Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-08-15 / 1. szám (0. szám)
Esztergom Vármegye története RÉGIÓ ___________ftfdlap. 2003. augusztus 15., péntek Magyar sziget Két éve talán kétszázan lehettek, tavaly már kétezren voltak, az idei résztvevők száma meghaladja az ötezret. Lombosodó fát ültetett, hagyományt teremtett a szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) a Dunakanyarban Kismaroson, az egykori KISZ-tábor területén a Magyar Szigettel. A mostani rendezvény augusztus 11-én tárta ki kapuját és 16-án előadásokkal, sajtóklubbal, pódiumbeszélgetésekkel, filmvetítésekkel, fotókiállításokkal és sportprogramokkal ér véget. un Iahr tfvtr/ortn A“ir/SU'iJrr éréiért A . 16” f aiermai/ uer/ererx Toroczkai László, a mozgalom vezetője hangsúlyozza: a Magyar Sziget nem az egykori Diák-, majd Pepsi-, s ma egyszerűen a Sziget nevet viselő hatalmas üzleti vállalkozás ellenpontja. Csupán jelezni szeretnék, hogy korunk globalizálódó, multikulturális világában a magyarság a gyökereivel tud megkapaszkodni, valamint az összetartozásnak azzal a nehezen definiálható érzésével, amit úgy hívunk: nemzet. Ez nem politikai kategória. Tavaly az árvíz következtében valóságos szigetté vált a Magyar Sziget. A Kárpát-medence minden térségéből érkezett fiatalok egy emberként álltak ki a gátakra. Jórészt segítségüknek köszönhető, hogy Kismaros elkerülte a katasztrófát. Díszes oklevéllel köszönte meg a község a tettekben megnyilvánuló szolidaritást. Az idei találkozót Verőce és Kismaros polgármestere együtt nyitotta meg, szükségtelen elmondani ideológiai-politikai hovatartozásukat, mert ennek itt nincs jelentősége. Az viszont lényeges fejlemény, hogy a mostani találkozóra Csángóföld és a nyugati emigráció is első ízben útnak indított küldötteket. Kedden a magyar őstörténetről szóló nagyhatású előadásában Kiszely István professzor szintén arról beszélt, hogy megmarad a nemzet fája, ha hajszálgyökerei a hagyományok éltető vízébe nyúlnak. Az Európai Unióban sem olvadunk fel, ha mindenből a legjobb minőséget visszük magunkkal. Rá kell mutatni értékeinkre, hiszen egész történelmünk, ahogy tanítják nem igaz, vonatkozik őstörténetünkre is. Beink egyistenhittel, a család nélkülözhetetlen szerepének tudatával és a haza fogalmával léptek be a Kárpát-medencébe. Mindennek tükrében felesleges politikai jobb- és baloldalról beszélni, a nemzethez való viszonyulás a vízválasztó vonal. Harangozó Imre kutató a csángó magyarok néprajzáról, Bőm Gergely Attiláról, Kocsis István a Szent Korona tanáról és misztériumáról, Mauer Oszkár (Délvidék) a szerémségi szórványmagyarokról, Borbély Imre a kettős állampolgárságról, Kiss Dénes az ősnyelvről tartott előadást - hogy csak néhányat említsünk a gazdag Játszva ismerkednek meg a gyerekek a Duna Múzeum pedagógiai programja keretében a természetes vizek élővilágával, környezeti védelmével és az árvíz-védelemmel valamint a vízi energiával működő technikákkal. A nyári szünetben augusztus 11- 16-ig nyári vízügyes tábort szerveztek a Duna Múzeum múzeumpedagógusai az általános iskolás gyerekek számára. Marosi Katalin és Kovács Zoltán múzeumpedagógusok irányításával az első napon Duna Múzeum megtekintése után tömbszelvény- térkép készítésével foglalkoztak a gyerekek. A Dunakanyar színvonalas térképét állították össze fénymásolt térképrészietekből. kínálatból. Beszélgetésre ült a fiatalok közé Eperjes Károly, Balczó András, Wittner Mária, Pongrácz Gergely, Bakay Kornél, Popély Gyula. Koncertek, népzenei est, táncház oldott a komoly hangulaton. Nonprofit ''vállalkozás" a Magyar Sziget - tájékoztatta lapunkat Toroczkai László. Az árak önmagukért beszélnek. A kényelemre vágyók heti 17 ezer forintért kőházban, szállodában, ősmagyar jurtában vagy faházban lakhatnak; egész héten reggelit, ebédet és vacsorát kapnak; az árban bennfoglaltatik az összes előadás, koncert, bemutató, kiállítás, kirándulás. Ugyanezt kínálják a rendezők a sátrazóknak 13 ezer forintért. A napijegy 1800 forintba kerül. Kiemeli a fő szervező, hogy az elszakított területekről érkező HVIM- tagoknak a Magyar Sziget sátorral és étkezéssel teljesen ingyenes. Nem mellékes, hogy az ifjúsági mozgalom tagjainak fele a határon túl él. A határon túli nem tag fiatalok 15 százalék kedvezményben részesülnek. Ha netán nyereség képződne, az sem magánzsebekbe vándorol, hanem a kedvezményezettek körének bővítését célozza.- Azt akarjuk, hogy a résztvevők hazavigyék a Magyar Sziget legfontosabb üzenetét, nevezetesen: a magyar nemzet él és élni fog. Ezért jövőre is lesz tábor, és azon túl is minden esztendőben. Megköszönöm Kismaros és Verőce, illetve e két település önkormányzata, polgármester nyitottságát, vendégszeretetét, lakosságuk türelmét és szeretetét - mondja Toroczkai László. A Csíksomlyói búcsú, mely egyszerre megfoghatatlan misztérium és a magyarság világtalálkozója: ugyanezeken a dombokon az “István a király” erdélyi ősbemutatója; a tus- nádfürdői nyári szabadegyetem; a politikailag megosztott délvidéki magyarság történelmi összefogása a kettős állampolgárság kivívásáért és a Magyar Sziget. Ha csak a fenti eseménysort tekintjük: a Magyar Sziget természetesen magyar, de már nem sziget. Miksa Lajos Az első napon tizenkilencen vettek részt a kilenc órától délután fél kettőig tartó foglakozásokon. A vízügyes tábor programjai között kavicsgyűjtés és festés, ügyességi vetélkedő is szerepel. Megismerik az árvíz- védelem alapjait és a hajózásban használt kötélcsomózást is megtanulják. Augusztus 25. és 29. között szintén lesz vízügyes tábor a Duna Múzeumban, elsősorban a 12-18 éves korosztály számára. A programok között a vízparti élővilág megfigyelése mellett vízminta vétel és vízminta kiértékelés is lesz. Má. Hungária (Magyarország) elnevezését a területet az V században uraló ázsiai eredetű hunokról kapta, akik a magyarok későbbi "szokása" szerint lóhátról tartották rettegésben Európát. Attila hun király székhelye a germán mondakör szerint Etzelburg volt, mely a mai Esztergom közelében feküdt. A rettegett barbár hun birodalom összeomlását követő zavaros állapotok után a terület - éppúgy, mint a Kárpát-medence egésze - a közép-ázsiai eredetű lovas nomád avarok fennhatósága alá tartozott. A neves történész, László Gyula "kettős honfoglalás"-eimélete szerint az avarok Kárpát-medencébe beözönlő második hullámát nevezhetjük az első honfoglalásnak. A Garam torkolatától nyugatra eső területen, a Dunától délre a Vértesig a IX. században telepedtek le honfoglaló őseink. A kereszténység felvételével első keresztény királyunkat 1001. Boldogasszony napján koronázták meg. Esztergom vármegye egyike volt a 45 Szent István által létrehozott megyének. Az esztergomi vár természetes központja volt a térület- nek, mely északra a Duna bal partján egészen a jobbára lakatlan erdőségekig, a Dunától délre pedig a Vértesig teijedt. A XII. századi források két megyésispánt említenek név szerint, Csobát és Simont. 1268-ban a garamszentbenedeki apát egy esztergomi várjobbágynak földet adott Kákát nevű birtokán, a későbbi Párkány helyén. Esztergom vármegyét már a kezdetektől érték a történelem súlyos csapásai. 1030 nyarán Konrád császár megtámadta I. István Magyarországát, s míg fő erői a nyugati határszéleket szállták meg, szövetségesei, a cseh segédcsapatok a Duna mentén Esztergomig pusztították a térséget. A fő erőket sikerült visszavonulásra kényszeríteni; a hátrahagyott nehézfegyverzet, német páncél és vért lett névadója a Vértes hegységnek. Királyaink közül III. István volt az első, akit Esztergomban helyeztek örök nyugalomra. A III. Béla uralkodása idején zajlott második keresztes hadjárat Esztergom érintésével vonult a Szentföldre. A hadak vezetője Barbarossa Frigyes ellátogatott az esztergomi várba is. Kíséretével vadászaton vettek részt, s a magyar király élelemmel is ellátta hadait. Esztergom először a tatárjárás idején pusztult el. A városba 1240 őszén érkezett a tatár sereg közeledtének híre. A tatárok csak 1242 telén keltek át a Dunántúlra a folyó jegén. A veszély közeledtével a város zsidósága értékeit mentve elmenekült. A környék lakossága viszont zömmel a várban keresett menedéket. Esztergom védői hősiesen dacoltak a tatár ostromgépekkel. A harcoknak áldozatul esett a külső városrész, ezrek estek fogságba, s a vár védői közül is csak tizenöten maradtak életben. A vár nem esett ugyan el, de Esztergom és annak környéke megsemmisült, lakosságát kiirtották és elhurcolták. A pusztítás után hamar visszatértek a zsidó kereskedők, akik további kedvezményeket kaptak, saját városrészük is alakult. A város a tatárdúlás után mégis elveszítette vezető szerepét. IV Béla székhelyét az ország új fővárosába. Budára helyezte át, a királyi palotát és a várat az érsekeknek adományozta. Családjával azonban, ennek ellenére az esztergomi ferenceseknek a tatárjáráskor elpusztított, de szépen újjáépített templomába temetkezett. Esztergom vármegye egyházi múltja páratlanul gazdag. A Szent Margit vértanúról elnevezett dömösi prépostságot, mely az esztergomi káptalan birtoka volt, 1107-ben alapították. A monostort 1. Géza király fia, Almos herceg építtette. A Boldogságos Szűzről elnevezett bényi premontrei prépostságot 1217 előtt hozták létre. A Szent. Anna monostor IV Béla alatt létesült, dági birtokkal. Az esztergomi Domonkosok Szent Katalin monostora a XII. században már állt. A Ferencesek a tatárjárás előtt telepedtek le Esztergomban. A Pálosok IV Béla idején települtek Dömös mellé. Halványuló fénye, csökkenő gazdasági szerepe ellenére a középkori Esztergom tovább virágzott. A XIV- XV. században sokszor országos események színtere, s a magyar kultúra második legjelentősebb központja volt Buda mellett. Megfordult itt számos idegen európai hírű tudós-gondolkodó. Galeotto Marzio, Regiomontanus, a csillagász Georg Peuerbach, Antonio Bonfini, Mátyás király történetírója. A vár lovagterme ekkor még eredeti fényében ragyogott. A falakon a magyarok királyai és legelső szkíta ősei is láthatóak voltak, Attilától kezdve. Erről Bonfini tudósít. A mai Bazilikánál álló Szent Adalbert székesegyház Mátyás uralma alatt teljes pompájában állt. A király özvegye, Beatrix 1500-ig az esztergomi várban élt. Bakócz Tamás esztergomi érsek építtette a magyar reneszánsz építészet legszebb alkotását, a Bakócz-kápolnát, melyet saját sírhelyének szánt. Esztergom 1543-ban török kézre került. 1501 és 1568 között Esztergom vármegye egész területe hódoltsággá vált. A török közigazgatásban Esztergom vára a török szandzsák központja lett. A lakosság egyszerre kétfelé adózott. Az egyházi intézmények vezetői Pozsonyba, majd Nagyszombatba menekültek, a vármegye nemességének az érsekújvári vár adott otthont. A XVII. század elején a vármegye hivatali működése is Érsekújvárban volt. 1684-ben I. Lipót császár és magyar király török-ellenes szövetséget hozott létre, a Velencei Köztársasággal és Sobieski János lengyel királlyal. A tizenöt évig dúló háborúban kiűzték a törököt Magyarországról. A felszabadító háborúk következtében viszont a Duna menti települések szinte .teljesen kipusztultak, az utánpótlással nemigen rendelkező több tízezer katona az éhhalálra ítéltetett lakosság minden élelmét elrabolta; a katonák közül még ennek ellenére is sokan éhen vesztek. Esztergom vármegyében a XIII. század végén 128 település volt, a XVII. század végére ebből csupán 42 maradt. Az 1494. évi adóösszeírásnál 1722 jobbágytelket írtak össze, 1596-ban mindössze 49-et. Egy angol utazó így ír a Magyarországon látottakról "Neszmély és Buda közt két napig a világ legszebb rónaságán utaztunk keresztül, e róna szerfölött termékeny, de elhagyott, műveletlen." Buda felszabadítása után, 1670-ben a népesség pótlására bizottságot alakítottak. A bizottság benépesítési rendeletet adott ki, amelyben a birodalom lakosságát Magyarországon való letelepedésre szólítják fel. A betelepülők kedvezményeket kaptak, előnyöket élvezhettek Mária Terézia (1740- 1780) hosszú uralkodása alatt sem fejeződött be a betelepítés hosszú folyamata. A törökök kiűzése további háborúval, hadiállapottal járt. A császári katonaság legalább olyan rosszul bánt a néppel, mint a törökök, szinte ellenségként kezelte őket. A jobbágyok, a falvak lakói - ahol még egyáltalán megmaradtak - kénytelenek voltak menekülni. így vált földönfutóvá a földművelők jelentős hányada. A törökkel folytatott 15 éves háborút lezáró karlócai békekötés sem hozott enyhülést, nem szűnt meg az elviselhetetlen állapot. II. Rákóczi Ferenc 1703-ban kezdődött felkelésével, annak 1711- ben történő leveréséig ismét kemény harcok színtere volt az ország, így Esztergom vármegye területe is. Nehezítette az amúgy is szörnyű helyzetet egy rettenetes járványos betegség, a pestis országos elterjedése, amely még a Rákóczi- szabadságharc idején dúlt. Esztergom vármegyében a pestisnek 2000 áldozata volt. A XIX. század eseményei közül kiemelkedők voltak a szabadságharc fejleményei. 1849. január 5-én Windisch-Grátz herceg elfoglalta Budát, s Január 15-én megszállták Esztergomot is. A párkányi járásba azonban nem kelt át a császári had. A szolnoki magyar győzelem után azonban kivonták a császáriakat Esztergomból Buda védelmére. Április 20-án a kéméndi csatában magyar győzelem született az osztrákok felett. Az első világháború alatt jelentős számú hadifogoly került Esztergom- Táborba. A XX. század hozta meg Esztergom Vármegye számára a halálos csapást. A gyalázatos trianoni békediktátum Szent István ezeréves városát jelentéktelen határvárossá tette, országát megcsonkította, Esztergom vármegyét kettészakította és megszüntette. A két világháború között a megye hivatalos neve "Esztergom-Komárom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye" lett; az "egyelőre" kifejezés hirdette az ideiglenességet és a reményt, hogy Szent István Magyarországa rövidesen haló poraiból újra feltámad. HARASZTI ISTVÁN Vízügyes tábor a Duna Múzeumban
