Északkeleti Ujság, 1918 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1918-06-01 / 22. szám
2-ik oldal. ÉSZAKKELETI UJSAű NAGYKÁROLY ÉSERMELLÉK 22-ik szám csak egyéni vélemény, melynek helyességéről még beszélni lehet. Amellet, hogy nagy felelősség kell hozzá egy gyermeket a pályája eiején megakasztani, el kell ismernünk, hogy a legkilátástala- nabb tanulói haladás mellett is ragad rá valami, ami bármilyen pályán is csak előnyére válik. Különösen nem helyes az ilyen felfogás ma, amikor egyetemi hallgatás nélkül végeznek orvosnövendékek, ügyvédjelöltek és talán az a gyerek is a hadbávonult apa helyett dolgozik, vagy petróleumért álldogál naphosszat és azért nem tud tanulni elégségesnél jobbra. Nagyon káros dolog a gyermek jövőjéről ilyen korán határozni. Még tanácsot sem lehet nyugodt lelkiismerettel adni. Tudunk eseteket, hogy kitűnő férfiak lettek nagyon gyenge tanulókból. Az a festő, aki a napokban elnyerte a Ferencz József dijat, notórius rossz rajzoló volt. Szerintünk az iskola azért van, hogy mindenkinek alkalmat adjon a tanulásra. Elvi okokból nem lehet egy iskola népesedése ellen szót emelni. Ha a kereslet megnyilvánul, törekednünk kell azt ellátni. Meg vagyunk szokva, hogy közéleti működésűnk során mindig kell bizonyos ellenáramlatokkal küzdeni, csak épen azt nem vártuk, hpgy maga a főgimnázium igazgatója lesz az, aki vitatkozást kezd velünk. A konviktus létesítésekor is még arról kellett egyeseket meggyőzni, hogy egyáltalán üdvös-e ha van. A „Szatmármegyei Közlöny“ 1908 junius 26. számábán olvashatjuk: „Tény az, hogy erős ellenfelei is vannak a konviktus eszméjének, akik a házi ellátást föléje helyezik a konviktusi elhelyezésnek.“ Tehát először még azt az ellenvéleményt kellett letörnünk, hogy a konviktusi intézményre nincs is szükség. Azután ott is azt mondták, hogy pénzt, pénzt! Mi megfordítva csináltuk. Előbb megcsináltuk és azután kerestünk hozzá pénzt s a konviktus ma megvan s bizonyára az igazgató urnák is egyik büszkeségét képezi. Ami azt illeti, ha pénz van, nem is nagy dolog a többi, de épen azt a munkát tartjuk értékesnek, amivel pénz nélkül szolgálhatjuk a kultúrát. Az igazgató ur azt irja, hogy ő nemesebb szempontból fogja fel a kérdést, mint mi, akik városfejlesztési kérdést is látunk benne. Ő csak kultárális szempontból nézve óhajtja, hogy a tanítás mélyebbé, jobbá tétele céljából párhuzamost unk. De.'ha csak ezért kívánnék, akkor az egykori kultuszminiszter szavai szerint mire itt párhuzamos osztály, ott van Szatmáron két nagy gimnázium, menjenek oda a vidéki fiuk, hisz nekik az majdnem mindegy. A kulturálódás szempontjából tényleg egyre megy, de minket nagykárolyiakat nem légit ki ez a megoldás és a főgimnáziumunk élé n álló igazgatótól a város és a közönség érdekében joggal el is várjuk, hogy ez a körülmény ő reá, a magasabb szempontok képviselőjére se legyen közönyös. Kezet fogunk mindenkivel, aki a gimnázium fejlesztését munkálni akarja. Sajnáljuk, hogy épen az igazgatóval kell polémiát folytatnunk, holott azt hittük, hogy egyik cikket mi, a másikat majd ő irja. (No de nem úgy, hogy ellenünk.) Ilyen együtmüködés eredménye- képen keletkezett annak idején a konviktus és a párhuzamos osztály. Amikor mi a dolog vezetését a tulajdonképen legilletékesebb tényező, az igazgató figyelmébe ajánlottuk, a legjobbhisze- müen jártunk el, de ha ő ezt dopingo- lásnak veszi, inkább kijelentjük, hogy a főgimnázium fejlesztésére irányuló további akciónknál figyelmen kivül hagyjuk, hogy nyugalmát ne zavarjuk. á leányinternátus megnyílik. A nagykárolyi Nőegylet a Vöröskereszt- Egylet támogatása mellett nagyhorderejű intézmény alapkövét teszi le a következő iskolai év elején. A régóta nélkülözött leányinternátust megnyitja. Ezzel az alkotással úgy a Nőegylet, mint a Vöröskereszt-Egylet nagy életerőt, tettre- készséget és az ideális közcélokért való önzetlen lelkességet árul el. E jótékony egyletek városunkat egy régen nélkülözött, ma már nélkülözhetetlen kulturális intézményhez juttatják, mely a maga üdvös munkájával a nőnevelés és gyermekvédelem nagy céljainak tesz becses szolgálatokat. Hisszük, hogy az intézményt szeretettel karolják fel a szülők és a közönség egyaránt s igy minden oldalról csak támogatást nyerve virágzásnak indul az uj intézet. A szülőkhöz a következő prospektust intézi a vezetőség: Arra való tekintetből, hogy • vidékről jövő tanulóleányok kellemes otthont találjanak, a szülők pedig megnyugvással legyenek gyermekeik helyes nevelése és felügyelete iránt, a nagykárolyi Nöegylet a Vöröskereszt-Egylet támogatása mellett egyelőre 30 leánygyermek részére házias jellegű, kertészeti és gazdasági neveléssel egybekapcsolt és az iskola igazgatóságának felügyelete alatt álló internátust (együttlakást és étkezést) szervezett. Célja ezen intézménynek a leánygyermekek részére megbízható, kellemes otthont biztosítani, ahol távoltartva minden káros befolyást, szakavatott vezetők által gondos felügyeletben és szeretettel párosult nevelésben részesülnek. Az internátusba való felvételre vonatkozó tudnivalókat következőkben ismertetjük: A bennlakó növendékek egy teljes iskolai évre a lakás-, fűtés-, világítás-, tisztogatás-, élelmezés- és felügyeletért 1200 K készpénzt, a felszerelés használatáért évi 10 K.-t 1 q búzát, 1 q kukoricát és 1 q krumlit fizetnek. (Indokolt, kiviteles, esetekben az intézet kedvezményes dijat is állapíthat meg.) Megjegyezzük itt, hogy a polg. leányiskolában az egész évi tandíj 20 K. A növendékek kapnak reggelire kávét, vagy theát, ebédre 3 fogás, vacsorára 2 fogás jóminőségü és tápláló ételt. Tízórai és uzsona külön díjazás mellett. Minden növendék kap küiön ágyat, melybe szalmazsákot, ágyneműt és ágyteritőt hazulról kell hoznia. Ezen kivül hoznia kell magával a szükséges fehérnemüeket, lehetőleg a következő mennyiségben: 2 alsó lepedőt, 2 paplanlepedőt, 2 párnahéjat, 1 ágyteritőt, legalább is 4 fehér inget, 4 alsó nadrágot, 2 háló kabátot, 4 pár harisnyát, 6—12 drb. zsebkendőt, 4drb. j törülközőt, 2 drb. asztalkendőt, cipőt és ruhát. A házi felszerelés tárgyai: egy lapos és I egy mély tányér, 1 evő és egy kávés kanál, 1 kés, 1 villa, 1 pohár, 1 kávés csésze (2'5—3 | dl.) 1 ruhakefe, 1 sárkefe, 1 fényesítő kefe, 1 I fogkefe, 1 bontó és 1 sürü fésű, 1 kis tükör, ; 1 éjjeli edény, mosdószappan és tü, cérna. Tekintettel a rendkívüli drágaságra, olyan esetben, mikor az a tisztaság és rend sérelme nélkül megtehető, egyes cikkeknél a megkívánt feltételektől eltekintünk. Az ágynemű és ruházat mosatását a tanuló a szülei háznál eszközölteti, azonban ha ennek komolyabb akadálya van, külön díjazásért az intézet is elvállalja. A növendékek fehérneműiket a magukkal hozott kézi ládában, vagy kufferben tartják, a felső ruháknak, kabátoknak elhelyezésére közös szekrények szolgálnak, melyeknek kulcsát a felügyelőnő kezeli. Kívánatos, hogy a növendékek felesleges holmikat ne hozzanak magukkal. A növendékek ruháikat, használati tárgyaikat nem csereberélhetik, pénzt nem kölcsönözhetnek. Akinek szülei a felügyelőimnél pénzt helyeznek el, azok onnan szükségleteikre a kellő összegeket esetiől-esetre megkaphatják. Máskülönben kölcsönt az intézet sem nyújthat. Ékszerek hordása nem ajánlatos és azok elveszéséből eredő kárért az intézet nem felel. Minden egyes felszerelési cikket az illető növendék intézeti számával kell megjelölni. A növendékek életrendjét a következő házi-rend szabja meg. Reggel V« 7-kor felkelés (ünnepnapon 7- kor)‘ mosakodás, fésülküdés, öltözés, ágyvetés. V* 8-kor reggeli, ezután a hetesek elvégzik teendőiket. 8—1-ig tanórák. 1 Vs-kor ebéd, a hetesek, terítenek és elszedik az asztalt. 2— 3-ig pihenés, a sorosok segédkeznek az edények türülgetésében, elrakásában. 3— 4-ig séta, vagy foglalkozás a kertben. 4— V27-ig tanulás. V* 7-kor vacsora. 8— 9-ig tanulás. 9- Vs 10-ig lefekvét. A növendékek a felügyelőnk tudta nél- köl a kapun kivül nem távozhatnak. Az intézetben szüleiken, rokonaikon, vagy szüleik által megnevezett ismerősökön kívül más látogatót nem fogadhatnak. A növendékek kötelesek egy más irán szeretettel viseltetni; a nagyobb és komolyabb lányokat a vezetőség a vele egy szobában lakó kisebbek felügyeletével bízza meg. A növendék betegség esetén a többitől elkülönítve, a betegszobában fog elhelyeztetn i. A gyógyszerekés az esetleg ^hívott orvos diját a szülő viselni tartozik.
