Északkeleti Ujság, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-23 / 25. szám

25-ik szám. 2-ik oldal. _____________ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMEL.LÉK HÍ REK. Hallják meg mindazok, akik szem­tanúi e világkatasztrófa rettenetes ember áldozatainak, mert a jövőnk, a nemzet üdve és jóléte, mindnyájunk biztossága és boldogsága függ attól, hogy ami emberben megmenthető, az oda ne vesszen ami gondatlanságunkból, nem- bánomságunkból, szívtelenségünkből. A vézna, sápadi, beteg gyermek­seregnek a Ti szivetek melegsége fogja visszaadni a szint, a testet, az erőt, az életet. Nektek a lelki őre met, a meg­nyugvást, az égi öntudatot, amely min­den megmentett élet fohászából száll megmentője fejére. Az irgalmasság nevében! A szeszfőzdék jövője. A szeszfőzdék jövője egyúttal a gyümölcs- termelésnek is jövője. Aáindkét gazdasági ág fellendülését várhatjuk tőle. A gyümölcstermelés hazánkban aláhanyatlóban volt az utóbbi évek alatt. A termelők elvesztették a kedvüket, holott nálunk a legtöbb gyümölcs fajta meg­terem. Mindamellett gyümölcsökben ésgyümolcs- készitményekken nagyobb volt a behozatalunk, mint kivitelünk. Holott okszerű gazdálkodással adófizetőinkké teltük volna az északi országokat. A központi szeszfőzdék felállítása magá­val fogja hozni a gyümölcstermelés fellendí­tését is. Ezeknek a szervezeteknek elsőrendű teendőik lesznek az okszerű gyümölcstermelést irányítani. A termést osztályozni és feldolgozni. A nyersen nem értékesíthető gyümölcsből izí, kocsonyát és gyümölcsbort fog készíteni. A magvakból olajféléket és takarmány pogá­csákat gyárt. Látjuk tehát, hogy egy nagy horderejű reformról van itt szó, mely pezsditőleg fog hatni a gazdasági élet több ágában. A vállal­kozóknak pedig busás hasznot biztosit. Ezért van nagy jövőjük a központi szeszfőzdéknek. Városunk nem ragadta meg a felkínált alkal- kalmat, igy a megyében három központi szesz­főzde felállítása lett kérelmezve. A szatmárit és az avasujvárosit a hatóság állítja fel, az érkörtvélyesi szövetkezeti alapon létesül. Érdekes hogy Nagykárolyt az illetékes helyen készített terv szerint az érkörtvélyesi körzetből az avasujvárosi szeszfőzdéhez osztják be, ami ellen az érkörtvélyesiek tiltakoznak. A minap olvastunk a Szamosban egy nyilatkozatot Drucker Jenőtől, a Gyümölcs- értékesitő és Szeszfőző Szövetkezetek Központ­jának igazgatójától arról, hogy a szatmári szeszfőzdének különös jelentősége lesz, mert a város környékén nemcsak szőlő terem, hanem ez a vidék gyümölcsökben is rendkívül gazdag és a város vállalata ennek következ­tében nemcsak a szőlőseprőt dolgozhatja fel, hanem szilvóriumot és egyéb gyümölcspár­latokat is készíthet. A gyárnak még az az előnye is meglesz, hogy készítményeit a város címerével láthatja el, ami a kivitelnél kedvezőbb fogadtatást biztosit. A központ igazgatójának véleménye szerint a város jójövedelmü válla­latot csinált és kétségkívül hozzá fog járulni a közterhek csökkentéséhez. Mint értesülünk, már a gyár építésére nézve a készülődés meg is indult. Előkészítő munkálatokra bizottság szerveztefett egyelőre 50 ezer korona befek­tetéssel. Ugyanezt a bizottságot felhatalmazta a városi közgyűlés arra is, hogy ecetgyár feiállitását előkészítsék. Szomorú látni, hogy a mi városunk gaz­dasági politikája mennyire bátortalan és lanyha, mig mások minden alkaimat megragadnak bevételeik fokozására. | t Ír Eredeti svéd gyártmányú | WIKING araiógéptkét, | g kaszáló, marokrakó és kévekötő- jj l gépeket szállít a r í ct Magyar Általános gépgyár R.-T. J ■f Budapest „VI , Váci-ut 141. Telefon 45-15 jj % Sürgönyeim : Magomobil. Nagy tartalékrész raktár. J cf Ü egy nehéz gránát ránkdöntötte a földet. Hárman sértetlenül maradtunk a sötét lyukba. Egynapi konzerv. Nagy sötétség. Akiket ott nyomott a föld, jajgattak ki egy, ki két napig. — Hát meddig voltál a lyukba, testvér? — érdeklődik a tizes honvéd. — Három napig. Ott lepte meg a dér is a hajamat — mondja a tizenhatos, őszülő ha­ját végigsimitva. — Nehéz sorok, nehéz sorok — mondja a tizes honvéd — De én voltam nehezebbe is. A három katona kételkedve néz a fiatal huszonnégy éves tizes honvéd szakaszvezetőre. — Még pedig Miskolcon, a kaszárnya­udvaron 1 — bizonykodik a tizedes. — Tréfa már ez — ingerkedik a har­mincnégyes. — Nem az — folytatja komolyan a tize­des. — A balkaromat lőtte át a ruszli, úgy kerültem haza. Öten voltunk testvérek és egy jó gondos apánk parancsolt az egész háznép­nek. Amint a karom begyógyult, a kaszárnyába vezényeltek, az öregek kiképzésére. Az én szakaszomba került édesapám. Bizony már elég törődött teste nehezen hajlott. Azért csak megvoltunk valahogy. Egyszer a kapitány ur vizitált. Valami nem tetszett neki. Futólépést parancsolt. Azután le, föl, a kemény kaszárnya­udvaron. Szegény apám nem birta, a kapitány ur rámkiáltott: — Szakaszvezető! Üsd hátba azt a lógó- bajuszu öreget. Igen lomhán mozog 1 — Elfordultam. Úgy tettem, mintha nem hallottam volna. A szememből pedig kicsordult a könny. A kapitány rákiáltott apámra: — Gyere csak ide, öreg 1 Majd megta­nítalak én szaladni. •— Szegény édesapám lihegve sietett hozzánk. — Miért nem szaladsz, ha az a parancs? kiáltott édesapámra a kapitány. — Jelentem alássan, nem szaladok én . . . odakint se — mondotta nyugodtan édes­apám. — A kapitány méregbe jött. Rámkiáltott: — Vágd képen 1 — Én csak álltam keményen, feszesen, egy pillantás nélkül. Testemnek minden része reszketett. Nem mozdultam, de a szemem tele szaladt könnyel. A kapitány mérgesen nézett rám. Csodálkozva kérdezte, amint könnyes szemeimet látta: — Hát téged mi a fene lel ? — Kapitány urnák alásan jelentem . . . az édesapám — mondtam. — A kapitány ur egy pillanatig szótlanul nézett hol reám, hol az édesapámra. A zsebébe nyúlt és 10 koronát adott, mikor megrázta a kezemet , . . Hát nekem ez volt a legnehe­zebb sor. A fáradt, eltörődött harcosok egymásra pillantanak s szinte egyszerre sóhajtanak fel: — Ez volt csakugyan a legnehezebb sor. Kassa felől berobog a személyvonat. A harminckilences honvéd búcsúzik társaitól: — Isten áldjon testvérek 1 — mondja. A három katona sapkájával integet. Én Is megyek tovább s amint a vonat kirobog az állomásról, hangtalanul súgom feléjük: — Isten áldjon, sokat szenvedett, arany­szívű édes magyar testvérek. Iiosvay Aladár visszahelyezés«. Örömmel adunk hirt róla, hogy vár­megyénk kiváló alispánját, llosvay Ala­dárt a belügyminiszter állásába vissza­helyezte. Annak idején több Ízben kifejeztük abbeli meggyőződésünket, hogy hozzáférhetetlenségéről, pártatlan­ságáról ismert alispánunk hivatali vétséget el nem követhetett. íme, a legfelsőbb döntés tisztázta őt a legteljesebb mér­tékben. Végtelen örömmel és megnyug­vással vesszük az ő visszatérésének hírét régi hivatalába, ahonnan oly régóta páratlan éleslátással és nagy szivjósággal intézi a vármegye ügyeit. Visszatérése nagy nyeresége a vármegyének, melynek sohasem volt nagyobb szüksége az ő kipróbált, tántoríthatatlan, régi embereire, mint a mai nehéz időben. Meghívás. Nagykároly r. t. város kép­viselőtestülete tagjait" 1917. évi junius 24. napján délelőtt 10 órakor a városháza tanács­termében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisz­telettel meghívom. Nagykároly, 1917. junius hó 18. napján. Debreczeni, polgármester. Tárgy- sorozat: 1. Előterjesztés a város függő köl- csöneinek — a mindenkori pénzügyi körül­mények szerint — bármely nagykárolyi pénzin­tézetnél leendő leszámitoltatása iránt a városi tanács részére felhatalmazás adás tárgyában. 2. Az Első Nagykárolyi Miigőzmalom r.-t. ajánlata a nagymalom melletti 3073—1. hrsz. 11—2. 2563 □-öl holdas ingatlannak 7000 koronáért megvételére vonatkozólag. 3. Ura község elöljáróságának ajánlata a Schuszter János-féle főgimnáziumi ösztöndíj alapítványi földbirtok további kibérlésére esetleg megvé­telére vonatkozólag. 4. A város közönsége jövő évi tüzelőanyagának biztosítása tárgyában ho­zott törvényhatósági bizottsági véghatározat bemutatása. 5. Az Országos Hadigondozó Ta­nács megkeresése hadi rokkantak özvegyek és árvák ellátása céljára adakozás iránt. 6. A Fogyasztók Országos Szövetsége megkeresése rendes tagjai sorába belépés iránt. 7. Fehér- templom r.-t. város körirata közélelmezési kér­désekben hozott határozat hozzájárulás illetve hasonló határozat hozatala iránt. 8. Braneczky József kegyesrendi tanár kérelme az általa be­fizetett 80 K szinházhasználati díjnak a Hősök Emléke javára adományozás iránt. 9. Lukovits Endre áll. el. iskola igazgató kérelme az általa befizetett 40 K szinházhasználati díjnak váro­sunk hadiárvái részére adományozás iránt 10. Klein Ignác bérkocsis kérelme a bérkocsidijak emelése iránt. 11. Özv. Roóz Antalné Wesse- Jényi-utca 27. szám telkéből utcához csatolt terület kártalanítási árának megállapítása. 12. Kaplonyi Imréné Hunyadi-utca 43. sz. telkéből utcához csatolt terület kártalanítási árának megállapítása. 13. Özv. Varga Sámuelné Fa­zekas-utca 59. sz. telkéből utcához csatolt terület kártalanítási árának megállapítása. 14. Grün Ama (Netti) illetőségi ügye. 15. Fried Mózesné sz. Veilis Szidónia wieni lakos ille­tőségi ügye. 16. A folyó év május 30-iki pénz­tárvizsgálat eredményének bejelentése. Tóth Sándor városi Írnok kérelme 2 nevelt gyermek után családi pótlék folyósítása iránt. 18. Tenip- fli Józsefné városi tűzoltó neje kérelme férje fizetésének folyósítása iránt.' Uj nemes. A király dr. Fejér László miniszterelnökségi miniszteri tanácsodnak, vá­rosunk fiának, „Mátészalkai“ előnévvel a ma­gyar nemességet adományozta. Kinevezés. A pénzügyminiszter Masz- nyik Gyula műszaki ellenőrt a nagykárolyi pénzügyigazgatósághoz ebben a minőségben a IX-ik fizetési osztályba kinevezte. Címadományozás. A király llosvay Gusztáv határrendőrségi főnöknek, városunk fiának, a miniszteri osztálytanácsosi címet ado­mányozta. Járásbíróságunk köréből. Dániel Sán­dor helybeli vezető-járásbiró f. évi julius hó 9-től julius hó 31-ig és október hó 8-tól okt. 20-ig, Csits Lajos járárásbiró augusztus hó

Next

/
Oldalképek
Tartalom