Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-11 / 30. szám
4 2003. október 11, szombat RÉGIÓ fyíélop ; ÖRÖKSÉGÜNK^ Megújult a Széchenyi téri Szentháromság emlékmű Erdő Péter bíboros vasárnap délben áldja meg a szoborcsoportot Városunk vezetősége tervszerűen, jelentős összegeket áldoz műemlékeink, kulturális örökségünk megóvására, helyreállítására, mivel tudja, hogy a múlt hősies példái erőt adnak a jelen polgárainak! 103 évvel ezelőtt, 1900. augusztus 14-15-én országos ünnepség színhelye volt Esztergom. A kereszténység felvételének és hazánk 900 éves fennállását ünneplő rendezvények nyitányaként Vaszary Kolos bíboros hercegprímás felszentelte a Széchenyi téren erre az ünnepre elkészült 9 méter magas, szobrokkal és domborművekkel ékes pompás emlékművet. Kiss György országos hírű, jeles szobrász- művész, akinek Esztergomban több kiváló művét is láthatjuk a Bazilikában és előtte, készítette a nagyszabású emlékművet. Az emlékmű városunk főterén, a Városháza pompás barokk palotája előtti parkban áll. Arccal az egykori Szent Lőrinc városkapu felől érkező felé néz. Széles, kör alakú talapzatánál a három legnagyobb, nemzetközi tekintélyű, Árpád-házi magyar egyéniség szobra áll őrt. Szent István, államalapító királyunk a koronázási palástban, fején a Szentkoro- nával, kezében az országalmával és a jogarral, Szt. László, az európai hírű hadvezér, az első keresztes háború megválasztott fővezére sodronyingben, brokát mellényben és hermelin-palástban, majd a városháza bejárata felé fordulva Szt. Erzsébet, a szociális gondoskodás, a tevékeny testvéri szeretet egyik első és világszerte tisztelt hőse. Alakjait díszes, kő posztamensekke! tartott vas-lánc kapcsolja össze. E szobrok mögül három lépcsőfok vezet az egyenlő oldalú háromszög alapú, háromszintes, 8 méter magas, szobrokkal ékes építményhez. A tömör, de művészi kiképzésű talapzat homlokzati oldalához, konzolon emelkedő oltárasztal kapcsolódik. Felette, keskeny, aranyozott fém dombormű Szt. István megkeresztelését ábrázolja, vagyis az emlékmű elkészülésének aktualitását, hogy 900 évvel ezelőtt a magyar nemzet felvette a kereszténységet. Ez a tett indította el népünket a fejlődés, a fennmaradás útján. E felett a Magyarok Nagyasz- szonya szobra jelenik meg életnagyságban, fején a Szent Koronával, jobbjában a királyi jogarral és balján a gyermek Jézussal. Máriát, mint a magyarok védelmezőjét, Patrona Hungariae-t ekkor már 900 év óta tisztelte népünk, de ezzel a Magyarok Nagyasszonya elnevezéssel, külön ünnepet, csak Vaszary Kolos bíboros prímásunk kérésére rendelt el a pápa 1896-ban, a honfoglalásunk 1000. évfordulója alkalmából. Ez a szobor a háromoldalú emlékmű középső részében, a három sarkán egy-egy oszloppal tartott nyitott fülke homlokzati oldalán áll. Mögötte, két oldalt, az oszlopok között, Szt. Vendel és Szt. Sebestyén szobra tekint a város lakóira. Szt. Vendel a pásztorok és a szerzetesek védőszentja A VII. század elején élt, az ír királyi család tagja volt, de elhagyta gazdag környezetét, és zarándokként kereste fel a szent helyeket. Útja közben állatok őrzésével kereste kenyerét. Életét és csodatetteit látva, Tholey-ben, a szerzetesek elöljárójukká választották. Szobrunkon a szerzetesi öltözete felett zarándokköpenyt visel a kagylóval, amely a zarándokok jelvénye volt. Fején zarándok-kalap, jobbjában vándorbot, előtte a pásztor- kutya a szájában cipóval, amit gazdájának nyújt. Szent Sebestyén a 111. században élt, a keresztényeket üldöző, Dioklecián római császár tisztje volt. A keresztények bátor hitvallása őt is a keresztény hitre térítette. A császár ezért őt is kivégeztette: fához kötözve- halálra nyilazták. Fején ott a római katonai sisak, övében a katonai tőr, lábán a gorgó-fejes, díszes római katonai lábbeli. A három szobrot közrefogó nyitott fülke felett, az ókori és a reneszánsz épületekre jellemző díszes párkányzat emelkedik, amelynek mindhárom oldalát, három-három fémből készült szárnyas angyalka feje ékesíti, gyümölcsfüzérek között. E párkányzat felett jelenik meg a Szentháromság szoborcsoportja: a felhőkön, három kis angyalfej felett ülő Atya és Fiú-isten, és felettük az aranyozott fém sugarakkal övezett Szentlélek Isten a kőből faragott Galamb alakjában. A baloldali, idős férfi jelképezi az Atyaistent, jobbjában az általa teremtett földgolyót tartja és baljában az uralkodói jogart. Jobbján ül a Fiú-isten, aki mindkét kezével a hatalmas kő keresztet tartja, amelyen életét áldozta az emberiségért. Amikor körbejárjuk az emlékművet, figyeljünk még fel a szobrok fülkéjének lábazatát ékesítő további két aranyozott domborműre, amelyek a Szt. István keresztelését ábrázoló relieffel egy sorban kaptak helyet: a Duna felé eső oldalon az Oltá- riszentséget mutatja fel egy angyal. Mellette, az egyik angyal tömjénezi, s a másik térden állva imádja a kenyér színében köztünk élő Istent. Előtte Szt. István térdelő és Szt. László álló alakját, a Pannóniát jelképező allegorikus nőalak kíséri, védelmezi a magyar címerpajzsot tartva. Mögöttük Szt. Gellert püspök Szent Imrét vezeti, s végül idős püspök térdelő alakja zárja a hódolók sorát. A harmadik dombormű Pázmány Péter esztergomi érsek a magyar nyelv nagy védelmezőjét és művelőjét ábrázolja, amint prédikál az őt hallgató, díszmagyarba öltözött családoknak. Az emlékmű ábrázolásainak tematikáját, programját Vaszary Kolos esztergomi érsek készítette, az 1896. és 1900. évi országos millenniumi ünnepségek szellemi vezére, aki révén országos ünnepségek része volt az emlékmű felavatása 1900. augusztus 14-én. Most, 103 év elteltével, 2003. október 12-én, a Magyarok Nagyasszonya ünnepét követő vasárnap, ugyancsak Magyarország prímás érseke, Dr. Erdő Péter bíboros úr áldja meg - Esztergom vezetőségének jóvoltából - az eredeti pompájában helyreállított jeles emlékművet. Dr. Prokopp Mária Szentháromság a szeretet közössége „Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentiéleknek” A Szentháromság isteni titok, de mély titka az emberi életnek is. A hit-titok magasztalása minden misén, minden imádságban megtörténik. Magyarországon Kálmán király rendelte el a Szentháromság ünneplését pünkösd utáni vasárnapon. Kultusza tőlünk terjedt nyugat felé, csak 1334-ben válik általánossá. A Szentháromság tisztelete a tridenti zsinat (1545- 1563) nyomán az ellenreformáció barokk vallásosságában bontakozott ki. A XVIII. századtól emelik a városok főterén a Szentháromság-szobrokat. A Szentháromság tiszteletére szentelt templomok már a középkorban feltűnnek, a XVIII. századra a pestis járványok után pedig megszaporodnak. Illik megemlékeznünk a jelenlegi Szentháromság - szobor barokk elődjéről is, amit az 1720-as években állították fel a Széchenyi téren. Valószínűleg a XIX. század végére annyira megrongálódhatott, hogy egy másikkal cserélték fel. Az egykori szoborcsoportból egy virág és levél motívumokkal díszített oszlop jelenleg a Szent Anna (Kerek-templom) mellett Szent Vendel szobrát tartja. A megmaradt úgynevezett devó- ciós, „fogadalmi” táblát pedig a belvárosi templom falába illesztették. Valószínűleg a Szentháromság-szobor központi része is fennmaradt, egyesek szerint elképzelhető, hogy a kertvárosi Szent István templom kertjében álló szoborral azonosítható. Ezen az Atya és Fiú megkoronázza Szűz Máriát, fölöttük galamb képében a Szentlélek látható. A hazai Szentháromság kultusz virágzásában a spanyol eredetű trinitárius rend is buz- gólkodott. Hivatásuknak a keresztény raboknak pogány fogságból való kiváltását tartották. Az Ószövetségben csak utalások találhatók, a Szentháromságot a maga teljességében Jézus Krisztus nyilatkoztatta ki. Az ember csak megközelíteni tudja ezt a felfoghatatlan misztériumot. Az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében kereshetjük a Szentháromság titkát. A szeretet közösséget feltételez. Egy Isten van három személyben. A Szentháromságot általában egy felfelé mutató háromszöggel ábrázolják, amely egy szemet fog közre, vagy sugárzó napot. Az utóbbi oltalmazó céllal gyakran fölkerül a házak homlokzatára, kapubejáratokra is, a gondviselő Úristenre utalván. A középkori esztergomi királyi palota egyik zárókövén látható három feltartott ujj szintén a Szentháromság egy Isten jelképes ábrázolása. A XVIII. századtól elterjedt ábrázolásmód: a trónszéken ülő pápai hármas koronás Atya, ölében a keresztre feszített Fiú, fölöttük pedig galamb képében a Szentlélek. Szent Ágoston szerint, ha a szeretetet nézed a Szentháromságot látod. Isten lényege a szeretet. Isten a szeretet forrása. Természetéből adódóan a szeretet arra törekszik, hogy megnyilvánuljon. Az Atyaisten szeretetből megteremtette, a Fiúisten kereszthalálával megváltotta, a Szentlélekisten pedig megszentelte a világot. így érthetjük meg az Atya adakozó végtelen jóságát, a Fiú befogadó szeretetét és az Atyától és a Fiútól származó Szentlélek életet fakasztó kiáradását. Szerető - szeretett - szeretet: ez a Szent- háromság tökéletes egysége. A mi életünk lényege is a szeretet. Szeretetet adni és kapni, ez a legfőbb vágyunk. Önátadásunk mértéke és tisztasága határozza meg személyiségünk értékét. Alapvetően a saját és a világ problémái is a szeretet hiányából fakadnak. Mindenki különböző egyéniség de mindannyian egymáshoz tartozunk. Mi, akik az isten képmására vagyunk teremtve csak a szeretet közösségében valósíthatjuk meg önmagunkat, miközben másoknak szolgálunk, s formáljuk ezt az Egységet. Ez kisebb és nagyobb közösségre, a családra a népek és nemzetek közösségére egyaránt érvényes. Ezt a semmihez sem mérhető boldogságot megtapasztalhatjuk, ha az Egység képviselői vagyunk a családban a munkahelyen, a társadalomban. A Szentháromságos szeretet elutasítja az individualizmus önzését, és a kollektivizmus egyéniséget elnyomó törekvéseit. A Szentháromságos egység különösen fontos szerepet kaphat a családban: az egymásra való figyelem, a mindennapos áldozatok gyakorlásában. Életünkben először az apa és anya szeretete közvetíti Isten önzetlen szeretetét. Az anyaszeníegyház pedig a Szentháromság valóságos élő képét nyújtja, a hívek közösségében, az egyetlen test összetartó erejében. A Szentháromság titkát csak az ismeri fel, aki benne él, aki részese ennek a csodálatos szeretet- és életközösségnek. Csonka Tisztelt Olvasó! A jövőben szeretnénk feldolgozni olyan témákat is, amelyek Ont, az olvasót közvetlenül érintik. Amennyiben bármilyen problémája van, amelynek szeretné, ha utánajárnánk, s azt a Hídlap hasábjain is megjelentessük, kérjük, írjon nekünk! Egyúttal várjuk a Hídlappal kapcsolatos egyéb, építő jellegű észrevételeit is! velemeny@esztergom .hu
