Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-10 / 29. szám

FtfdTap JOBB PART 2003. október 10., péntek _____^ Ön is jön a vásárba? Ma reggel kezdődik a 457. Párkányi Simon-Júda vásár. Rengeteg árus, rengeteg látogató, remek hangulat jellemző a háromnapos rendezvényre. Arról kérdeztük az esztergomi járókelőket, miért érdemes meglátogatni a túlpartot. Julianna (nyugdíjas) Állandó résztvevője vagyok a Simon- Júdának, nagy bánatomra idén nem lehetek ott, mert lejárt az útlevelem. Annak idején, mikor átmentem főleg vásárolni szoktam, de volt, hogy a családdal látogattuk meg a vásárt. A vásárhoz természetesen hozzátartozik egy jó pecsenye elfogyasztása is. Éva (fordító) Régen szoktunk átjárni, mikor még kislány voltam, főleg cipővásárlás okán. Majd nagyon hosszú időszak kimaradt, de épp ma mondtam édesanyámnak, hogy Idén át kéne menni. Ha minden összejön, akkor a családdal megyünk, egy kicsit kikapcsolódni. Nagyon sok függ az időjárástól is. Anita (számlázó) Megmondom őszintén, hogy nagyon régen nem voltam a párkányi vásárban. Az a legnagyobb baj, hogy idén sem fogom tudni megoldani, hogy átmen­jek, mert a munkám nagyon sok időt igényel, alig van szabad percem. Ha ezt meg tudnám oldani, biztos ott lennék, vásárolnék, szórakoznék. András (tanuló) Persze, hogy szoktunk járni, ez már csak természetes. Ha megyünk, akkor többen, általában a rögbicsapattal. Es­ténként a legjobb átmenni, de ha az ember vásárolni szeretne akkor a dél­után a legmegfelelőbb időpont. Ha va­lami megtetszik, és olcsó is, akkor azt mindenképp megvásárolom. Medgyessy Péter a civil társadalomról A jövőben nem születhet a civil társadalom létét, jö­vőjét érintő döntés az érin­tettek nélkül - jelentette ki Medgyessy Péter miniszter- elnök csütörtökön a Parla­mentben. „A civil szerveze­tek partnerének tekintem magamat és az államot is”- tette hozzá a kormányfő. „Az esélyegyenlőség nem csak politikai jelszó, hanem hús-vér emberek mindenna­pos jogos igénye” - hangoztat­ta a Civil Partnerség című ta­nácskozássorozat záró-konfe­renciáján Medgyessy Péter. A kormányfő kiemelte, hogy a ci­vil társadalmat nem a kormá­nyok hozzák létre, az magától szerveződik, független a kor­mányzati ciklusoktól, „és jóval összetettebb annál, hogy sem bal- és jobboldalra lehetne fel­osztani”. A résztvevő 550 civil szervezet képviselője előtt a miniszterelnök elmondta, hogy a civil szervezetekhez irányított pénzek összege folyamatosan növekszik: az idén elérte a 6,1 milliárd forintot és jövőre akár a 7 milliárd forintot is megha­ladhatja. „Én olyan köztársa­ságban hiszek, ahol az élet nem a politikusokról és a poli­tikáról szól, hanem a politika szól az életről” - mondta Medgyessy Péter. Utalt arra, hogy a Nemzeti Civil Alap­program, amelyet június 23-án fogadott el az Országgyűlés, ki­lenc hónap alatt, ellenzéki tá­mogatással született meg. „Jó tudni, hogy van olyan területe a magyar közéletnek, amelyről világnézettől, politikai kötő­déstől függetlenül együtt képe­sek vagyunk gondolkodni” - hangsúlyozta. Medgyessy Pé­ter elmondta: a kormány szep­tember 24-én elfogadta az alapprogram végrehajtásáról szóló rendeletet. Mint hozzá­tette, most a civil szervezete­ken a sor: meg kell választani­uk legitim képviselőiket, akik részt vesznek az alapprogram tanácsa és a szakmai kollégiu­mok munkájában. váczy Csillag István: új szakasz a magyar gazdaságban Új szakaszba lép a hazai gazdaság. Az Európai Unió­ba való belépés még jelentő­sebb alkalmazkodást, éle­sebb versenyfeltételeket te­remt - hangoztatta Csillag István gazdasági és közleke­dés miniszter azon a csütör­töki budapesti konferencián, amelynek témája a közép és kelet-európai országokban zajló tőkeáramlás volt. A Magyar Atlanti Tanács által szervezett tanácskozáson a mi­niszter kiemelte: az elmúlt évek­ben Magyarországon a külföldi befektetők szemszögéből jelen­tősen csökkent mind a politikai, mind a gazdasági és intézményi kockázat. Ennek tudható be, hogy Magyarország vonzó terü­let maradt a külföldi tőke szá­mára. Rámutatott: Magyaror­szág versenyképessége azáltal is erősödik a jövőben, hogy a pri­oritások között szerepel a tudás­alapú gazdaság megteremtése, ez az Európai Unió hosszú távú célja is. A miniszter hangoztatta, ha Magyarország tagja lesz az EU-nak, a környező államokra irányuló közvetítő szerepét erő­síthetik a határon túli térségek, a határon túli magyarság. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke aláhúzta: ha az egyes országokban elszámolt beáram­ló, illetve kiáramló működőtőke egymáshoz viszonyított arányát nézzük, akkor a közép- és kelet­európai országok éllovasai - Oroszországot nem számítva - Magyarország és Észtország. Vértes András szerint napja­inkra az a helyzet állt elő, hogy egyre erősödik a Magyarország­ról külföldre irányuló tőkekivi­tel. Jellemzően a környező álla­mokba irányul a magyar tőkeki­vitel legnagyobb része, és ezek jelentősebb összege néhány nagy cégre, köztük a Mólra, az OTP-re, a Matávra, a Richterre és a BorsodChemre esik. váczy Fogyasztóvédelmi összesítés a Balatonról A balatoni főszezonban - június 10. és augusztus 31. között - különböző jogcíme­ken összesen 12 millió fo­rint bírságot szabtak ki el­lenőrzéseik során a Veszp­rém megyei fogyasztóvédel­mi felügyelők. Somogyi István, a felügyelő­ség vezetője elmondta: az évről évre egyre csökkenő balatoni vendégforgalom ellenére válto­zatlanul nagy gyakorisággal for­dulnak elő fogyasztóvédelmi hi­ányosságok, mulasztások, sza­bályszegések. Átlagosan közel három szabálytalanság esik minden egyes ellenőrzött egy­ségre. A nyári vizsgálatok so­rán 202 üzletben összesen 517 szabálysértést tártak fel; az el­lenőrzött egységek 74 százalé­kában fedeztek fel valamilyen hiányosságot. A leggyakoribb szabálysértések között szerepelt az ármegjelölés hiánya, a minő­ségtanúsítási kötelezettség meg­szegése, mérési szabályszegé­sek, élelmiszerekkel, italokkal kapcsolatos hiányosságok, illet­ve vásárlói megkárosítások. A vendéglátó üzletekben 100 pró­bavásárlás során öt esetben számláztak többet - összesen 960 forinttal -, négyszer nem adtak számlát, nyolcszor pedig jeget tettek az italba, így már nem lehetett megállapítani az esetleges vásárlói megkárosí­tást. Élelmiszer üzletekben 52 próbavásárlást tartottak, 16 esetben tapasztaltak vásárlói megkárosítást, 25 alkalommal pedig egyéb hibát fedeztek fel. váczy MAGYARORSZÁG Fűtési előszezon - kis pénz kis fűtés A hideg időre való tekintettel az országban sok helyen indult már el a távfűtés. A hagyományos, október közepi kezdés helyett előszerződést köthettek a lakók a távhőszolgáltatókkal. melynek értelmében bizonyos hőmérséklet alatt beindították a kazánokat a hőközpontokban. A fővárosban 240 ezer háztartás távfűtéses, ezek közül 140-150 ezerben a hét közepén már nem kellett fagyoskod- ni. A már bekapcsoltaknál többnyire 12 fok alatt indult be a szol­gáltatás az előszerződés értelmében, míg a maradék otthonok (va­lószínűleg anyagi megfontolásból) mindezt 10 fok alatt kérték. Ta­lán befolyásolta utóbbiakat az a tény is, hogy a Főtáv októbertől 9,1 százalékkal emelte az árait, a 6 százelékos kompenzáció pedig nem terjedhet ki mindannyiukra. Okoadó a láthatáron - bírálatok kereszttüzében A kedden általános vitára előterjesztett környezettterhelési díjak bevezetéséről szóló törvénytervezetet többoldalról is éles kritika ér­te. Annak ellenére történt mindez, hogy a kormány nem azonnal, hanem 2008-ig folyamatosan bevezetve kíván élni az új adónem­mel. A pénzügyminisztériumi expozé szerint, az új rendszer az érin­tett gazdasági szereplőket környezetterhelést csökkentő beruházá­sok megtételére ösztönözheti, hiszen „a díjat a kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségének függvényében” határozzák meg. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) viszont a versenyképesség romlásának rémképét vetí­tette fel bírálatában, jelezve, hogy az új energiaadóval együtt, az ökoadó ellehetetleníthet számos vállalkozást. Az MGYOSZ jelentős módosításokat indítványoz az ügyben. Hasonló bírálatokat fogal­maztak meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara illetékesei is, s a két befolyásos szervezet párhuzamos fellépése az ellenzék dolgát is „megkönnyítette” a parlamenti vitában. Sípos Levente szellőztet - létezik a Kondor-karton, de mit bizonyít? Sipos Levente, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levél­tárába érkezett Kondor-akták átadását ellenőrző bizottság elnöke | a héten megszellőztette azok tartalmát a sajtónak. A Népszabad­ságnak nyilatkozva Sipos megerősítette, hogy szerinte a Népsza­vában megjelent 6-os karton valós dokumentum, s a levéltári ira­tok között is meglévő irat tanúsága szerint Kondor Katalin titkos megbízottként működött együtt a kommunista hírszerzéssel. Sipos úgy véli, hogy bejelentésével nem követett el etikai vétséget, ho­lott a nyilvánosságra hozatal előtt először a rádió elnökének lett volna joga megismerni a róla szóló iratok valódi tartalmát. Ráadá­sul - szakértők szerint - a hatos karton puszta megléte semmit nem I bizonyít, hiszen ilyet a kommunista időkben rendszeresen készítet­tek lejáratás céljából is. A kor kutatói korábban többször hangsú­lyozták, hogy kétséget,kizáróan valakiről akkor lehetne bizonyíta­ni ügynök-múltját, ha saját kezűleg készült, aláírt beszervezési nyi­latkozat kerülne elő, melynek valódiságát szakértők bizonyítanák! valamint létezne több olyan jelentés, amiket az illető írt. Sipos a baloldali napilapnak elismerte, hogy a történeti levéltárhoz egyet­len Kondor Katalin által írt jelentés sem érkezett, és beszervezési nyilatkozatnak sincs egyelőre se híre se hamva. Sipos nem tudott arról tájékoztatást adni, hogy a duplikált 6-os karton egyik példá­nyát ki és mikor juttatta el a Népszavának. Hogy mi célból, azt persze mindenki sejtheti. Nem bontható le a pengefal - majd a tűz elemészti? Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala a hét közepén jelezte, hogy nem lehetséges a Terror Háza múzeum pengefalának lebon­tása, annak ellenére, hogy nincs fennmaradási engedélye. A dön­tés oka, hogy a VI. Kerületi önkormányzat bontási határozata a vo­natkozó törvényben előírt egyéves eljárási határidőn túl született, tehát érvénytelen. Látszólag fölösleges volt tehát a közelmúltbeli sok politikai adok-kapok az ügyben, hiszen legkésőbb már 2003 márciusáig el kellett volna rendelni az épületrész lebontását. A ki­tartó főpolgármester valószínűleg nem adja fel ilyen könnyen a harcot a pengefal ellen, és polgári peres útra tereli az ügyet. Mások talán mással próbálkoznak, aminek bizonyítéka lehet, hogy már a határozat estéjén kigyulladt, és 10-12 méternyi felületen égett a hí­res-hírhedt díszítőelem. A lángokat a tűzoltók kiérkezése előtt sike­rült eloltaniuk a múzeum dolgozóinak. Kovács: ne legyen utalás keresztény értékekre! Kovács László szerdai bejelentése szerint: „A kormány nem szor­galmazza, hogy az Európai Unió alkotmányában utalás legyen a keresztény értékekre”. A kormány állítólag azért nem támogatja ezt (az egyébként a lengyel és litván baloldaliak által is támogatott) ki­tételt, mivel „azokban az európai frakciókban, amelyekben ma­gyar kormánypártok ülnek, szintén elvetik ezt a kérdést” - magya­rázta a külügyminiszter. A keresztény értékeket illetően hazánk ve­zetése így nemmel fog szavazni a felvetéssel kapcsolatos uniós sza­vazáson. Az ellenzék értetlenül áll a kormány döntése előtt. k.á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom