Esztergom, 2019 (5. évfolyam, 1-5. szám)
2019-05-01 / 5. szám
INTERJÚ ESZTERGOM TANÍTOTT ENGEM EGY EMBER ÉLETÉBEN TÖBBFÉLE MUNKA, HIVATÁS, SZOLGÁLAT IS MEGFÉRHET EGYMÁS MELLETT. DR. HEGEDŰS ANDRÁS, A PRÍMÁSI LEVÉLTÁR IGAZGATÓJAKÉNT A KIEMELKEDŐ TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ IRATOKAT ŐRZŐ LEGNAGYOBB MAGYARORSZÁGI EGYHÁZI LEVÉLTÁRAT VEZETI. HIVATÁSA, SZOLGÁLATA IS EZ AZ EGYHÁZTÖRTÉNETI MUNKA, UGYANAKKOR HÉTGYERMEKES ÉDESAPAKÉNT IS HASONLÓAN NAGY SÚLLYAL BÍRÓ FELADATOT LÁT EL OTTHON.- Ön a Prímási Levéltár igazgatója, illetve tudományos munkássága is ismeretes. Kérem, emelje ki eddigi pályafutása fontosabb állomásait! » Esztergommal már gyerekkoromban megvolt a kapcsolat, de nem vagyok esztergomi születésű, nagykanizsai vagyok. Ugyanakkor a Kerektemplom egykori plébánosa, Cserpes Jenő atya rokonunk volt. Gyerekkoromban mindig nagy élmény volt számomra, hogy elindulunk Nagykanizsáról, ami hozzávetőlegesen 250 kilométer Esztergomig, ahol a Bazilika uralja a környék látványát. Felemelő érzés volt már messziről meglátni a főtemplom kupoláját. Családilag is megvolt az indíttatás a történelem iránt, Esztergom levegője pedig történelmi atmoszféra. Tehát már gyerekkoromban ismertem a várost, sokat jártunk ide akkor. Jenő atyának köszönhető az is, hogy ferences diák lettem, mert amikor eljött a gimnáziumválasztás időszaka, megkérdezte, nincs-e kedvem idejönni az esztergomi ferencesekhez. Eljöttem a felvételire és sikerült, ettől kezdve Esztergomban tanultam, sőt azt is mondhatjuk, hogy Esztergom tanított engem, és úgy gondolom, tanít ma is. Nagyon inspiráló volt a környezet, amely gyarapította tudásunkat, szélesítette kapcsolatainkat. Akkoriban gimnazistaként mi anélkül, hogy bárki nyomást gyakorolt volna ránk, többször is végiglátogattuk az esztergomi közgyűjteményeket. Magunktól mentünk el tehát a Főszékesegyházi Kincstárba, a Keresztény Múzeumba, a Vármúzeumba, a Balassa Múzeumba és a többi intézménybe. Ha megnézzük, hogy Esztergom milyen kulturális kincsekkel rendelkezik, mennyi a múzeuma, mennyi a könyvtára- hiszen itt van a Bibliotheca, vagyis a Főszékesegyházi Könyvtár, a Hittudományi Főiskola könyvtára, az Érseki Simor Könyvtár, a városi könyvtár -, akkor rá kell jöjjünk arra, hogy Budapesten kívül még egy ilyen városa nincs Magyarországnak, ahol ennyi kulturális kincset halmoztak volna föl, és mindösszesen harmincezer lakója van. Az esztergomi könyvtári állomány értéke fölülmúlja az egyetemi városok könyvtári állományát, Budapestet kivéve persze. Zárójeles megjegyzés, hogy a budapesti Egyetemi Könyvtár eredete pedig Pázmány Péter esztergomi érsekre vezethető vissza, így kezdetben ennek állományát is az esztergomi érsekek és kanonokok adományai gyarapították. így a családi indíttatáson túl ez az esztergomi atmoszféra irányított engem azon az úton, hogy én valamilyen formában a múlttal foglalkozzam. Mint minden gyerekben, akit érdekel a történelem, bennem is felmerült, hogy régész legyek, de engem ez kevésbé vonzott, mivel inkább az érdekelt, miként lehet elmélyedni egy írásban. Egy pannonhalmi kirándulás során ránéztem a könyvtárban egy kinyitott kódexre, és nem tudtam elolvasni. Csodáltam azokat, akiknek ez ment, és érdekelt, hogyan lehetarégi írásokatelol- vasni, a latin szövegeket megérteni. Ezen az úton indultam el magam is, és az egyetem után igyekeztem Esztergomba visz- szakerülni. A Komárom-Eszter- gom Megyei Levéltár Tatabányai Fióklevéltárában kaptam munkát. Itt egy évet dolgoztam, majd Esztergomba, a Prímási Levéltárba kerültem, miután Dr. Beke Margit igazgató nyugdíjba ment, és engem ajánlottak az ő helyére.- Milyen új vonal, program, összegző munka kapcsolódik az Ön nevéhez a Prímás Levéltárban? » A levéltáraknak az a feladata, hogy a saját anyagukat minél jobban föltárják, és ezt a kutatás számára hozzáférhetővé tegyék. Mi több kötetet is adtunk ki a Prímási Levéltár anyagából, melyekről azt gondolom, hogy az utókor számára biztosan hasznosak lesznek. Feladatunk az is, hogy ha valaki bejön a levéltárba kutatni, akkor meg lehessen adni kérdésére a választ. Hatéves munka volt, hogy feldolgoztuk az ún. régi egyházi levéltár anyagait, amit azt jelentette, hogy egyenként elolvastuk az összes levelet, iratot, majd 2-3 mondatban magyarul mindegyikről leírtuk, hogy mi a tartalma. Ha most jön valaki kutatni a Prímási Levéltárba, és szeretne egy adott településről az 1776. előtti évekből információkat gyűjteni, akkor e munkának köszönhetően viszonylag gyorsan tudunk válaszolni, segíteni. Feldolgoztuk a tervrajzainkat vagy az úgynevezett egyházlátogatási jegyzőkönyveket, mely az ország legnagyobb ilyen gyűjteményének számít. Az egyházlátogatás aztjelenti, hogy az érsek vagy megbízottjai bizonyos időszakonként végiglátogatták az egyházmegye összes plébániáját, és feljegyezték az ott látottakat, így a templom, a plébánia állapotát, vagyoni helyzetét, a lakosság összetételét. Ez napjainkban település-, művészet-, gazdaságtörténeti, továbbá szociológiai, néprajzi és más szempontokból is fontos forrásbázis. Ez a gyűjtemény 1397-től 16 ESZTERGOM 5. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM
