Esztergom, 2019 (5. évfolyam, 1-5. szám)
2019-05-01 / 5. szám
KULTÚRA egészen 1941-ig terjed, és közel 1200 kötet tartalmaz, ami egy hatalmas mennyiség. Ennek feldolgozását is elvégeztük, ami azt jelentette, hogy 40 ezer adatot összesítettünk. Hasznát pedig a kutatószolgálatban szinte minden nap tapasztaljuk, hiszen ha valaki bejön hozzánk az egykori nagy Esztergomi Főegyházmegye 2500 településének bármelyikéről, hogy a faluja történetét kutassa, gyorsan segítségére tudunk lenni. Látványosabbnak mondhatóak azok a kiállítások, amelyeket a levéltár saját anyagaiból rendeztem. Szent Adalbert vértanúságának 1000. évfordulóján, 1997-ben a budai prímási palotában az esztergomi Szent Adalbert-tisztelet emlékeit mutattuk be. 2000-ben középkori pecsétjeinkből válogattunk, és ezt két hónap alatt több mint 40 ezren látták, ami országos szinten is kiemelkedőnek mondható. Nagy érdeklődés kísérte címerkiállításunkat is. Ezeket a látványos tárlatokat vagy a Keresztény Múzeumban, vagy a Főszékesegyházi Kincstárban mutattuk be,- A Prímási Levéltár vezetéséről talán azt is mondhatjuk, hogy egyfajta egyházi szolgálat, de Önnek van egy hasonlóan nagy, ha nem nagyobb szolgálata, mégpedig családja, hét gyermekkel. Miként látják az Ön munkáját, hivatását családtagjai? » - A gyerekek közül mindegyik annyit kap az én levéltáros létemből, hogy legalább a történelem iránti érdeklődést, a múlt szeretetét valamiképpen vigyék tovább. Akkor is, ha nem ezt az életutat választják. A legidősebb gyermekünk 25 éves, a legkisebb 10 lesz az idén, Az idősebbek közül egy már befejezte tanulmányait, a másik két gyerek pedig még tanul az egyetemen. A legidősebb fiamra annyi hatással voltam, hogy ő klasszika-filológiát, azaz latint és ógörögöt tanul az ELTE-n. A gyerekeinkre alapvető hatással volt, hogy ha elmentünk valahová nyaralni, kirándulni, és bementünk egy műemlék templomba, akkor tudtam valamit mondani az épületről, nem azért, mert én azt az épületet ismertem, hanem azért, mert ezekben a templomokban többnyire vannak latin feliratok, amit én el tudtam olvasni, értelmezni és azt elmondtam a gyerekeknek. Ebből ők azt látták, hogy a latin nyelv, szemben azzal, amit ma erről általában gondolnak, olyan tudást hordoz, amely számunkra olyan kaput nyit meg, amely zárva marad, ha nem ismerjük a nyelvet. Ez az ismeret minden gyerekemnél ott van. Hogy mi lesz az életútjuk, azt nem tudom. Istentől kapott ajándék mind a hét gyermek, feleségemmel azafeladatunk, hogy fölneveljük őket az Istenben való hitre és arra, hogy jó állampolgárok legyenek. Az, hogyha egyikükből sem lesz levéltáros, nem probléma, de az már most látszik, hogy mindegyik gyereknek megvan a maga tehetsége valamihez. Vannak hasonló tulajdonságaik, de nagyon egyediek, és én azt gondolom, hogy a világ szegényebb lenne nélkülük. Édesanyjuk, feleségem gimnáziumi tanár Nyergesújfalun, a szaléziaknál. Az ő áldozatvállalása nélkül nem működne a család. Azt mindig el kell mondanunk, hogy az édesanya meghatározó, és a szülőktől kapott örökség az anyai ágon is sok mindenben megjelenik, sok mindent örököltek gyerekeink feleségemtől is, és bízunk benne, hogy a gyermekeink tudják kamatoztatni ezeket a talentumokat. Fotó:MudrákAttila ÚJ KORSZAKOT TEREMT A HISTÓRIÁS KÉPREGÉNY KOMPLEX VILÁGOT KÍNÁL A KIRÁLYOK ÉS KERESZTEK ÚJ KÖTET KÉT ALKOTÓJA, NÉMETH LEVENTE RAJZOLÓ ÉS MÉSZÁROS JÁNOS SZÖVEGÍRÓ. A SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÉS IMRE HERCEG IDEJÉN JÁTSZÓDÓ KÉPREGÉNYHEZ A KLASSZIKUS TÁRSASJÁTÉKOKHOZ HASONLÓ VÁLTOZAT, HONLAP ÉS APPLIKÁCIÓ IS KÉSZÜLT. »„A Királyok és keresztek története" Szent István életének utolsó évtizedében kezdődik, Az öregedő király harmincévnyi béke-időszak alatt megszilárdította hatalmát, elindította a Magyar Királyságot a modernizálódás, fejlődés útján, De nem adatik meg neki a békés és nyugodt öregkor: a határokon újabb hódító seregek tűnnek fel, és a trónutódlás terén is előre nem várt, tragikus eseménnyel kell szembenéznie. A király - úgy tűnik- már nem tud többé úrrá lenni a gondokon. Mi nem ismételjük az unalmas történelemkönyveket. Akár így is történhetett volna..." így ajánlja képregény-könyvét a Németh Levente - Mészáros János szerzőpáros. A történet a Magyar Királyság történelmi helyszínein játszódik, Esztergomban, Visegrádon, Székesfehérvárott, Pannonhalmán, valamint a főurak, törzsfők váraiban. Emellett a Lengyel Királyság, a Cseh Hercegség városai, a Bizánci Birodalom központja, Konstantinápoly, a Német- római Birodalom városai, valamint Velence helyszíne is szerepet kap a históriában. A pár éve hagyományos formátumban megjelent Királyok és keresztek képregény azért öltött képregény-könyv alakot, mert a szerzők úgy gondolták, hogy a történelmi téma megérdemli a bővebb szövegezést. A projekt ugyanakkor nemcsak a klasszikus irányba terjeszkedett, hanem a progresszívabb, digitális technika kínálta területek felé is. A könyv címével azonos nevű alkalmazás mindkét operációs rendszer számára letölthető, az applikációval pedig a QR-kódhoz hasonlóan „lapozhatunk" a képregény-könyvben, ahol a lapszéleknél található jelecskére kell irányítani az okostelefon kameráját, és a készülék plusz információkhoz juttatja az olvasót. A telefon képernyőjén ekkor háromdimenziós hatású információs táblák ugranak fel, melyeken a történethez, illetve a kötethez kapcsolódó lábjegyzetekkel várják az érdeklődőket. A sok tekintetben újszerű, de a képregény műfaj stíluselemeit is hűen követő kiadvány az Esztergom és Térsége Turisztikai Egyesület irodájában (a posta mellett) illetve a Babits Könyvesboltban is megvásárolható. 2019. MÁJUS www.esztergom.hu 17
