhöz is, kellemetlen helyzetbe hozva így a tanárokat. Meggyőződése, hogy közösen lehet segíteni a gyerekeknek, de csapdája ha titkolózni kényszerül az egyik fél, nincs lehetőség megoldást találni. Konkrét eset is előfordult már. Ekkor az első tanács az volt, hogy mindenképpen beszéljen a diák a szülőjével. Az iskola tantestületének véleménye szerint egymás becsapására épül a törvénymódosítás. Összeállította: GK A szlovákiai iskolákban nincs titoktartási törvény. Mindössze az általános adatvédelemről kell egy határozatot kidolgozni, hogy az iskolás gyerekek adatai ne kerüljenek illetéktelenek kezébe - mondta Bobor János, a Párkányi Gimnázium igazgatója. A magyarországi titoktartási kötelezettséggel kapcsolatosan megtudtuk, hogy a szlovákiai tanárok nem tartják szükséges^ nek olyan formában, mint ahogyan azt a magyar iskolákban előírják. Nem szabad elhallgatni a szülők elől a diákokkal kapcsolatos problémákat, hiszen akkor nem adódik lehetőség ezek megoldására. Fodor Zsuzsa, a párkányi Ady Endre Általános Iskola igazgatója megrökönyödéssel fogadta a magyarországi törvényt. Szerinte a törvény olyan egyedi esetek miatt kialakult helyzetet próbál kezelni, amelyekre eddig megvoltak a pedagógusi módszerek. Nem jó ötlet, hogy ezeket a helyzeteket törvénnyel szankcionálják, hiszen előtérbe kell helyezni a szülő-gyermek kapcsolatot. Ha a gyerekkel problémák vannak, akkor azt az elsődleges szocializációs szintéren, vagyis a családban kell megoldani. A gyermek iskolai gondjai elsősorban a szülőre tartoznak. Az igazgatónő véleménye szerint, a pedagógusnak segítenie kell a nehéz helyzetben lévő tanuló személyiségének a fejlődésében, és az, hogy a szülő előtt titkokat kell megtartani, nem jelent ebben előrelépést. A pedagógusok eddig is tudták kezelni a nehéz helyzeteket, és nincs szükség ezeknek a helyzeteknek a törvényi szabályozására. árpási A módosítás a tanuló-pedagógus-szülő kapcsolatában kialakult gyakorlatot, mint a pedagógiai tevékenység eredményességének egyik természetes feltételét megőrzi, ugyanakkor megfelelő kiegészítésekkel pontosítja is azt. A törvény módosítását megelőzően a pedagógusok egyedileg döntöttek az adatok kezeléséről: azonnali intézkedést nem igénylőnek minősíthették, gyermekvédelemi szervekhez fordulhattak, a szülő tudomására hozhatták, vagy nélkülük vállalhatták a probléma kezelését. (Adat: tartalmazza a tanulói jogviszonnyal, a magatartással, a szorgalommal és a tanulmányi teljesítményekkel kapcsolatos valamennyi információt. Ezen kívül adatnak minősül a tanulókkal, illetve családjukkal kapcsolatos számtalan hír, információ a vagyoni helyzetről, az egészségi állapotról, a szokásokról, az életvitelről, a társas kapcsolatokról, stb. amelyek befolyásolják ugyan az iskola munkáját, de a közoktatási intézmények számára az érintettek hozzájárulása nélkül nem kezelhetők, nyilván nem tarthatók.) Általános igazságként fogadhatjuk el, hogy nehezen becsülhető meg a tanuló „problémás” adatainak családi fogadtatása. Indokolt tehát, hogy a tanulónak legyen lehetősége dönteni arról, hogy az őt érintő (adott esetben az ő általa ismertetett), de az iskola által nem kezelhető adatok eljussanak-e szüleihez, és hogy csakis az ő hozzájárulása menthesse fel a pedagógust a titoktartási kötelezettség alól. A törvény a módosítást megelőzően nem biztosított megfelelő garanciát az engedélyezetten túli adatok és információk korlátlan áramlásának megakadályozására, nem szabályozta a pedagógusok viszonyát a nyilván nem tartható és a pedagógushivatás gyakorlásán kívül szerzett információkhoz. Súlyos személyiségjogi, pedagógiai, családi problémákhoz vezetne, ha ezekről - az olykor kellően meg sem alapozott, netán csak feltételezett hírekről - a pedagógus korlátozás nélkül tájékoztathatná a szülőket. A pedagógus ugyanis a szülők túlnyomó többsége számára megbízható, hiteles hírforrás. A titoktartási szabályok nem akadályozzák a súlyos fegyelmezetlenség miatt szükségessé váló felelősségre vonást. Továbbra is elmarasztalhatok az iskola szabályait, a házirend előírásait megsértő tanulók. Ide tartoznak az egészségkárosító szereket fogyasztók, a káros szenvedélyek elterjesztésében közreműködők, a dohányzáson, italozáson, drogfogyasztáson tetten ért tanulók. E tiltott tevékenységeknek és következményeiknek az adatai a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak, ennélfogva az iskola által nyilvántartható és nyilvántartott adatok részét képezik, azaz nem tartoznak a bizalmas, titkosan kezelendő személyes adatok közé. (Oktatási Minisztérium honlapja) Márianosztra - A börtöntelepülés Nyugdíjasok köszöntése Börzsöny hegységben egy régen kialudt vulkán kellős közepén található Márianosztra. Történelmileg gazdag múlttal rendelkezik, hiszen a terület már több ezer éve lakott. A domboldalon található egykori pálos rendház és templom barokk együttese uralja a falu feletti kilátást. Fontos kegy hely volt évszázadokon át. Ma a közvélemény leginkább az itt található fegyház miatt ismeri a település nevét. Első okleveles említése 1262- ből való, Nostre névvel - a mai szlovák neve -, a Nostra is erre utal vissza. A település a templomról, ill. annak védőszentjéről kapta a nevét. Latinul: Maria nostra, ami szó szerinti fordítóban: a Mi Máriánk, magyarosan a Magyarok Nagyasz- szonyát, népiesen a Boldogasz- szonyt jelenti. 1352-ben Nagy Lajos király a pálos rendnek területet adott. Nagy Lajos király az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok részére kolostort építtetett. A kolostor mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére templomot emeltetett. A kolostorban többször járt Hunyadi János, Mátyás király és Kapisztrán János is. A törökdúlás elérte Mária- nosztrát is. A község kiürült, és a török hadak teljesen lerombolták a települést. A kihalt faluba főleg szlovákok, lengyelek és német nemzetiségű családok költöztek. A pálosok kolostorának újjáépítése után a szerzetesek ismét birtokukba vették, és egészen a pálos rend feloszlatásáig, 1786. március 20-ig itt tevékenykedtek. Amikor II. József feloszlatta a rendet, a kolostor épülete katonai raktár lett, később pedig kórházzá alakították. 1854-től közel száz évig, vagyis 1948-ig női fegyintézetként működött, melyet a Szent Vince- rendi nővérek vezettek. A kolostor épületéből formált börtönbe először a II. világháború után kerültek köztörvényes férfielítéltek, de velük együtt megjelentek a politikaiak is. 1950-től fér- fifegyházként üzemel. 1956 után pedig az itt nyilvántartottak között volt többek között Göncz Árpád, Bibó István, Déry Tibor és Eörsi István is. Márianosztra népessége a legnagyobb lélekszámot 1918- ban érte el, ekkor 1764 lakos élt a településen. Ettől az évtől kezdve a település lakosainak száma folyamatosan csökken. Jelenleg 900 körül mozog. Márianosztra jelentősebb intézményei között kell megemlíteni az általános iskolát. A település iskolájának története 1719-ben kezdődött. Először néptanítók, később kedvesnővérek, és 1950-től általános iskolai tanítók tanítottak itt. Az iskola a nevét a településen élt híres pálos íróról, Virág Benedekről kapta. Márianosztrán 1738-1752-ig és 1778-1781-ig működött a pálos főiskola különböző tagozata. A község határain a történelem folyamán két vár is volt. A Bíber-vár maradványai a település kelet-délkeleti határának szélén vannak, dél-délnyugat irányában a Zuvári-vár romjai láthatók. A két vár jelentősége nem volt nagy, de a Börzsönynek ezt a szegletét is védte. Az építmények kis alapterületű erődítmények voltak. Jelentős műemlék Márianosztrán a kettős homlokzatú tornyos, római katolikus templom és ennek a szomszédságában a 1800 körül épült római katolikus plébánia. Fontos emlék a Kálvária kápolna, valamint a II. világháborús emlékmű. Márianosztrán született Szilvásy Miklós, aki 1952-ben olimpiai aranyérmet nyert birkózásban. Neki állított a falu emléktáblát 3 évvel ezelőtt. A településen, a Magyarok Nagyasszonya Templom előtti téren a pálos kolostor építtetőjének, Nagy Lajos királynak a mellszobrát avatták fel 2001-ben. A márianosztrai búcsúkra ma is nagyon sokan érkeznek. A Jézus Öt Szent Sebe búcsút minden évben július első hétvégéjén, a Fájdalmas Szűzanya búcsút szeptember elején, a Szeplőtelen Fogantatás búcsúját december első hétvégéjén tartják. akaree Pénteken az Esztergomi Megyeháza Dísztermében került sor az Esztergom és környéke nyugdíjasainak köszöntésére, majd azt követően az Ügyes Kezek Kézműveskiállítás megnyitójára. A hagyományosnak tekinthető rendezvény ünnepélyes megnyitóját Erős Miklós, az Esztergomi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Kulturális Egyesületének (ENÉKE) elnöke tartotta. Beszédében az októberi hónapot az időskor jelképeként jellemezte: „Fel kell ismerni, és ki kell használni az ősz adta napfényt, el kell fogadni, hogy nemcsak a természetben, hanem az életben is az ősz és a tél következik a tavasz és a nyár után. Nem szabad megijedni ettől, hiszen az ősz hozza a termés javát, és az őszülő emberekre mindenkinek szüksége van.” A szép számban összegyűlt idősökhöz szólt Knapp János Pál esztergomi alpolgármester is. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy vannak olyan értékek, olyan szeretet, amit csakis az idősek, a nagyszülők tudnak megadni az unokáknak. A beszédek után az ENÉKE rendezvényein rendszeresen fellépő Horányi László színművész verssel, valamint A hegedűs a háztetőén című előadás „Ha én gazdag lennék” című betétdalával szórakoztatta a meghívottakat. A rendezvényen fellépett Vámos Ferenc előadóművész, az Esztergomi Szabadidő Táncklub és a Pilisszentléleki Pávakor énekkar. Az Esztergom és környékéről, valamint a határ két oldaláról összegyűlt nyugdíjasok tapssal jutalmaztak valamennyi előadót, akik mindannyian igyekeztek kellemes délutánt szerezni a deres hajú, mindenki számára nélkülözhetetlen nagymamáknak és nagyapáknak. Bukovícs Civil összefogás- Kesztölc Jótékonysági bált rendeztek a hétvégén Kesz- tölcön, amelynek apropóját az adta, hogy a község ingyenes újságja, a Tengerszem, egyéves lett. A színes programok között mindenki megtalálhatta a kedvére valót. A bálnak három bevételi forrása volt, a belépők, a tombola és a büfé. A befolyó összeget a kesztöl- ci Önkéntes Tűzoltók Egyesületének megsegítésére, és egy civil szerveződés, a Kesztölcért, a Faluért Közhasznú Egyesület számára utalták. Szob város polgármestere, aki a civil szervezet felügyelő bizottságának elnöke, irigylésre méltónak nevezte beszédében ezt a jó célt szolgáló emberi összefogást, és méltatta a Tengerszem törekvését. Az est folyamán fellépett a Rozmaring népdalkor, hallhattunk etno zenét, volt indiaitáncbemutató és görög táncház is. Kesztölc borkultúrájáról is ismert, így természetesen nem hiányozhatott a programból a borkóstoló és játékos vetélkedő sem. Sokak örömére fellépett Laár András is humoros, zenés műsorral. Jótékonysági rendezvényről lévén szó, mindenki ingyen vállalta el a fellépést. Persze egy ilyen este kevés, hogy segítsen a gondokkal küszködő egyesületen, de mindenképpen jó alkalom, hogy erősítse a civil összefogást. gk
