Északkeleti Ujság, 1918 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1918-06-01 / 22. szám
X. évfolyam. Nagykároly, 1918. junius j. 22-ik szám. w Északkeleti újság NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLY! KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. S'iéügetési árak: Kgész évre ................................ Fé lévre .. ................................ Ne gyedévre ................................ Ta nítóknak egész évre..................... 12 korona. .. 6 „ 3 . . lü . Főszerkesztő : BR. YETZAK EDE BEg?£!.£S!S 1IJI8B3 SZ0IB4TS3. Szerkesztőség és kiadóhivatal: | NATYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 29. SZÁM. („"ÓLCSEY-NYOASBA“ R.-T. NAQYKARBLY.)-—r Hirdetések ugyanott vétetitek fel. —-----Nv iiher sera 1 K 20 fillér. VO ' Vfv \\ ,?A %.s Olvastak a „Nagykároly és Vidéke“ laptársunk múlt heti számában főgimnáziumunk igazgatójának a gimnáziumi első osztály párhuzamosításáról Írott cikkét. Örvendünk, hogy isten tudja hányadik cikkünkre választ adni szives volt. Nagyon örvendünk annak a ténynek, hogy bevallása szerint ő is szivén viseli az első osztály párhuzamosításának ügyét. Csak azt nem tudjuk megérteni, hogyha a szivén viseli az ügyet, miért kellett tárgyilagos hozzászólásunkra olyan gu- nyoros, csufondáros hangon válaszolni ? Igaz, hogy sokszor irtunk már a kérdésről, de kénytelenek voltunk vele. Hiszen mi magunk resteltük legjobban a szó- szaporitásí folytatni olyan dologról, amit másutt 48 óra alatt el szoktak intézni. Röviden reasummálva a dolgokat: Nagykároly város és vidéke ifjúságának meg kell adni a lehetőséget arra, hogy tanulmányait Nagykároly városában folytathassa. Tekintettel arra, hogy ez a lehetőség itt nincs meg, mert a főgimnázium első osztálya nem képes az összes jelentkező tanulókat befogadni, nagyon sokan más városban kénytelenek tanulni. Ez nem helyes! Nem helyes egy- résyt közérdekből, mert úgy a kulturális színvonalat, mint a fejlődést károsan befolyásolhatja, másrészt nem helyes egyéni érdekből, mert nem közömbös senkire sem, hogy a fiát közelben tanittathatja-e, vagy pedig távolfekvő városban. A legjellemzőbb az, hogy a főgimnáziumunk 20 év óta egy stádiumban vesztegel, mig Szatmár és Nagybánya gimnáziumai rohamosan fejlődtek. Ez érthető is, mert hiszen Szatmár gimnáziumaiban több a Nagykároly vidéki tanuló, mint itt. Hogy ez rendkívül beteges állapot, azt nem kell bizonyítani sem. Körülbelül 12 éve lapunk főszerkesztője tudva a növendékek ezen elterelődött gravitációjáról,’ indítványozta a párhuzamosítást, ami akkor meg is lett. Azonban két évre rá megnyílt a polgári fiúiskola, mely a kereslettel sízemben konkurenciát jelentett, a tanulói pályára készülő gyermekeket, megosztotta. Áz igy Jelvont 50 növendéket megérezte a gimnáziumi, mért a fejlődésben ugrás nines. Az első osztály, párhuzamossága megszűnt. Azonban már 2—3 év múltán, mikor a természetes fejlődés behozta az ugrást, isméi; meg kellett volna nyitni á párhuzamos osztályt.. ; L 1 Ez nem történt meg. Ellenkezőleg, megtétettek az elhárító, intézkedések, hogy a növendékek meg se próbálják itt iratkozni be. Ei lehet képzelni, miiyen kecsegíelésben részesültek a vidéki tanulók, mikor az igazgató a helybeli intelligens szülőknek 1917 augusztus 7-én már azt a tanácsot adta, hogy siessenek a beiratássa!, mert elkésnek. Hogy ez az állapot nem egészséges, az bizonyos. Nem is resteljük bevallani, hogy minden erőnkkel forszírozzuk a megoldást. Főszerkesztőnk közbejött betegsége lankasztotta kissé akciónkat, de a gyógykezelésből visszatérve eftő tennivalói között volt a párhuzamosítást indítványozni a képviselőtestület előtt, mely helyesléssel fogadta. A végleges megoldás keresése céljából főszerkesztőnk pár héttel ezelőtt kérdést intézett a főgimnázium igazgatójához, hogy meg- !esz-e a párhuzamosítás. Igazgató azt felelte, hogy nem lehet, mert legfőbb akadálya, hogy tanerő nincsen és a tanári kar a régi helyettesítések diját, mit a hadbavonultak ; helyett teljesített, ma sem kapta meg a rendtől és a tanári kar csak úgy hajlandó óratöbbletet vállalni, ha az eddigi helyettesítések diját is megkapja. Főszerkesztőnk Írásban kérte az indokolást, mit azonban nem kapott meg s igy ma már nyilvánosan kell tárgyalnunk erről az ügyről. A főgimnázium igazgatójának cikkéből, mint leglényegesebbet azt emeljük ki, hogy ő maga is szükségesnek tartja a párhuzamosítást. Ugyanakkor azonban elháríthatatlan akadályokat állít kivitele elé. Ilyen legfőbb akadálynak van oda állítva a pénz, a fedezet hiánya. Csakhogy nem olyan nagy összegről van itt szó, amekkorát az igazgató kimutat. Ugyanis a hadbavonult két tanárt a rend fizette. Ez tény. Tehát ezek ellátatlan óráit is annak kellene fizetnie. Ha tehát ezért fizetést nem kaptak a tanárok, akkor a rendnek spóroltak. Hiába várja tehát a tanári, kar az ő jogos 4880 koronáját az államtól. Ezt a rendnek kellene fizetnie. Mi sokkal jobban tiszteljük a rendet, mintsem feltételeznők, hogy jogos kérelmével „kifirundcvancigolta“ volna a tanári kart. Meg vagyunk győződve, hogy a jól informált rendkormány jóváíenné a rosz- szu! informált rendkormány intézkedését. Ezzel a kérdéssel érdemben kár is foglalkoznunk, mert nem tartozik a párhuzamosítás akadályaihoz. Ugyanis, hogy a hadbavonult tanárok helyettesítéséért nem kapnak a. tanárok díjazást, az nem tartozik a párhuzamosítás kérdéséhez. Ez a sérelem meg lenne az osztálypár- huzampsitás . nélkül is.' Kár is tehát a nagy tizenegyezer koronás, költségvetés sei foglalkoznunk, mert hiszen itt csak az uj tanár fizetéséről: 4370 koronáról iehet szó és annak a 8—10 órának a helyettesítési dijáról, amit a párhuzamos osztály felállítása eredményez. Párhuzamosítás esetére kilátásba van helyezve az államtól 3000 K, de még tovább is megyünk, mert ha más várja, mi is várjuk azt a bizonyos sült galambot. A város is adhat valamelyes segélyt, hiszen nem kidobott pénz lesz az, hanem olyan, amely mint pénz is megtérül és főleg erkölcsi eredményeket biztosit. Megtérül a befektetés, mert a párhuzamos első osztály tanulóiból minden évben több diák lesz a felsőbb osztályokban. is, igy a tandíj bevétel évről- évre nagyobb lesz. Ugyanis a párhuzamos első osztályba legalább 20—30 növendékkel lesz több, ami mindjárt 48 k-vai véve 1000—1500 K. De a minden évben 20—30 diákból a további 7 éven át középs2ámitássai 15 diákkal lehet többet venni osztályonként, ami circa 100 diák és annak a tandija. A polgár- mester ur előterjesztést fog tenni a párhuzamosítás tárgyában és mi hisszük, hogy a képviselőtestület meghozza a látszólagos áldozatot. Igaz ugyan, hogy szegény a város, de ez nem azt jelenti, hogy nem létesíthet semmit, hanem olyan befektetéseket lehet csak tennie, amelyek megtérülnek. Ez pedig olyan. Ami pedig a felszerelés tárgyait illeti, azt kaphatunk mi is kölcsön az ócskákból, mint ahogy tőlünk is kérnek. Épen a napokban érkezett a minisztériumból kérdő iv az állami iskolákhoz, melyen az iránt érdeklődik, hogy vannak-e az intézet birtokában felesleges, vagy kiséjletezett padok. Ha a szükség miatt innen elviheti a miniszter az ócska padokat más iskolák felszerelésére, annál biztosabban átadja nekünk itt helyben. Ad vocem: padok. Ha az igazgató ur csak egy sort ir a Vöröskereszt-Egyletnek a kölcsönadott iskolai székekért, már régen visszakaphatta volna, amint visszakapta a cikk megjelenése után a kölcsönadott székeket azonnal. Az igazgató urnák elvi ellenvetései is vannak a párhuzamosítás ellen. Nem engedne minden gyermeket a gimnáziumba, csak azt, akinek az elemi iskolai bizonyítványára a tanítója rávezeti, hogy gimnáziumi tanulmányokra képes. Amellett hogy igen felelős hivatást róna az elemi iskola tanítójára, ítélni egy gyermek jövője felett, ez a megoldás ma teljesen törvényellenes. Mindaddig, mig az elemi iskola negyedik osztályának bár elégséges eredménnyel való elvégzése jogosít a gimnáziumba való irat- kozásra, minden megrostálási tervezet
