Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-22 / 17. szám

Viíl. évfolyam.

y :~vk:v n'., 1916. április 22.

17-ik szám.

Északkeleti ujsa

/* V

. JÜ V

■'Z** i-. s

NAGYKÁROLY ES ERMELLEK

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLY! KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE

ülóiisteiési árak:

1

i

Egész évre ................................

8 ’

oronar—~ ,

1 ro.szerkeá/.lo

: OK V51TZÁK EDE.

Fclevre ......................

•i

Negyedévre

ii

Tanítóknak egész évre......................

r

• • V

1 S£6J2lsbí«

>; mnutos.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY.' SZÉCHENYi-UTCZA 2'. SZÁM

(.KÖLCSEY-NYOMDA“ í’.-T. NAGYKÁROLY.)-------- Hirdetések ugyanott vétetnek fel. --------Nv

ilUér sora 60 fillér.

Alleluja, feltámadott í j

Husvét reggelén kikéit a sírból. AJ szent asszonyok, kik drága kincseket és; fűszereket hoztak a sirüreget üresen ta- i látták. Egy angyalt láttak az elhengeri-! tett kőlap mellett, ki kérdezte : kit kerestek ? A Názáretit keresitek? Nincs itt. Feltámadott! Resurrexit sicut dixit alleluja. Feltámadott miként előre megmondta, aiieiuia! Kérdem azonban, vájjon feltámadott-e a mi szivünk, ieikünk a szív és lélek halálának koporsójából ? Van-e okunk az örvendezésre? Csak. a tiszta lelkek öröme mennyei, a többieké mondvacsinált, erőltetett öröm, mely arra jó, hogy elpalástolja az ember beíró érzelmeit. Az ember ily öröme ellentétben áll bensőjével, hisz ‘ lehetetlen, hogy a lelkiismeret ne mondaná meg az illetőnek, világcsaló vagy, külszínre mímeled az angyalt, de bensődben pogány vagy; vedd számba csak magad, aztán mérjed meg szived s lelked suíyát, bizonyosan azt fogod találni, hogy könnyű, pehelykönnyű vagy az éleire, az örökéletre. Feltámadtái-e valóban ember a te rabságodból ?

A lélek és szív rabsága szörnyűbb a test rabságánál. Vájjon kiszabaditoí- tad-e lelked a gályarabságbó! ? Egész életünk küzdelem s minden napja visz- szanemtérő születésnapja a mi lelkünk örökkévalóságának. Ezért kellene mindennap tiszta lélekkel örvendezni a

napnak napról-napra való felvirradásártak. És mi mégis sokszor zsémbesek, kezetlenek vagyunk, mert nem tudunk örülni a napfénynek, virágillatnak, madárdainak. Nem tudunk örülni, mert nem akarunk. Mesebeszéd az, hogy az ember miért örüljön az életnek, annak az életnek, mely nyomorúsággal van telve. Ha lelked vidám, elfeleded a bajt, bán- talmat, nyomorúságot Amint a gonosz- lelkületű örülni tud hitványságának s meg van elégedve magával, ha mások boldogságát megzavarhatja, ha mások leikí békéjét feldúlhatja, ha mások éleiét megkeserítheti, úgy az angyali tiszta lélek örvend, ha mások boldogságát előmozdíthatja, ha mások életét megédesítheti, ha mások lelki békéiét isiápolja. Ez az öröm feledtetni képes vele a főidet, s ezernyi alkalmat talál jóságos cselekvésre. Sok ember nem tud, | nem bír jót cselekedni.

Nem esek jócselekedet, haj

én a szomjazónak italt adok, a mezítelent ruházom, hanem ha a ieiki sze-j gényt, a lelkileg koldust is gyárnpliiom.! Az emberek között szegényebb a lelki koldus, mint az ajtót nyitogató kéregető koldus, mert a lelki koldus még koldulni is röstell sőt —egyenesen visszautasítja a lelki segítséget. A felvilágosult agyak szegények, mert mit nekik lélek, a szív, nekik az esz az egyedüli. A lelkileg koldus lehet bíbor s bársony köntösben, díszjelvényeket aggathat magára, drága kövekkel arannyal ékesítheti j

: magát és mégis koidus, szegényebb az utszéli vak koldusnál, ki sovány, aszott, kérges tenyeret kinyújtva rongyos con- drában öltözve, üres szem üreggel koldul a betevő falatért. Ez csak testileg vak, de nem lelkileg. A ieiki koldus lelki vakságban szenved, mert nem látja a valóban szépet, jót és nemeset, de i igenis .látja a csábor, a pillanatnyi gyö- 1 nyört, mámort, a test rabságába hajtó mezítelenséget, az élet kihasználásának csinját-binjái, az emberek előtte céljának eszközei, mások kizsarolása, kifosztása előtte üzlet, jeligéje az ede, bibe, comede, post mortem nulla voluptas.

Ez a lelki koldus. És az ember mindig vakká lesz, valahányszor az ideális felfogásból visszaesik a realizmusba, mikor nem a lélek uralkodik az emberben* de a test. Pedig a lélek él a síron tűi is, a test itt poriad el, itt semmisül meg. A lélek sokszor meghal életünkben, mikor t. i. elveszd jogát az örök boldogságra, de feltárnád ha - megtisztult, nemesbiilt, angyalivá iett s jogot nyert a boldogságra. Tettünk-e valamit lelkünk jogainak visszaszerzésére? Feltámasztottuk-e megholt lelkünket az iidv-eszközökkei ? Ha igen, úgy zengjük a halleluját, mert Krisztussal együtt lelkünk is feltámadott. Örvendezzünk. Alleluja!

\?idákovich Dániel,

főgimnáziumi igazgató---------- — 1 -----1

Í A

dakozzunk a Vörös Kereszt Egylet

nagykárolyi fiókjának.

k- ___«_____________,____________—■

Városunk maltjából.

Palczer Ernőről szóló kegyeletes' megemlékezésemet ezen cim alatt folytatom, mert ezentúl nemcsak azokat az eseményeket közlöm, amelyeket nemcsak az ő szelleme irányított, amelyek tisztán az ő nevéhez fűződnek, hanem azokat is, amelyek a városi magisztrátussal vannak szorosabb kapcsolatban, vagy amelyek kihatásuknál, következményeiknél fogva bárki érdeklődését is némileg felkelthetik.

1888. április 29-én Szatmáron Meszlényi Gyulát püspökké szentelte Császka György, szepesi püspök, Pasztélyi János munkácsi gk. és Bende Imre besztercei püspök segédletévei és egyszersmind beiktatta a püspöki székbe. Öröm és lelkesedés áradt a beiktatott püspök üdvözlésénél elhangzott beszédekből. Vámsunk 19 tagból álló küldöttségét Palczer Ernő és Schuszteritsch Ignác vezette. Először Palczer beszélt és szónoki lelkesedéssel tolmácsolta a nagykárolyi hitközség örömét a felett, hogy főpásztorául igaz hazafit, lelkes papot és szerető atyát nyert. Schusteritsch ignác a város hódolatát fejezte kí a főpásztor előtt. A püspök mindkét beszédre atyai jósággal válaszolt. Az ünnepi ebéd alatt Palczer Ernő, Asztalos György ref., Boros János ev., Pazuchanich Ignác gk. lelkészek és Zanathy Ignác pohárköszöníői teltek mély hatást. A püspök nagykárolyi vendégeinek szives szavakban köszönte meg ragaszkodásuk kifejezését.

Május 22-én fényes küldöttség járt városunkban Nagykányáról. Gellért Endre polgár- mester vezetése mellett, a küldöttség díszpolgári oklevelet hozott Domahidy Ferenc főispánnak és Ujfalussy Sándor alispánnak. Junius 3-án Paiczer Ernő nagy ünnep és szép beszéd keretében az Iparosinak egyletének zászlaját szentelte fel. Zászlóanya Eősz Ferencné volt.

Junius 9-én id. Szinnyey József, a budapesti múzeumi könyvtár őre és Beöthy Zsolt egyetemi tanár házunkba érkeztek, hogy házi könyvtárunk mintaszerű elrendezéséről meggyőd- jenek. A látottak felett kitörő elismerésüknek adtak kifejezést. A könyvtárt Palczer Ernő rendezte.

Julius 10-én a pöspök viszonozta gr. Károlyi István látogatását. Délfelé gr. Károlyi István fia, György kíséretében Palczer Ernőt látogatta meg, aki bemutatta neki házunk ösz- szes tagjait. Ezután megtekintette a templomot, amelynek remek, merész építését többször megdicsérte. A grófi ebédre házunkból a házfőnök, és igazgató és Rozmanits Timót tanár voltak hivatalosok.

1888. augusztus 22-én halt meg Trefort Ágoston miniszter. Szeptember 4-én volt lelke üdvéért a requiem templomunkban.

Szeptember 30- n a püspök városunkban 858 egyént megbérmált, köztük gi. Károlyi Melindát is. A püspök 29-én érkezett az esti vonattal. Kismajtényig eléje ment a nagykárolyi járás főszolgabirája, Debreczeni István. Állomásunkon Schusteritsch Ignác üdvözölte a magas vendéget. A bevonulás ezrekre menő nép sorfala közt történt. Elől ment a díszes bandérium nemzeti zászlókkal, ezután az úri fogatok hosszú sora. Dr. Serly Gusztáv háza előtt egy díszes sátorban Paiczer Ernő várta a főpapot a társház tagjaival. A templomban a fúvós zenekar kísérete mellett felhangzott az egyházi énekkar dala: Ecce sacerdos magnus. Ezen rövid »szertartás után a .püspök az egyes küldöttségeket fogadta. Este nagy fáklyásmenetet rendezett a város a főpásztor tiszteletére. Az üdvözlő beszédet Zanathy Ignác mondotta. Másnap reggel 8 órakor volt a mise, amely után a püspök felment a szószékre és magasröptű beszédet mondott a hívekhez. Utána a liprmálás következett, amely V2I óráig tartott. 2 órakor társházunkban 44 teritékü diszebéd volt a püspök tiszteletére. Az első felköszöntőt a pásztorra Palczer Ernő mondotta, majd Ujfalussy Sándor alispán éltette a püspököt. Gr. Károlyi István „szellemesen, szikrázó áldomásban“ válaszolt a püspöknek hozzá is intézett kedves szavaira. A püspök délután a társház hintáján látogatásokat végzett. A va-