Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-22 / 17. szám
2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 17-ik szám. B39B! Szőlő gazdák figyelmébe! Egyedül a „PERO NOS ZPO R“ | helyettesiti a rézgálicot. A „Peronoszpor“ évek óta használják a szőlőgazdák. A „Peronoszpor“ összetétele kitűnő eredményt mutatott föl. A legelőkelőbb szőlőbirtokosok ajánlják. Rengeteg elismerő levél és sürgöny bárkinek rendelkezésére állanak. Egy kiló „Peronoszpor“ kell 100 liter vízhez. Egy kiló „Peronoszpor“ ab Budapest 2 korona Használati utasítással. 10 kilós próbacsomagot utánvét mellett szállít: Viszontelárusitóknak engedmény! a „PERONOSZPOR" Vezérképviselet Budapest, Yil„ Danijanics-utcza 30. szám. á negyedik magyar hadiköicsön. Több mint húsz hónapja annak, hogy megsemmisítésünkre törő ellenségeink reánk zúdították minden idők legnagyobb háborúját. Azóta diadalmas fegyvereink súlyos csapásokat mértek roppant számú ellenségeinkre és szövetségeseinkkel együtt aratott döntő győzelmeink nyomán immár nincs kétség a végső siker iránt. A hosszan elhúzódó háború nagy pénzügyi követelményeket támasztván az állam- kincstárral szemben, a hadisziikségletek zavar- tala i ellátása czéíjából uj hadikölcsön kibocsátása vált szzüksé'essé. A hadviselés költségeinek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal — úgy mint az előző hadikölcsftnöknél, azonban a zárolás mellőzésével — 6°/o-kal kamatozó járadékkölcsön-kötvényeket és ezzel egyidejűleg 5V2Q/o-kal kamatozó állami pénztárjegyeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügy- minister tehát ez alkalommal is.közvetlenül fordul a közönséghez, mint ez a legutóbb a német birodalomban is történt és a kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláírás időtartama 1916, április 19-től 1916. május 23-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivalalok, a postatakarékpénztár és közvetítő helyei s az összes számottevő hazai pénzintézetek. A bemutatóra szóló 6%-os járadékköl- csönkötvények 50, 100, 1000, és 5000 és | 10.000 koronás, a bemutatóra szóló 572%-os állami pénztárjegyek pedig 2000, 5000, 10.000 és 50.000 koronás czimletekben fognak kiállíttatni. Tehát a negyedik hadikölcsönnél is a 6%-os járadékkölcsönre jegyezhető legkisebb ! összeg 50 koronában van megállapítva, hogy igy a kölcsön jegyzése a legszélesebb néprétegek részére is lehetővé tétessék. A kibocsátásra kerülő czimletek aláírási ára a szerint, a mint, az aláirt összeg ellenértékének befizetése a kétrészre osztott aláírási időtartam első vagy második felében történik, avagy az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az időközi kamatokra való tekintettel küiünböző összegekben a következőkép van megállapítva : 1. a kibocsátásra kerülő és 6%-kal kamatozó járadékkölcsönkötvény aláírási ára minden 1Ó0 korona névértékért : 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik : a) az 1916. évi április 19-től május 5-ig bezárólag történő aláírás esetén : 97 K 20 fillérben ; b) az 1916. évi május 5-dikét követő időben 1916. évi május 23-áig bezárólag történő aláírás esetén : 97 K 50 fillérben ; 2. ha pedig a kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 98 koronában : II. Az 5Va°/o-kai kamatozó állami pénztárjegy aláírási ára minden 100 korona név- értékért : 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik : a) az 1916. évi április 19-től május 5-ig bezárólag történő aláírás esetén 91 K 99 f-ben; b) az 1915. évi május 5-ikét követő időben 1916. évi május 23-ig bezárólag történő aláírás esetén 92 K 20 f-ben ; 2. ha pedig kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 92 K 65 f-ben. A fenti árakon felül az aláíróval szemben sem folyókamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. A negyedik hadikölcsön 6% os járadékkötvényei 1916. május 1-től kezdődőleg és minden év május 1-én és november 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6%-kal, az 572%-os állami pénztárjegyek pedig 1916. június 1-től kezdődőleg évi 572%-kal minden év junius 1-én és deczember 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak, tehát a 6%-os járadékkölcsönnél az első szelvény 1916. november 1-én, az 572%-os állami pénzíárjegykölcsönnél pedig 1916. deczember 1-én esedékes. Ug> a járadék-, mint az állami pénztár- jegykölcsönre az aláirt összegek ellenértéke az aláírási helynél fizetendő be. Az esetben, ha a 6%-os járadékkölcsönre aláirt összeg 100 K-t meg nem halad, az aláírás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 7%-os járadékkölcsönre történő és 100 K-t meghaladó, valamint általában az 572%-os állami pénztárjegykölcsönre eszközölt aláírásoknál azonban a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláírás alkalmával az aláirt összeg 10%-a bizto- sitékképen leteendő; és pedig a kir. állam- pénztárnál és adóhivataloknál, a m kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898: XXIII. T.-cz. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, a többi aláírási helynél pedig vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, a melyeket az aláírasd hely elfogadhatóknak tart. A részletek pegig a következőkép fizetendők : a jegyezett összeg ellenért. 25°/o-a legkésőbb jun. 9-ig a „ „ 258/o-a „ „ 17-ig a „ 25o/o-a „ „ 28-ig a „ „ „ 25°/o-a „ julius 8-ig A jegyzés czéljaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláírási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláírás levélileg is eszközölhető. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláírási helytől pénztári elismervényt kap, a mely a fél kivánatára 1916. junius 15-től kezdve a m. kir. pénzügyministerium részéről kiállított ideiglenes eli-mervényre fog kicseréltetni, a mennyiben eddig az időpontig a végleges czimletek kiadhatók nem lesznek. A végleges czimletek kiadására nézve, illetve a fél kivánatára kiadott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére vacsora alatt újból körünkben volt. Humoros jó kedvét jellemzi, hogy a vacsora alatt a résztvevőket barátságos toasztokra buzdította. Ekkor Jandrasics János szatmári apátplébános, aki gyönyörű beszédeiről vármegyeszerte híres volt, felköszöntette Palczer Ernőt. A püspök lelki örömmel hallgatta a szép beszédet és kíváncsisággal leste Palczer szavait, hogy melyiké szebb. Palczer érezve a püspök reáirányozott figyelmét oly szép, gondolatokban, fordulatokban gazdag beszéddel válaszolt az apátplébános szavaira, hogy az egész társaság tapsa és éljenzése között fejezte be szónoklatát. A versenyben dr. Baligó János tanár is részt vett, aki latin beszédben üdvözölte Novák Antal nagyprépostot. Október 1-én a pü^ök iskola- látogatást végzett. Palczer Ernőnél végzett látogatása után a folyosón igy szólt könnyezőéhez : Bárcsak sok katecheta hallotta volna az igazgató urnák kedves, gyakorlati előadását s látta volna a helyes modort, hogy miként kell a kis gyermekekkel bánni. Annyira megkedvelte Palczer Ernőt, hogy mikor a bucsuzás órájj ütött meghívta őt egy kis pihenőre Bánházára rokonaihoz. A püspök kitüntető figyelmét Palczer Ernővel szemben mindvégig megőrizte. 1889. január 30-án este felé kezdett városunkban terjedni a szomorú hir, hogy Rudolf trónörökös meghalt. Először senkisem adott hitelt e megrendítő hírnek, de a következő órák mindenkit meggyőztek a hir valódiságáról. Mikor Mayerlingben a trónörökös ajtaját feltörték, ott találták őt holtan ágyában. Fején löseb volt s az ágy mellett ott feküdt a revolvere. Az adatok mind öngyilkosság mellett szóltak. Február 5-én temették el Bécsben. Városunk tőle telhetöleg külsőleg is kifejezést adott benső fájdalmának, mely a trónörökös halálával egész hazánkat eltölíötfe. Kimutatta gyászát annak elhunyta felett, akinek fenséges személyét csak nemrég üdvözölte az igaz lelkesedés hangján. Február 4-én Szatmárvármegye rendkívüli közgyűlést tartott s a közgyűlés elhathrozta, hogy a gyászbaborult királyi családhoz és özvegyhez a belügyminiszter utján részvéttáviratot intéz, az egész megyére tiz napi gyászt rendel, amely idő alatt minden zajosabb összejövetel tiltva volt, a megye összes lelkészeit gyászistentisztelet tartására kérte fel ts a ravatalra díszes koszorút helyezett. A város Schusteritsch Ignác polgármester elnöklete alatt szintén rendkívüli közgyűlésen fejezte ki részvétét. A város is küldött koszorút a ravatalra. Gyönyörű koszorút küldött gr. Károlyi István. Templomunkban az ünnepi gyászistentisztelet február 7-én volt. A gyászmisét Palczer Ernő celebrálta fényes segédlettel. Az összes hivatalok, hatóságok iskolák részt vettek rajta. A mise alatt Jármy Béla vezetése mellett az egyházi énekkar énekelt. „Szerettük, megsiratjuk és zúgolódás nélkül adjuk a nagy halottat a nyugalomnak, a melyet keresett, de nem találta meg sem az életben, sem a trón közelében“ olvassuk a befejező sorokat. Május 10-én Palczer Ernő két rendtársával Ujfalussy Sándor alispánnál tisztelgett abból az alkalomból, hogy Jásznagykunszolnok megye főispánjává neveztetett ki. Ujfalussy mindig nagy jóindulattal volt házunkkal szemben. A város lakossága május 26-án búcsúzott el a derék alispántól fáklyásmenetet rendezve tiszteletére, másnap pedig Pék Mihály kertjében bucsubankett volt, amelyen gróf Károlyi Istvánné Melinda leányával, özv. gróf Károlyi Viktorné is megjelent. Mikor másnap elu lazott, negyvenen Szolnokig elkísérték. íme, igy becsülték meg a nemes gondolkodású férfiút és a megye buzgó, szorgalmas munkását! Megemlékezésemet alkalomadtán folytatom Braneczky József.
