Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-15 / 31. szám
FtfdTap RÉGIÓ 2003. október 15., szerda Miért? Megint egy emberi butaság tanú lehetünk. A tábla jól hirdeti az utazó számára Párkányt. Két nyelven úgy, ahogy a két országban hívják a várost. Folyamatos a harc a felvidékiek lakta területeken, hogy a magyar nyelvű feliratok megjelenjenek. íme a példa a magyar oldalon. Egy tábla, ami a két nyelven mutatja az utat. Látszik, hogy valakinek ez is szemet szúrt, mert mondjuk nem túl „sikeresen” véste be még egyszer a Párkány szót, ki- karcoloa a Stúrovo feliratot. A tábla magasan van, tehát biztosan nem egy kisiskolás betűmásolási gyakorlatának lehetünk szemtanúi, hanem az értelmetlenség egy újabb kézzel fogható bizonyítéka tárul elénk. Ha a tettes lelkivilágában nem fér el a kétnyelvű felirat, akkor mit gondolhat a határ szlovák oldalán élőkről? Pedig csak egy kis tolerancia kellene, nem oktalan cselekedet! Kép és szöveg: Árpássy Beszélgetés Csáky Pállal (folytatás az 1 oldalról) A közelmúltban voltam Kassától keletre az ukrán határon, ahol ugyanezekkel a problémákkal küzdenek és ugyanezek a kérdések hangzottak eL Én azt gondolom, négy öt évre szüksége van az országnak ahhoz, hogy valóban érezhető legyen a felemelkedés. Több probléma merült föl és több hiba is történt az elmúlt években. Például az oroszkai cukorgyárral kapcsolatban is átgondolatlan lépések történtek a kilencvenes években Ez bizony érezteti a hatását. Ezért igyekszem többször is eljönni erre a vidékre, hogy beszélgessünk az emberekkel, megpróbáljuk a reményt tartani bennük, és lehetőségeinkhez mérten, amiben tudunk, abban segíteni. Ennek a régiónak és egyáltalán a cukorgyár problémájának megoldásában az egyik esély az Európai Uniós alapokban lehet. Erről tárgyaltunk a mai nap folyamán. Két forrásból is lehet meríteni. Az egyik a régiófejlesztési európai alap a másik pedig a vidékpolitika, amelynek keretén belül a mezőgazdasághoz kötődő feldolgozást is lehet támogatni. Nagyon remélem, hogy a közeljövőben miután több pénz lesz Szlovákiában, ezekre a problémákra is megoldást fogunk találni.-Megfogalmazódott az a kérdés is, hogy épp az önkormányzatok passzivitása miatt nem tud a kormány segítséget nyújFotó: Nagy Péter tani, ugyanis könnyebb lenne segíteni, ha az önkormányzatok megfogalmaznák igényeiket a kormány felé. Ez gyakori probléma, de azt hiszem, Oroszkára nem jellemző, mert itt elég sok elképzelés van. Itt inkább a tőke hiányzik. Országos szinten le kell tennünk arról, hogy a kormány mondja meg Pozsonyban, hogy mi jó a Garam, illetve az Ipoly mentének, vagy más régiónak. Az a politika, amit igyekszünk folytatni: hogy decentralizáljuk a lehetőségeket, és a kistérségi szerveződéseket támogatjuk. Ez azt is elősegítené, hogy valóban az adott régióban élő polgárok és választott képviselőik mondják meg, miben tudnánk segíteni. Örülök annak, hogy Nyitra megye is kidolgozta saját fejlesztési tervét, amire oda fogunk figyelni. 2007-től már az Éurópai Unió nem fogadja el az állam „gyámkodását” a folyamat fölött, tehát a 2007 után folyósított Európai Uniós pénzeket már a megyei önkormányzatokon keresztül fogják folyósítani, amiben megint csak az a jó, hogy valóban a régióba fognak kerülni ezek a pénzek. Tehát nagyon oda kell figyelni majd a következő önkormányzati választásokra, hogy erős képviselete legyen a Garam menti régiónak is. Akkor nagyobb esély lesz arra, hogy ezek a problémák lépésről lépésre megoldódjanak.-Tehát ezek szerint vannak lehetőségek, csak nagyrészt kiaknázatlanok? Nem szívesen mondom ezt, de minden posztkommunista országban a fejlődés nyugatról halad kelet felé. Ha megnézzük, Magyarország, Szlovákia, Csehország, de főleg Lengyelország is két részre szakadt, egy fejlettebb nyugati részre és egy fejletlenebb keleti részre. És a fejlődés lépésről lépésre halad kelet felé. Úgy gondolom, hogy a Garam menti régiót, tehát a lévai járást is a következő hullám már érinteni fogja. Lényegében Nyugat-Szlovákia problémái már megoldódóban vannak néhány nagy beruházásnak köszönhetően. Gondolok itt a például Peugeot-ra is, ahol már telítődik a munkaerőpiac. Tehát törvényszerűen kelet felé fog tartani ez a folyamat, és törvényszerűen Magyarországról is át fog majd csapni a határon is, ezért jó az, hogy Szlovákia Magyarországai együtt fog belépni az Európa Unióba. Tudom, hogy akik ma küzdenek anyagi problémákkal, gondolok itt a munkanélküliekre, azok számára nem nagyon vigasztaló az a mondat, hogy esetleg három-négy év múlva már reális lesz itt a felemelkedés, mert a mai problémák mindenkit ma aggasztanak. De felelőtlenség lenne azt állítani, hogy ezt a kérdést egyik napról a másikra meg lehet oldani. Viszont egyértelmű a tendencia, hogy a szociális és gazdasági helyzet javul.-Most, hogy Oroszka díszpolgárává avatták, többet találkozhatnak itt az alelnök úrral a falubeleiek? Én igyekeztem eddig is jönni, de van egy problémája a kormánytagoknak és államtitkároknak. Mégpedig az, hogy most már lassan többet vagyunk külföldön, mint Szlovákiában, hiszen az Európai Uniós csatlakozás nagyon leterhel bennünket, ugyanakkor úgy látom, hogy ebben van a jövő. Nagyon remélem, hogy azok a pénzek, amelyeket Brüsz- szelből is elő tudunk mozdítani, azokból majd errefelé is jönni fog egy jelentősebb csomag. Úgyhogy most ezen fogok munkálkodni. Nagy tisztelettel és örömmel jövök ide mindig vissza, most már polgárként is. czm Hogy megértsük 5181 Árpási Károly írása Képzeljünk el egy bankot, ahol minden nap éjfélkor 86.400forint kerül a számlánkra. Ez nem marad meg a holnapi napra. Minden este lenullázódik, akármennyit is használtunk fel a nap folyamán. Hát akkor mit lehet tenni? Természetesen használjuk fel mindet! Mindannyiunknak van egy ilyen bankja. Ez az Idő. Minden reggel 86 ezer 400 másodperccel gazdagabbak vagyunk. Minden nap pontosan éjfél előtt egy pillanattal az előző napi lenullázódik, akármennyit is használtunk fel céljaink eléréséhez. Soha nem marad egyensúlyban, soha nem lesz több egy másodperccel sem. Minden nap új számlát nyit nekünk, és minden új este újra felégeti a maradékot. Ha elmulasztjuk felhasználni az aznapi betétünk értékét, elveszik. Soha nem kapjuk vissza. Nem íródik jóvá másnap. A jelenben kell élnünk a mai betétünket használva. Befektetni, hogy a lehető legtöbbet tudjunk vásárolni egészségből, boldogságból és sikerből. Az óra forog. Csináljunk ma a lehető legtöbbet. Hogy megértsük mennyit ér EGY ÉV, kérdezzük meg a diákot, akinek ismételnie kell. Hogy megértsük mennyit ér EGY HÓNAP, kérdezzük meg az anyát, aki koraszülöttet hoz a világra. Hogy megértsük mennyit ér EGY HÉT, kérdezzük meg a hetilap szerkesztőjét. Hogy megértsük mennyit ér EGY ÓRA, kérdezzük meg a szerelmest, aki találkozóra vár. Hogy megértsük mennyit ér EGY PERC, kérdezzük meg az utast, aki lekéste a vonatot. Hogy megértsük mennyit ér EGY MÁSODPERC, kérdezzük meg az autóst, aki nem tudta elkerülni a balesetet. Hogy megértsük mennyit ér EGY TIZEDMÁSODPERC, kérdezzük meg a sportolót, aki csak ezüstérmet kap az Olimpián. Minden pillanat egy kincs, ami a miénk. És becsüljük meg jobban, mert megoszthatjuk valakivel, akivel tökéletesen elkölt- hetjük. És emlékezzünk, hogy az idő senkire sem vár. A Tegnap történelem. A Holnap rejtelem. A Ma ajándék. / En elmentem a vásárba... Idén október 10-12-én került megrendezésre Párkányban a Simon-Júda vásár, 457. alkalommal. A kellemes, őszi időben hatalmas tömeg gyűlt össze, ugyan- úgy, print minden évben. Az utcákat rengeteg ember és vásáros töltötte meg. A hangulat már pénteken délben a tetőfokára hágott, hiszen a Naucris zenekar szórakoztatta a nagyérdeműt. Ezt követően a különböző kultúrcsoportok mutatkoztak be, majd a Royal együttes állt színpadra. A szombati nap sem telt el kulturális programok nélkül. Az Ady Street formáció kezdte a sort a palettán, majd a Kuckó Bábszínház mutatta be színvonalas műsorát. Délben nóták csendültek fel Béres Jarmila és Magyar Nándor előadásában. Táncoló Gyémántok tánccsoport nevéhez hűen „gyémántos” hangulatot varázsolt a színpadra. Fél kettőkor a Remix és a Ruzovy Panker együttesek szórakoztatták az odalátogatókat. A kulturális rendezvényt az idei vásáron az Allegro Musik Band zárta. A három nap alatt nagy területen búcsú várta a kicsiket-na- gyokat egyaránt, na és persze rengeteg árus kínálta portékáit. Sajnálatos módon kisebb terület jutott a vásározóknak, de így is óriási tömeget vonzott a vásár. A kellemes zene hallgatása közben vásárolhattunk, hintázhattunk, egyszóval jól érezhettük magunkat. Biztos vagyok benne, hogy jövőre a szervezők ismét kitesznek magukért, és 2004-ben újra elmehetünk a vásárba és nemcsak egy fél pénzzel....! k.á. Víz-keretirányelv- Dobogókő A Pilis-Gerecse Vízitársulat szervezésében kétnapos konferenciát tartanak Dobogókőn „Víz-keretirányelv” témában. A Vízgazdálkodási Társulatok a felszíni vizek elvezetésével és rendben tartásával foglalkoznak. A konferencia fő tárnája a magyarholland víztársulati együttműködés. A programot október 17-én Sződi Imre, a Vízgazdálodási Társulatok Országos Szövetsége elnöke nyitja meg, és tájékoztat a kétoldaú kapcsolatról. Előadást tart még az FVM Vízgazdálkodási Önálló Osztálya által támogatandó magyar-holland víztársulati projektekről Kovács Józsefné vezető főtanácsos. Másnap a részvevők látogatást tesznek a Duna Múzeumban, majd megtekintik a Miklós deák-völgyi vízfolyás rendezési munkáit Pilis- maróton. A szemináriumot informális megbeszélés zárja a „Víz- Keretirányelv” dialógusról, g.k. Párkányi borászati üzem A párkányi borászati üzem egyike azon kisebb vállalkozásoknak, amelyek a rendszerváltás után súlyos válsággal küzdöttek. A pénzügyi nehézségek miatt néhány éven át, a 90-es években nem is vásárolták fel a szőlőt a helyi gazdák nagy bosszúságára. A régióban termett szőlőt a gazdák kénytelenek voltak Szőgyénben és Köbölkúton értékesíteni. A muzslai felvásárlás csak részben tudta kielégíteni az igényeket. A probléma megoldását a borászat újabb privatizációja jelentette. A másodszori magánosítás eredményeként a párkányi üzem egy kistapolcsányi társaság tulajdonába került, és jelenleg már négy év óta Vinárske závody Topolcany s.r.o. (Kistapolcsányi Borászati Üzem Kft.) néven működik. A kistapolcsányi tulajdonos 2000- ben 100 vagonnyi szőlő feldolgozásával nyitott. Az újraindított párkányi üzem rajtja jól sikerült. A borászok máig az egyik legjobb évjáratként emlegetik a 2000-es évet. Azóta a feldolgozott szőlő mennyisége megkétszereződött. Figyelembe véve a szőlő súlyát és a belőle nyert must arányát ez évente mintegy 150 000 liter bornak felel meg. A párkányi borászat a fehér szőlőfajták feldolgozására szakosodott. A bort kétszeri fejtés után Kistapolcsányba szállítják, és további érlelés, kezelés után ott palackozzák, majd minőségi borként kerül forgalomba. A fehérszőlő kilójának felvásárlási áral0,50 (a fekete szőlőért, ahol felvásárolják 13,50, a jobb fajtákért 16-18 koronát adnak). A kampány kellős közepén beszéltem Peter Porubsky mérnökkel, a szőlő feldolgozását felügyelő borásszal. Az idei forró nyár és aszály következtében a szőlészetekben 2-3 héttel korábban kezdődött a szüret, és ennél fogva üzemükben a szőlő feldolgozása is. Naponta 13 alkalmazottal hozzávetőleg 100 tonna szőlőt dolgoznak fel. Az alkalmazottak száma a holt szezonban felére csökken. Jó évjáratra számúnak, mert a szőlő egészséges, a gombás betegségek még ott sem okoztak komolyabb terméskiesést, ahol kihagytak egy-két permetezést. A tavalyi évhez képest a gazdák 40-50%-kal nagyobb termésre számíthatnak. A szőlő cukorfoka a tavalyi érték körül mozog, a bor savtartalma viszont 2-3 grammal kevesebb (a kevesebb savtartalom az agyaszaló forró nyárral hozható összefüggésbe). Ezért az idei borok kezelés szempontjából nagyobb odafigyelést igényelnek. A párkányi borászati üzem négy éve felébredt csipkerózsika-álmából. Mindenképpen jó hír, hogy a helyi gazdáknak nem kell Szőgyénbe vagy Köbölkútra szállítaniuk a leadásra szánt szőlőt. Az örömbe azonban egy kis üröm is vegyül. A párkányi borászati üzemmel kapcsolatban csupán az a gond, hogy a jó minőségű párkányi borok nem a régió jó hírét öregbítik. Kistapolcsányi címkével kerül a boltok polcaira, és a zamatos nedűt kortyolgató borivónak eszébe sem jut. hogy Párkány környéki szőlőből erjesztett bort ereszt le gigáján. A tisztelt helyi borászok figyelmébe ajánlom az előbbi mondatot, érdemes rajta elgondolkozni. Oravetz Ferenc
