Esztergom, 2017 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2017-03-16 / 3. szám
CIVIL Kutatásunk fókuszába a városi identitásban, a városlakók identitástudatában felfedezhető erősségek és ellentmondások vizsgálatát állítottuk. Első feladatunk az identitás mára kissé elkoptatott fogalmának (személyes-, vizuális-, téri-, szociális-, nemzeti-, alkotmányos-, európai-, stb. identitás) városi kontextusban való definiálása, újra értelmezése, pontosítása volt. Az identitások megközelítésére az ANALÓGIA módszerét választottuk. Azt gondoljuk ugyanis, hogy e vállaltan szubjektív megközelítésnek minél több, minél találóbb alternatíváját tudjuk a városra sikeresen alkalmazni, a róla kirajzolódó identitáskép annál élesebb, gazdagabb és pontosabb lesz. A lehetséges analógiák közül érdemes kiemelni azok emberhez kötődő típusait (az ember pszichológiai fejlődésének fázisai, emberi típusok, stb.), amelyek összefüggéseikben központi szerepet játszanak analógiáink sorában, ami a város humán megközelítését és a városlakók megszólításának szándékát egyaránt jelzi. Az új típusú városépítészeti megközelítésből következően kutatásunk nem kíván konkrét beavatkozási, megoldási javaslatokat, kvázi receptet adni a város vezetőinek kezébe a problémák kezelésére, amit eddigi szakmai tevékenységünk alapján nem volt könnyű megállni. Ehelyett egy olyan „képes olvasókönyvet” kínálunk - a városról való ismeretek és összefüggések gazdag tárházával -, melyet ha valaki végigolvas, megért és részt kíván venni a megfelelő döntések előkészítésében, majd meghozatalában - legyen a városlakó, illetve az érdekeit képviselő politikus vagy gazdasági szakember -, Esztergom szempontjából bizonyosan a legkedvezőbb döntést fogja meghozni. A kutatás újszerűsége annak kétirányú megközelítésében is tetten érhető. Ebben az első fázisban az kerül bemutatásra, hogy néz ki szerintünk a város kívülről, a külső szemlélő szemszögéből. A külső szemlélőt ebben az esetben a BME- nek a kutatásban résztvevő oktatói, valamint mintegy 200 egyetemi hallgatója képviseli, akik a 2016-os őszi félévben három tantárgy keretei között foglalkoztak Esztergommal, és tartanak táji-, városi-, és mikrokörnyezeti léptékben tükröt a város lakói elé. Kutatásunknak ez a fázisa mintegy laboratóriumi körülmények között folyt, tudatosan nem kerestük a kapcsolatot a helyiekkel. Ezzel elkerülhetők voltak a külső és belső képek közötti áthallások, aminek következtében a tükörkép még tisztább és élesebb lehet. A város kívülről való szemlélésének és megismerésének egyik lehetséges módja napjainkban az interneten elérhető források kutatása. Esztergomra összpontosító irodalomkutatást folytattunk ezen a módon, fontos régi dokumentumokat, kutatási anyagokat ismerhettünk meg. A jelenlegi és régebbi írott sajtó áttekintése mellett vizsgálatunk kiterjedt a kizárólag digitális felületeken elérhető anyagok jó részére, beleértve a fontosabbaknak ítélt városi rendezvényekről, előadásokról, fórumokról készült videókat is. Ily módon fontos információkhoz jutottunk, viszonylag jó képünk van az esztergomi humán értelmiség várossal kapcsolatos véleményeiről, állásfoglalásairól, mentális képeiről. Az egymásnak gyakran élesen ellentmondó vélekedések, „mentális városképek” elgondolkoztatóak voltak számunkra, de messze van még, hogy tiszta képünk legyen arról, hogy Esztergom lakosságának különböző csoportjai miként látják a város és benne önmaguk helyzetét. Vizsgálódásunk kiegészült a magasabb szintű oktatás, a kulturális színterek programjainak áttekintésével, és - természetesen - a hazai és nemzetközi turizmus adatszerű vizsgálatával. Ez utóbbi, Esztergom számára különösen fontos témához sem közvetlenül, hanem annak lakossági képe, imázsa felől közelítettünk, mint ahogy a Hévíz városrészben épült modern városközpont gondjaihoz is, ahol az úgyszólván teljes lakossági elutasítást érzékeltük. Megismertük a város településrendezési eszközeit, a régebbi és újabb integrált fejlesztési dokumentumait is. Ha felületesen is, de megismerhettük a város gazdasági ügyeit, többek közt az ez évi költségvetését. Ennek során merült fel bennünk a kérdés, vajon mi lehet az oka annak, hogy igen kevés interneten elérhető forrás foglalkozik a „nagy adózó” SUZUKI és a város kapcsolatával? Az internetes kutatásaink eredményeit a munkánk második fázisában tervezett esettanulmányokban (ld. tartalomjegyzék!) tervezzük összefoglalni. E második fázis határideje 2017 szeptemberében lesz, és elsősorban azt fogja bemutatni, hogy néz ki a város belülről, hogy él az ott lakók tudatában? A bennük élő képek „előhívását” az első fázis eredményeinek közkinccsé tételével és különböző városi fórumokon való megvitatásával, ütköztetésével tervezzük. Ennek révén létrejöhet az az interaktív és participate formája a várossal való foglalkozásnak, ami aktivizálhatja Esztergom lakosságát egy olyan jövőkép közös alakításában, amivel utána képes 17.
