Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-08-15 / 1. szám (0. szám)

Hírlap Az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk I. évfolyam 1. szám 2003. augusztus 15., péntek Mária napja, Nagyboldogasszony ünnepe A HÍD ÚJJÁÉPÍTVE: 2001. OKTÓBER 11. Megbízott főszerkesztő: Gulya István • Szerkesztők: Oravetz Ferenc (szlovákiai bel- és külpolitika), Horváth Balázs (magyarországi bel- és külpolitika), Haraszti István (régió). Nagy Balázs (települések), Muzslai Zsitva Ágnes (önkormányzatok). Borosházi Tamás (fotó), Somfai Melinda (kultúra),-Pálos Imre (sport) • Művészeti vezető: Balage P. Szeder • Tördelőszerkesztők: Ághfalvi Loretta, Jungvirt Balázs • Szerkesztőségi titkár: Mézes Melinda • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: +36 (33) 500-040, telefax: +36 (33) 500-046, e-mail: istvan.gulya@eszteigom.hu • Kiadja a Stngonium Rt., 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4., tele­fon: +36 (33) 500-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Terjesztés: Takács István • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-040 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar Posta Rt., Rábahír Rt., Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 000 forint (1 918 korona), fél évre 7 000 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató A lapunk Kedves Olvasó! Ön egy regionális újság, a Hídlap első számát tartja a kezében. Még nem egészen az, ami, formálódik és alakul, ahogy formáljuk és alakítjuk. Az elrongy- olódott szó minden eredeti értéke és szépsége szerint: mi, együtt és közösen. A Hídlap ugyanis az Ister-Granum régióban, a Duna és a Garam vidékén élők napilapja és mindazoké, akik ezen régióval szomszédosán, közösségben és együttműködésben élnek. A Hídlap a mi lapunk. Azért van szükség rá, hogy a régióban létező természetes együt­télést eszünkbe jutassa, megerősítse, az egymás mellett élő európai polgárokat összefogja. Mert számtalan szál köt össze ben­nünket, mert egymásra vagyunk utalva az élet minden területén - emlékezzünk csak a párkányi és az esztergomi tűzoltók hősiességére az emeletes házban fellobbant lán­gok oltásakor (bajban ismerszik meg a barát). Persze kerüljön min­ket minden vész, osztozzunk csak a boldog és örömteli időkben, ha kérhetni szabad. Ebben a lapban a régió, a szűkebb haza az alfa és az ómega. A régió, mely egy mindig volt, létező szűk hazát határoz meg. Hiszen együtt, ezen a területen éltek itt évszázadok óta népek és nemzetek. Egymással és egymásra utalva vészelték át a történelem viharait vagy élték a boldog időket. Ismerve és elfogadva egymás szokásait, tisztelve egymás dolgos hétköznapjait és ünnepeit. A régió, a szűkebb haza nem újkeletű tehát, de újra kell most teremteni. Újra kell élni és megélni mindazt, amit egy történelmi kényszer megszüntetett. A régió mintegy száz települése egyformán fontos és egyenrangú, s amíg más helyeken kéthetente, havonta talán ha egyszer egy rövidhír ere­jéig helyet (ha úgy tetszik: szót) kap egy-egy falu, kistelepülés, itt hetente többször, akár minden nap olvashatunk arról, mi történt itt vagy ott. (Igen, ez egyidejűleg felhívás is keringőre, amellett, hogy törekszünk mindenhová eljutni, és mindenhol élő kapcsola­tot kialakítani, tessék minket kezel­hetetlenül sok információval ellát­ni, rogyjunk össze a bőség zavarában.) A kezdeti esetlenségekért és hibákért elnézést kérve őszintén reméljük, hogy ott leszünk a kerti lugasban együtt a nyárutón és az őszelőn, két harapás friss barack mellé adunk mi is egy kis friss ízt, ott leszünk a kandalló párkányán, a pattogó fa muzsikáját a lapozó ujjak morzsolása festi alá. Indul hát a Hídlap, reméljük megszolgáljuk (majd) az árunkat, és megérezzük: ez a közös régiónk közös lapja. A lapja. Gulya István mb. főszerk. Az Ister-Granum Kisrégió Határ menti együttműködés a közös jövőnkért Több mint ezer éves közös múlt és egy újjá szült gondo­lat. Több száz éve együtt élő népek, emberek, akik az új Európában ismét közös jövőt építhetnek. Esztergom és Párkány sorsát vég­leg összekötötte a 2001. október 11- én újra átadott Mária Valéria híd. A két korábban zsákutca jellegű térségi központ a híd révén megnyílt a világ felé. Az átadást követő egy év alatt közel 2,5 millióan lépték át itt a határt. A két városban megkétsz­ereződött a vendégéjszakák száma, nem beszélve a napi turistaforgalom­ról. De nemcsak a két határváros hídja épült újjá, hanem a'két határ menti térségé is. Ezt felismerve kötöttek együttműködési megállapodást az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás, a Párkányi Déli Régió, valamint Tokod és Tokodaltáró községek 2000. október 13-án. A határ menti együttműködéshez - mely 2001 májusától a Duna és a Garam folyó latin nevét viseli - azóta több újabb település is csatlakozott. Mára területe meghaladja az 1.000 km2-t, lakosainak száma megközelíti a 150.000-et. A zselízi kistérség, az Ipoly-völgyi falvak és további települések csatlakozását követően közös intézményeket hoznak létre. Az új eurorégió alapító okiratának megvitatásra szánt változata elkészült, azt eddig több mint 50 Fotó: E.Várkonyi Péter település elfogadta. Az elképzelések szerint ez év szeptemberében létre­jön az az együttműködés, mely a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió munkáját is segíti, (folytatás a 2. oldalon) Lapozó LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK!.............5. oldal LAP ELŐDÖK .............5. oldal Hol nap ..............NEMZETKÖZI GITÁ RESZTIVÁL ......................AZ IDEI SZ ENT ISTVÁN-DÍJASOK .......BEMUTATKOZIK A FR ANCIA CAMBRAI ........LOVAGAKADÉMIA Eg yüttműködés a turizmus fejlesztéséért A Dunakanyar turisztikailag négy kiemelt települése, Esztergom, Szent­endre, Vác és Visegrád együtt­működési megállapodást írt alá. Az önkormányzatok elhatározását a polgármesterek a dokumentum ünnepélyes aláírásával kívánták megerősíteni. A megállapodás összhangban áll az 1991-ben, a Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet 72 települése által aláírt Dunakanyar Charta céljaival és kezdeményezé­seivel. Az együttműkö-dés célja: a vendégforgalom szakmai hátterének megerősítése, hatékony turisztikai információs rendszer kidolgozása, szakmailag indokolt és fontosnak tar­tott kutatások kezdeményezése, valamint a folyamatos visszacsatolá­sok biztosítása és feldolgozása. Ezen kívül elő kívánják segíteni a turisztikai oktatást, a térségben munkálkodó sza­kemberek folyamatos szakmai továb­bképzését is. A feladatok elvégzésére munkacsoportot hoznak létre, melynek tagjai az önkormányzati és térségi sza­kemberek mellett külső szakértők is lesznek. Ez év májusában a három királyi székhely (Budavár, Visegrád és Esztergom) együttműködési szán­déknyilatkozatot írt alá, amely a múltból táplálkozó közös történelem­re építő, de a jövőre mutató fejlesztéseket irányoz elő. Ezen együttműködéshez szorosan kapc­solódik a júniusi - jóval erőtelje­sebben szakmai kezdeményezés is, amelynek első eredményei már most, az aláírást megelőzően is mutatkoznak. Az és tourinform irodákban már hozzáférhetőek a többi önkormányzat turisztikai és tájékoztató kiadványai, szórólapjai. (folytatás a 3. oldalon) A párkányi toronyháztűz 2003. augusztus 12-én délelőtt negyed tizenegy óra körül nagy riadalmat és felbolydulást okozó tűz ütött ki egy tizenkét emeletes háztömb nyolcadik emeleti lakásban. A tűzgócnak számító lakás konyhájában egy tizenhárom éves kislány tartóz­kodott, aki miután észlelte a füstöt kifutott a konyhából, hogy segítséget hívjon. A tűz aránylag gyorsan átterjedt a fel­sőbb emeleti lakásokra és a fel­sőbb szinteken tartózkodók közül sokan a helyiségekben rekedtek. Mivel a lépcsőházban sűrű füst gomolygott nem mertek kimenekülni. Inkább nedves ruhákkal próbálták betömni az ablakok és ablakra­gasztók, az ajtók és a ajtóra­gasztók közötti réseket. Az égő ház körül összesereglett szom­szédok döbbenetes látványnak lehettek szemtanúi. A lakások­ban található tárgyak égtek, a lángnyelvek felcsaptak a felső emeletekre. A keletkezett hőtől az ablakok szétdurrantak, a közvetlen szomszéd lakásban pedig kétségbeesett, sokkos állapotba került emberek várták a menekülést jelentő segítséget. Királyi székhelyek összefogása A Budai Vár, Visegrád és Esztergom a történelem folyamán többször is a magyar királyok székhelyei voltak. Királyi székhelyként fontos szerepet játszottak az ország életében: a középkorban ugyanis az ország kormányzata ott volt, ahol a király tartózkodott, igazságot tett, ahol írásba foglalták a közigazgatási rendelkezéseket. A királyi székhelyek a kultúra központjaiként is működtek: III. Béla, Károly Róbert, Lajos király, Zsigmond és Mátyás udvarából sugárzott szét a középkor és a reneszánsz művészete. A közös múlt, a közös történelem az alapja a három önkormányzat mai együttműködésnek; programja pedig a közös múlt emlékeinek bemutatása, értékeinek megóvása és a városok életének gazdagítása. Az együttműködés célja: a közös történelmi múltban gyökerező hagy­ományok felélesztése, a fejlesztési elképzelések és programok össze­hangolása a közös térségi célok elérése érdekében, közös turisztikai és gazdasági fejlesztések megvalósítása, közös projektek megvalósítása a kultúra, a tudomány, a közlekedés és környezetvédelem területén, egymás támogatása a térség fejlődésének elősegítése, valamint az idegenforga­lom fejlesztése érdekében. E célok megvalósítása érdekében a három önkormányzat közös pályázatokat készít, illetve egymás pályázataiban közreműködik, közös rendezvényeket szervez, és segítséget nyújt az egyedi rendezvények megtartásához, ide­genforgalmi, kulturális marketingjét itthon és külföldön, összehangolja, közös kiadványokat készít, turisztikai termékeit közösen fejleszti, valamint elősegíti a kapcsolatépítést és együttműködést a helyi vállalkozások között. A rendhagyó együttműködés szándéknyilatkozatát május 8-án az Esztergomi Vármúzeum Lovagter­mében írták alá a Budavári Önkor­mányzat képviseletében dr. Nagy Gábor Tamás polgármester, Esztergom Város Önkormányzata képviseletében Meggyes Tamás pol­gármester és Visegrád Város Önkor­mányzata képviseletében Hadházy Sándor polgármester. (folytatás a 3. oldalon) Boldogasszony ünnepe A nyár legtermékenyebb és leg­nagyobb bőséggel ajándékozó hónapjának idusán, augusztus 15. közeledtével a világ katolikusain egyfajta ujjongó májusi máriás lelkűiét lesz úrrá, hiszen Nagyboldogasszony ünnepe Isten gondoskodó szeretetének legékesebb bizonyítéka, a mennybe fölvett Boldogságos Szűzanya Isten zarán­doknépe számára jel és biztos remény. Isten halálon aratott győzelme nem csak Fiának feltá­madásában és mennybe­menetelében teljesedett be, hanem Krisztus anyjának mennybevitelekor is. A két szó, mennybemenetel és mennybevitel szinte kézzel foghatóan jeleníti meg az Egyház által imádsá­gainkban is oly sokszor használt for­mulát: Mária által Krisztusban. A Napba Öltözött Asszony nem saját cselekedete, vagy akarata révén ment a mennybe, hanem Szent Fia ereje által, aki maga mellé emelte, befo­gadta az égi városba azt, aki Őt elsőként fogadta be földre jöttekor. (folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom