Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-08-15 / 1. szám (0. szám)
Fjfdlap BELFÖLD 2003. augusztus 15.. péntek Esztergom-Visegrád-Buda Királyi székhelyek együttműködése A közös múlt, a közös történelem az alapja a három önkormányzat - Budaivár, Visegrád és Esztergom - mai együttműködésnek; programja pedig a közös múlt emlékeinek bemutatása, értékeinek megóvása és a városok életének gazdagítása. Az együttműködés szándéknyilatkozatát május 8-án az Esztergomi Vármúzeum Lovagtermében írták alá az önkormányzatok. Az ünnepélyes ceremónián az aláírást követően a polgármesterek mondtak köszöntőt. Meggyes Tamás elmondta, a Dunakanyar a magyar államiság bölcsője, amelynek királyi székhelyeit járva dicső és véres évszázadok történelmét ismerhetjük meg. A múlton túl a jelenünk is sok hasonló vonást mutat, mindhárom település vezetése azért dolgozik, hogy e három város földrajzi és történelmi szerepénél fogva nemzeti hagyományaink őrzői maradjanak, valamint turisztikai lehetőségeit még jobban kihasználhassák. Hadházy Sándor hozzátette, az uniós csatlakozás egyik nagy félelme, hogy a nemzeti sajátosságaink elvesznek, feledésbe merülnek. Ezért fontos a három királyi székhely együttműködése, hiszen közös a múltunk, közösek hagyományaink és remélhetőleg közös lesz a jövőnk is. Végül dr. Nagy Gábor Tamás leszögezte: az a nemzet, amely elfeledi múltját, elveszti gyökereit és kapaszkodó nélkülivé, "hontalanná" válik. A mi városaink történelmében - mondta - , a különbözőségek mellett is sok közös van, például még a szimbólumrendszerünk is hasonló. Ahhoz, hogy a jövőben eredményes és látványos fejlődésnek lehessünk tanúi és segítői, annak a mai megállapodás lehet az alapja. ksz Összefogás a Dunakanyarért A Budapest konferenciahajó fedélzetén 2001. június 15-16-án 72 település képviselője írta alá a Dunakanyar Chartát. A charta gondolatát az a tény hívta életre, hogy a rendszerváltást követően - más ide- genforgalmilag kiemelt térségekkel szemben - a Dunakanyarban nem kezdődött meg az integrált területfejlesztés folyamata, az önkormányzatok közötti együttműködésnek hiányoztak a fórumai, így a korábbi kedvezőtlen viszonyok sem változtak meg. A Dunakanyar bal parti településeit az egynapos átutazó turizmus jellemzi, a jobb partot és a Szentendrei-szigetet a turisták gyakorlatilag nem látogatják. A kezdeményezők - Imre Zsolt váci országgyűlési képviselő és Filipp Frigyes. Vác város főépítésze - hamar megnyerték az ügynek a térség három nagyobb városát (Szentendre, Vác, Esztergom), a kiemelt üdülőkörzet hét ország- gyűlési képviselőjét, valamint a Műszaki és Természettudomány Egyesületek Szövetségének váci alapszervezetét, ahol a napi munka ma is folyik. A chartát aláíró polgármesterek a közös fejlesztési stratégia, a programegyeztetés, a közös célok érdekében történő együttes fellépés szempontjait tartották szem előtt. Az eltelt két évben a konzorcium sikeres pályázatnak köszönhetően elkészítette a turisztikai és á marketing stratégiáját, elkészült és működik a www.dunakanyar.hu portál (amelynek a látogatottsági száma meghaladja a havi százezret), valamint a Dunakanyar-CD. A stratégiai jelentőségű anyagok elkészítéséhez a fedeztetet a Közép-magyarországi Régiónál elnyert pályázati összeg biztosítja. A kezdetekkor világos volt, hogy az összefogás működtetése elképzelhetetlen megfelelő intézményi és pénzügyi háttér nélkül. Az előkészítő munka során megoldásként fokozatosan a területfejlesztési tanács merült fel. Ugyancsak célként fogalmazódott meg, hogy minden évben kerüljön megrendezésre egy regionális konferencia, amely az Összefogás a Dunakanyarért nevet kapta. A II. Dunakanyar Konferencián 2002. szeptember 13-án már stratégiai célként fogalmazódott meg az önálló tanács létrehozása. A Térségfejlesztési Tanács Előkészítő Bizottsága korábban megalakult, s az elmúlt fél év során tárgyalásokat folytatott a Pest Megyei, a Komárom-Esztergom Megyei és a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanáccsal, .valamint a három érintett statisztikai-tervezési régió fejlesztési tanácsával a megalakítás kérdéseiről. Mára az előkészítő munka a végéhez közeledik, s remélhetőleg a soron következő - vagyis a harmadik - Dunakanyar Konferencián, 2003. szeptember 19-én ünnepélyes keretek között kerül sor a alapításra vonatkozó szándéknyilatkozat aláírására. A konferencia házigazdája ezúttal Esztergom Város Önkormányzata leSZ. Etelka Szűz Mária az oltalmat és a szabadságot jelenti Magyarország számára Szűz Máriát tisztelő ünnepeink közül a legbensőbb és leg- magasztosabb augusztus 15., Nagyboldogasszony ünnep napja, amikor Mária mennybevételét ünnepeljük. Dr. Ladocsi Gáspár esztergomi püspököt kérdeztük Szűz Mária magyarországi tiszteletéről, Nagyboldogasszony ünnepéről. Hídlap: - Mit jelent nekünk magyaroknak Nagyboldogasszony ünnepe? Ladocsi Gáspár: Nagyboldogasszony ünnepe különös jelentőséggel bír Magyarország számára. Azért mert Magyarország volt az első, amely Nagyboldogasszonyt, a mennyekbe fölvett Szűz Máriát patrónájává avatta, utána Bajorország, majd harmadikként Lengyelország tette ezt. Nagyon jól tudjuk, hogy Magyarországon a máriás pénz volt az egyik legértékesebb fizetőeszköz. A magyarországi lobogókon - legyen az testületi, vagy hadi lobogó egyházi vagy világi zászló- mindig ott volt a Magyarok Nagyasszonyának a képe. A magyar nemzet történetébe Szent István korától beleivódik a mennyekbe fölvett Szűz Máriának a tisztelete. Mindig említést teszünk arról, hogy amikor Szent István királyunk örököseit - testvéreit és fiát Imre herceget is elveszítette - a mennyekbe fölvett Boldogasszonynak ajánlotta, föl a magyar koronát és védelmébe ajánlotta az egész országot és a magyar nemzetet. 1686-ban, amikor Buda várát visszafoglalták a törököktől, akkor a Szűz Máriás zászlót tűzték ki a vár fokára. Az 1848-49-es szabadságharc idején, nemcsak a katolikus, hanem a protestáns rendek is úgy döntöttek, hogy Magyarország lobogóin és pénzein a mennyekbe fölvett Szűz Mária alakja legyen rajta. Amikor 1849-ben vissza vívták Buda várát a magyar csapatok az osztrákoktól ugyanúgy a Szűz Máriás zászlót tűzték ki, mint két évszázaddal korábban. Magyarország számára Szűz Mária alakja , mindig az oltalom és a szabadság volt. Itt nagyon fontos számunkra, hogy Országunk a történelem során időnként elárvult, kiszolgáltatott nemzet lett és a kiszolgáltatottságunkban mindig a mennyekbe fölvett Szűz Máriához tudtunk fohászkodni. Oltalmazott a bajban és Ő volt mindig a megerősítő. A 19. század közepén sorra emeltük azokat a templomokat, amelyeket Szűz Máriának szenteltünk, aki védasszonya volt az országnak amikor oltalmat kerestünk, és patrónája amikor reménységben és bátorításban Magyarország előre igyekezett tömi. Hídlap: - Esztergom Szűz Mária tiszteletében különösen fontos helyet bír, hiszen az esztergomi Bazilikát is a mennyekbe fölvett Szűz Máriának ajánlották. Ladocsi Gáspár: - Ez így van és nagyon érdekes megfigyelni a Duna túlsó partjára is átnyúló esztergomi történelmi egyházmegyét, amelyben három Mária tisztelet alakult ki. Bálint Sándor, a jeles néprajz tudós kutattá- sai is alátámasztják mindezt. Az első a történelmi esztergomi egyházmegyében- Mária születésének ünnepéhez - a Kisasszony naphoz fűződő Mária tisztelet nagyon nagy volt. Nézzük csak meg hány templomot neveztek el erről a történelmi egyházmegyében . A másik a fájdalmas Szűz Máriának, a Pietá-nak a tisztelete. Annyi helyen , annyi templomban ott van az alakja. Ha ma Szlovákiában járunk , akkor lépten nyomon a fájdalmas Szűzanya tiszteletére bukkanunk. Történelmi nagy városainkban - mint Esztergomban is - töretlenül megmaradt a mennyekbe fölvitt Szűz Máriának a tisztelete. Esztergom székesegyháza azzal büszkélkedhet, hogy a legősibb mennyekbe fölvett Boldogasszony templom a magyar föld területén az övé és ebben mindig is példát adott, főleg a királyi városok számára, mint Budavára , vagy Székesfehérvár. Azokat a városokat, ahol a magyar királyok az Isten kegyelméből uralkodtak, mindig a Boldogasszony tisztelete alá helyezték. Most csupán a három nagy királyi várost kívánom említeni: Esztergomot, Székesfehérvárt és Budát. A magyarországi Mária tiszteletben mindig együtt jelenik meg a három Boldogasszony tisztelete. Kisasszony ünnepén az, hogy Szűz Máriát nekünk adta az Isten. A fájdalmas Boldogasszony oltalmat ad az országnak az 0 személyében. A harmadik pedig az, amikor az ország reményét megtalálta a Boldogasszony nagyságában. Nekem igazában véve Esztergom városa ebben a három képben egységet jelent. A Bakócz kápolnába, láthatjuk azt a szüzet aki megszületett azért, hogy befogadja az örök igét. A fájdalmas Szűz Mária alakját szinte valamennyi esztergomi templomban megtalálhatjuk. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Esztergom legnagyobb ékessége a Bazilika főoltáránál Grigoletti Szűz Mária mennybe vételét ábrázoló oltárképe, amely egész Európa legnagyobb méretű egybeszőtt vászonra festett képe. Számomra ebben az esztendőben a legfontosabb üzenet az, hogy ezt a hármas Mária tiszteletet a magyar nép egybe tudja kapcsolni. Szent István királyunk a mennyekbe fölment és bennünket mennyekbe felvivő Szűz Máriának ajánlotta fel a koronát és az országot. Ezért marad Esztergomnak örök szimbóluma. Nagyboldogasszony napjának ünnepét és annak tiszteletét a jövőben is meg kell őriznünk. Muzslai Ágnes Fotó: E.Várkonyi Péter MAGYARORSZÁG 53. heti nyugdíj Fellélegezhetnek a nyugdíjasok: László Csaba pénzügyminiszter a szerd. kormányülésen megerősítette, hogy a nyugdíjasok novemberben még megkapják az 53. heti járandóságukat, s ebben a hónapban kifizetik nekik < éves nettó keresettől függő korrekciós összeget is. Bár parlament által elfc gadott törvény kötelezi a kormányt arra, hogy a nyugdíjasoknak még nővén berben kifizesse az 53. heti nyugdíjat, korábban a kifizetés januárra halasztás: tervezte a kabinet az idei évi jelentős költségvetési hiány csökkenté; érdekében. A kormányzati szándékok megváltoztatásában valószínűleg a ha alom népszerűségvesztése, valamint a nyugdíjas szervezetek pártállás nélki határozott kiállása is közrejátszott. A kormányszóvivői sajtótájékoztató elhangzott, novemberben a nyugdíjasoknak összesen átlagosan plusz 24-2 ezer forintot hoz a postás. \ "Ég a napmelegtől a kopár szik sarja" Az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmém az UNCCD meghatározása szerint Magyarország egész területe aszállyal sújtc térség. A mezőgazdaságban az aszály az árvízhez és a belvízhez hason! nagyságú területeket érint és az aszály által okozott károk elérik, illetve megh; ladják az árvizek, illetve belvizek által okozott károkat. Az FVM legutóbl felmérése is alátámasztja az aszály jelentős kártételét, a kalászos gabonákn. ugyanis - különösen az őszi búzánál - jelentős terméskieséssel lehet számoln A többi mezőgazdasági kultúránál - a felmérés szerint - a terméskiesés függh< a csapadékhelyzet további alakulásától. A Földművelésügyi és Vidékfejleszté Minisztérium aszálystratégia-tervezetet dolgozott ki, mely szerint kiemelten ke foglalkozni az öntözéssel, ugyanakkor az aszály-érzékeny területeken gondc skodni kell az állattenyésztés folyamatos víz- és takarmányellátásához szül séges készletek beszerzéséről és tárolásáról. Meg kell valósítani emellett a te mészetes erőforrások megelőző jellegű védelmét, különös tekintettel a te mészetes élőhelyek és ökoszisztémák védelmére. Elhalasztott gyógyszer-rendelkezések Csehák Judit szakminiszter javaslatára a kormány szerdán elfogadta, hog szeptember elsejére halasszák az úgynevezett lebegtetett gyógyszerár-támc gatási (GTV) rendszer bevezetését. Gál J. Zoltán kormányszóvivő sajtótájéko; tatóján kijelentette, a kormány célja a betegek érdekeinek képviselete, az adc fizetők pluszterhektől való megvédése. A kabinet bízik abban, hogy a halasztás sál nyert idő elég "a jelenleg még vitás kérdések rendezésére". A Magya Gyógyszerész Kamara tájékoztatójában közölte, a magyar kormányfővel föl;, tatott megbeszélésen indítványozták, hogy a szakminisztérium a kamaráví egyeztetve dolgozza ki a lakossági gyógyszerellátás közép- és hosszú távú kor cepcióját, cselekvési tervét és azt megállapodásban rögzítse. Az egyeztetése nélkül korábban bevezetésre javasolt új rendszer a kamarai álláspont szerir gyógyszerellátási zavarokat okozna, valamint számviteli, informatika adatvédelmi szempontból kivitelezhetetlen. Itt a Duna, hol a Duna? - Bajban a Mahart A Mahart, 1895 óta a magyar hajózás első és vezető társasága, fennállás óta valószínűleg ritkán került békeidőben olyan helyzetbe, mint az idei nyáror már júniustól veszteglő uszályokról és jelentős bevételkiesésről lehetett hallar a rendkívül alacsony vízállás miatt, a hét közepén azonban a patinás társasé drasztikusabb lépésre kényszerült: átmenetileg megszüntette a belföldi, é csökkentette a nemzetközi szárnyashajó járatokat a Dunán. A belföldi számyashajózás egy időre teljesen megfeneklett, mindössze eg negyven férőhelyes hajó szállítja az utasokat Bécs és Budapest között. / szárnyashajókat mentesítő buszjáratokkal pótolják a már lekötött utaknál, í hagyományos hajójáratok pedig az alacsony vízszint miatt a szentendrei Duna ágban csak Szentendréig a váci Duna-ágban pedig Visegrádig közlekednek, i hajózási vállalatnak tavaly az árvíz, idén a rendkívül alacsony vízállás oko bosszúságot - és több tízmilliós kiesést. Magyar katonák őrizhetik a bagdadi nagykövetséget Az iraki magyar békefenntartó kontingens katonái szerdán még nem foglal hatták el hillai szálláshelyüket, annak ellenére, hogy a bázis felújítása már ked dre befejeződött. A halasztás oka, az áramellátás hiánya: A felújítást irányítc amerikai mérnökök még nem kötötték rá a belső elektromos hálózatot ; központi kábelre. A Magyar előkészítő csoport tagjai ennek ellenére, biztonsá gi okokból az épületekben éjszakáznak. Magyar vonatkozású hír az is, hogv elképzelhető, a hillai egység katonái vállalkoznak a bagdadi Magya külképviselet őrzésére, ahová augusztus közepén tér vissza Jordániából i külképviselet néhány tagja. Hív a vasút, vár a MÁV? A százmilliárd forintot meghaladó költségvetési igény miatt valószínűtlen hogy megvalósul jövőre a MÁV Rt. korábban tervezett reformja, és nem tisztázott egyelőre az sem, miképpen kaphatja meg a vasúttársaság a működéshe; szükséges állami fonásokat. A reformról szóló döntést a kormány már többszöi is elhalasztotta, pedig sürget az idő. Egyfelől az újbóli halasztás tétje iger magas, mivel az uniós csatlakozás előtt ez az utolsó alkalom arra, hogy a költségvetés szanálja az állami vasúttársaság hiteleit, nem beszélve arról, hogy, átfogó vasúti fejlesztési terv hiányában Magyarország jelentős uniós forrásoktól eshet el. Másfelől a hezitálás érthető: kérdéses, mennyire bírná el a mái eddig is jelentősen megkurtított 2004-es költségvetés az átalakításokkal járó többletterheket. Nem véletlen, hogy a korábbi kormányok, nagyobb gazdasági növekedés mellett sem tettek szinte semmit a vasút dolgainak hosszú távú rendbetételéért. Lapértesülések szerint, bár a tetemes összegbe került reformanyagról jelenleg a tárcáknál szakértői egyeztetés folyik, ez utóbbi nem tartalmazza a fejlesztéseket, viszont továbbra is szó van a leépítésekről és a mellékvonalak megszüntetéséről. Önálló magyar egyetem Szlovákiában A szlovák kormány törvényelőkészítő tanácsa a héten úgy döntött, hogy ajánlja a kabinetnek az önálló magyar egyetem létrehozását célzó törvénytervezet elfogadását. Erre a Révkomáromban, a várban létesítendő Sellye János Egyetem megalapításáról szóló tervezet tárcaközi egyeztetése után került sor. A tavaly közzétett programnyilatkozatban a négy párti szlovák kormány már ígéretet tett a három karral indítandó önálló magyar egyetem létrehozására. Ezek után a tanács keddi politikai döntése jelképesnek mondható, de még korántsem dőlhetnek hátra az érdekelt felek. Következik a kormány tárgyalása! a tervezetről, majd dönteni kell annak parlamenti előterjesztéséről is. A feladat sürgető, mert az eredeti elképzelések szerint az induló egyetemét 2004. január 1-ig szeretnék létrehozni, és a tervek szerint ugyanezen év szeptemberében megkezdődne az oktatás. A szlovák kormány az idén százmillió, jövőre 62 millió, 2005-ben 72 millió, 2006-ban pedig 83 millió koronát tervez költeni az egyetem létrehozására és fenntartásának részköltségeire
