Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-15 / 31. szám

2003. október 15., szerda RÉGIÓ Wdlap / MAI TÉMA Hogyan vállalhatunk munkát külföldiként Magyarországon? Milyen feltételeket biztosítanak a cégek a külföldieknek? Régiónkban egyre több felvidéki magyar dolgozik Magyarországon, és még többen vannak azok, akik a jövőben szeretnének magyar vállalatok alkalmazottai len­ni. Az alábbiakban összefog­laltuk azt, hogy milyen jogi feltételek szükségesek ahhoz, hogy külföldi természetes személy Magyarországon vállalhasson munkát. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV törvény értel­mében a külföldiek magyaror­szági munkavégzéséhez - né­hány kivételtől eltekintve - enge­délyt kell kérni. Külföldi állam­polgárok a külföldiek magyaror­szági foglalkoztatásának engedé­lyezéséről szóló rendelet (A), va­lamint nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül (B) meghatározottak alapján vál­lalhatnak munkát. A legelterjedtebb munkaválla­lás az első, az (A) pont alapján történik. Ez a rendelet kiterjed a Magyarországon foglalkoztatás­ra irányuló jogviszony kereté­ben munkát végző külföldi ter­mészetes személyre (foglalkoz­tatottság szempontjából külföldi az, aki más állam polgára, vagy hontalan) és a foglalkoztatóra (akinek a részére a külföldi munkát végez). Természetesen van lehetőség arra is, hogy mentesüljön a munkavállaló az engedély kiváltása alól, például nemzetközi szerződés ilyen tar­talmú rendelkezése esetén, ösz­töndíj alapján vagy más okok miatt, írásunkban azonban a helyhiány miatt erre most nem térünk ki. (Erre vonatkozó infor­mációkat a magyarországi mun­kaügyi központok tudnak adni.) A kérelem benyújtását egy for­manyomtatványon minden esetben a foglalkoztató végzi annál a munkaügyi kirendelt­ségnél, amelynek területén a külföldi foglalkoztatása történik. Ehhez a nyomtatványhoz csa­tolni kell a külföldinek a tevé­kenység ellátásához szükséges szakképzettséget igazoló okirat hiteles másolatát, valamint an­nak hiteles magyar fordítását és az egészségügyi alkalmasságról szóló orvosi igazolást (ha az igazolás külföldről származik, annak hiteles másolatát, vala­mint hiteles magyar fordítását). A munkavállalási engedélyek több szempont alapján csopor- tosíthatóak. A foglalkoztatottak száma alapján megkülönbözte­tünk egyéni és csoportos keret- engedélyt, illetve csoportos ke­retengedélyen alapuló egyéni engedélyt. Az engedélyek kiad- hatóak az általános • feltételek alapján vagy a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül. Az ál­talános feltételek alapján akkor adható ki engedély, ha a foglal­koztató a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munka­erőigénnyel rendelkezett, és megtörtént annak vizsgálata, hogy a tevékenység ellátására rendelkezésre áll-e megfelelő képzettséggel rendelkező ma­gyar munkaerő. Munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kiadott engedély esetében nincs szük­ség az előzetes munkaerőigény bejelentésére és a magyar munkaerők meglétének vizsgá­latára. A csoportos keret- engedély iránti kérelem akkor nyújtható be, ha a foglalkozta­tónak több külföldi alkal­A környék két legnagyobb szlovákiai munkaerőt felve­vő cég képviselőit kerestük meg azzal a kérdéssel, hogy milyen feltételekkel és meny­nyi külföldit alkalmaznak üzemeikben. A Sanyoban jelenleg körül­belül 150 külföldi alkalmazott dolgozik. A cég képviselőjének, Kalocsay Péternek az elmondá­sa szerint a külföldiek munkál­tatásának elsődleges feltétele, hogy a vállalat érvényes mun­kaerőigénnyel rendelkezzen a helyi munkaügyi kirendeltség (esetükben a Dorogi Munka­ügyi Központ) felé. A munka- vállalónak ezen kívül rendel­keznie kell a szakképzettségét igazoló okirattal és egészség- ügyi alkalmasságról szóló iga­zolással. A Sanyo az alkalmaz­tatással kapcsolatos eljárási procedúrák elvégzését magára vállalja és elvégzi, azonban az ezzel kapcsolatos költségeket a munkavállalónak kell állnia. A bérezésről a társaság képviselő­je nem nyilatkozott. A munká­soknak a fizetésen túl juttatott kedvezmények között szerepel az ingyenes buszjáratok üze­meltetése, amivel a határon túli dolgozók is el tudnak jutni munkahelyükre. A Sanyo nem tart fenn munkásszállókat, és ezek biztosítását egyelőre nem is tervezik. Kalocsay Péter el­mondta, hogy a közeljövőben a vállalat még több embert sze­retne alkalmazni, és ennek ke­retén belül számítanak a szlová­kiai munkaerőre is. A térség legtöbb emberét fog­lalkoztató cége a Magyar Suzuki Rt. A vállalatnál pillanatnyilag 300-400 határon túlról érkezett munkás dolgozik. Számuk na­ponta változik, csak kevesen ma­radnak hosszú távon a ..mi au­tónkat” gyártó cég munkatársai. A vállalat a munkavállalással kap­csolatos ügyintézést teljes részben magára vállalja, az anyagi vonza- tokkal együtt. Az újonnan érkezők alapbére bruttó 70-80 ezer forint között mozog, ehhez járulnak a különböző juttatások. Az autó­gyár munkásai számára biztosítja az utazást, műszakonként öt au­tóbusz szállítja a Szlovákiából ér­kezőket. A távolabb lakó munka­társak számára rendelkezésre áll­nak a cég által üzemeltetett mun­kásszállók. A gyár képviselőjének elmondása szerint a szállás és a busz költségeit a Magyar Suzuki Rt. állja. A vállalat tervezi, hogy a most épülő új csarnok elkészülé­se után még több embert alkal­maznak majd. mazására van szükség. Összeállította: bukovics A munkaügyi központ kimutatása Komárom-Esztergom megye területén külföldi állampolgár munkavállalásához az egyéni munkavál­lalási engedélyt a KÉM Munkaügyi Központ adja ki. A munkavállalási engedélyt a munkaadó kérelmére, legfeljebb egyéves időtartamra lehet kiadni, melynek birtokában a külföldi munkavállalót adott munkaadónál, adott munkahelyen és munkakörben lehet jogszerűen foglalkoztatni. A kiadott és érvényes egyéni munkavállalási engedélyekről szervezetünk folyamatosan vezet nyilvántartást, ezért naprakész információink vannak a megye területén adott időpontban érvényes munkavállalási engedél­lyel rendelkező külföldi munkavállalók számáról. Ennek megfelelően 2003. október első hetében (a pontos vetítési alap okt. 8.) a megyében 2.201 külföldi állampolgár rendelkezett érvényes munkavál­lalási engedéllyel, azaz jogszerűen ennyien végezhettek munkát ebben az időpontban. A fenti létszám összetételéről: a 2.201 főből 1.537fő szlovák állampolgár, tehát az engedélyek jelentős hányadát a szlovákiai munkavállalók foglalkoztatásához adtuk ki. A foglalkoztatók nemzetgazdasági ág szerinti besorolása alapján látható, hogy a szlovák munkavállalókat döntően ( 1.225 fő ) a feldolgozóipar területén foglalkoztatják. A szlovák állampolgárok magyarországi munkavállalásának egyik típusa, amikor a szlovák-magyar kormányközi megállapodás keretében kérnek engedélyt a foglalkoztatáshoz. Ezen egyszerűsített eljárás keretében az előbb megjelölt lét­számból összesen 635 fő kapott munkavállalási engedélyt. A munkaügyi kirendeltségen jelenleg külföldi állampolgárt álláskeresőként nem tudunk regisztrálni, ez a főszabály. Oka az, hogy a külföldi állampolgárok csak munkavállalási engedély birtokában alkal­mazhatók, így - főszabályként - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony (pl. munkaviszony) létesítéséhez szükséges feltételekkel nem rendelkeznek (pillanatnyilag nem automatikus az engedélyezés). Azok a külföldi állampolgárok, akik Magyarországon engedély nélkül vállalhatnak munkát (pl. bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkeznek), álláskeresőként is nyilvántartásba vehetők. Letkés, a határtelepülés Bővül a kemping- Nána ­A község az Ipoly folyó völgyé­ben, a Börzsöny hegység lábánál fekszik. A település egyik látvá­nyossága az őszi és téli hónapok­ban az, hogy amikor a környező településeket köd fedi, akkor Letkésen szikrázó napsütés fo­gadja a kirándulót. Mivel jelenleg Magyarország egyik határátkelő­je, így, aki Budapestről Vác irá­nyában, a Duna bal partján sze­retné elhagyni az országot, annak mindenféleképpen Letkést kell választania. A XX. században fosztották meg a települést a szomszédjától, Szálkától. A két község története és sorsa a hosszú századokon át szinte összeforrt A település polgármestere Ko­vács István, alpolgármestere Pion István. Letkés nagyon régi múltra te­kint vissza, hiszen már az őskortól lakott terület volt. Az őskori és új­kori leletek között sírokat, umate- metőt tártak fel, de találtak hon­foglalás kori leleteket is. A közép­korban a település a Letkés patak két partján húzódott keleti irány­ban. A községet a király alattvaló­ihoz tartozó csónakosok lakták. 1261-től Hont felső része a csóna­kosok tulajdonába került, alsó ré­sze pedig az eszergomi érsekség­hez és a káptalanhoz tartozott. A község neve ekkor az irat szerint Lethkes formában szerepelt. 1355-ben Lajos király a Helemba, Szob és Letkés település csónako­sainak vámmentésséget biztosított a Duna Pozsonytól Szalán- kemenéig húzódó szakaszára. 1522-ben Letkés, Helemba, Szob és Tölgyes települések az uralko­dótól zálogként az esztergomi káptalan tulajdonába kerültek. A 150 éves török uralom alatt Esz­tergom lett a szandzsák székhelye, és ennek a központi régiónak Letkés is adófizetője volt. A török hordák gyakran betörtek a faluba, és rablásaikkal a lakosságot kínoz­ták, több alkalommal pedig porig égették a házakat. 1599-ben sza­badult fel a török uralom alól, és lassan kezdett felemelkedni meg­szállás okozta romjaiból. Ezután nyugodtabb idők követ­keztek. 1713-ban pestisjárvány súj­totta a lakosságot. A község csak nagyon lassan fejlődött. Szálkától csak az Ipoly folyó választotta el, amelyen egy gázló vezetett át. A gázló mindkét végén vámház állt. Ebben az időszakban Letkés a Honth vármegye része. A település földesura az „Esztergomi Kápta­lanbeli Uraság”. Az iratok szerint 1838-ban a szomszédos Szálkát el­öntötte az Ipoly, a lakosságot kite­lepítették. Valószínűleg Letkés is erre a sorsa jutott, de hamarosan talpra állt, és erőteljes fejlődésnek indult. A faluban ebben az időben a földművelés és a borászat volt nagyon jelentős kereseti forrás. Az I. világháború visszavetette a falu fejlődését, és az 1920-as tria­noni határozat alapján Letkés el­veszítette legjelentősebb szom­szédját, Szálkát. Ez még kedvezőt­lenebbül hatott a község további fejlődésére Letkés az ország egyik határfalujává vált. 1938 november 2-től a bécsi döntés értelmében, Csehszlovákia déli része ismét Ma­gyarországhoz tartozott, így ekkor­tól megint nem határtelepülésként szerepelt az új térképeken. A hatá­rozat után a letkési jegyzőséget át­költöztették Szálkára, míg Letkésen a községháza megmaradt. AII. vi­lágháborúban 1944. december 20-án felrobbantották a Szálkát Letkéssel összekötő hidat. A kö­vetkező év májusától Letkés ismét határfalu lett, mivel a Felvidéknek ezf a részét újra visszacsatolták Csehszlovákiához. Letkés határát­kelő nélkül maradt, hiszen az egyetlen híd, amely összekötötte Szálkával, elpusztult. A település ennek ellenére erőteljes fejlődés­nek indult, fokozatosan kapcsoló­dott be a környék vérkeringésébe. A falu egyik legjelentősebb esemé­nye mégis a határátkelőhely ismé­telt megnyitása volt. Erre 1994. au­gusztus 27-én került SOr. akaree A régió egyik legfontosabb pénzforrása a jövőben a turizmus lehet. Megfelelő kiaknázása érde­kében befektetésre, korszerűsítésre van szükség. Nána szerencsés helyzetben van, mert a falu köz­vetlenül Párkány mellett helyezke­dik eL A Duna parti város fürdőjét turisták ezrei keresik fel minden nyáron, így a város már nem tud­A mai napon reggel 9 órától az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban (Budapest, Attila út 93.) mezőgazdasági és vad­gazdálkodási előadásokat tarta­nak a szakemberek. A rendezvény keretein belül he­lyet kap Bajót község bemutatko­zása is. A bajóü polgármester, Tö­rök János beszédében összefog­lalja a település történetét, kiemel­ve a fontosabb eseményeket az it­teni lakosok életében. Majd szak­mai bemutatás következik, amely elsődlegesen a környék vadgaz­ja a szállvendégeket fogadni. Ezt a lehetőséget ragadja meg a nánai önkormányzat. Meglévő autós­kempingjüket bővíteni, korszerűsí­teni szeretnék. A két- és négysze­mélyes házikókban, ezenkívül sát­rakban közel négyszáz turista for­dul meg itt nyaranta. Amennyiben a bővítés megvalósul, ez a szám még növekedni fog -baj­dálkodását veszi nagyító alá. A helyi Aranykalász Vadásztársaság, amely több település vadászati te­rületét foglalja magába, köztük Bajótét is, szintén ismerteti tevé­kenységét. Ezt a Társaság elnöke. Oroszlán Adám tartja. Török János polgármester el­mondta, hogy a település bemu­tatása után a bajóti asszonykórus ad ízelítőt a résztvevőknek helyi népdalokból, valamint a község­re, tájegységre jellemző népvise­letbe öltözött bajóti asszonyok fognak frissen sült pogácsát osz­tani a hallgatóságnak. magyar Bemutatkozás a fővárosban - Bajót -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom