Esztergom, 2018 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2018-12-01 / 12. szám
HELYI HISTORIA HILD JÓZSEF, A BAZILIKA ÉPÍTÉSZE ESZTERGOM FELFEDEZÉSE, AVAGY A HELY TÖRTÉNETE ESZTERGOM TÖRTÉNETE EGYBEN AZ ÉPÍTÉSZEK TÖRTÉNETE - MONDHATJUK, HISZEN A VÁROS E NEMES SZAKMA KÉPVISELŐI SZÁMÁRA ADOTT IDILLI TERET MÁR TÖBB MINT EZER ÉVE. A JELENLEGI POMPA IS NEKIK KÖSZÖNHETŐ, KÖZTÜK IS FŐKÉNT HILD JÓZSEFNEK, A LEGNAGYOBB MAGYAR KLASSZICISTA ÉPÍTÉSZNEK, AKI NEMCSAK A VÁROS MAI EMBLÉMÁJÁNAK IS FELFOGHATÓ BAZILIKA ÉPÍTÉSÉBEN JÁTSZOTT FŐSZEREPET, DE A TAKARÉKPÉNZTÁR, A BIBLIOTHEKA ÉS A PAPNEVELDE ÉPÍTÉSE IS AZ Ö NEVÉHEZ FŰZŐDIK. CIKKÜNKET A LEXIKÁLIS ÉLETRAJZ MELLETT PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM ÁDÁM, A BME ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR, ÉPÜLETSZERKEZETTANI TANSZÉK, NYUGALMAZOTT EGYETEMI TANÁRA, A MISCELLANEA ECCLESIAE STRIGONIENSIS III. EGYIK SZERZŐJÉNEK SZEMELVÉNYEZETT TANULMÁNYA ALAPJÁN ÍRTUK. i • .-iii Bitit Rff IffVIlfOlt« f ff ff ff 9 * •y fjpfp |püf f 1* ' ' j IJlij ...lm 11 Ml •Jl j»*» : 'f MM® j n liu ni j teil 1 í 'ki ii T' tf\ V ■ i I ! EjJl' 1 *»■ , - 1 t' •— 1 Hild, a 19. századi legnagyobb magyar építész » Hild József, Hild János építész fiaként 1789. december 8-án született Pesten. A piaristáknál szerzett érettségit, majd a Bécsi Művészeti Akadémián tanult. Ezt követően az Esterházyak udvari építésze lett, de az apja által irányított építkezéseken is részt vett már. Később azért utazott Itáliába, hogy az építőmesteri engedélyt megkapja, ezért Nápolyban, Rómában, Firenzében, Milánóban folytatott kiegészítő tanulmányokat. Magyarországi építészeti tevékenysége az 1820-as években indult meg igazán, illetve további lendületet adott pályájának az 1838-as nagy dunai árvíz pesti pusztításait követő újjáépítési periódus. 1844-ben végre megkapta építőmesteri engedélyét, melynek birtokában kortársai fölött messze kimagaslóan, mintegy 900 tervét fogadták el, melyek jelentős része meg is valósult. Európai rangot jelentett, hogy 1836-ban a bécsi Képzőművészeti Akadémia - Pollack Mihállyal együtt - rendes tagjai közé választotta. Hild József 1842-ben azért kapta meg a Pest díszpolgára címet, mert gyakorlatilag neki köszönhető a magyar főváros 19. századi képe. A virtuális lexikon így ír erről: „Hild klasszicista stílusban fogant építőtevékenysége nagymértékben hozzájárult a 19. század első felének magyarországi, s főként pestbudai arculatának kialakításához. Élete utolsó évtizedében a romantikus historizmus felé fordult ugyan, de életművének meghatározó darabjai a klasszicista stílusban felépült egyházi épületek: az esztergomi Bazilika, az egri székesegyház, a ceglédi református templom és a kunhegyesi református templom („az Alföld katedrálisa"). Az ő tervei szerint kezdték el építeni a budapesti Szent István-bazilikát is, a terveket utóbb azonban Ybl Miklós átrajzolta. Ő tervezte 1856-ban a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatát. Az általa tervezett jelentős középületek közé tartozott az időközben lebontott, Roosevelt téri Lloyd-palota, de Budapesten lépten-nyomon találkozhatni a magánmegbízásokból felépült Hild-bérhá- zakkal. Ilyenek a Belvárosban a Gross- (József nádor tér 1.), a Károlyi-Trattner- (Petőfi Sándor utca 3.), a Derra- és a Marczibányi-ház (mindkettő az Október 6. utcában), illetve hűvösvölgyi villái (Csendilla, Hild-villa)." A nagyjelentőségű mester életének utolsó szakasza - az utókor számára - érthetetlen mellőzöttségben telt. 1861-ben megvonták tőle Pest városi építészeként kapott ezer forintos javadalmazását, s idős korára ritkán kapott már csak megbízást. Egy leírás szerint öregkorát, melyet az özvegység is sújtott, rangjához méltatlan szegénységben élte szerény lipótvárosi lakásában, „Szinte észrevétlenül távozott abból a városból, amelynek annyi száz épülete fogamzott az ő képzeletében. Meghalt 1867. március 6-án tüdőgyulladásban, a mai Arany János utca 14 sz. házban lévő lakásán. 1867. március 8-án parentálja el a Fővárosi Lapok mindössze ennyivel: Hild József, ismeretes pesti építész tegnapelőtt, 79 éves korában meghalt"- emlékezett az egyik legnagyobb magyar építészre az utókor. 20 ESZTERGOM A. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM
