Esztergom, 2017 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2017-03-16 / 3. szám
lesz azonosulni, és érte aktívan tenni is. Talán éppen abban rejlik leginkább kutatásunk újszerűsége, hogy a városhoz nem kívülről, a jól bejáratott objektív eszközökkel, hanem lakosságának feltételezett percepcióin keresztül, azokkal mintegy azonosulva, azaz elsősorban szubjektív módon próbálunk meg közelíteni. A jövőkép kutatásunk kitágításának egyik lehetősége a 2017 januárjában, európai támogatással indult, Interreges DANuRB program, melynek vezető partnere a BME Urbanisztika Tanszéke, és kutatási területe a Duna-menti településekre (Ausztriától Bulgáriáig) terjed ki, köztük a kutatott Duna-szakasz földrajzi és szakrális középpontjában elhelyezkedő, páratlan értékekkel rendelkező Esztergomra. A kutatás I. ütemének összefoglalása Ezzel lezárult kutatásunk első bő fél éve. Nagyon nagy köröket futottunk be, amíg idáig elérkeztünk, és bizonyára hasonló köröket fogunk megtenni a kutatás hátralévő részében is. Mondhatjuk, hogy mára egy állandóan változó folyamat pillanatfelvétele, egy kimerevített fényképe készült el, ami egyben mérföldkő is a mögöttünk és előttünk álló feladatok határán. Abból a szempontból mindenképpen, hogy a folyamatosan formálódó kutatásunk első félévének végére kristályosodott ki igazán, hogy hol is tartunk és mik a további célj aink? A kikristályosodás ebben a folyamatban azt jelenti, hogy egyre pontosabban, egyre tisztábban vagyunk képesek megfogalmazni kérdéseinket a városról, kutatásunk folytatásáról és várható eredményeiről. Ennek persze az is a következménye, hogy kézzel fogható, különösen avároskutatásklasszikusértelmébenelvárhatóeredményeket jelen dokumentáció nem tud és nem is akar felmutatni. Ebben az első fázisban a várossal való ismerkedésnek azt a módszerét választottuk, hogy különböző analógiák segítségével igyekeztünk körbe írni önazonosságát, ami segítségünkre volt a város és lakossága megértésében. Korábbi kötődéseink ellenére a kívülálló szemével, óvatosan, bizonyos távolságtartással, de teljes nyitottsággal közeledtünk Esztergomhoz, hogy minél tisztább és egyértelműbb képet tudjunk felmutatni a városnak és lakóinak arról, milyennek is látszanak kívülről. Kutatásunk második fázisának feladata, hogy szembesítsük Esztergom lakosságát ezzel a képpel, ily módon ösztönözve őket arra, hogy minél pontosabban fogalmazzák meg saját maguk képét városukról. S ha ez a kép gazdag, tartalmas és eleven lesz, akkor a múlt megismerésén, a jelen megértésén túl a remélt jövő tekintetében is szolgálhat tájékozódási pontként. A mostani dokumentációnk alapvetően két, egymásra épülő részből állt össze. Az első ötven oldal az elmélet, amely a város újszerű, többnyire szubjektív megközelítéséről szól, az ezt követő második rész pedig a gyakorlat megalapozásául szolgál. Közös feladatuk, hogy kutatásunk második fázisában majd az Esztergom lakosságával folytatandó párbeszéd bázisai és katalizátorai legyenek. Ahogy e dokumentáció, mi magunk is tele vagyunk kérdésekkel, amelyekre a lehetséges legjobb válaszokat éppen e beszélgetések keretében, közösen kell megtalálnunk. Hogy ez valóban hatékonyan és eredményesen működjön, Polgármester Asszony és Főépítész Úr aktív segítségét kérjük a párbeszédek feltételeinek és körülményeinek biztosításával, valamint résztvevőinek időben történő, rendszeres tájékoztatásával. Jelen kötet elméleti és gyakorlati része között kirajzolódik egy másik különbség is: míg az elméleti részben felbukkanó példák és utalások inkább pesszimista képet festenek Esztergomról, a hallgatói munkákat elemző gyakorlati rész pedig egyértelműen a pozitív oldalát világítja meg a városnak vizsgálatokon, rajzokon és fényképeken keresztül. Ezzel azon túl, hogy gazdagabb, talán őszintébb külső képet mutatunk be Esztergomról, példát adunk és egyben lehetőséget kínálunk fel lakosságának a város több irányú, érzékenyebb és színesebb megközelítésére. Pálfy Sándor a kutatás vezetője
