Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-21 / 35. szám

t— RÉGIÓ 2003. október 21., kedd Több előzékenységet Egyik számunkban nemrég az esztergomi járókelőket ar­ról kérdeztük, hogy szerintük mennyire biztonságos a gya­logos közlekedés a városban. Többségük úgy vélte, kifeje­zetten veszélyes dolog gyalo­gosan közlekedni, a zebrára pedig gyakran félve lépnek. A városban több helyen, a felfestett fehér csíkok mel­lett jelző táblák is figyelmez­tetik az autósokat a gyalogo­sok törvény adta jogaira. Az itt látható fotó azonban fé­nyes bizonyítéka annak, hogy a gépjárművezetők egy része nem foglalkozik a gya­logosan közlekedők bizton­ságával. Nem lehet tudni, hogy a kidőlt tábla vajon vandáloknak, vagy egy gon­datlan autósnak köszönhető­en nem képes eleget tenni funkciójának, de minden­esetre a tragédiák elkerülése érdekében nem ártana, ha az gépkocsivezetők több előzé­kenységet tanúsítanának. Kép és szöveg: bukovics Tudatlan század Gál Katalin írása Kifütyülték a miniszterelnököt Söjtörtön a Deák-ház ünnepélyes átadásán. Az átadáson nem Medgyessy Péter miniszterelnök szemé­lye, múltja és jelene a fontos, hanem Deák Ferencé. Hadd elevenítsem fel pár sorban, miért is kéne Deákot tisztelnünk. O a haza bölcse, az az ember, aki a forradalom után nem hagyta el hazáját, hanem passzív ellenállóként élt közel 18 éven át, reményt és bíztatást adva az elnyomástól szenvedő honpolgároknak. Akkor lépett, mikor lépnie kellett. A kiegyezést a legmegfelelőbb történelmi pillanatban gondolta ki. Nemcsak a kor kiemelkedő gondolkodói, mint Eötvös József, Pulszky Ferenc sorakoztak föl a kiegyezés eszméje mögött, hanem hiteles történelmi dokumentumokkal bizonyíthatóan a nép is egyetértett vele. Tisztelnünk kell Deák helytállását, tisztességét, kitartását. Ha ő nincs, nincs dualizmus, és talán az elkövetkezendő nemzedékek nem let­tek volna képesek kivívni a szabadságot. Nekünk, 21. századi embereknek nincs jogunk ítélni egy olyan korról, amiben nem éltünk, csak elfogadhatjuk azt, amit akkor leírtak. Ezek szerint pedig Deák kivételes tehet­ségű politikus és ember volt. Emlékének tisztelettel kell adóznunk, és ez a tisztelet független kell, hogy legyen poli­tikai nézeteinktől. Karinthy Frigyes írta 1921-ben a következőket: „Csak múljon el már e tompa, nyomorult század, kavargó sötét­ségével, butaságával, tévelygéseivel és múljanak el az emberi fajta sötét, tudatlan századai." Hát a 20. század elmúlt, de úgy tűnik az emberi fajta tudatlansága még nem, vagyis nem mindenkinél. Történelemóra képekben Csütörtökön nyílt meg az esz­tergomi Szabadidőközpont au­lájában Bélay Iván Hősi emlé­kek Esztergomban című kiállítá­sa. A tárlaton Sobieski János emlékművétől az 56-os hősökre emlékező táblákig összesen har­minc műről látható fotó, mind­egyik Iván bácsi saját gyűjtése. Mióta foglalkozik honismereti kutatással? Hasznos időtöltés céljából kezdtem el Szentgyörgymező történetét feldolgozni. Harminc évig dolgoztam Nyergesújfalun a Viscosában, majd, amikor koromnál fogva már nem bír­tam a kerttel foglalkozni, el­kezdtem a kutatást. Visszatér­tem a gyökereimhez, hiszen Szentgyörgymezőn születtem és éltem nagyon sokáig. Tehát ez már nem az első munkája. Hogy bukkant a hősi emlékekre? A szentgyörgymezői kutató­munka vezetett el az útszéli ke­resztekhez, szobrokhoz, többek közt a hősi emlékekhez is. Gon­doltam, hogy összegyűjtöm őket Dunakanyar Konferencia - harmadszor (folytatás az 1. oldalról) A III. Dunakanyar konferen­cia zárásaként Gulyás József, a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács alelnöke és Agócs Ist­ván, a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke nyilatkozatában támo­gatta a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács létrehozását. Agócs István mint a Vág-Duna- lpoly Eurorégió elnöke arról is szólt, hogy a Vág-Duna- Ipoly Eurorégió a területén lévő vala­mennyi települési illetve regio­nális partnerkapcsolatot támo­gat. Agócs István a dunakanya­ri polgárok együttműködési szándékáról szólva kifejtette azt is, hogy a Nógrád Megyei Terü­letfejlesztési Tanács elnökével történt egyeztetés után remél­hetően a következő Dunaka­nyar Konferencián végre hiva­talosan is megalakul a Dunaka­nyar Térségi Fejlesztési Tanács. Bukovics, Muzslai és bemutatom, hogy összefüg­géseiben lehessen látni, milyen emléket őriz Esztergom a ma­gyar történelemből. Mekkora időt ölel fel ez a ki­állítás a történelemből? Sobieski János emlékművétől Az Országos Szobafestő Mázoló Tapétázó Ipartestület védőszentjé­nek, Szent Lukácsnak az ünnepét az idén Esztergomban tartották. A hálaadó szentmisét a Szent Anna- templomban Blanckenstein Mik­lós, az Érseki Papnevelő Intézet rektora celebrálta. Szent Lukács görög nemzeti­ségű pogány családból szárma­zott. Az I. században Antiochiában született, Pál apos­tol kísérője volt, vértanúként halt meg. Mestersége szerint orvos, ezért Szent Lukács elsősorban az orvosok, kórházak, fürdők védő­szentje lett. Az ő alkotása az Új­szövetség róla elnevezett evan­géliuma és az „Apostolok Csele­kedetei” című könyv, amely az ősegyház alapítását beszéli el. Lukács evangéliuma a pogá- nyokból megtért keresztények­nek szól. Hangsúlyozza, hogy az üdvösség nem a zsidók kiváltsá­ga, hanem minden népnek szól. Az ikonográfiában Szent Luk­ácsot mindig tulokkal ábrázolják. az 56-os forradalomra emlékez­tető három tábláig összesen har­minc műről van szó. A legkoráb­bi a lengyel király szobra, amiről emlékünk van. Az ő történelem­ben játszott szerepét mindenki ismeri, de szobrának történetét Művét az irgalmasság evan­géliumának is szokták nevezni. A tékozló fiúról és az irgalmas szamaritánusról szóló példabe­széd csak Lukácsnál szerepel. Lukács imádkozni is tanít min­ket. Általa ismerjük Zakariás „Benedictusát”, Szűz Mária „Magnificatját”, az Angyali Üd­vözletei, Mária életét és Jézus gyermekkorát pedig ő részletezi. Egy római és állítólag a czesz- tochowai csodatévő „fekete” Mária-képét is ő festette, ezért a festők védőszentjeként is tiszte­lik. A leghíresebb céhük a római Accademia di S. Luca. A nagy­szebeni festők és asztalosok, to­vábbá a brassai festők, képfara­gók, üvegesek asztalosok kö­zépkori közös céhének is Szent Lukács volt a védőszentje. Blanckestein Miklós - aki egyébként asztalos is - prédi­kációjában kifejtette, hogy vis­sza kell adni a munka becsüle­tét, az emberi szolidaritást fel kell éleszteni. már kevesen. Ezeket kutattam fel levéltári, könyvtári források se­gítségével. Ez a kis ismertető sze­repel a képek alatt a kiállításon. Személyes emlékek nem fű­zik egyik emlékműhöz sem? Gyerekkoromban a Honvédte­metőbe jártam a többi gyerekkel ibolyázni, és emlékszem Palkovics Károly obeliszkjére. Rajta volt még a széttört rabbilincs, amit azóta saj­nos leloptak róla. Az 56-os sötét­kapui tragédián sem vettem részt, csak a lövéseket hallottam, és bor­zadtam el az események láttán. Minden évben lerovom a kegyele­temet a hősök előtt, hiszen nem egy ismerősöm volt köztük. Ez az első kiállítása? Itt a Szabadidőközpontban igen, és nagyon szeretném, ha az iskolák történelemtanárai tartaná­nak itt egy-egy órát. Én szívesen eljövök, és körbevezetem őket a tárlatom, mesélek az emlékművek történetéről. Fontos, hogy a diá­kok, amikor elmennek egy-egy emlékmű előtt, tudják, mit is áb­rázol, és, mire emlékeztetnek ben­nünket ezek a szobrok. gk Kiteljesedésünk egyik fontos eszköze a mindennapi munka. A munka az embert képessé teszi arra, hogy tökéletesedjen em­berségében, együttműködjön Is­ten tervének a megvalósításá­ban. Bármilyen munka lehet Is­tentől kapott hivatás, ha szolgá­latnak tekintjük. A munka egye­síti az embereket. A társadalmat kölcsönös szolgálaton alapuló rendszerré formálja és létrehozza a szolidaritás kötelékeit. Jézus vállalva emberségünk minden terhét, a názáreti ácsműhelyben, nevelőapja, Szent József mellett tanulta és verejtékével szentelte meg az emberi munkát. Az ünnepi szentmise után Esztergom város Önkormányza­ta és Ipartestülete, a Géza feje­delem Ipari Szakképző Iskola, és mások emlékszalagot helyez­tek el a Szent Lukácsot ábrázo­ló zászlóra. Mádl Ferencné, Dalma asszony, külföldi elfog­laltsága miatt, levélben köszön­tötte az egybegyűlteket. Csonka márom-Esztergom Megyei Köz­gyűlés elnöke felhívta figyelmet ar­ra, hogy a levéltáraknak a törvény­ben meghatározott feladatán kívül más elvárásoknak is meg kell felel­niük. Vagyis a megőrzési funkción kívül konferenciák, kiállítások szer­vezésével emberközelivé, bemutat- hatóvá kell tenni az összegyűjtött anyagokat. A KEMÖL ennek a funkciónak is meg kíván felelni, ezt példázzák a 90-es évek közepétől induló, a levéltár anyagait bemuta­tó tematikus kiállítások, mint pél­dául a térképek, valamint tervek a levéltár gyűjteményéből. Az ember életét végigkíséri, fő­képp a 13-14. századtól, az írott dokumentum. Minden életkornak Szombaton a magyar tanítási nyelvű alapiskola és az óvoda közös szervezéssel teadélutánt rendezett a falu nyugdíjasainak részére. A kultúrház színházter­mében terített asztal fogadta őket. Majd két órától a gyerekek műsorát nézhették meg. Verse­ket, dalokat hallgathattak, a na­gyobb lányok pedig karikázót mutattak be. Az előadás végén Szalonnás Terka magyar nótá­Felújítás alatt áll a Gyiván az 1910 körül épült, azelőtt iskolának használt épület. Jelenleg itt intézik a hivatalos ügyeket, mivel a Sár- kányfalvához tartozó falunak nincs saját községháza és polgár- mestere. Az épületben működik még könyvtár, van ülésterem és Palkovics családé. A kiállításra ke­rült esküvői és egyéb képek, dok­tori diplomák, családfa segítségé­vel kísérhetjük végig személyes történetüket, mely egyben része a város történetének is. Más célja is van azonban a kiállításnak. Szeret­nék felhívni a figyelmet a családi levéltárak fontosságára, és arra, hogy ezeknek a fontos dokumen­tumoknak egy idő után a legjobb helye a levéltárban van. Csombor Erzsébet, a levéltár igazgatója el­mondta, hogy szívesen vennék, ha az iskolák diákjai számára levéltári órát tarthatnának, kézzelfogható­vá téve így a történelmet számuk­ra. A tárlatot egy évig tekinthetik meg az érdeklődők. gk kát énekelt Vígh Imre cigányprí­más kíséretével. „Fontos, hogy gondoljunk az idősebbekre. Törődjünk velük, hogy ne érezzék magányosnak magukat. Ezzel a teadélután­nal igyekeztünk egy kis szóra­kozást nyújtani, elfeledtetni a szürke hétköznapokat,” mondta Takács Anett, a tea­délután szervezője, az alapis­kola tanára. -baj­különböző ünnepi alkalmakra használt terem is. Sárkányfalva polgármestere, Markó Rozália el­mondta, hogy az épület várható­an november közepére készül el. Külső és belső vakolást kellett el­végezni, valamint a padlózatot is ki kellett cserélni. czm Vissza kell adni a munka becsületét A festők védőszentjének, Szent Lukácsnak ünnepe Esztergomban •n írásba zárt történelem” Életutak iratai címmel kiál­lítás nyílt péntek délután az esztergomi levéltár Palkovics termében. A Komárom-Esz­tergom Megyei Önkormány­zat Levéltárában (KEMÖL) őrzött két legjelentősebb családi levéltár tulajdonosa a Palásthy- és Palkovics csa­lád. Az ő személyes iratai­kon keresztül kíséri végig a kiállítás az ember életútját bölcsőtől a koporsóig. A megnyitón Kerti Katalin, a Ko­megvan a maga saját dokumentu­ma, amely nemcsak a személyről, hanem az adott korról is hű képet mutat. A levéltárban az Esztergom megye köztörténetére vonatkozó számos hasznos információt tartal­mazó iratokon kívül, személyes iratok is megtalálhatók, amelyek egy nemesi család mindennapi életébe nyújtanak bepillantást. A személyes iratokon keresztül a ma­gyar történelem tragikus fordulatai is nyomon követhetők. A KEMÖL által őrzött két legnagyobb családi gyűjtemény a Palásthy- és Teadélután a nyugdíjasoknak - Csata ­Újítják a községházát- Gyiua -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom